Szamos, 1905. december (37. évfolyam, 97-104. szám)

1905-12-24 / 103. szám

103. szám SZAMOS 3-ik oldal lás gyerekek s a felnőttek között. Az egyház 426 koronát fordított ezen szeretet-ünnepélyre. * Orgonabál. A szatmári ref. egy­ház a jövő január hó 6-án a Vigadó termeiben közvacsorával egybekötött tánczvigalmat rendez egy uj orgona építési céljaira. Az estélyt egy rövid műsor vezeti be, melynek nem min dennapi érdekességet kölcsönöz dr. Bartos Andor miniszteri osztályta­nácsos felolvasása. Az orgonaalap ja­vára Czégényi Sámuel 200, Virág András 100 karonát adományoztak. * Kérelem. A Nőegylet elnöksége ez utón is kéri a helybeli pénzinté­zetek igazgatóságait, hogy a jótékony célokra szánt összegek kiosztásánál ezen egyletre is szíveskedjenek jóakaró figyelmüket kiterjeszteni. * Karácsonyfa. A Nőegylet árva­házában tegnap délután 4 órakor igen szép karácsonyfa-ünnepély folyt le, melyen Uray Gézánó elnöknő és dr. Fechtel János titkár meghatóan ecse­telték az ünnepély jelentőségét. * Pályázat a városi színházra. Pap Géza polgármester a szinügyi bizottság megbízásából kiirta a pályá­zatot a városi színházra s a vonatkozó pályázati hirdetményt a színészek lapjában közzétette. A pályázatok az 1906. január 6. délelőtt 11 óráig nyuj tandók be a polgármesteri hivatalban. Pályázhat minden magyar honos és koncesszióval bíró igazgató. Biztosí­tékul 2000 koronát kell letenni a vá­rosi pénztárnál. * A VIII-ik gyógyszertár ügyében a belügyminisztérium döntése tegnap érkezett le, melyszerint tekintettel az egybehangzó szakvéleményekre, a gyógyszertár felállítását nem enge­délyezi. * Táncvigalom. Mint már arról hirt adtunk, a Nőegylet 1906. jan. 13-án a Pannóniában gazdag műsorral tánc- mulatságot rendez. * Belügyminiszteri leirat. A bel­ügyminiszter leiratot intézett a tör­vényhatóságokhoz, hogy a csendőr­séget cselédszökevények kisérésére és holmi jelentéktelen szolgálatokra ne alkalmazzák, mert ezáltal a fontosabb szolgálati teendők szorulnak háttérbe. * Ugrón Gábor elitélése. Maros- vásárhelyről jelentik: A szókélyud- varhelyi takarékpénztár bünpöróben e hó 21-én hirdette ki a kir. ítélő­tábla másodfokú Ítéletét. Ugrón Gá­bor vádlottat a btk. 417. §-a alapján bűnösnek mondja ki a btk. 415. §. 1. és 4. pontjába ütköző vétkes bu­kás vétségében s Ugront 6 hónapi fogházra átváltoztatható 8000 korona készpénzfizetésre Ítélte. * Szerzödéstszegő színészek ellen. Arad város kezdeményezése folytán a belügyminiszter a törvónyhatósá gokhoz intézett körrendeletében ki­mondotta, hogy a szerzödéstszegő szí­neszek úgy az egyesület kebeléből, mint a nyugdíjintézmény kötelékéből kizárassanak. * Olcsó tűzifa. Nagyon lermészetes dolog, bogy ilyenkor a hideggel a tűzifa ára is emelkedik. Weisz Hen­rik és Fisch Mór suhancok azonban úgy segítettek e bajon, hogy Molnár Mihály Árpád-utcai kereskedőnek az udvaráról a felvágott fát zsákokba rakva, azzal óvatosan elhúzódtak. A tűzifának ily olcsó szállítási módja azonban hamarosan félbenmaradt, a házbeüek észrevették a manipulációt s a vége „csendőri pártfogás“ vala. * A Szatmárnémeti iparos dalegy­let karácsonyi dalestélye közbe jött akadályok miatt elhalasztatott. * „Uj szabadságharc“ cimen Len­gyel Zoltán orsz. képviselő egy röp- iratot adott ki, melyet Kossuth Fe- rencznek ajánlott. A 85 lapra terjedő érdekes és önálló gondolkodásról ta­núskodó röpirat ára 2 