Szamos, 1906. május (38. évfolyam, 35-43. szám)

1906-05-03 / 35. szám

4&JS SZAMOS 35. szám. mint ahogy nem tudják az orvosok sem. Még ismert nevű orvostanárok is előszeretettel ajánlanak idegen fürdőket, — jóllehet Magyarországon 200 fürdő és 60 forgalmi cikket ké­pező ásványos viz van. Isten a mi szép hazánkat olyannak teremtette, hogy földjében és vizében, folyóiban, tavaiban és forrásaiban, levegőjében, erdeink illatában van gyógyító erő, ir és balzsam minden betegségre, sebre és fájdalomra. Olyan baj, bán- talom az embernek se testét, se lelkét nem érheti, hogy a mi orvosság az éltető természet nagy patikájából te­lik, azt itt benn a hazában meg ne találhatná : a mi hegyeinken, völgye­inkben, hazai forrásainkban és puha vizű tavaink hullámaiban. Nem kel­lene tehát az ország határain tulmen- nünk se egészségért, se felfrissülésért sem alkalmas pihenésért. Ma a magyar fürdők legtöbbjében is megvannak már azok az állítólagos előnyök, melyeknek az osztrák és német fürdők látogatottságukat kö­szönik, fürdőnk annyi van és annyi­féle, hogy minden külföldivel egyen­rangú fürdőt tudunk szembe állítani. S fürdőink mégsem élvezik a közön­ségnek azt a pártolását, mely a für- döügy fellendülését jelentené. Vagy 80.000 magyar család jár a küdlföldre nyaralni, pedig ez évente kerek 48 millió koronát képvisel. Ilyen óriási összeget visznek ki fürdőzés és nya­ralás címén Magyarországból magyar családok. A magyar közönség még mindig kedvezőtlen vélemények hatása alatt áll. E sorok írója a „Független Ma­gyarország“ 1457 számában „Magyar fürdők és ásványos vizek“ cím alatt megjelent czikkére több oldalról ka­pott feleletet. — Az egyik levélben hangsúlyozva van a hazai orvosok pártfogásának hiánya; a másik a ven­déglősök „átgyúrásával“ foglalkozik. „Nézzen körül kedves doktor ur — igy szól a győri levél és hasonlítsa össze e magyar fürdőket a külföldi­ekkel és befogja látni, hogy mind együgyű ember az, ki, ha saját pén­zén jól és olcsón akar élni, nem azt keresi fel, ami neki ugyanazt nyújtja, de olcsóbb ... Tessék oda hatni, hogy a magyar fürdőkön az embert ne nyúzzák meg és ne bánjanak az em­berrel, mint élő automatával t, i. egy fillért bedobunk s egy korona jön ki belőle. Ä t. orvosi karnak kellene a fürdők leírását közzé tenni s egyben megakadályozni azt, hogy a tulajdo­faktum, megvehetné ezt a díszes pa­lotát ! Felkacagott. Óriási gondolat. O, Kiskun Antal, akinek egy kávényi hitele sem volt már Pesten, házat a Körúton, ha akar. Csak be kell menni az illető háziúrhoz és meg kell kérdeznie, mennyiért adja ezt a házat, bácsi ? A leggyönyörűbb álomképek libben­tek eléje az utca kavargó forgatagá­ból. Hogy lesz, mint lesz ? Gyönyörű lakást rendez be magának. A legelső vendéglőben fog étkezni. Gavalléro- san öltözködik. Gummikerekün fog járni, ki a Margitszigetre, a Sváb­hegyre, és színházba, orfeumba, a nőkhöz ... Betért egy kávéházba és francia konyakot rendelt. A pincér gyana­kodva nézett a kopott, szürke em­berre, aki ily finom italt rendel. Kis­kun Antal rárivalt: — Mit bámészkodik? Miért nem hozza ? Elhozták a konyakot és Kiskun lassan szürcsölgette. — Különös, hogy miért isszák ezt az urak. Nem is olyan jó. Valami finom, édes likőrt rendelt. Ettől meg a szája ize lett rósz. — Ez sem izük. Az émb'er a pén­zéért nem tud olyat inni, ami izük nos, vagy a vendéglős, csakis az em­ber pénzére utazzék.