Szamos, 1906. február (38. évfolyam, 9-16. szám)
1906-02-08 / 11. szám
2-ik oldal SZAMOS 11. szám. vetkezmények képezik, melyek a béke meghiúsulása esetén királyra és nemzetre egyaránt háramol* nának. A Szatmári Községi és Körjegyzők Egyesületének jegyzőkönyvéből, A Szatmármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülete f. évi január hó 24-én Szatmáron, a Pannónia külön termében tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését, Bodoky Béla e elnök elnöklete alatt. Sajnosán tapasztalta- tott, hogy dacára ama jelszónak : „tömörülésben és a sokaságban van az erő,“ a 100 községi és körjegyző közül mindössze 42-en voltak jelen. A közgyűlés mindazonáltál letárgyalta a tárgysorozatba felvett összes ügyeket, a melyek közül felemlítjük a következőket: 1. Az 1904. évi nyugdíjalapról vezetett számadás felülvizsgáltatott és megállapittatott: I. készpénz-bevétel 34745 kor. 66 f., kiadás 30048 K 43 f. maradvány 4697 kor. 23 f. II. kötvény bevétel 153,751 kor. 10 f., kiadás 6000 kor., maradvány 147,751 K 10 fill. — Komoróozy Jenő indítványára mindazonáltal kimondatott, hogy a számadás a főkönyvekben és naplókban tételenkint megvizsgálandó s a helyes vezetésről meggyőződés szerzendő, a főkönyvekben a jegyzőket érintő minden feljegyzés bevezetendő s a községek és egyesek terhére vezetett nyugdíjhátralék behajtása szorgalmazandó lévén, ezeknek eszközlésére az e. elnök elnöklete alatt minden járásból egy-egy egyén választandó, mely bizottság a felülvizsgálatot bármikor teljesítheti s az intézkedéseket megteeudi. Ezzel kapcsolatban kimondatott, hogy az állam által kiegészített fizetéstöbblet után a számvevőség által utólag kivetett s behajtásra kimuta tott 50% nyugdijilleték behajtása az uj nyugdíj szabályrendelet életbe léptéig felfüggesztendő, miután az uj szabályrendelet erről akként intézkedik, hogy ezen 50% járulék nem fizetendő, mert a községek valamint a jegyzők személyes nyugdíj járuléka már emelésben részesült. A bizottság tagjaiul Bodoky Béla egyleti elnök elnöklete alatt megválasztattak : a n.-károlyi járásból Szabó Dezső csa- nálosi, a szatmáriból Veres Sándor roszabbul játszanak. A valódi nagy művész sikere ellenben alig mutat észrevehető ingadozást s egyelőre engedjük meg azt a feltevést: azért, mert nem érez. Ama fentebb említett társaság egy tagja azt kérdezte: Hogyan? Hát pl. a Márkus Emilia alakításában azokat a fájdalmas, szivszaggató hangokat, melyek az anya legbelsejóből törnek elő s annyira megrázzák belsőnket : nem tényleg meglevő érzelem szüli ? Nem a kétségbeesés hozta létre? Épensóggel nem. Már csak azért sem, mert az igazi érzelem kifejezésének nincsen és nem lehet oly kimért irodalmi stílusa. Ezt a feltevést támogatja egy másik tapasztalásom is. Néhai ecsedi Kovács Gyula épen akkor értesült édesanyja haláláról, mikor Szatmárra jött vendégszerepelni. Előre jeleztük a lapokban, hogy Kean Edmond-ban, egyik legjobb alakításában fog fellépni. Azt hittük, hogy fellépéséből már semmi sem lesz. Kovács Gyula a leggyöngódebb szeretettel viseltetetett édes anyja iránt s joggal kérdeztük, hogy az édesanya elvesztése okozta fájdalom hogyan adhatna helyet oly nagy szenvedéombodi, a csengeriből Nagy Gyula szamosdobi, a m.-szálkáiból Komoi'ó- czy Jenő győrteleki, a f.-gyarmatiból Kolonnay László jánki, az erdődiböl Vaday Lajos kir-daróci, a n.-hányáiból Komoróczy Péter erdőszádai, a sz.-váraljaiból Stern Mór ilobai és a n.-somkutiból Erdős Aurél czolti kör- jegyzők. A bizottság jegyzője Szabó Dezső egyleti főjegyző. 2. Az „Erzsébet jegyzői árvaház“ érdekében kibocsátandó sorsjegyekből az egylet 1000 korona értékig akként jegyez, hogy a küldendő sorsjegyeket egyleti elnök minden jegyzőnek egyenlő arányban megküldi s az érte járó összeget záros határidő alatt a kartársak az elnökhöz megküldik. 3. A „Községi Közlöny“ ügyében Uszkay Bálint orsz központi egyleti elnök megkeresésének, valamint ezzel kapcsolatban a ,,Szamos“ heti lap kiadójának kérelme felolvastatott s többek hozzá szólása után szavazat- többséggel kimondatott, hogy a vm. jegyzői egyleti mozgalmakról és a kartársak személyi ügyeii’ől a „Községi Közlöny“ szerkesztősége kivonatban értesítendő. — Egyszersmind szótöbbséggel liatározatilag szintén kimondatott, hogy a „Szamos“ heti lapot az egjdet hivatalos orgánumává avatja a „Szatmármegyei községi és körjegyzők egyleteinek hivatalos lapja“ czimet engedélyezi, mindazonáltal az egylet kiköti magának azon jogot, hogy a szerkesztőség a lapszerkesztést az egylet irányelve szerint fogja tsz közölni. Ezen szempontból kiindulva a kartársakat 4 kor. évi előfizetési ár mellett egy előre csak egy évre a lap megrendelésére kötelezi. 4. Az egyleti számadás és előirányzat a jövő közgyűlésen fog felülvizsgáltatni, a kimutatás azonban a 9-es bizottság által helyesbítendő, az uj tagok beirandók, a bevehetetlen tagdijak pedig törlendők, mig a bevehető tagdijak behajtására vm. alispán ur felkéretni batároztatott. 5. A gömörnregyei jegyzői egylet viszonosság kixondása iránti megkeresését az egylet elvileg magáévá teszi, de érdemleges határozat csak akkor hozható, ha a nyugdíj szabályrendeletek minden egyletnél összhangba hozatnak. 6 A jóváhagyott egyleti alapszabály a vm. hivatalos lapban közöl- tetni rendeltetett. 7. Ezután Nagy István egyleti tag meginterpellálta az elnököt, hogy a közjegyzői kényszer behozatalát tár- gyazó árvaszóki határozat és alispáni törvénytelen rendelet visszavonása iránt Szabó Dezső egyleti főjegyző által múlt év aug. 12-én az egyleti közgyűléshez beterjesztett s egyhangúlag elfogadott indítványt s a vm. alispán úrhoz az egylet nevében szerkesztett s szintén egyhangúlag elfő gadott memorandumot miért nem jut tatta illetékes helyére ? Ismerteti az abnormis és tételes törvénybe ütköző rendelkezést és tudomására hozza az egyletnek, hogy a n.-károlyi és erdődi járásbeli jegyzőket a miatt, hogy a töménytelen iutézkedós látszólag jogerőre emelkedett a nagykárolyi kir. közjegyző nyomtatványok utján, melyeket a tanítókhoz, papokhoz, bírókhoz és közgyámokhoz intézett, pellengére állítja s önző anyagi érdekének előmozdítása céljából — mondjuk ki nyíltan : kenyóririgységböl — nem riad vissza risztessógteleu kifejezések használatától sem s a községi lakos ságot elidegeníteni igyekszik a vezetőjüktől. A tarthatatlan állapot vizs- gálására sürgős intézkedést kért. Elnök válaszában kijelentette, hogy miután a memorándumban nézete szerint erős kifejezés is használtatott azért nem irta alá azt és azért nem terjesztette fel, mindazonáltal ha az erős kifejezés kihagyatik, úgy a közgyűlési határozatnak érvényt szerez. Becsky György ismételten ugyauazon memorandum felterjesztésére kívánja utasítani az elnökséget, mit a közgyűlés aug. 12-éu elfogadott, Vaday Lajos a praeoedensek használatától intve a jogerős közgyűlési határozatnak végrehajtását követeli, Noéh Miklós és többek hozzászólása után inter pelláló a választ tudomásai vóvén elnök válaszát a közgyűlés többsége is elfogadta. 8. Nagy István órendrédi jegyző azon indítványa, hogy a községi és közjegyzők mindennemű készpénzfizetéseiket és egyébb járandóságaikat a körorvosi járandóságok analógiájára a m-k-árolyi kir. adóhivataltól vennék fel, mellyel a „községi jegyzői fizetési alap létesítéséről és kezeléséről“ általa szerkesztett megyei szabályreu- delet tervezet elfogadását ajánlja, egyhangúlag elfogadtatott azon hozzáadással azonban, hogy a be és kifizetések minden megyében levő adó hivatal által teljesitendők, (a szabályrendelet tervezet esatoltatik vissza- várólag megjelenés céljából). Ezen tervezet a ,,Szamos“-ban közzé tétetni rendeltetett. 9. Farkas László korelnök elnöklete alatt a tisztujitás megejt.etvén közfel. kiáltással következő egyének válasz, tattak meg : Elnök Bodoky Béla, al_ elnök Komoróczy Jenő, főjegyző Sza. bó Dezső, jegyző Nagy'István, pénz. tárnok Farkas László nyugdíj választ mányi rendes tagok : Bodoky Béla, Komoróczy Jenő, Orosz Árpád, Fintha Sándor, Szabó Dezső egyidejűleg választót jegyző is. Póttagok : Hadady József, Nagy Gyula. Több tárgy nem lóvén elnök a gyűlést berekesztette, mely az elnök éltetésével véget ért. II. Az egyleti közgyűlés berekesztése után közfelkiáltással az értekezletté alakult jegyzők az elnökségre Farkas László nyug. körjzőt kérték fel, miután az alkotmány védelem tárgyában hozzájuk intézett felhívásra határozni kívántak. — Ezen felhívásnak Farkas László ur engedve, az elnöki széket éljenzés között elfoglalta, megköszönte a belé helyezett bizalmat, bár azt óhajtotta, hogy a megyében levő ösz- szes jegyzők megjelentek volna, az értekezletet megnyitja. Előterjesztó, hogy az értekezlet czólja határozathozatal aziránt, minő álláspontot kivan elfoglalni a jzőikar az alkotmány-védelem tárgyában ? Ezzel kapcsolatban bemutatja az egyleti elnökkel tudo- másvótel czéljából közölt s vm. alispán ur által megküldött s a törvény hatóság tiszviselöi karának N.-károly- ban 1905. decz. 5-én tartott tiszti értekezletén felvett jegyzőkönyve másolatát, valamint a „Szatmár vármegye“ ez. politikai hetilap felhívását, melyek felolvasása után annak előre bocsátásával, hogy a hozandó határozatot semminemű irányban befolyásolni nem kívánja., a vitának a legtágabb teret nyit és az értekezletet érdemleges határozathozatalra kéri. Bodoky Béla kismajtónyi körjegyző szépen megindokolt beszéd kíséretében beterjeszti a következő határozati javas'atot: A szatmár-vármogyei községi és körjegyzők mai napon tartott értekezletén történt megállapodásképpen kimondják: hogy az ország jelen válsága helyzetében hivatali müködésük- beni magatartásokat az 1886. XXI. XXII. t. czikkekben meghatározott felsőbb hatóságaik intézkedéseihez alkalmazzák, ha tehát a felsőbb hatóságok, melyek a hivato’t törvényekben megjelölve vannak, nemzeti védelem tárgyában törvónyos intézkedéseket kibocsátanak, annak végrehajtásában a községi és körjegyzők törvényes kötelessógszerüen is részt vesznek, jogos nemzeti védelem ellen semmi törvényen kívüli állásban nem helyezkednek, politikai tüntetésekben azonban részt nem vesznek. Noéh Miklós zajtai közjegyző annak előre bocsátásával, hogy a határozatot mint egylet kívánja meghozni, mert annak ez esetben nagyobb súlya lenne, a jegyzői kartól a legnagyobb ellenállás kifejtését várja s ezt remélve Bodoky Béla határozati javaslatával szemben beadja a következő határozati javaslatot : 1. Kimondja a közgyűlés, hogy a magyar alkotmány védelmében magyar tisztviselőkhöz méltó módon részt vesznek a Szatmárvármegyei községi és körjegyzők is ; 2. a nemzeti ellenállás szervezése körül reájuk, mint a nép körében élő s mint a nép vezetésére hivatott tisztviselőkre háramló feladatoknak teljes lelkiismerettel eleget fognak tenni ; 3 úgy a várm. tisztviselői karral, mint egymással szemben teljes szo- lidáritást vállalnak; politikai okok lyek festésének, aminővel Kean Ed- mundot kell alakítania. Kovács Gyula fellépett s alakításával egyik legnagyobb sikerét aratta. Énnekem ez az érthetetlennek tetsző lelkiállapot sehogyse ment a fejembe s mint kolozsvári ismerőse, azon a banketten, mit az előadás után tiszteletére hevenyésztünk, — a dolgot gyöngéden szóvá is tettem, mire Kovács Gyula azt mondta nekem, hogy őszintén szólva legnagyobb szerepeinek alakítása közben is legfenuebb némi fizikai fáradtságot érez s ez alkalommal is lélekben ott időzött a szülőfalujában, elhunyt édesanyja mellett. Arra nézve, hogy a legkiválóbb színészek nem éreznek, mikor alakítanak, további argumentum az, hogy a jó színész későn érik, mikor indu lataiuak ereje csökkent, mikor tud uralkodni magán, feje hideg, sok tapasztalást gyűjtött. Fölhozható ezen állítás mellett az is, hogy a színpadi szenvedély valójában véve nem is azonos az igazi szenvedéllyel. Hiszen azt, aki a színházon kívül is agy viselkednék. mint a színpadon, aki úgy haragudnék, szerelmeskednék, — azt egyszerűen komédiásnak neveznők s aki az indulatot úgy játszaná a színpadon, mint azt a valóságban látta megnyilatkozni, azt meg épen kinevetnék. Ezzel a kérdéssel kapcsolatos az is, hogy nemcsak a színészi alkotás nem ered az indulat hevéből, hanem egyéb művészi alkotás sem ; a költőé sem. A nag. színészek, a költők, kiknek gazdag képzeletük, erős Ítéletük, finom tapintatuk s biztos Ízlésük van, a legkevésbbó érzelmes emberek. Az érzés nem a nagy lángelme sajátja: nem a szive, hanem a feje csinál mindent. Nem egy asszonytól hallottam, hogy mikor egy-egy kiváló művész társaságában volt, akinek egyéniségét müvei, vagy alakításai után képzeletében a finomság és érzelmesség ra gyogó vonásaival ruházta fel, nagyon csalódottnak érezte magát. Arra meg épen sok példa van, hogy a legkiválóbb művészek mindennapi élete nagyon is különbözik attól, amit a finom és nagy érzésekből eredő életnek szoktunk nevezni. (Folyt, köv.) Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomaffolátt. F. Hoff mau ii-La Iteche & Ca. iiasel (Svájc).
