Szamos, 1906. április (38. évfolyam, 26-34. szám)
1906-04-12 / 29. szám
Cf >s\ , ' Vty’ VsA " > , ^to^v\ >• ' \\\ • . ;.\ ,N V N 2-ik oldal SZAMOS 29. szám szonyok folytán a pénzpiac kedvezőbb lett s megbízta a polgár- mestert, hogy a magyar jelzáloghitelbanktól előnyösebb feltételek mellett eszközölje ki a kölcsönt, addig is a már esedékessé vált átalakítási költségekre a pénztári készletből megfelelő előleget engedélyezett. — A szatmár-erdödi h.é. vasútnak közgyűlés 3 hónapi haladékot adott az áramdij tartozás lebonyolítására. Nyugdij-ügyek. Közgyűlés Pineés István szolgálatképtelenné vált tűzoltót véglegesen, Gyulai Lajos hivatalszolgát pedig ideiglenesen nyugdíjazta. Magán-kérelmek. A bizottság Ferencz Ágoston tanácsjegyzőnek 6 heti, Demkő Sándor aljegyzőnek 5 heti és Lit- teczky István I. o. számtisztnek 1 havi szabadságot engedélyezett. SZÍNHÁZ. Szombaton a „Nagy érzés“-nek, Ferenci színmüvének volt a bemuta tója. A darab rendkívül gyönge, az utóbbi idők legsilányább termékei közül való. Cselekvónyének kiindulási pontja helytelen, jellemei inkább bá bök, mint emberek, befejezése meg- okolatlan. Az egésznek különben az a foglalatja, hogy az ideális lelkű Dános, ki a mindennapi élet sivár es kicsinyes milieujéből kivágyik s egész énjét afféle messiási váradalommal tölti el a minden idegszálát befogó nagy érzésnek, a szerelemnek sejtetnie, egy vendéglői mulatozás alkalmával szemtanúja lesz egy szerelmes pár öngyilkosságának s ez olyan ha tással van rá, hogy szakit Leonával, akit pedig mar jegyesének tekintett s elindul a föld körül hsjhászui a nagy érzést. Leona kényszerűségből Stanojlovics bárónak nyújtja kezét és csak alkalomra vár, hogy D inoson bosszút állhasson. — Ez az alkalom eljön Dános hazaérkeztóvel; találkozik Leonával s az elfojtott szerelem vulkanikus erővel ujul meg benne; az asszony azonban gúnyosan kineveti s ez annyira kiforgatja Dánost egyensúlyából, hogy meglövi magát. Leona, aki tettét megbánta, hasztalan siet ápolására, karjai között leheli ki lelkét. Az előadók elég igyekezettel játszottak, bár az összjáték nem állott valami magas, fokon. — Jól játszott Jászai (Leona), kit tisztelői bucsufel- lépte alkalmával csokrokkal s egy hatalmas babérkoszorúval leptek meg. partnere Kiss (Dános) gyönge volt, igen jó alakítást nyújtott Tihanyi (Stanojlovics) a potya mágnás szerepében. Kisebb szerepükben jók voltak még Szőreghy (Goszlopbi) és Raduai (Ili). Közönség alig volt. Vasárnap volt a saison utolsó rendes előadása. Színre került, az oly sok elismerést és nagy sikert aratott „Gül-Baba“ félház előtt. Harkányi, akit tisztelői elhalmoztak virággal, Gábor diákja és Tihanyi Mujkója most is sok élvezetet szerzett a közönségnek. Hétfőn búcsúztak el színészeink. Ez alkalommal a karszemélyzetjutalomjátékául „Az aszfaltbetyár“ cimü énekes bohózatot (Írták Heltai és Barna) adták. E darab afféle nyári, inkább orfeumi darab s van benne egy hatásos sláger, a Smokk-család szereplése, mely a maga kacagtató mivoltával igen hálás bohózattéma; egyébként az egész mü nem sokat ér. A szereplők közül kiemelendök Korányi (Tekla), Harkányi (Hanka), Tihanyi (Janó) és Váradi (Smokk). Volt ezenkívül tarkaszinpad, melyben igen ügyes számokkal vettek részt: Rad- nai egy