Szamos, 1906. április (38. évfolyam, 26-34. szám)
1906-04-22 / 32. szám
\ ’ \* ■J /' 2-ík oldal SZAMOS 82. szám. műtárgyak és felépítmények megvizsgálása és átvétele sok időt vett igénybe s délutáni 2 óra elmúlt, mire a vonat Bikszád végállomásra berobogott. Az egész ut valóságos diadalmenet, volt. Minden állomáson zeneszóval és üdvözlő-beszédekkel fogadták a küldöttséget Sárközön pedig gazdagon terített asztal várta az érkezőket. A szives házigazda báró 'Vécsey László volt. A hivatalos átadás. Bikszádon az eljárás tovább folyt este 6 óráig és miután a megjelent hivatalos közegek a vaspálya és tartozékai ellen lényegesebb kifogást nem tettek, a kormány megbízottja a vasutat megnyitottnak jelentette ki és április 20. reggel 9 órától kez- dődöleg a közforgalomnak átadta. Az eljárásnál jelenvoitak Szatmár város részéről Pap Géza polgármester, Kőrösmezei Antal főjegyző, dr. Vajay Károly főügyész, dr. Tanódi Márton biz. tag, Erdélyi István főmérnök, Ferencz Ágoston tanácsjegyzö. Szat- márvármegye részéről dr. Schönpflug Richárd főügyész, Kacsó Károly áll. építészeti felügyelő ; az államvasutak részéről Ullarich Béla üzletvezető, Mándi Bertalan forgalmi főnök Pé- cby László állomásfőnök és Banner Antal főmérnök. Az épitő-vállalat részéről Pallós Ármin és műszaki személyzete. A vasút üzletére alakult részvénytársaságot Abouyi Emil képviselte. Ott voltak még báró Vécsey László, Bakó Ignácz, Léber Autal, Bartha Kálmán, Fogarassy Sándor, Szentiványi Gyula, Pethő György, dr. Bruckner Ernő, Hollós Jakab, Kiss Sándor, Jakó Kálmán, Jakó Endre, Nagy Imre, Nagy Sándor és még számosán, kiknek neveit nem sikerült feljegyezni. A bikszádi fürdőben rendezett vidám lakoma után este fél 9 órakor indult vissza a vonat s fél 2 órakor éjfél után érkezett be Szat- márra. A gyors közlekedés akadályai. A vonat menete tehát elég lassú, ami legfeljebb arra jó, hogy az utas a vidék regéuyes szépségeiben tovább nyönyörködhessók. Most kezdetben azonban, mig a pálya nem elég biztos és szilárd meg sem engedhető nagyobb gyorsaság. — A menetrend szerint a vonat 3 óra 45 perc alatt teszi meg az utat Szatmártól Bikszádig s a megengedett legnagyobb meuetsebessóg 16 kilométer óránkint, ami idővel 25 kilométerig fog emelkedni. így mond ják a hozzáértők, de a motor-üzem bevezetése előtt aligha fogunk gyorsabban közlekedhetni. Ki is fejezte a bizottság az átvételkor azon kívánságát, hogy a vasút társaság a motorüzem mielőbbi bevezetésére szorittas- sék. A tarifa is borsos egy kissé. — Ennek a leszállítása is okvetlenül szükséges. A kezdet nehézségein azonban át kell esni ennek az uj vasut- j nak is s miután áliami kezelésbe vétetett, remélhető, hogy ezen gyermek betegségeken hamar túl fog esni. — Nem illő azonban, hogy az általános örömet ezen csekélységekkel zavarjuk ma, midőn mindnyájan át vagyunk hatva, azon tény nagy jelentőségétől, hogy a civilizáció utat talál vármegyénk természeti adományokban leggazdagabb vidékéhez. A menetrend. A vonat naponként csak egyszer közlekedik s az ideiglenes menetrend s,. Fint a Kossuth kerti megállóhelytől indul reggel 9 órakor, Bikszádra érkezik 12 óra 45 perckor, Bikszádról vissza indul délután 2 órakor, Szat- márra érkezik 5 óra 45 perczkor. F. A „Szamos“ eredeti táviratai. Budapest ápril 21. d. u. 8 ó. Kihallgatás a királynál. Apponyi és Jekeltalussy miniszterek Becsbe érkeztek, Úgy Apponyi, mint Jekelfalussy kihallgatásra megy a királyhoz, hogy a tárcájukba eső fontosabb ügyekről referáljanak és azokra a király jóváhagyását kieszközöljék. Tisztelgés a kereskedelmi miniszternél. Magyarország összes kereskedelmi s iparkamarái nevében a bpesti keresk. iparkamara küldöttsége Lánczy Leó főrend, mint elnök, vezetése melett ma délben tisztelgett Kossuth miniszternél, kit a küldöttségi tagok lelkesen megéljeneztek. Lánczy hosszabb beszédet intézett Kossuthoz kijelentve, hogy ezen nagy minisztériumtól, melynek Kossuth történeti neve és kiváló képessége nagy fényt kölcsönöz, egy oly korszak kiindulását reméli az ország, mely hazánkat a jólét gyarapodás és meggazdagodás állapotába biztosan be fogja helyezni kaptam: „Igenis