korona. * Kávéház átvétel. Deák József vendéglős Debreczenböl, a Fehérház emeleti kávéházát január 1 - töl átveszi. * A Népkonyha jótevői. Dr. Hel­ler G.yuláné és Rohrlich Samuué úr­nők 60 kor. 20 ft. gyűjtöttek. Uray Gáspár 5 kor. Rozenfeld Adolfné, Netter Kálmán, dr. Rátz Endre, Kras- sóné 4—4 kor. Haberfeld Jakabné, Leffter, Markovitsné 3--3 kor. Weisz Berta, Herman Juliánná, Schönpflug Jenőné, N. N., Biky Károlyné, dr. Bakcsyné, dr. Harcsár, Vadnay Ká­rolyné, dr. Kölcsey Ferenczné, özv. Kozma Zsuzsánna, Szűcs Dánielué 2 — 2 kor. Gödéné, N. N., dr. Fodor Gyuláné, N. N , Rácz István, Kovács I. 1 — 1 kor. N. N. 50 f Szentiványi K. Weisz S.-né, Katona, N. N. 40 40 fill. Glück József rizskását. lap,“ amelynek a sorsolási mellék­lapját a „Pénzügyi Útmutatót* a m. kir. belügyminiszter mint teljesen megbízható szakközlönyt, a m. kir. pénzügy miniszter miut szakértelem rnel és pontosan szerkesztett közlönyt hivatalosan ajánlott. A lap előfizetői a januári számmal ingyen, megkapják a „Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvet,“ mely a sok hasznos tudnivalókon kí­vül tartalmazza a kezdettől fogva az 1905. év végéig kihúzott, de kifize- i tós végett bemutatni elmulasztott sors ; jegyek, kötvények és záloglevelei hiteles kimutatását, úgy hogy e könyv bői bárki azonnal megláthatja, hogt ki van e sorsjegye huzva, vagy nem ' A „Pénzügyi Hírlap' előfizetési ári egy évre a Pénzügyi Útmutatóval é: 1 a Pénzügyi és Tőzsdei Évkönyvvé együtt 5 korona, mely összeg posta utalványon küldendő be a kiadóhiva talba Budapest, Kerepesi-ut. 44 sz * Olvasóink nagyrésze bizonyán , ösmeri az ország egyik legrégibb és legnagyobb bizalmat érdemlő czégét a Lőfkovits Arthur debreczeni órás és ékszerészét. E nagy üzlet ujabbar ismét tetemesen megnagyobbodott s hogy a karácsony előtti óriási forga lom pontos és gyors lebonyolítása biztosittassék, újabb kiváló ékszer munkásokat szerződtetett. Ki övéinek szép, hasznos és szolid ajándékot óhajt olcsón vásárolni, ne muiaszszs el e cég árjegyzékét meghozatni, an nál is inkább, mivel azt díjtalanul küldi meg. — A valódi hírneves „Málnási Sieula“ (székely) gyógyforrása főraktára s vezérképviselője Szatmár, Szilágy, Máramaros, Bereg és Ung megyék területére : Fogéi Károly, Ki nál Géza, Mercz István, Szűcs Józsel lés Wallon Henrik urak üzleteiben, i Szőnyi Ferencz és Fia kereskedelmi ügynök Szatmáron. Kapható gyógy­szertárakban és füszerüzletekben. Bu­dapesten főraktár : Lux M. drogueria. Szerencsés az, aki bajára enyhü­lést tud találni. A betegség kétszeres szerencsétlenség ott, ahol a szegény­ség is jelen van s ezért tudja meg szegény, gazdag egyaránt, hogy ha csuz és kösz vény bántja, attól úgy szabadul a legkönnyebben, ha a Zol. tán-féle kenőcsöt használja használja, mert az már 1-2-zzeri bedörzsölés után biztosan használ. Egy üveg 2 korona, Zoltán Béla gyógyszertárában Budapest, V., Szabadságtér. Elismert, legolcsóbb, legszolidabb férfi- és gyermek-ruha' áruháza Bu­dapesten, Platschek Vilmos, IV., Köz­ponti városház, (Károly-körut). Eladó a Szilágyi-féle „Magyar nemzet története“ cimü munka. Ára 70 kor. Bővebbet a kiadóhivatalban. * Előfizetés újságra. Bárhol meg­jelenő napi, heti, havi lapokra és fo­lyóiratokra előfizetéseket, árfelemelés nélkül, elfogad és a legpontosabban szállit Huszár Aladár dése Szatmár-Németi. könyvkereske­— Tea-estélyt rendezhet, aki