Szamos, 1906. április (38. évfolyam, 26-34. szám)

1906-04-01 / 26. szám

2-ik oidal SZAMOS 26. szám. Tisztái (Lubovszki), Szöreghi (Grir- singer), Tihanyi (Gerster) és Radnai (Emma), meg Jászai (Julia). Csütörtökön társulatunk szalon-ko­mikusának, a mindenki előtt rokou- szenves Szöreghi Gyulának volt a jutalomjátéka. Elég nagy számú kö­zönség jelent meg a jutatmazottnak elismerése adóját, leróni, de a saison vég itt is éreztette hatását: nem volt telt ház, pedig Szöreghi megérdemelte volna ezt is. Nála még nem beszélhe­tünk határozottan kiforrott művészi egyéniségéről, hiszen sokkal fiatalabb, de az bizonyos, hogy rendelkezik olyan szinészi qualitáeokkai, melyek a legszebb reményekre jogosítanak fel jövő haladását illetőleg. Megjele­nése jó hatást tett, alakitó képessége határozottan magas fokon áll, tagiej­tései kifejezők s ha itt erősen emlé­keztet is a brettlire, ezt a céltudatos művészi fejlődés előbb-utóbb eleuyész- teti. Általában a szalon-komikus sze­repközhöz vonja őt temperamentuma, készültsége stb. s itt igazán kiváló alakítást tud nyújtani, mint azt az „Udvari tanácsos“, vagy „A csöppség“ Arabrója bizonyítja; de hogy a komo­lyabb genreban is sikeresen meg tudja állani helyét, erre nézve csak a „Bac­carat“ Lebourgjára emlékezhetünk. Jutalomdarabját igen jól választotta meg. A „SabbinnSk elrablása“’ czimü bohózat Rettegi Fridoliuja alkalmat nyújtott neki, hogy mindazt érvényre juttassa, ami művészi egyéniségében értékes; s ő ez alkalommal valóban feladata magaslatán állott és eleven, ügyes játékávál rászolgált arra a mind­untalan megújuló tapsra, amellyel a közönség elismerő szeretetének lépten nyomon kifejezést adott. — A többi előadók is teljes igyekezettel játszot­tak s igy a közönség egy mulattató este emlékével távozhatott el a szín­házból. Megdicsérjük Kiss Miklóst (Bányai), ki gyakori túlzását leszá­mítva, egésszen elfogadható volt; — Etelka személyesitőjét Radnait, Raj­zot (Szilvássy). Jászait (Irma), Tiha­nyit (Endre), Tisztáit (Marosán). Pénteken a „János vitéz“ zónaelö- adása ismét telt házat vonzott. Lapunk előfizetőihez. Az I-ső évnegyed lejártával tisz­telettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfize­tést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szívesked­jenek. A „Szamos“ eredeti táviratai. Széli Kálmán bécsi útja. Bécs, 906. márcz. 31. Mint nekünk Becsből telefonálják, Széli Kálmán tegnapelőtt óta itt idő­zött, ma reggel innen Rátótra utazott. Elutazása eiőtt egy bécsi újságíró megkérdezte, igaz-a, bogy kihallga­tást kért l királytól, de nem kapott és hogy uj kibontakozási tervvel jött volna Becsbe? Széli kijelentette, hogy magánügyekben volt Becsben, de mint minden alkalommal, úgy most is, meglátogatta barátait, kik között politikusok is vannak, de úgy uta­zása, mint látogatásai magáujeliegüek. A „Népszava“ leleplezései Bubics püspök irodalmi működéséről. Bpest, 906. márcz. 