tánccal, Korányi a „Szegény Jonathán“ egy gyönyörű áriájával, Vácsei és Balog, meg Tihanyi és Ve csei eg-egy tréfás tánc-kettőssel. — A közönség majdnem megtöltötte a házat. * Most a búcsú pillanatában nem có- lünk a társulat kiválóságait, vagy gyengéit felsorolni, hisz a közönség e sorokból mindig tiszta képet nyerhetett róluk. Azt konstatáljuk, hogy az értékes egyéniségek sok élvezetes órát szereztek nekünk s az igyekező tét még a gyengébbektől sem Iahe) elvitatni. Kívánjuk nekik, nogy akik közülök máshová vonulnak, találjanak ott nagyobb elismerést, akik pedig jövőre is ide térnek, őrizzenek meg bennünket emlékezetükben, — mint ahogy mi feutartjuk számukra rokon szenvünket. Fore weil és au revoire ! 'SJS'-Sg' HÍRROVAT. * Nagyheti ájtatosságok sorrendje városunkban. Ritka véletlen folytán az összes keresztyén egyházak a húsvéti ünnepeket egyszerre ünnepük. A közönség tájékoztatására szolgáló ájtatosságok sorrendjét az alábbiak ban közöljük: A szatmári ev. ref templomban, nagypénteken dél előtt prédikál Biki Károly, 12 órakor bibliát magyaráz Rácz István, dél után prédikál Gachal János segéd-lelkész Husvét első napján d. e. prédikál Biki Károly esperes, ágendázik Rácz István, d. u. prédikál Gachal János. Husvét másod napján d. e. prédikál Gachal János, ágendázik Biki Károly, d. u. prédikál Gachal János. — A németi ev. ref. templomban nagypénteken d. e. prédikál Inczódy Márton s. lelkész, 12 órakor bibliát olvas és predikálSzarka Boldizsár legátus. Husvét első napján d. e. prédikál Inczódy Márton, ágendázik a legátus. Husvói másod napján d. e. prédikál a legátus, ágendázik Inczédi Márton, d. u. prédikál a legátus. — A róm. kath. székesegyházban nagycsütörtökön reggel 8 órakor ünnepélyes kápláni mise, az összes papság áldozása, 10 órakor az oltárok ékességeitől való megfosztása. 11 órakor a harangok elnémulása. A szokásos lábmosás, nemkülönben az olaj szentelés tekintettel azon körülményre, hogy az uj püspök még nem foglalta el székét, ezúttal elmaradt. Délután 4 órakor Jeremiás próféta siralmai és Lamentaczió. Nagypónte ken reggel 9 órakor csonka mise és a passió éneklése, 10 órakor a szent sir megnyitása, utánna szeut beszéd, melyet dr. Tamás János jezsuita atya tart. Délután 3 órakor gyászvecser nye és Jeremiás próféta siralmai. 4 órakor, ha kedvező lesz az idő, körmenet a szent sírok látogatása. — Nagyszombaton reggel 7 órakor tűz húsvéti gyertya és kereszt szentelés. D. e. 9 órakor ünnepélyes sz. mise, mely alatt a harangok újból megszó lainak. D. u. 6 órakor a feltámadás ünnepe körmenettel, végül „Te Deum“ A feltámadás ünnepe d. u. 3 órakor a kálvária templom, 4 órakor az Irgalmas rend házánál és 5 órakor az Apácza zárda templomban Husvét első napján reggel 5 órakor a kálvária templomban és a székes egyházban, nemkülönben az apácza zárdánál a húsvéti eledelek megáldása. 7 órakor plébániai, 9 órakor káptalani nagy mise, szentbeszédekkel. 