teát, rumot és tea-süteményeket — Néhma Lajos József kávé-behozatali üzletében (Szatmár, Kazinczy-u. 16.) vásárol. — Ott kapható kizárólag 1 kg fölséges, tiszta, jóizü kuba-kávé 1 írt 10 krótl fölfelé, mely mentve van fűszer-, festék- és petroleumszag- tól; 1 az orvosi műszer-ipar. Az orthopae- diai készülékek, mülábak, mükezek, járó- és nyújtó készülékek, müfüzők stb. oly tökéllyel készíttetnek, hogy azok külsőleg alig vehetők észre, — Hogy ez az iparág oly rohamos fej­lődésnek indulhatott, ebbeu különös érdemei vannak Keleti J. (Budapest IV. Koronaherceg-utca 27-19) régi s hírneves cég tulajdonosának, kinek szakavatottságával s sokoldalú tevé­kenységével sikerült ez ipart hazánk­ban oly tökélyre emelni. VIDÉK. A vármegyei rendkívüli közgyű­lés. Tudvalevő dolog, hogy Ilosvay Aladár a vármegye főjegyzője e hó 28-ára Nagykárolyba rendkívüli köz­gyűlést hivott egybe. Ezzel szemben Nagy László főispán az alábbi érte­sítést küldte szót a bizottsági tagok­hoz : „Bizottsági tag ur ! Szatmárvár- megye hivatalos lapjának 58 ik szá­mában Ilosvay Aladár alispán-helyet­tes e hó 28-ára rendkívüli közgyűlést hivott egybe. Miután a közgyűlés ösz- szehivásának joga engem, mint főis­pánt illet s ezen jogomat senkire át nem ruháztam, ennélfogva a közgyű­lés nem törvényszerűen hivatott ösz- sze. Főispánságom ideje alatt tapasz­talhatta a Cim, hogy az engedékeny­ség határáig elmentem, de midőn ál­lásom sarkalatos jogát vonják két­ségbe, belekényszerittettem abba az általam eddig gondosan került hely­zetbe, hogy főispáni jogaimnak ér­vényt szerezzek. Ugyanezért tisztelet­tel értesítem Cimet, hogy ezen álta­lam össze nem hivott közgyűlésre be­jönni ne móltóztassék, mert a törvény­telenül összehívott közgyűlés megtar­tását minden rendelkezésemre álló eszközzel meg fogom akadályozni. — Nagy Lászlő főispán. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat a napokban választmányi ülést tar­tott gróf Károlyi Gyula igazgató el­nöklete alatt. Először is az irnoki ál­hogy Isten országát, a lélek üdvössé­gét mindenfelől a sátán incselkedósei fenyegetik s a föltétlen uralomra tö­rekvő egyház, mely o nézetet a saját hatalmi érdekeinek szempontjából ter­jesztette, mint a bűnbe sülyedt em­beriség szabaditója jelenik meg, mi­dőn tüzzel-vassal megkezdi harcát a pokol hatalmai ellen. Borzadály és legyőzhetlen félelem ragadta meg a sziveket, földrengést, éhínséget, üstö­kös feltűnését, háborút, döghalált, tűzveszélyt, mindent az ellenséges szellemekkel hoztak kapcsolatba. így lett előkészítve a talaj a fana­tizmus véres vetése alá. A babona üldözőbe vette a babonát, a tudatlanság kegyetlenül irtotta a tudatlanságot, a gyarlóság könyörte­len volt a gyarlóság iránt, a tévely­gés dühöngött a tévelygés ellen. A régi hit kedves alakjai a jó tün­dérek és géniuszok a kitűzött vész­fáklya rémes világa elől ijedten me­nekültek s megjelentek helyettük az emberi képzelem által teremtett ár- máuyos boszorkányok, mint a sátán ha­talmának szövetségesei és megkezdő­dött a világ legmagasztosabb vallá­sának nevében a tudatlanság és vak­hit e képtelen fantomjai ellen egy olyan őrületes harc, amilyenhez fog ható másik példát nem tud felmutatni a történelem. És sajnos, a reformáció után a pro­testánsok is örökségül kapták ezt a régi egyháztól. Legfeljebb annyi volt a külömbség, hogy a katholikus or­szágokban a boszorkánypörök együtt jártak