Szamos, 1906. augusztus (38. évfolyam, 61-69. szám)

1906-08-19 / 66. szám

2-ik oldal SZAMOS 67. szám. Az államnak mindig jogában és módjában áll a maga hatáskörén belül megtenni a legelső kezdemé­nyező lépést a neki tetsző újítá­sokhoz. Ha ezt elmulasztja és a kezdeményezést magánemberekre bízza, akkor nem szabad ezeket csakúgy rövidesen meglosztani koc­kázatuk eredményétől, annál ke- vésbbé, mert ha e kockázatuk ba­lul ütött volna ki, az állam semmi esetre sem gondoskodott volna megfelelő kártérítésükről. A közüzemek megváltása tehát semmiesetre sem csorbíthatja a vállalkozók érdekeit, hanem lega­lább is annyi kárpótlást kell kap- niok, amennyi egyenértékű az eset­leges veszteséggel. Hogy ez hány­szorosát teszi ki az alaptőkének, azt már szaktudósaink megítélé­sére kell bíznunk. A szatmármegyei jegyző-egylet közgyűlése. A szatmármegyei községi és kör­jegyzők az ez idei rendes őszi köz­gyűlésüket f. hó 14-én Nagybányán a városháza tanácstermében tartották meg Bodoky Béla egyl. elnök elnök­lete alatt. Bár az elnökség minden lehetőt elkövet, hogy a gyűlések minél látó gatottabbak legyenek s e célból min­den gyűlés más-más járás székhelyén tartatik; mégis sajnosán tapasztalta­tok az egyleti tagok rószvétlensége, sőt egyes egész járások távollétükkel tündökölnek! Szinte érthetetlen ez a közöny, amit különösen egyes kartár­sak tanúsítanak az egyleti élettel szemben, sőt van tudomásunk olya­nokról is, hogy egyes egyleti tagok az egylet egyetlen gyűlésén még soha nem jelentek meg ! Csodálatos dolog, hogy az ily tagtársakat nem lehet meggyőzni arról, miszerint az egye­sületi életben van csak erő s a jegy­zők is csak az esetben képesek úgy saját, mint községeik és a közérde­kében valami üdvösét tenni, ha tömö­rülnek, tapasztalataikat együttesen érvényesítik. . . . Habár a közgyű­lésen összesen 26 egyleti tag — vagyis a tagok egy ötöd része — volt jelen, a tárgysorozatban felvett ügyek be­ható eszmecsere után letárgyaltattak, sőt a közügyeket érdeklő önálló indít­ványok is tétettek. A gyűlés lefolyásáról a következők­ben számolunk be: 1., Az „Országos központi jegyző- egylet* és a „jegyzők Erzsébet király­néról nevezett árvaháza és segítő intézete14 alapszabály tervezete felol­vastatott s Komoróczy Jenő egyleti tag némi módosításával elfogadtatott. 2., A „Nyugatmagyarországi Radi­kális Párt“-nak a birtokbérletek és birtokeladásoknál a földmivesek érde­kének előmozdítása tárgyában meg­küldött felhívása elvben elfogadtatott sezen felhívás alkalmazkodásul szolgál. 3., Központi egylet megkeresése „Dr Kampis-féle közigazgatási tör­vénytár* beszerzése iránt felolvas­tatván, a mű közérdekből melegen ajánltatott minden tagnak. 4., Egyleti számadás 1904 és 1905 évről s az 1907. évi költségvetési előirányzat megállapittatott s az 1906. év végén mutatkozó 2121 kor. 60 fill, egyleti tagdíj hátralékból 667 kor. 80 fill, bevehetetlenség címén egy­idejűleg töröltetett; Buday György indítványára kimondatott, hogy telje­sen uj összeírás készítendő, miután az eddigi összeírás szerint néhány egy­leti tagra a tagdíj kivetve nincsen, az uj összeírás foganatosítására s ennek alapján a tagdíjak kivetésére, valamint a rr.