“ A közvéleményt véli hangozi atni egy harmadik panaszos, midőn igy ir, — „naponként halljuk, hogy a magyar fürdő nem szegény embernek való, inkább mulató semmint gyógyitóhely, semmi kényelmet nem nyújt, a fürdő­tulajdonos pedig zsarolja, kifosztja vendégeit.* Megannyi nyilván abból az időből való vélemény, mikor még a magyar fürdők csupán mulatóhelyül® szolgál­tak. S ha a nagyközönség véleménye e tekintetben még a régmúlt tegnap­pal tart ; ez valahogy csak megért­hető. Ám érthetetlen mindenkép az orvosok tájékozatlansága ; hiszen a 200 magyar fürdő megközelitőleg százezer ember pénzén gyarapodott s nem egy kénesvizü, ma már világ­hírű termáüs fürdőnk nemzetközi lá- togatottságu idők hosszú sora óta. A külföld elfogulatlan orvosai hozzánk küldik betegeiket s mi még sem akar­juk megbecsülni saját nemzeti kin­csünket. A tapasztalat tanúsága szerint óv- ről-óvre növekedik a nyaralásra szo­ruló betegek száma. Ez a tapasztalat magában véve is megokolja a hazai fürdők fokozatos fejlesztését. E ta­pasztalattól sarkalva a nyugoteurópai fürdőkben szinte ideges versenyt lá­tunk főleg az építkezések és célszerű berendezések tökéletesítésében. Még a kis Románia sem akart elmaradni a nyugateurópa ilyetén civilizátiój ától. Hat fürdő telepen gazdag kincstári alapja terhére, rövid néhány év alatt elsőrangú szállókat, gyönyörű fürdő- házakat, pazar berendezésű olvasó és társalgó termeket, fedett sétányokat, elegáns bazárokat, gyermekek számáia készült játszótereket, tornázó és ten- nisz-helyeket építtetett s óriási össze­geket költött befásitására és parkíro­zására. Fény, csillogás, luxus a mi forrásaink s páratlan gyógyhatású fürdőink gyógyító faktorai nélkül. . . Nálunk sajnos az állam nem sokat törődik a nemzetgazdaságilag is meg­becsülendő tőke célszerű kiaknázás- val. A Balneológia Egyesület, (mely’ az elmúlt hónapban immár XVI. kong­resszusát ülte) pénzhiány s tőke nél-‘ kü! küzdelmes és fárasztó munkássá­got végez s egyelőre hiába jelöli meg azokat az utakat, melyek a természet öléből fakadó ajándékok értékesítésé­hez vezethetnének. Hiszen munka és tudás mellett is a legfontosabb a pénz S hogy a mostoha viszonyok dacára Bikszád-fürdö jövőjéről beszélhetünk, neki. Különös. Mikor összesen tiz krajcár volt a zsebemben s azt ittam el, ordinäre szilvorium is úgy Ízlett. Fizetett és távozott. Borbélyhoz ment, szépen rendbe hozta az arcát, aztán uj ruhát, cipőt s fehérneműt vásárolt. Betért ebédelni egy előkelő vendéglőbe és egy ebédért annyit fi­zetett, mint régente öt ebédért. A finom, nehéz ételeket nem bírta és gyomorégést kapott. A hivatalába, ahol mint dijnok dol­gozott, benézett, hogy nem jön be többé. A mai napig járó fizetését ajándékozzák oda Jánosnak, a hiva­talszolgának. Este elment az orfeumba és ott elaludt az előadás közben. Úgy éb­resztette fel a pincér és két szép vi­dám leányzó, akikkel aztán keresztül mulatta az éjszakát. Kiskun Antal berúgott és folyt a pezsgő, miként a viz. Másnap délben került haza újonnan berendezett fényes lakásába és egy hétig nyomta az ágyat. A sok finom étel, ital s a nők nagjmn megártot­tak Kiskun Antalnak, úgy, hogy or­vost kellett hivatnia. A doktor teljes kimerültséget kon­statált. — Uram, a gyomra, a veséje, a