31. Fővárosszerte nagy feltűnést kelt a szocziálista „Népszava“ czimü iap mai számának Bubiét kassai püspök­ről irt cikke, melyben Toldi László fővárosi főlevéltárosnak egy a „Nép­szava“ szerkesztőségének kezében levő levele alapján konstatálja, bogy Bubics összes irodalmi termékeit és pásztorleveleit Toldi főlevóltáros irta azon munkát is, melynek alapján Bubicsoc akadémiai tagnak megvá­lasztották. Pusztító orkán. Titelnél a Tiszán óriási orkán dü­höng, a „Tisza Kálmán“ nevű von­tató gőzöst ma délelőtt összes rako­mányaival együtt partra dobta. Ti­sza torokban az orkán egy uszályt elsülyesztett. A „Polgár“ czimü lapot ismét lefoglalták. A vizsgálóbíró rendeletére ma a „Polgár“ czimü napilapot lázitó ve- zérczikkéért ismét elkobozták. Sztrájk a zsolnai gyárban. A pécsi Zsolnai-féle világhírű ma- jo'ika gyár összes munkásai, miután 8 közülük elbocsáttatott, munkástár- saikkal szolidaritást vállaltak és ma sztrájkba léptek. A gyártulajdonos kijelentette, ha ». munkások vona­kodnak munkába állam, bezárja gyá­rát, melyben most 800 rnuukás dol­gozik Az osztálysorsjáték mai húzása. Az osztálysorsjáták mai búzásán 15000 koronát nyert 21917, 10000 ko- rouát nyert 9,0088 A ki nem utalványozott ösztön­díjak. A selmeczbányai bányászati és er­dészeti főiskola ösztöndíjas hallgatói­nak ösztöndíját a minisztérium ren­deletére nem folyósítják. HÍRROVAT. * Katonai szemle. Klobucsár Vin- cze tábor-szernagy, kassai hadtest parancsnok, e hó 29-m a helybeli honvéd-csapatok felett szemlét tartott. A honvéd katonaság zeneszóval a kora reggeli órákban vonult ki a nagyerdő alatt elterülő rétre, hol a szemle volt, a csapatokat Nemes Ede daudárpa- rancsnok és Csanády Frigyes ezredes vezényelték, a szemle végén a csapa­tok kiképzése és magatartása fölött a hadtest parancsnok teijes megelé­gedésének adott kifejezést. * Kinevezés. A pénzügyminiszter Litteczky Endrét lapunk szerkesztőjét és kiadóját Szatmár város területére 1906—7. évekre az adókivető bizott­ságba elnökhelyettesül és rendes ta­gul kinevezte. * Uj itélö-táblai bíró. A király Kolbenhajer Kálmán debreczeni Ítélő táblai elnöki titkárt ugyanoda bíróvá nevezte ki. * A szatmár bikszádi vasút meg­nyitása illetékes helyről vett értesítés szerint április 12-ben van véglegesen megállapítva. A vaspályát az állam veszi kezelésbe s a megelőző míitan- rendőri bejárás és a szokásos formali­tások után áiadják a közforgalomnak. * Péuztárvizsgálat. A pónztárvizs- gáló bizottság március 29-én megvizs­csókok csattantak el s egy vendég ravasz czéizatcssággal csavariutott egyet a villamos vezeték kulcsán. Sötétség borult a kávéházban. Lárma, sikoltás támadt. Hungerfrierer ur a kávés, mint bőszült bika ugrott az ajtóhoz s tor- kaszakadtából ordította : — Aki ki akar szökni, azt leütöm Bliccelni nem engedek. Ki volt az a gazember, aki eloltotta a lámpákat. Uraim és hölgyeim maradjanak csen­desen . . . Pillanat múlva kigyuladtak a villa­mos lángok. A szőke Margit, mintha mi sem törtéut volna folytatta az éneket, nők és férfiak egymásra bo­rulva dudolgatták vele az ismerős dalt. így mulattak szombaton este a „Fekete Levesben“. A kávéház z\ gában egy halavány képű, rendetlenül öltözött fiatal em­ber ült. Nagy fekete szemei