11 órakor csendes mise. Husvét másodnapján reggel 7 ó. plébániai, 9 ó. káptalani mise és szent beszédek. D. e. 11 órakor csöndes mise. Mindkét nap d. u. 3 órakor vecsernye. — A szatmári g. kath. egyházban nagycsütörtökön d. u. 6 órakor a Jézus kinszenvedé- seirőlszóló evangéliumok olvasása, este 8 ó. imaórák, a harangok elnémulása. Nagypénteken d. e. 8 ó. ima órák, d. u. 3 órakor vecsernye, majd Jézus urunk temetése, utánna szent beszéd. Nagyszombaton r. 8 ó. szent Vazul nagymiséje vecsernyével. Husvét első napján éjjeli 12 ó. a feltámadás ünnepe, a harangok megszólalnak. Fél 8 ó. ünnepi nagymise és pászka szentelés. D. u. 3 órakor nagy vecsernye szent beszéddel. Husvét másodnapján r. 7 ó. utrenia, 9 órakor nagy mise és szent beszéd. D. u. 3 ó. vecsernye. A szertartásokat Hubán Gyula gör. kath. lelkész végzi ; a németi gör. kath templomban ugyanezen szertartások tartatnak, Bellovics Jenő gör. kath. lelkész által * Rendkívüli közgyűlés. Az országgyűlést összehívó legfelsőbb királyi kézirat kihirdetésére a városi tanács ma délután 3 órára rendkívüli bizottsági közgyűlést hivott össze. * Gyászhir. Városunk egy régi s polgári erényekben megőszült alakja hunyt el e hó 10-én, Vajay Károly nyug. kir. tvszéki biró személyében. Az elhunyt a régebbi időben elsőrangú szerepet vitt városunk társadalmi életében, azonban már mintegy tiz év óta aggkorával járó gyöngesége visz- szaterelte őt a munka mezejéről. A 48 as viharos időkben mint főhadnagy ette ki a maga részét a küzdelemből ; később mint ügyvéd működött s 1861—64-iki cykluson városunk orsz. képviselője volt Később a városi trvszék elnöke, mint azon időben nevezték, főbírája, majd a kir. tvszék szervezésénél biró lett s ezen hivatalából mintegy 12 éve, hogy nyugalomba vonult. Több évtizeden át volt városunk törvényhatóságának is munkás tagja és mindenütt ott volt, amikor a közjó előmozdításáról volt szó. Az elhunyt 81 éves korában fejezte be munkás s erénydus életét. Temetése ma délután megy végbe az ev. ref. egyház szertartásai szerint. Az elhunytat mint atyjukat gyászolják dr. Vajay Károly v. tiszti főügyész, dr. Vajay Imre kér. orvo3 és Vajay Endre államépitószeti főmérnök. — Tudja, nem akarok ekszperimen- tálni. Az olyasmi újabb kiadásokkal jár. A grófné nem szép, nem kedves, de bizonyos takarékossági tekintetek. Ilyen ember a gróf. És ez az ember szamaraz engem össze naponta átlag husszor-huszonkétszer ! Most már föl se veszem. — Tudom, hogy hozzátartozik az álláshoz, mint a kardbojt a katonához. Lenyelem . .. Nem a kardbojtot, hanem a szamarat. Nincs arról senkinek fogalma, hogyan \ megtanultam én nyelni. A legnagyobb gorombaságokat úgy nyelem le, mint a cápa a verebet. A titkárság tulajdonképpen nem más, mint, a nyelés művészete. Éppen ma reggel tapasztaltam magamon. A gróf benyit a könyvtári szobába .. . engem keres . .. nem vett észre, hogy a fülkébeu állok. Dühösen kiáltja : — Hol van az a szamár? Én a legnagyobb flegmával megszólalok : — Itt vagyok, gróf ur. — Ah, jó reggelt! Mintha semmise történt volna. Ez a nyelés művészete. Hám, hám . . . A két grófi sarjadókról még nem is szóltam. A grófnak ugyanis van egy fia és leánya. Érdekes egy pár, mutogatni lehetne őket. A fiatal gróf Arisztid, messzebb esett az almafától, mint Makó Jerikótól. Könnyelmű, pazarló, aki minden reggel azzal a nyájas kérdéssel állít be hozzám, hogy lehetne az öregtől valamit pum- polui Ha nem tudok valamit kieszelni, leszamaraz s egy operett-melo- diát dúdolva a mamát zsarolja Különben nem is érdemes róla beszólni. Hálátlan perfid jellem. Egyszer egy kis leánnyal