a Szentiványi Gyula páratlan áldo­zatkészségének érdeme. Ha a 80-as évekből eredő feljegy­zéseket s irodalmi adatokat elolvas­suk s a mai Bikszádot látjuk, a fürdő hatalmas fejlődése és fellendülése is szemmellátható. Bikszádon évek óta tervszerüleg haladt a modernizálás munkája s ezzel egész sora támadt az uj berendezéseknek is. Szatmármegyében az „Avason“, ezen minden oldalról hegyek által körülhatárolt széles, kies völgyben igen sok ásványvíz fakad. Ám a sok avasi forrás közül egyedül a bikszádi nyert nagyobb hírnevet. S méltán, mert a bikszádi víz egyike a legki­tűnőbb lúgos, sós savanyu vizeknek, mely konyhasó -és sziksó tartalmát tekintve vetekedik a leghíresebb kül­földiekkel is. — Egyenrangú a hires seltersivel, felülmúlja mindenkép az annyira elterjedt gleichenbergit s gyó­gyító hatása a luhatschowitzinól kü­lönb. — Pedig a seltersi vízből még mindig vagy félmillió palackot mi magunk fogyasztunk el s a gleiohen- bergiből is körülbelül 30,000 palack fogy el Magyarországon nálunk. — Pompásan pótolja a bikszádi viz az emsi-t, már gazdagabb konyhasótar- mánál fogva is. (Folyt, s vége köv.) HÍRROVAT. * A főispáni beiktatás. Szatmár város törvényhatósága május 10-én iktatja be dr. Falussy Árpádot főis­páni hivatalába. A polgármester által összehívott értekezlet az ünnepélyes beiktatás rendjét a következőleg álla­pította meg : május 10-ón délután 2 óra 12 perckor a vasúti pályaudvaron hivatalos fogadás a törvényhatósági bizottság és a városi tisztviselői kar részéről. — Bevonulás után 4 órakor rendkívüli közgyűlés, melynek tárgya a főispáni eskü letétele s az uj főis­pánnak a törvényhatóság részéről való üdvözlése, 5 órakor tisztelgő küldött­ségek fogadása. Este fél 8 órakor lakoma a Pannóniában. Az értekezlet az ünnepély rendezésével dr. Vajay Károly tiszti főügyészt, Bartha Kál­mán gazdasági tanácsost és Ferencz Ágoston tanácsjegyzőt bízta meg. A képviselőválasztás városunkban április 30-án történt meg, minden zaj és tüntetés nélkül. Minthogy ellen­jelölt nem volt, (Kardos Jakab szo- ciálista jelölt időközben visszalépett) szive oda van. Ön nem bírja már a zajos életet. Kiskun bámulva nézett az orvosra. S ez folytatta : — Ön, uram, vagy sokat élt, vagy sokat nélkülözött. — Igen, koplaltam sokat. — Ä betegségre nézve mindegy, hogy koplalás, vagy a túlságos jólét idézte-e elő. A tény az, hogy önnek felette mértékletesen kell élnie, mert sok ételt, sok szórakozást az ön szer­vezete el nem bir. Hány éves ?-- ötven, — felelte Kiskun szo­morúan. — Ötven évig koplaltam. S tegnap megütöttem a főnyereményt. Az orvos elment s a beteg egyedül maradt. — Nem szabad enni, nem szabad inni, nem szabad mulatni. Hát akkor minek van pénzem ? Miért ütöttem meg a főnyereményt ? Minek az étel, minek az ital, minek a szerelem an­nak, akinek ötven esztendeig nem volt benne része ? Mit ér az életem, mit ér a pénzem ? És a szerencsés nyerő keserves sírásra fakadt . . . Bus Lóránt. dr. Fejes István vál. elnök délelőtt fél 9 órakor, a városház erkélyéről kihirdette az eredményt, melyszerint dr. Kelemen Samu nyerte el Szatmár- Németi szab kir. város képviselői mandátumát. — Az egyhangúlag megválasztott képviselő erre szép beszédben köszönte meg a választó polgárság tüntető bizalmát s ünnepé­lyes ígéretet tett, hogy teljes erejé­vel a haza