ég esetleg bevehetetlen tagdijak leírására az egyleti elnök elnöklete alatt egy bizottság külde­tett ki, melynek tagjaiul a következők választattak meg: 1, a nagybányai járásból: Komoróczy Péter, 2., a nagy- somkuti járásból Duunka Gerö, 3., a szinérváraljai járásból: Stern Mór, 4., a csengeri járásból: Kis Mayer, 5., a fehórgyatmati járásból: Fereuczy József, 6, a mátészalkai járásból : Komoróczy Jenő, 7., a nagykarolyi járásból: Berky György, 8, a szat­mári járásból Veres Sándor, egyl. tagok. Ezzel kapcsolatban Szabó György egyl. fjegyző azon indítványa, hogy a bizottság munkálatainak sürgős elkészítése után az egyleti tagok tag- dijhátralékai kimutatása vm. alispán­hoz terjesztessék fel, ki is kéressék meg a kimutatott hátraléknak a fize- téskiegészitést élvező községi és köz­jegyzők, valamint segédjegyzők illet­ményeiből a m. kir. pénzügyigazga­tóság mellé rendelt számvevőség utján leendő — rövid utoni levonására s egyleti pénztárnokhoz leendő elküldé­sére — egyhangúlag elfogadtatott. 5., Az orsz. központi jegyzőegylet 1906. évi közgyűlésére Bodoky Béla egyleti elnök kismajtényi, Komoróczy Jenő egyleti alelnck győrteleki s Szabó Dezső egyleti főjegyző csanálosi kör­jegyző az egylet képviseletében ki­küldettek. 6, Szabó Dezső egyleti főjegyző azon indítványa, hogy a hátralékos s folyó évi nyugdijjáruléknak a fize­tés-kiegészítést élvezők illetményeiből, valamint a nyugdíjasokat terhelő nyugdíjhátralék azok nyugdijilletmé- nyeiböl vm. alispán ur utalványa alapján még ez óv folyamán, rövid utón — levonassék — elodáztatott; miután a fizetés-kiegészítés után pót­lólag előirt 50 százalék járulók behaj­tása csak fölfüggesztetett, mely vég- elintézést csak az uj nyugdíj-szabály - rendelet jóváhagyása után fogván nyerni, addig pedig a fizetéskiegó- szités több mint valószínű kifizet ve lesz. 7., Szabó Dezső egyl. főjegyző in­dítványozza, hogy minden község, hol a kiskorúak és gondnokoltak kész­pénze és pénzértéke az 50000 koronát meghaladja, önálló gyámpónztári jogo­sultsággal ruháztassék fel s ezzel kapcsolatban az 55300—903. B. M. rendelete 4 §-a, mely a gyámpénz- tárnok és ellenőr díjazásait a községi pénztár terhére állapítja meg, meg­változtattassák, olykópen, hogy úgy a személyi mint dologi kiadások, ha a gyámpónztári tartalékalap a 20000 koronát meghaladja s a község húsz százalékot meghaladó községi pótadó­val van megróva, — a gyámpénztári tartalékalap terhére essék, — egyhan­gúlag elfogadtatott s a határozat a vármegye összes jegyzői egyletekkel hozzájárulás s az országos központi egylettel további intézkedés céljából közölni rendeltetett. 8 Komoróczy Jeuő egyl. tag indít­ványozza, hogy módosított kémény- seprési várm. szabályrendelet alapján vezetendő, kémények nyilvántartási kimutatása egyöntetű lehessen, készít­sen az elnökség egy mintát s azt minden járási jegyzői egyletnek küldje meg, elfogadtatott s erre az elnökség felkéretett. 9. Stern Mór egyleti tag azon in­dítványa, hogy a jegyzők egyleti, gyűlési, nap és fuvardíj költségei, miként a tanítók hasonnemü kiadásai, a községi pénztárból fizettessék ki, Bodoky Béla egyleti elnök azon módo­sításával fogadtatott el, mely szerint törvényhatósági intézkedés kérendő, hogy az ily kiadások a községi költ­ségvetési előirányzatba felvétessenek. 