Szamos, 1906. június (38. évfolyam, 44-51. szám)

1906-06-03 / 44. szám

2-ik oldal SZAMOS 44. szám. egyik évét a másikkal temetteti. De bizonnyal ez az időbeli hala­dás nem egy az erkölcsi haladás­sal. És lassankint odaérkezünk a Thebe kapujához s halljuk a szfinksz rejtélyét. Vagy megoldja a kor s mehet tovább. Vagy nem oldja meg és akkor... De hiszen a szfinksz regéjét ismeri mindenki. Igent Talán majd meg lehet ol­dani a nagy kérdést, egyszer, va­lamikor, sok-sok idő múlva, ha | majd eljön a társadalom pünkösdje s megtelnek mindnyájan Szent­lélekkel! . . . Tennivalók a községi és körjegyzők érdekében. Ha figyelemmel kisérjük az állami és közigazgatási tisztviselők egyesü­leti működésében az ujabbi időkben megindult mozgalmakat, melyek a megfelelő körökben úgy a hivatali állás tekintélyének emelésére, mint a kedvezőbb anyagi helyzet megterem­tésére irányultak, lehetetlen észre nem vennünk, hogy egyedül a köz­ségi és körjegyzők kebelében nem alakult ki olyan erős szervezet, mely érdekeiknek állandó támogatását tar­taná felszínen. Ezen a körülményen annyival is inkább csodálkozhatunk, mert tapasztalás szerint a közvélemény és a sajtó valamennyi ez irányú lé­pésüket teljes szimpáthiával fogadta. Mindenki tudja, hogy a jegyzői kar munkája az az alappillér, melyre a legfontosabb állami és közigazgatási kormányzás támaszkodik s a melynek lelkiismeretes betöltésétől függ első­sorban a sikere annak, hogy az álla­mi gépezet helyesen működjék. Hogy a jegyzői karnak céltudatos törekvése mennyi téren találna egy­öntetű vállvet9tt munkával megoldan­dó feladatokat s hogy ezeknek meg­oldására mily eszközök volnának leg­inkább célravezetők, arról megszívle­lendő útmutatást és tájékoztatást nyújt egy kezünkbe került emlékirat, melyet Vaday Lajos, királydaróczi jegyző terjesztett föl az „Országos Jegyző-Egylet“ elnökéhez s amely emlékirat eszméi nagyon is érdemesek arra, hogy azokhoz a kartársak hozzá szóljanak, azokat eszmecsere tárgyává tegyék, megvitassák s a tennivalók lelhette itt halálát, még mielőtt meg­vívta volna a pártos Auger várát ? ! Az angol vámvizsgálat Calaisban van ; elvesz egy félórát, de nem a luxus-vonaton utazóktól. E vonatról közvetlen átszáll az utas „His ma yesty's Mail-Ship“ jére, — Őfelsége postahajójára. A hajón történik az elvámolás, hogy azzal is időt nyer­jenek. Nem érdektelen a behajózásnál fi­gyelemmel kísérni a kézi táskákra ragasztott hotel-cédulákat. A Riviera minden jobb hoteljét rajtuk találjuk. Algírból, Egyptomból is akad elég. Egy-két exotikus is előkerül. Fokvá­rosnak, Sidneynek, Zanzibárnak is van jo szállója, mint a cédulákon levő képek mutatják. A rövid egy órát tartó tengeri ut alatt egy postatiszt kíséretében néze­gettem a leveles zsákokat. Elég eze­ket látni, hogy Anglia világhatalmá­ról fogalmat alkossunk. Számos zsákot tölt meg az indiai posta, Afrikának, Ázsiának, Ausztrá­liának alig ismert szigeteiről jövő le­velekből naponta teljes postazsákokat állitnak össze ! Fent a fedélzeten alig marad valaki A 4 frtos hajójegyre egy angol fon­tot (12 irtot) kell fizetni a cabinért Dacára ez aránytalanságnak, megtel­nek a cabinok. módjára nézve egyöntetű megállapo­dásra jussanak. A terjedelmes és gondosan megszer­kesztett emlékiratból a tennivalókra nézve követendő főbb elveket az alábbiakban ismertetjük : 1. Az emlékirat szerint kívánatos volna, hogy a jegyzőkar akár szoro­sabb kapcsolatu egyesületbe, akár az ügyvédi kamarához hasonló szerve­zetbe kötelezően tömörüljön. Az egye­sület fentartása a jegyzőikar tagjainak közteherviselési elvén alapulna, annak az országban működő minden jegyző és rendszeresített segédjegyzö tagja volna. Czélszerü volna egy Budapesten szervezendő országos kamara szerve­zetében az elnök mellett tehetséges és nagybefolyásu jogászképviselőt, mint ügyészt alkalmazni, aki az or­szággyűlésen a jegyzői egylet, illetve kamara ügyét hathatósan támogatná. Szervezendők volnának titkár, pénz­táros és más megfelelő állások már az egyéni hiúság kielégítése végett is, melyek az orsz. jegyzőikar kiváló tagjaival volnának betöltendők, de szervezendők volnának rendes és ál­landó hivatalnoki állások is. A jegyzői kamara a kidolgozandó törvényjavaslat és az országgyűlés ál­tal megállapított külön törvény alap­ján, mint az országos jegyzőikar szerve az összes megye és járásonként és a kamara szoros összefüggésével szer­vezendő, a kamara fenhatósága alá rendelt-, de kevesebb jogkörrel biró, azonban szintén autonom testületek kötelezőleg volnának megalakitandók és ha esetleg intézési jogkörrel nem is mindenben bírnának, véleményök a központi kamara által illetékes he­lyen erélyesebben támogattatnék és az összes vidéki szervezetek a köz­ponti állandóan működő kamarától jövő irányítás alapján, az ország ösz- szes jegyzői kara egyöntetű céltuda­tossággal és a kamara által képviselt összevont erő kifejtése a jegyzői kar­nak az élet követelményeinek színvo­nalára emelését s ott való magatartá­sát és az évtizedek óta a jegyzői kar iránt tanúsított közöny megtörését; a jegyzőikar tekintélyének emelését eredményezné. Arra az esetleg támasztható kér­désre, hogy mire való ez erősebb szervezet, annak célját az emlékirat körvonalozza, hogy a központi kamara hatáskörébe volna utalaudó : a) Mindazon már meglevő közigaz­gatási törvényeknek, amelyek végre­hajtásánál a községi, vagy körjegyző igénybe vétetik s amelyek végrehajt­hatósága nehézségekbe ütközik, reví­zió alá vételének illetékes helyen szor­galmazása és vélemény adás úgy az idevonatkozó uj, vagy revízió alá kerülő törvények intézkedése és azok végrehajthatóságára nézve, hiszen a közigazgatás államosítása mindig kö­zelebb jövő feladat, amikor a közi-; gazgatás más alapokon fog nyugodn1 s a községi közigazgatás körébe tar­tozó törvények végrehajthatósága és alkalmazhatóság szempontjából alig adhat valaki a közéletben alaposabb és céltudatosabb szakvéleményt, mint a uép közt élő, annak bajait, szokás­módját és helyi szokásokat ismerő a nép és kormányhatalom közt a törvé­nyek alkalmazása és a nép közötti végrehajtása tekintetében összekötő és sokszor ütköző pontot képező községi és körjegyző, akiuek egyéb nem ju­tott, mint a feltétlen érvényesülő abszolút felsőbb jogok ellenvetés nél­küli végrehajtása, valóban ő a közi­gazgatás automatája, de a fegyelmi és büntetőjogi felelősógnéli jogvédel­me ? ! Erről valóban beszélni sem jó! E rövid utón alig kerüli el valaki a tengeri betegséget. Egy nászutazó­pár egész vasúti utón fitymálva be­szélt a csatornái átkelésről, jóval hosszabb hajóutakat tettek meg a Fekete tengeren. Egy negyed órára az indulás után, a fiatal asszony igen rosszul