álmata­gon bámultak bele a füstös levegőbe, sokszor kapott nyakkendőjéhez, hogy megigazítsa. — Néha a háta mögött levő tükörbe nézett s arcza buszus kifejezést ö'tött. ügy látszik, uem találta magét elég csinosnak. Pedig egész helyre fin volt,. Tiszta, rendes öltözetben kialudva szép férfiúnak lett volna mondható. Egy feketehaju énekesnő ült le az asztalához. Fáradt, de még mindig csinos arcú leány, kezét nyújtotta s a fiatal ember mohón megcsókolta. — Csakhogy rám is gondol Jan- kusku. Már elakartam menni. Azt hittem megharagudott.. — Dehogy haragszom. Miért is ha­ragudnám ? Maga olyan kedves em bér. — Tegye még hozzá, kár, hogy pénze nincs. — Kár... S a leány mosolyogva nj-ugodtan nézett a fiatal ember arcába. Ez mérgesen az asztalra csapott. — Az az átkozott pénz, csak az ne volua ! — Csak az ne volna, sóhajtotta a leány. — Akkor boldogok lehetnénk. — Igen, boldogok. Az ifjú ember megragadta a leány kezét — Hát muszáj magának ebben az életben maradni ? Nem tud dolgozni ? Vagy nem akar? Lássa, ha mi egy­másé lehetnénk, én is dolgoznék. Az egész gyárban nem volt olyan sze­relő, mint én. Az ipariskolát jelesül végeztem. Ha nekem kedvem lenne dolgozni, én sok pénzt keresnék. De igy nem tudok. Maga miatt nem tu­dok dolgozni . . . Maga tönkre tesz. Meglássa, rossz lesz a vége. A leánjr szeméből kicsordult a köny. — Béla, az Isten áldja meg, ne mondjon ilyeneket. Miért jár utánam ? Miért jár ebbe a kávéházba ? En nem vagyok magához való. En már hat éve vagyok ebben az életben. Csak énekelni, táncolni és inni tudok. — Ha szeretne, tudna maga dol­gozni is. — En szeretem magát, de nem tu­dok dolgozni. — Hát maradjon kü hozzám. A leány fejé: csóválta, — Nem lehet. Akkor kidobnak in­nen. Éhen haljunk ? — Igen, inkább haljunk meg. Mit ér igy az élet? Ez utálatos! — Úgy van, utálatos. Meghalni ? Erről majd még beszélünk. — íMeghalni lenne a legjobb, — sóhajtotta a fiatalember. A leány szeméből kibuggyant a köny s énekelni kezdett: „Meghalok én nemsokára, Piros pünkösd hajnalára.“ És énekelte sírva, az ifjú férfi vállára borulva, a szomorú nótát, rnignem odajött Hungerfrierer ur, a kávés s valamit súgott a fülébe. Jaukuska felállott, megtörülte a szemeit s búcsúra nyújtotta a kezét a fiatalembernek. — Négy órakor, ha kijövök a ká- vóházból, várjon meg. A legény lehajtotta a fejét. S Jankuska a következő pillanat­ban két öreg ember karján kilibbent a szeparéba. A pincér pezsgőt vitt utánuk. — Néha urak is megfordul­tak a „Fekete leves“-beu . . . Kondoros Elemér. gálta a városi közpéuztárat. tTeleu- voltak Pap Géza polgármester, mint elnök, Litteczky7 Endre, dr Haraszthy Béla biz. tagok, dr. Vajay Károly főügyész, / Novák Lajos főszámvevő, Ferencz Ágoston tanácsjegyző. — A bizottság úgy a készpénz készletet, mint az értékeket hiánytalanul s rend­ben találta s Kertészffy Gábor pénz- tárnoknak megelégedését fejezte ki. * Felhívás. Hétfőn ápril 2-án d. u. a városháza nagytanácstermében a nőegylet kezdeményezésére egy női értekezlet lett összehiva, melyre a Lorántffy Egyesület hölgytagjai is az