látott sétálni, akinek sokat udvaroltam. Gyönyörű írása van, tudniillik gépirónő. Arisztid gróf tudakolni kezdte tőlem, hogy ki az a bájos teremtés. — Gróf ur, mondottam, a menyasszonyom . . — Gratulálok, annál jobb. Kicsiklaudozta tőlem, hogy mi a neve s hol lakik. Én gyanútlanul átadtam neki az adreszt s másnap már vele láttam kocsikázni . . . Hát nem alávalóság ez? Da ez még semmi. Én szemrehányást teszek neki, hogy a menj'asszouyomnak oly feltűnően udvarol . . . — Ne busuljou, mondotta, csak addig teszem, mig el nem veszi, azután szerényen félreállok. Gyönyörű erkölcs. Szerencse, hogy ^z a leány nem a menyasszonyom s hogy nekem kisebb gondom is nagyobb, minthogy elvegyem. A grófkisasszony Natália is jól van megszerkesztve. A mamája rajtakapta, hogy egy tenoristával s egy cigányprímással levelez. Amikor a grófnő szigorúan megfedte, a kisasz- szony hangosan kacagott: — De mama, ón utálom ezt a két urat. *— Olyan gyalázatos parfümöt használnak. — Hát akkor miért levelezel velük ? — Divatból. Mert annyira divatba jött a messzaliánsz. A mama beérte ezzel a magyarázattal, de vájjon a tenorista és a cigányprímás beérte-e volna vele ? Nem tudom. Engem egyszer furcsán megtréfált. Roppant szende arcczal megszólít és azt kérdi : — Titkár ur, igaz, hogy Zola oly regényeket is irt, amelyeket fiatal leányoknak szabad elolvasni ? — Nem tudom, válaszoltam némi zavarral, ón csak azokat a regóuyeit olvastam, amelyeket nem szabad fiatal leányoknak olvasni. — Nem tudna néhány címet felsorolni ? — De igen: Nana, Germinal, Páris gyomra . . . — Elég, köszönöm — Miért kellettek e címek ? kérdeztem. — Hahaha! Nagy szamár maga, kedves titkár ur. És ez igy megy nap-nap után, óráról-órára. Szamár vagyok itt, szamár vagyok ott, szamár vagyok mindenütt. Jó jó, tisztelt, hölgyeim és uraim, csak legyek én szamár. Azért tüdőm én, hogy mit és miért teszek. Csak ne lenne nekem szükségem erre az állásra, majd megtudnák, hogy ki vagyok, mi vagyok ! Néha a végsőkig elkeseredem. El- érzókenyülés lepi meg szivemet . . . Könyek csillognak szememben Hát ezért születtem ón, hogy központi szamara legyek egy grófi családnak ! Ah, nem erről ábrándoztam én ifjúkoromban, kamaszóveimben. Nekem is voltak nagyratörö álmaim, voltam büszke sas és jártam a fellegek közt. Álmodtam hermelinpalástról s viseltem uraságoktól levetett szaloakabá- tot. Azt hittem, hogy lóháton fogok vezetui büszke daliákat, hogy szerzek hirt, ragj'Ogást s mi lett belőle ? A szamár cim s jelleg. (Fel s alá jár.) Borzasztó, vérfagyasztó elgondolni, hogy nem tudnék megélni, ha nem • szamaraztatnám magamat összevissza. Pedig, tessék elhinni, nekem vau önérzetem. Becsületemre ! Csak nem tud érvényesülni. Azaz mégis érvényesül, de titokban. Megbosszulom eltiprott önérzetemet. Bolonddá teszem őket, ahol lehet. Ez az én bosszúm. Küldhet engem a gróf tiz felé, én átmegyek a káváházba és tarokkozom. Azután este lihegve jövök haza és hörögve jelentem, hogy senkit sem találtam otthon, ügy hazudom, mint egy százesztendős kalendárium a juK K X bíróim Emeli az étvágyat éa a testsúlyt, megszünteti a köhögést, váladékot, éjjeli izzadást. Tüdobetegsegek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolást. F. ISotTuiaun-l.a Rache & C«. Itasel (Srije).