reflektálok“. Egyben feljogosított, hogy ezt a központnak bejelentsem, sőt másnap arra is, hogy részére ajánló levelet hozzak. Első telephon válassza után jelentettem be a központi vezetőségnek, hogy a kerületben Uray Géza óhajt fellépni, mit tudomásul vettek és előjegyzésbe tették. Még ugyanazon a napon elterjedt Szat- máron e hir, hogy Uray Géza a központ jelöltje, mert még azon a napon adott fel Buday József Szatmárról keltezve express levelet Luby Gézához, melyben tiltakozik Uray jelölletése ellen. Másnap csütörtökön közölte a „Szamos“ is Uray Géza hivatalos jelöltetését, holott akkor én még mindig Budapesten voltam. Miután pedig én Budapestről senki mással, mint Uray Gézával a dologról nem beszéltem, azt hiszem nem lesz különösebb fejtörő rejtvény annak kitalálása, vájjon ki volt az, akinek „túlbuzgóságából“. a hivatalos jelölésneb(l) hire szárnyra kelt. Ugyanezen a nyomon indulva azt hiszem a főispáni hir forrására is rá lehet akadni. Mert én az első perctől fogva kijelentettem, hogy ilyen kinevezésről semmit sem tudok és az sem a központban, sem a miniszter-tanácsban, szóba nem került. Szives előzékenységedet, megköszönve Szatmár, 1906. ápril hó 20. hived Dr. Kelemen Samu. A bikszádi vasút megnyitása. Az indulás. Csütörtökön, április 19-én reggel 9 órakor indult az első vonat Bikszád télé, mely a most épült vaspálya mü- tanrendőri bejárására kiküldött bizottságot és a meghívott vendégek kedélyes kis csapatát szállította vármegyénk legszebb, de a kultúrától legtávolabb eső vidékére. A hivatalos eljárást Garádi Sándor vasúti és hajózási felügyelőségi biztos vezette, mint a kormány megbízottja és miután a bizottságot megalakította, az egész társaság felszállt a Kossuth kerti megállónál várakozó vonatra. A lombdiszben pompázó lokomotív vígan fübycit s megindult a művelődés áldásait terjesztő útjára. A pálya bejárása. A menet elég sokáig tartott, miután a vaspálya mentén levő összes kedett, borzasztó volt a szegény asz- szony helyzete. Élte azt a se leány, se asszony életet, melynek oly kevés a boldog perce. Magányos estéin, mikor Palikával együtt volt s a fiúcska az apja után kérdezősködött, Adriennek úgy összeszorult a szive a fájdalomtól s bánta elhibázott szomorú életét. És oly sokszor feltette magában, hogy visz- szamegy a volt urához, de büszkesége mindig megakadályozta abban s maradt minden a régiben. A városban a hol laktak pusztított a ragályos kór, mely gongoskodik arról, hogy a mennyben elegendő számú angyalka legyen. Palika megkapta a betegséget s az orvosi tudomány nem segített. Csók Pál táviratot kapott, melyben ez állott : — Jöjjön azonnal, Palika meghalt. Se több, se kevesebb. Az apa félőrülten rohant a gyermekéhez. IV. Szomorú volt a viszontlátásuk, halkan köszöntötték egymást. A kande- leberektől megvilágított szobácskábán szállott-szállott a tömjén füst. A sok sok virággal telehintett ravatalon fekvő kis fiú olyan volt, mintha nem is lett volna halott, hanem csak aludt volna szépen csendesen. A férfi az asszony mellé állott s vigasztalni kezdte : — Lássa Adrienne, igy volt ez megírva, igy kellett ennek történnie. Talán jobb is szegénykének, mert hisz’ annyit szenvedett miattunk . . . Görcsös zokogás volt rá a válasz és a komoly ólemedett ember maga is könnyezett. — Visszafolytott hangon szinte súgva beszélgettek. Talán attól féltek, hogy meghalja a kis halott — Mi vagyunk az oka, szólt bün- bánólag az asszony. Az utolsó perc ben is magát hívta, talán akkor nem történt volna meg. A sokat szenvedett asszony, abban a mély gyászruhában olyan alázatosnak látszott, ahogy a volt férjére tekintett. Nem volt már többé a dacos büszke Adrienne. Szóba került minden emlék, arai Palikával volt összefüggésben és csupa vóletlensógből azokról a boldog időkről is megemlékeztek. — Adrieone ! minek hagyott el ? súgta szemrehányóan a férfi. — Hisz rég megbántam már. Most olyan boldogok lehetnénk mind a hárman. És sirt tovább A gyertyák égtek, libegett-lobogott a lángjuk és a füsttel összevegyült virágillat kábítóvá tette a szoba le- vegöjét. Az asszony a fülledt levegőtől, vagy talán a nagy fájdalomtól elájult. . . Az ember pedig karjaival fogta fel az elalélt nőt — Szorosan, szerelmesen tartotta ölében s aztán az oly régóta vágyót csókjuk elcsattant a halottas szobában. És a kis haiott, mintha csak ezt akarta volna, mosolyott. Édesdeden. Hisz’ megtalálták egymást, a szülei, akiket oly nagyon szeretett. És csak most mondta meg Adriene a kis fiú utolsó üzenetét : — Mamuska, szeresd az apukámat! Légy jó hozzá és legyetek mindig együtt. Szent lett előttük a kis fiú végrendelete, hiszen az életében sohsem tettek az akarata szerint. A temetésén már karonfogva egymáshoz simulva voltak. — Elválasztotta őket ugyan a törvény, de a közös nagy csapas által sziveik találkoztak. Találkoztak egy uj, egy boldogabb életre. V. És fenn az égben buzgón imádkozik egy kis angyalka a boldogságukért. Negyedi-Szabó Béla. Kossuth hosszabb válaszában kijelentette, hogy számit az összes kamarák támogatására; törekvése, hogy azon vérszegény állapotból, melyben köz- gazdasági tekintetben jelenleg sínylődik az ország, mielőbb felszabaduljon. Az összes gazdasági bajokat orvosolni kell, a kormánynak különös figyelme lesz az ország jövőjének alapvető feladatai megoldására. Olyan gazdasági politikát kell inaugurálni, mely lehetővé teszi majdan gazdasági függetlenségünket. Kossuth beszédét nagy lelkesedéssel fogadták. A Tulipán-kert-szövetség megalakulása. Budapesten megalakult nagy részvétel mellett a Tulipán-kert-szövetség, amelynek elnökévé Battyányi Lajos grófot választották meg. Ezen kívül választottak egy 300 tagból álló választmányt, amelyben mágnáshölgyeink nagyszámmal vannak képviselve. Öngyilkos ékszerész. Lipp Gyula, budapesti tekintélyes ékszerész, tart. szekerész-hadnagy, ma délben, reménytelen szerelem miatt halántékon lőtte magát. S&n-Franciskó pusztálása. San-Franciskóban halomszámra hevernek az utcákon a holttestek. A pénzverő intézethez kirendelt katonák ma 14 embert lelőttek, mert rabolni akartak A nyomor és Ínség leirhatatatlau A segélyt sürgősen kérik a szerencsétlenek. HÍRROVAT. * Az uj főispán. Őfelsége a király dr. Falussy Árpádot Szatmárvárm. és Szatmár főispánjává kinevezte. * Rendkívüli közgyűlés. Tegnap délután a törvényhatósági bizOutság a külső postakerti porondhoz vezető ut céljára szükséges terület megvétele tárgyában rendkívüli közgyűlést tartott, mivel azonban a biz. tagok határozatképes számban nem jelentek meg, újabb határidőül május 5-ének délutáni 3 óráját tűzték ki. * Pénzügyi áthelyezések. Az m. kir. pénzügyminiszter Lóvay Béla nagybányai és Schmack István nagykárolyi járási számellenőröket saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte. * Gyászhir. Pethő György városunk volt gazd. tanácsosát, urad. jószágigazgatót és családját mély gyász érte anyósának özv. Mika Károlyné, nyug. kir. fömérnöknó, szül. karatnai Kön- czey Karolinának f. hó 20-án 78 éves korában Torján történt elhunytával. * Halálozás. Csészi László földbirtokos, e hó 19-én hosszas szenvedés után életének 27-ik évében elhalt. Temetése pénteken délután volt az ev. ref, egyház szertartásai szerint. * Közgyűlés. A szatmári hegyközség ma délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a városháza nagy termében. * Mayer püspök lemondása, mint illetékes helyről értesülünk, nem felel meg a valóságnak, amennyiben a helybeli székes-káptalanhoz ez ügyre nézve semmiféle hivatalos értes’tós nem érkezett. Tény az, hogy Mayer püspök nagybetegen fekszik Zombor- ban lakó egyik rokonánál s egyhamar nincs kilátás arra, hogy állását elfoglalhassa. * Nagy László kegydijja. Szatmár és szabolcsvármí gyék területére kinevezett Nagy László királyi biztost, mint megírtuk, Őfelságe felmentette állásától s kegydijjul 15000 koronában megállapított fizetése után f. évi május hó 1-ső napjától kezdődőleg 25 százalékot azaz 7800 koronát ado- mányoztat.ott legfelsőbb helyről. , * Köszönet. Mindazoknak, akik feledhetetlen férjem, illetve édes apánk í££§T A tavaszi és nyári idényre az angol gyapjúszöveteink megérkeztek. Nagy választék! :------------ ’ ~ V0 T Legjobban mi készitünk mindennemű ====== úri öltönyöket. ■■= Klein és Tsa polgári és egyenruha szabók, t