elnökséghez intézett átiratban rteg- lettek híva. Az idő rövidsége miatt ezutou-vau szerencsém at. tagoknak ezt szives tudomására hozni s egy­szersmind kérni, hogy tekintettel az értekezlet tárgyának fontosságára, minél számosabban kegyeskedjenek azon megjelenni. Az értekezlet ideje délután fél 4 óra. Az elnökség nevé­ben Osváth Elemér. * Börtönvizsgálat. A börtönvizsgáló bizottság csütörtökön délelőtt vizsgálta meg a kir. ügyészségi fogházat. A vizsgálatnál jeleuvoltak: Pap Gáza polgármester, Kőrösmezei Antal fő­jegyző, dr. Jóger Kálmán főorvos, dr. JBalsay József kir. ügyész, Ferencz Ágoston tanács jegyző és Márton Lázár fogházfelügyelö. A rabok lét­száma 192 volt. Az élelmezéssel és bánásmóddal a foglyok meg voltak elégedve, a bizottság a tapasztalt rend s tisztaság felett elismerését fejezte ki. * Az utolsó őrszolgálat. Szom­batra virradó éjjel Piucés József tűz­oltót az őrtorony erkélyén szolgálat közben szélhüdés érte. Nagy nehezen a telefonhoz vánszorgott s csengetett, de felemelkedni uem tudott, hogy beszélhessen. Lent bajt sejtettek s midőn felsiettek, Piuczés bácsit a padlón elterülve találták. Úgy szállí­tották lakására, ahol sikerült ugyan óletrehozni, de féloldala teljesen meg­bénult. A szerencsétlenül járt öreg közel 30 éve, hogy tűzoltó s e hosszú idő alatt hivatását mindenkor oda­adással teljesítette ; tisztességes maga­viseleté, valamint kötelosségtudása nemcsak felebbvalói, hanem a közön­ség előtt is kedveltté tették. Most, hogy hosszú tűzöl; ói pályája ily tra­gikus módon megszakadt, kívánjuk a jó öregnek, hogy mielőbb fölépüijön. Az idei húsvéti ünnepek. A kö­zelgő húsvéti ünnepek a véletlen sze­szélye folytán az idén mind együtt lesznek. Ugyanis a róm. kath. és a protestánsok együttes husvótjával összeesik a gör. kath. husvét s mint­hogy az izraelitáké 10 — 17 ig tart, 16-án az összes vallásfelekezetek ün­nepelni fognak. * Piaci rend. A főkapitányi hiva­tal intézkedése folytán a napi és heti vásárok kezdete a nyári időszakra reggeli 6 s a téli időszakra reggeli 8 órára határoztatok meg. Közelebbi meghatározás szerint a nyári időszak april 1-től szept. végéig s a téli idő­szak október 1-töl március végéig tart. Ezen rendhez a vevő közönség, de különösen a viszonteladók kötele­sek szigorúan alkalmazkodni és ez utóbbiaknak szigoi’uan tiltatik a vá­sár területén kivül való adás-vevés. * Elkobzott lap. A szatmári kir. ügyészség rendeletére a „Szatmárvár- megj e“ ctmü politikai hetilap tegnapi számát a rendőrség elkobozta a Mor- vay János nyomdájában, hol a lap készül. A Nagykárolyba vitt hiriappél- dányokat is egytől-egyig sikerült el­kobozni, mielőtt azokat postára tet­ték volna. Az elkobzás indoka az volt, hogy a nevezett lapban a kir, ügyészség dr. Lengyel Zoltán ,,A magyar papokhoz1 cimii vezércikké­ben a társadalmi rend elleni izgatást i látta. A szatmári rendőrség kikül- dötje Hajdú Károly rendőrfogalmazó volt, ki a rendelet alapján a kézira­tokat is lefoglalta, a nyomdában ta­lált hirlappéldányokkal együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents