Szamos, 1906. január (38. évfolyam, 1-8. szám)

1906-01-07 / 2. szám

XXXVIII. évfolyam. Szatmár, 1906. jan, hó 7. (vasárnap) 2. szám. SZAMOS. ITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. LAP. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalaban fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Hogyan készül a béke? Tagadhatatlan, hogy a nemzet túlnyomó többsége a tisztességes békét óhajtja; ennek adnak kileje- zést a vezető politikusok is; ab­ból a módszerből kiindulva azon­ban, amit a békélni óhajtó telek a kibontakozás érdekében követ­nek, aligha fog az egyhamar létre­jönni. Mert hogyan is készül csak ez a béke ? A békeszerzés körül érdekelt politikai tényezők jobb érzületükbe mesterséges számításokat vegyíte­nek. A koalíciót az a hangulat uralja, hogy közvetlenül a béke­tárgyalások előtt erélyesnek kell mutatkoznia, viszont a kormányt is az az álláspont jellemzi, hogy kényes és szomorú helyzetében nem szabad magát gyöngének mutatnia. — Mint hangulattörő szomorú incidens jött még közbe az ismeretes debreczeni véres ar­gumentum s ennek nyomában a megtorló intézkedések, melyek az államrend érdekében is elmarad- hatatlanok, ha ugyan még vala­melyes rendről beszélni lehet az ország jelenlegi íeltordult helyze­tében. S most ismétlődik megint egy hamis helyzet. Az t. i. hogy va­lamennyi párt vetélkedik az alkot­mány szeretetében és védelmében, valamennyi óhajtja a tisztességes békét s a tények mégis azt a lát­szatot keltik, hogy attól inkább távolodunk, mintsem közelednénk hozzá. Pedig mi a tényleges helyzet ? Az, hogy ma már mindenki nem­zeti szükségnek tekinti, hogy a koalíció a kormányt mihamarább átvegye. — Az az aggodalom ma már nem zavarhatja a koalíciót, hogy tisztességes békefeltételek felajánlásával elvesztené népszerű­ségét , ellenkezőleg, bizonyosra ve­hető, hogy a béke érdekében te­endő lépései csak növelnék iránta azt a rokonszenvet, melyet a nem­zet nagy többségében maga iránt támasztott, A másik oldalon, a kormány, fólreismerhetlen egyenességgel nyi­latkozott és bevallott álláspontja az, hogy a békét a maga bukása árán akarja mihamarább elérni. Azt pedig senki sem állíthatja eb­ben az országban, hogy népszerű­ségét féltené, mert olyas valami a kormánynak csakugyan nem tulaj­donítható. Különösen hangzanak a béke- akcióról való hirek, amikor egyes beavatottakan kívül a nemzet csak azt látja, hogy a koalíció és a kor­mány farkasszemet néznek. Azt még csak megérthetjük, hogy a bekepontozatok kitűzése és nyil­vános tárgyalása nem használna a jó ügynek; mert azt már a köz­életből is tudjuk, hogy ha valaki egyezkedni akar, a legmagasabb követelésével kezdi annak, amit elfogadna. Ezeket pedig már mind a két oldalról mindenki ismeri. — Fölösleges azt már tovább is fej­tegetni s a szenvedélyeket még inkább szítani annak a inagyará- zásával, hogy a maximális követe­lésekről miért nem mondhat le a koalició s azokat miért nem ad­hatja meg a kormány, illetve mi­ért nem adja meg a király; de viszont a békeszerzésnek legalább alaphangulatát kellene biztosítani, mert amint a debreczeni sajnálatos esetből is kitűnik, ha egyszer a tömeg is bele fog szólani az ő lobbanékony politikájával a dolgok intézésébe, akkor majd hiába vetik mérlegbe a békés kibontakozásért a legnemesebb szándékú hazafiak is tudásukat és erkölcsi befolyásu­kat. Az újságok ezerféle torzítá­sait és tulhajtásait a tömeg kész­pénznek veszi s a tömeg logiká­jában tudvalevőleg legerősebb ar­gumentum a — fokos. . A békeszerzés körül nem látjuk kiiejezőave, a politika vezető férfi- aiban azt a hajlandóságot, mely legalább a kívánalmak megértésére is törekednék; pedig ha a helyzet még jobban elmérgesedik, még in­kább bekövetkezik az az állapot, hogy a koalició politikája alulról s a kormány meddő, merev ellen­állása felülről megbomlasztja a hazafias érzésű néptömegek lelki egyensúlyát. Igaz az, hogy a nép­tömeg egy külön lelki élettel biró szörnyeteg, mely akaratlanul is oly tettekbe sodródik bele, amiken később maga is eUjámul. Epen ezért a békeszerzésnek azt a módját, mely aÉ. élteritétíjs \felek közt jelenleg itapasztálMtb, magá­nak a jóügynék,' a nemzeti jogok gyarapításának érdekében sem ta­lálhatjuk célravezetőnek. Majdnem mindenik számottevő politikusunk elmondta már, hogy ne az ellen­téteket keressük, melyek szétvá­lasztanak, hanem a kapcsokat, a melyek összetartanak. Nem lehet más célja a békeszerzés akciójá­nak sem s mennél inkább eltávo­lodunk ettől az elvtől, annál in­kább megnehezítjük a kibonta­kozást. Nagyon jól tudjuk azt mindnyá­jan, hogy mi kellene nekünk ahoz, hogy nemzeti államiságunk men­nél hatalmasabban kiépüljön; van ezek közt számos olyan tényező, amelyet magunk is megvalósítha­tunk, igy p. o. a magyar nyelv- oktatás az egesz vonalon, az osz­trák iparcikk bojkotálása, az önálló vámterület, az általános szavazati jog, stb. Ha elmegyünk a szélső határig, amit a hadsereg magyar­sága érdekében fokozatosan meg­valósíthatunk, megnyugvást kelt­hetünk a nemzetban, hogy a küz­delemnek lesznek kézzelfogható eredményei s elsősorban biztosítva i Az örök dal­Elkorhadt szekrény rejtekében Vén pergament hever, Ott fekszik elfeledve régen Alig van egy betűje épen És folt van rajta ezer. Jámbor poéta bus szivének Szerelméről beszél; Együgyü, csendes, méla ének Csengése nincs fakó rímének, S nem bántja vad szeszély. De bár papirja sárga, régi S feledték rég e dalt ; Az örök, nagy regét regéli, A kétséges reményt reméli És nem zeng diadalt. Mert elenyészhet, megromolhat A rongyra irt irás ; Az eszme mindig dalba olvad És mindig fénylik, bárha porlad Hamu alatt parázs. Kétly Endre. A nyom, Irta : Conan A. Doyle. Az újságírók klublakomáján a jól sikerült lakoma után a dohányzóban nagyobb társaság verődött össze egy asztal körül, rendőri-riporterek, né­hány kiváncsi színész és egy két de­tektív, akik foglalkozásuk révén bi zonyos barátságos szövetséget igye­keznek kötni a hírnév, a toll embe­reivel. A pompás ebéd utáni hangulat megoldotta a nyelveket, mindegyik érdekes akart lenni, mindegyiknek volt valami esete, amelyet kellő szí­nezéssel adott elő. A történetek fö- képeu a bűntények megdöbbentő fur- fangosságáról szólották s valameny- nyien megegyeztek abban, bogy a gonosztevők némelyike valóságos láng­ész, akinek szellemi erejét utolérhe­tetlen finommá élesíti a büntetéstől való rettegés, megszámlálhatatlan az a sok eset amelynek tettesét sohasem nyomozhatja ki a legügyesebb detek­tív sem, mert a nyomra egyáltalában nem akad.- Hja a nyom, kiáltott fel James Dieksen, az ismert ügyességű detek­tív. Vaskos kötetet lehetne összeállí­tani a nyomokról, < hol, miként kutat utána a rendőrség és mégsem akad reá. — Én emlékszem egy esetemre, amely annak idején annyira zavarba ejtett, hogy alig hittem el a valósá­got valóságnak, noha magam győződ­tem meg róla. — A Gadhurg esetről beszélek, amely mintegy tizenkét év­vel ezelőtt az egész világsajtónak szenzációt szerzett. Hallgassák csak meg ezt a históriát. Egy novemberi reggelen a Scotland Yard hivatalába befutott a hir, hogy a West-End egyik elegáns villájában William Caudbury, egy dúsgazdag agglegény, agyonlőtte magát. Cselé­dei csak reggel tudták meg, minő tragédia történt az éj folyamán a házban. Az inas amikor belépett ura hálószobájába, hogy felköltse, — az ágyat üresen találta. Meglepetve nyi­tott a másik szobába s ott a kereve- ten megtalálta a gazdáját, teljesen felöltözve, átlőtt koponyával. A föl­dön, a halott keze alatt, elefántcsont fogoju revolver feküdt. Az inas ré­mülten kiáltozott, mire besietett a háznóp. élén a fiatal George Cadbury az öngyilkos unokaöcse, aki a házban lakott. — A gyorsan előhívott orvos azonban csak a néhány órával előbb bekövetkezett halált állapíthatta meg. A Scotland Yardból engem vezé­nyeltek ki az esethez. Reggeli kilenc óra volt épen, amikor a házba meg­érkeztem. Halálsápadtan, kisirt sze­mekkel állott elém a fiatal Cadbury, egy csinos arczu, mintegy huszonöt éves fiatal ember. — Szegény nagybátyám, siránkozott megtörtén Miért tette ezt ? Érthe­tetlen ! Megfoghatatlan ! Tegnap még vig volt, késő estig beszélgetett ve­lem, tréfás kedvvel még házasságot is emlegetett. Vigasztaltam a kétségbeesett fiatal embert és a részletek iránt kérde­zősködtem. Első gyanúm azonban az volt, hogy nem öngyilkosság történt, hanem bűntény. Megerősített abban az, hogy korábbi végrendeletén kívül semmiféle Írást nem hagyott hátra az öngyilkos, amivel tettét indokolná. Rendezett anyagi viszonyok között és jó egészsége mellett fiatalos kedé­lyű volt, ki még arra is gondolt, hogy megnősül. Lehetetlennek tartottam Róth Fülöp kárlsbadi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb cziporaktíra. az őszi és téli idényre megrendelt összes úri, női és gyermekezipők, valódi box és Sehevraux lőrből Készült ezipők a Legdivatosabb kivitelben. — ■

Next

/
Thumbnails
Contents