érezte magát, panaszkodott, ezúttal 'félretette a kifogástalan francia beszédjét, ro- románul és elkezdett tengeri beteg lenni. Londonban vár bennünket a Chat­ham Railway, csak gyorsaságánál luxus-vonat. Szakaszai nyolc ülósüek, a kocsikban nincs folyosó, a csator­nától Londonig egy helyre van sze­gezve az utas. Indulás előtt bedobál­ják a meleg vízzel telt réz-csöveket, lábmelegitőknek. Kályha nincs. — A melegítőket is át kell engedni a la- dykuak. Hozzá még a jól felöltözött, plaidos angolok nem átalják felnyitni az ablakokat. Ködös, kéményekben népes vidéket szel át a vonat, nem egyszer nagy- forgalmu városok utcái felett haladva el, vagy egy félórát London belterü­letén haladva, a Victoria Stiition-nál megáll. Dacára, hogy a legfontosabb állami érdeket kell szolgálni és feladatokat végrehajtani, megfelelő jogvédelem­ben nem részesül és a jelenlegi ab­szolút jogokat biztositó elavult fe­gyelmi törvény mellett exsistentiája a Mohamed koporsójaként a levegő­ben lóg. Eltekintve a politikai és személyes vonatkozású dolgoktól, még a jelen- legi jogszokások szerint is, csak akkor tekintik a bíróságok közhivatalnok­nak, ha netalán valamiért büntetni kell, mig ha neki van baja, a jogvé­delemnél más magán egyénekkel jön egyenlő elbánás alá. b) Tekintve, hogy a jegyzői kvali­fikáció a közigazgatási tanfolyamok­ról szóló 1900 évi XX. tcz. életbe­léptetésével az előbbeninél jóval ma­gasabbra eneltetett és 2 iskolai, egy tanfolyamhallgatási összesen 3 évi ta­nulással meguehezittetett, ennélfogva "teljesen indokolt lenne, ha ebből ki­folyólag a jegyzői képesítés az 1883 évi I. tcz. módosításával más állásokra is kiterjesztetnék, hogy hosszabb jegy­zői szolgálat után a jegyző nyugal­masabb állásba is előléphetnék, sőt mi több, a közigazgatási szakra a tanfolyam éveinek és anyagának ki­terjesztésével csak is ezután nyer­hetne minden közigazgatási tisztviselő képesítést és működését a jegyzői irodába kezdené meg. Kiválóbb tehet­ségű ténylegesen működő jegyzők a jogot az alapképzettségre való tekin­tet nélkül megállapítandó szakvizsga letétele után, magán utón addig is elvégezhetnék, hogy a csekély alap képzettségben rejlő formai eltérés ne vághassa útját az egyébként termé­szetes eszü, jó felfogású ambiciózu- sabb, előre törekvő jegyzőknek, akik egy vagy más okból érettségi vizsgát nem tettek ugyan, de önszorgalmuk­ból annyival nagyobb tapasztalatokat szereztek a gyakorlati közélet terén, hogy a jognak magánúton való el­végzésével kiváló hasznos magassabb állású közigazgatási tisztviselő vál­hatna belőlük s nem volnának röghöz kötve és egész életre elzárva egy szebb jövő reménye elől. c) Éppen a jegyzői képzettségnek előbbi pontban említett három évi tanulmányai megnehezítése, ezen ál­láshoz előhaladás nélküli lekötöttsége, továbbá az ezen állással járó sokol­dalú felelősségteljes feladatok végzése teszik indokolttá, hogy kívánságunk hathatósabb érvényesithetóse végett egy önkormányzati szerves csoporttá alakuljunk és igy a közigazgatás he­lyesebb és czélszerűbb alapokra fek­tetése és létérdekeink, anyagi hely­zetünk biztosítása és jogyviszonyaink megvédése végett ne széjjel huzakod junk, hanem testvériesen egy zászló alatt egyesüljünk, mert alig hihetem, hogy anyagi helyzetünk már elodáz- hatian állami segítséggel való meg­kezdése habár általános és mindnyá­junk megnyugvására szolgáló rende­zés lett volna, hiszen az nem volt más, mint a kényszerhelyzet elisme­rése, ami némileg megnyugtató hatást is gyakorol reánk, de sem ezen fize­tés rendezés s az 5-öd évi 100 korona kórpótlék, valamint nyugdíjügyünk rendezése és az állásunk után megil­lető személyes kedvezmények, vala­mint teljesen rendezetlen jogviszonya­inkkal, állásunkkal össze nem egyez- tethetü alsó rendű kézbesítés az adó­végrehajtási teendők és a minden humánusabb védelmi intézkedés nél­küli fegyelmi törvényeinkkel megelé­gedve nem lehetünk. — Bár az 5-öd éves kórpótlékróli intézkedés magán­viseli a segíteni akarás ismérveit, de alig több a semminél, mert a család­tagok szaporulata és a felnőttebbek iskolázásával járó falusi ember foko­zódó kiadásait ily csekély összegben megállapított korpótlékkal ellensú­lyozni nem lehet. Az előbb említett kívánalmakat külön-külön is készség­gel indokolom. Folyt. köv. Közgyűlési beszámoló a Széchenyi-Társulat működéséről. A Széchenyi-Társulat 1905 ki. műkö­déséről Biki Károly aligazgató alábbi beszámolója nyújt tájékozást. Tekintetes Közgyűlés! Az elmúlt 1905. év ismert politikai viszonyai társulatunkra is zsibbasz- tólag hatottak, azonban a nemzeti eszme ujjáóbredóse, megerősödése ki­látást nyújt arra, hogy társulatunk ezután fokozottabb mértékben fogja a maga elé tűzött célok megvalósí­tását elérhetni, nemzetünk erősítését szolgálni. Mint kulturegyesület iparkodtunk csendes, zajtalan munkával az alap­szabályainkban lefektetett összes célo­kat híven szolgálni s ha egyben-inás- ban hiányosság tapasztalható, úgy ennek oka csupán csak anyagi erőnk korlátoltságában rejlik. S mindaddig, mig az 1891. évi kisdedóvási törvény végrehajtása — mely szintén anya­giak hiánya miatt késik — ’ehetővé nem válik s társulatunk uj erőforrá­sokhoz nem jut, kénytelenek vagyunk bevóteleiuknek legnagyobb részét a kisdedóvási intézmmények, agyermek- menhelyek fenntartására lekötni. Megkíséreltük évről-óvre az újabb időkben, megkíséreljük a jelen évben is, hogy társulatunk igy lekötött anyagi erejét felszabadítsuk. Kértünk és kérjük is a vallás és közoktatás- ügyi kormánytól társulatunknak a menhelyek fenntartása címén fokozot­tabb anyagi segélyezését, hogy az igy felszabaduló erőnket más téren, hol oly sok volna a tenni való s oly szép feladatot lehetne igenszép ered­ménnyel végeznünk, érvényesíthessük. Az 1905. évben egyszáznyolcz (108) gyermekmenhelyünk volt működésben, melynek fenntartási költségeihez 9830 koronával járultunk hozzá Látogatta az általunk fenntartott menhelyeket 9212 gyermek és pedig: 1621 rk, 2715 gk., 4180 ev. ref, 26 ág. ev. és 670 izr. vallásu; ezek közül 6815 magyar, 317 német és 2080 román anj'anyelvü volt. A menhelyek műkö­dését a kir. tanfelügyelőség a helybeli felügyeletet teljesítő felügyelő bizott­ságok kisérik éber figyelemmel, az előfordult kifogásokat nyomban tudo­másunkra hozzák, melynek megszün­tetése érdekében a szükséges lépések megtörténtek. Hogy a nem magyar ajkú lakos­ságnak az iskolában elsajátított ma­gyar beszéd további begyakorlására alkalmat adjunk, ifjúsági egyesületek, felnőttek részére is tanfolyamok szer­vezését vettük fel programmuukba. FERENCZ JÓZSEF KESERDV1Z AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.

Next

/
Thumbnails
Contents