10. Becsky György egyl. tag azon indítványa, hogy miután egyes megye­bizottsági tagok a községi elöljárókat különösen a községi jegyzőket a me­gyei közgyűlésen indokolatlatlanul támadják és üldözik, a megyebizott­sági tagsági jogosultsággal biró jegy­zők s elöljárók tartsák erkölcsi köte­lességüknek minden megyegyülésen megjelenni s az alaptalan rágalma­zókkal szemben az illetőket a hely­színén megvédelmezni, egyhangúlag elfogadtatott, 11. Szabó Dezső egyleti főjegyző indítványozza, hogy miután önkor­mányzatiközigazgatást s az ezzel kap­csolatos számvitelt csak az vezethet, illetve bírálhat és ellenőrizhet helye­sen, aki annak minden mozzanatát érti, azzal évtizedeken át állandóan foglalkozik, szükségesnek tartaná, ha az egyleti tanácskozásokon az önkor­mányzati számvitel érdekében a pénz- ügyigazgatóság mellé rendelt szám­vevőség is képviselve lenne. Ezen szempontból kifolyólag javasolja, hogy beszél?“ aztán hadart egy pár szót lengyel nyelven, végül azt mondta: „Finis, Koniecz, Ende !“ Azaz : Vége ! Eddig volt, nincs több, mehetnek az urak a fenébe, mire önkénytelenül nagy meghatottságunknak vége lett. A templomban még megnéztük Nagy Lajos magyar király Hedvig nevű leányának, (ki Jagelló Ulászló fele­sége volt s a várnai csatában 1444- ben elesett I. Ulászló magyar király kőkoporsóját, Thorwaldsen dán szob­rász hires Krisztus szobrát, mely azonban, mint nehány nappal később hallottam, imitatió, mert az eredetije Kopenhágában van a dán múzeumban s ir.ég több képet és szobrot. A városban a legszebb templom a Mária templom, a piac keleti oldalán. Ez a templom 1226—1397-ig épült s a régiségek valóságos tárháza. Ä piac közepén emelkedik a posztócsarnok (lengyelül : Sukiennice) nevű 160 lé­pés hosszú bazár, melynek emeleti helyiségeiben a nemzeti muzeum vau, benne Matejko és Siemiradski lengyel festők óriási képei. — A bazár előtt áll Mickiewitz lengyel költő szobra, melyet egyhangúlag igenis nem sike­rültnek találtunk, az állása a költőnek jelesen nagyon kifogásolható, mert nem annyira dacz fejeződik ki a szo­borban, vagy megvetése a zsarnokok­nak, a mi talán lenni akart, mint inkább kihívó magatartás és mérhe­tetlen pökhendiség. Az egyetemet, melynek lengyel a tannyelve, 1400 növendék látogatja, könyvtára, mely kivált a lengyel irodalomra értékes munkákkal bir, 344476 kötetet s 5820 ritka kéziratot tartalmaz. A város közelében vau a 30 m. magas Kosciusko domb, melyet 1820- 1823-ban emeltek Lengyelország min­den vidékének földjéből a hős tisz­teletére. Ez a domb jelenleg a hadilag megerősített város egyik erődítménye. Az idő gyorsan eltelt, sietnünk kellett, hogy le ne késsünk a vonat­ról, mely bennünket utunk eredeti céljához, a Duuajecz forrásaihoz volt közelebb viendő. Az oda való útnak végpontja vasúton Zakopane nevű lengyel fürdő. Novy Targig tehát vissza kellett mennünk, de szívesen tettük, mert a Krakóba való átrándu- lásunk eredményével, az ott látottak­kal társaságunk minden tagja nagyon meg volt elégedve. Tehát el Zakopanéba, a Dunajecz forrásaihoz ! Délelőtti 10 óra 30 perc­kor elindultunk Krakkóból, Szucha— Chabóvka nagyobb állomásokon ke­resztül vissza Novy Targba. Innen az ut Zakopanéba mindössze 24 kilo­méter s délután fél 5 órakor vonatunk pontosan a végállomáson meg is ál­lott s kiszálltunk. Előttünk félkörben mint óriási amphithea trumban gyö­nyörű táj terül el két párkánnyal délfelé, melynek innensőjéből az 1733 m. magas két ormu Gievont nevű meredek sziklafal köti le a figyel­münket. Miután a „Morskie Oko41 (Tenger­szem) nevű csinos, két emeletes „Ho­telében megszállottunk, a hol mel­lékesen legyen mondva, egy padlás- szobácskáért, mely igaz elég csinos volt s jó ágyakkal ellátva, egy éjsza­káért hat koronát fizettünk, ki men­tünk a szabadba a helyszíni szemle megtartása végett. Zakopane lengyel fürdő és falu fekszik 837 méternyire a tenger színe felett 19°57’ m.