s városunk közjóléte ér­dekében fog működni. A beszéd el­hangzása után Csomay Imre pártelnök üdvözölte az uj képviselőt A tömeg ezek után lassan oszladozni kezdett s a Deák-tér ismét fölvette a maga megszokott kópét. Az egész nap fo­lyamán nem fordult elő olyas eset, ami karhatalmi beavatkozásra szorult volna. * Helyettesités. Tankóczi Gyula főkapitány megrongált egészségének helyreállítása céljából több heti sza­badságra távozott; távolléte idejére a főkapitányi hivatal vezetésével Ferencz Ágoston tanácsjegyző bíza­tott meg. A tanácsjegyzői teendőkre pedig ugyanezen időre a polgármes­ter dr. Pap Zoltánt helyettesítette. * Közgyűlés. A szatmárnémeti tár­saskör a múlt hó 29-éu tartotta évi rendes közgyűlését, Veréczi Antal el­nöklete alatt., ki örömmel üdvözölte a nagyszámban megjelent tagokat, majd vázolta a Társaskörnek társa­dalmunkban való létjogosultságát. Az elnöki megnyitó után dr. Antal László a kör jegyzője felolvasta a választ­mány évi jelentését, mely hű kópét adta mindazon eredményeknek, a me­lyek a múlt évben a kör életében történtek, a közgyűlés tagjai tudo­másul vették a jelentést, nemkülön­ben a számvizsgáló bizottság által bemutatott számadásokat ugyszinte az 1905. évre szóló költségelőirányza­tot is. Következett ezután az alelnöki jegyzői, felügyelői és tiz választmányi tag megválasztása. A titkos szavazás eredménye szerint alelnökké Fogarassy Sándor egyhangúlag választatott meg, jegyzőül pedig dr. Kurtcz Sándor, felügyelőül választmányi tagságának épségben hagyásával Bartha Kálmán, uj választmányi tagokul pedig : Bod­nár György, dr. Hantz Jenő, Osváth Elemér, dr. Fodor Gyula, Uray Géza, dr. Roóth Ferencz, Litteczky Endre, dr. Kelemen Samu, Szarukán Zoltán, Pap Géza és Rédl Károly. A válasz­tás megejtetvén az uj aleinök Fo­garassy Sándorért egy küldöttség ment, meghívni őt a közgyűlésbe, kit a terembe léptekor a jelenvoltak za­josan megéljeneztek, majd pedig Ye- réczy Antal elnök üdvözölte az uj alelnököt, ki meghatva mondott kö­szönetét a kitüntető bizalomért. A gyűlés ezután az uj tisztikar zajos éltetése közben bezárult. * A tanácsból. A város, mint az orsz. képzőművészeti társulat tagja, a társulat sorsjátékán egy 1000 kor. értékű műtárgyat nyert. A tanács a műtárgy kiválasztásával a gazdasági tanácsost bízta meg. — A városunk­ban felállítandó dohánybeváltó hiva­tal céljára szükséges terület átadására vonatkozó okmányokat a keddi ülé­séből terjesztette fel a közp. jövedéki igazgatósághoz. — A Kossuth-kert részére újabban 40 padot készíttetett a városi tanács. — Az Attila-utcán ismét szaporodott eggyel a sirkő-rak- tárak száma, ami igazán dísztelen és szó nélkül nem hagyható. Nincs he­lyén, hogy a város legforgalmasabb utcáján egymás hátán legyenek a temetőre emlékeztető sirkőtaktárak. A tanács is megsokalta a dolgot és jelentéstételre hívta fel az elsőfokú iparhatóságot, minő engedély alapján nyílt meg ott ismét egy sirkőraktár. * Május 1. Szatmáron. A helybeli szociálisták az idén május 1-je tisz­teletére tüntető felvonulást rendeztek. Délután 3 óra tájban indult a menet az István-térről keresztül a Deák­Tüdöbategsegek, r.urutuk, szamár- köhögés, skrofulozis, influenza eilen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. Htffnaai-La Rech« A Ce. Basel (Srije).

Next

/
Thumbnails
Contents