az eretnekek üldözésével. Az ádáz elvakultságnak e dühe nem kí­mélte még a fiatal személyeket, sőt a gyermekeket sem, de az elítéltek legnagyobb kontingensét az öreg asz- szonyok szolgáltatták. Ennek hihető­leg abban rejlik az oka, hogy ezek legkevesebb rokonszenvet és respek- tust tudtak a bírákban fölébreszteni. Volt azonban ennek egy különleges oka is. Az egyházi irók általában azt hirdették a nőnemről, hogy szellemi és erkölcsi gyöngesége miatt legjob­ban ki van téve a gonosz befolyásának Érdekes azonban, hogy az úgyneve­zett boszorkánymesterek, mert milye­nek is voltak, mégis a férfiak közzül kerültek ki, akik a boszorkányság tudományába avatták a jelölteket, — hogyan kell embereket megrontani, betegséget, tagficamodást, kelevénye- ket bocsátni rájuk, viszont az okozott bajokat meggyógyitaniok, a tehén tejét véressé tenni, seprűn lovagolni a levegőben a boszorkányok szom­batjára, varázsszavakkal felidézni az ördögöt a pokolból, különféle állatok alakját felölteni, farkas, bakkecske, macska, bagoly, holló képében stb. megjelenni, ez mind a boszorkány mesterséghez tartozott. Hogy pedig ezekben a mestersé gekben évszázadokon keresztül komo­lyan hittek, semmi sem igazolja in­kább, minthogy papok, világi előkelő emberek, theologusok és jogtudósok könyveket írtak e tárgyról, melyek­ben megállapították a boszorkányok elleni eljárás részleteit, az alkalma­zandó kínzásokat, a vallatás módját, a bizonyítékok természetét. Erre nézve, azt hiszem, elég, ha megemlítem, hogy maga Luther, a nagy reformátor, egy uj világszellem megindítója is, e tekintetben saját kora nézeteinek bilincseiben mozgott. Ő is szenvedélyesen hirdette, hogy a boszorkányokat meg kell égetni. — Kálvin szintén érintetlenül hagyta a genfi törvényeknek a boszorkányok­ról szóló rendelkezéseit. Bizony sok idő telt még bele, mig az értelmi fejlődés sugarai a hitbeli tévelygések fojtó ködén áttörhettek. A történelem e sötét fejezetének kimeríthetetlen anyagát találhatjuk Német-, Francia-, Spanyol- és Svéd­országban, Angliában és Skótország ban. Nálunk Magyarországon is voltak és vannak a mai napig is babonás szokások. De egy dolog mindamellett is bizonyos, az t. i. hogy a specifikus magyar természet mindig ment volt a hit fanatizmusának túlzásaitól. Nemzetünket mindig bizonyos józan higgadtság jellemezte a vallási és a vallással kapcsolatos dolgok iránti magatartásában. Még vallásos harcai is mindig össze voltak kötve politikai és szabadsági eszmékkel és célokkal. Nálunk rend­szeres és oly mérvű fboszorkányüldö- zésről és égetésről, mint a nyugati országokban, nem lehetett szó. Min­den időben becsületére válik a ma­gyar nemzetnek, hogy már a Xl-ik században Könyves Kálmán király” egyenesen megtagadja a boszorká­nyokban való hitet, Azért nálunk is fordultak elő bo- szorkányégetósek. így p. o. Szegeden 1728 ban, a máig is u. n. Boszorkány szigeten egyszerre hat boszorkány­mestert és hót boszorkányt végeztek ki, amazok közt Rózsa Dániel, volt szegedi bírót is, egy 82 éves aggas­tyánt. Az eddig felszínre jutott adatok szerint nálunk legutoljára 1751-ben folyt boszorkánypör Halas városában a Kiskunságban. Dr. Fekete „A jász- kunok története“ czimü munkájában közli a halasi boszorkánypör lefolyá­sát. íme mutatóul egy két tanú val­lomása Csapó Katalin, Bosér Ger- gelyné öregasszony ellen, kiről a ta-

Next

/
Thumbnails
Contents