-nyíre Greenwichtől keletre az É. Sz. 49°18’ alatt. Rajta keresztül a Minski pata­kot felvevő Oicha voda foly, melynek mentében villák, parasztházak csinos és piszkos foltok sorakoznak egymás mellé. Lakosai faiparral és papírgyár­tással foglalkoznak, lehetnek vagy három ezeren. Tájképi tekintetben a legszebbek közé tartozik a Tátrában. Délfelé hatalmas félkörben két egymás mö­gött húzódó párkányhegység emelke­dik, melynek innensőjéből jobbról- balra a Lysanki (1457 m.); a Straz- yska (1416 m.), az említett Gievont, a Szuchi vierch (1803 m.), meg a Krokiev (1378 m.) tör a magasba. A hátulsó párkányhegység a magasabb. Ez a galíciai Tátrának főgerincze, a már leirt liptói havasok hatalmas láncolata a Czervoni vierchtől a Svi- niczáig, melynek északkeletre vonuló mellékágából, Zakopanétól délkeletre a Közi vierch (2259 m.), a Granicza (2217 m.), a tisztán a galicziai Tát­rához tartozó legmagasabb kúpja, a Yakszmundszka (2192 m) emelkedik. Zakopane maga tőz9ges, nagyobb kiterjedésű lapos réten épült s az ész. nyugati és északi szelek ellen az 1123 m. magas Kubalovka nevű hegygerinc által védve van. — A czirkuszvölgy közepén, mint az orchestrumban a karnagy, az 1375 m. magas Sarnia- skala látható. Zakopanéból keressük fel a Duna­jecz forrásait. A Duuajecz, mint tud­juk, két ágból, nevezetesen a Fekete (Czarny) és Fehér (Bialy) Dunajecz- ből ered. A két ág, a mint szintén már említve volt, Galíciának Novy Targ nevű városánál egyesül. A Fekete-, vagy Ozarny-Dunajecz két hasonnevű patakból veszi erede­tét, melyek közül a nyugati a Jarze- bina, feljebb Jasenicza nevű s a Stara robota nevű patakok vizéből egyesül. Mind a két patak forrásvidéke a Lip­tói havasok északi, Galicia felöli ol­dala vagy lejtője, nevezetesen az előbbinek forrásai a Cerveni vrch (1762 m.) s a Hruby vrch (2142 m.) északi lejtőiből fakadnak, az utóbbi ellenben vagyis a Stara robota nevű patak a Liptói havasok északi, Gali- czia felőli oldalú Konczysta (1946 m.) nevű hegytömb oldalából fakad. A két patak, t. i. a Jarzebina és Stara robota aztán a Mnich nevű hegy (1035 m.) keleti lábánál egyesül s onnan alkotják a Fekete-Dunajecz nyugati ágát. — A Fekete-Dunajecz keleti ága a Liptói havasok galíciai oldalú Yelki Kamenista (2128 m.) északi lejtőjéből ered s a vadregé­nyes, szűk Koscieliszko völgyöu át zuhogtatja le vizét. A Fekete-Dana- jecz nyugati és keleti ága a ,,zu Wi- tów“ nevű íürészmalomuál egyesül s folyik északi irányban Novy Targ felé útjában érintvén Witów, Cho- holów, Pod Czervonem, (a Galíciában elért első vasúti állomás), Ozarny Dunajecz, Wroblówka, Dlugopole, Krauszóv, Ludzimierz falvakat s végre Novy-Targ városát. A Fehér, vagy Bialy-Danajecz két „cicha“ vagy „szucha“ (száraz) nevű patak egyesüléséből támad, mely két A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert „Jókai“-féle törlő-gummi és rajzeszköz = kizárólag nálam kapható. ■ - " ' — ' — Figyelem I Figyelem I ■ ............—.....-■ —: Uj bekötéssel ellátott valamint mindenféle papír-, iró-, rajz- és festőszerek a lehető legolcsóbban kaphatók VEISZ IZSÁK könyv és papirkeveskedésében Deák-tér 22 szám. SZATMÁR — a „Fehér-ház“ alatt. Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetneh. ­használt ás srgád-tankönyVeK szép tiszta állapotban, félárban. & & & &

Next

/
Thumbnails
Contents