Szamos, 1905. december (37. évfolyam, 97-104. szám)
1905-12-14 / 100. szám
f XXXVII. évfolyamSzatmár, 1905. decz. hó 14, (csütörtök) 100. szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Városi közgyűlés. Hétíőn délután 3 órakor tartotta meg a városi törvényhatósági bizottság december havi rendes közgyűlését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. Rég nem tapasztalt fenséges nyugalom ült a közgyűlési termen, melyet a rendőríogalmazói állás betöltése és a különféle bizottságok megalakítása sem zavart meg. A biz. tagok illő komolysággal hallgatták végig és szavazták meg az előadói javaslatokat s egyetlen tárgyhoz sem szólalt fel senki sem. A közgyűlés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Polgármester havi jelentése. A havi jelentésből kivesszük az alábbi részeket: A szatmár—mátészalkai vasút ügyében a múlt hó folyamán egy váratlan fordulat állott be, mely egy időre ismét hátráltatja a vasút kiépitését. A kereskedelemügyi minisztérium ugyanis megtagadta jóváhagyását Szatmárvármegye törvényhatósági bizottságának azon közgyűlési határoza tától, melyiyel ezen vasút czéljára 200.000 korona hozzájárulást szavazott, meg. A minisztérium a hozzájárulás fedezetéül kijelölt közúti alap ellen emelt kifogást, mely 1914. évig le van kötve s mely korábbi miniszteri rendeletek értelmében helyi érdekű vasutak segélyezésére nem fordítható. Ezen szomorú ténnyel szemben nem maradt más hátra, mint a vármegye közönségét arra kérni, hogy más eÉ* fogadható alapot jelöljön ki. A városi tanács ez iránt megfelelő előterjesztést intézett a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz s Közbenjárásommal sikerült kivinni, hogy ez ügy tárgyalása a december 14-iki vármegyei rendkívüli közgyűlésre kitüzes- sék. Nem mulasztottam el a megyei bizottsági tagok figyelmét erre felhívni s a vonalmenti érdekelt biz. tagokat s az állandó választmány tagjait különösen is felkértem, hogy előterjesztésünket támogassák. Reményem van, hogy Szatmárvármegye közönségének többsége belátva a vasút nagy fontosságát, a hozzájárulást ezúttal is megfogja ajánlani. A szatmár —bikszádi h é. vasút munkálatai, daczára a beállott téli időszaknak, serényen folynak s gyorsan közelednek a teljes befejezéshez. A villamtelep rekonstrukcziójára vonai kozólag jelenthetem, hogy a munkálatokat a villám világítási igazgató nagy energiával folytatja s eddig már az uj akkumálátor telep teljesen elkészült, úgyszintén a hozzávaló osztó motor is felszereltetett. A ma- gasópiimónyek felállittattak s a vezeték-hálózat egy része is kész van. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy a rekonstrukció céljára felveendő kölcsön iránt a jelzálog hitelbankkal a tárgyalásokat megindítottuk, eddig azonban megállapodásra nem juthattunk, miután a pénzpiacz kedvezőtlen volta miatt olyan feltételeket ajánlott a jelzett intézet, melyeket einem fogadhatunk. Miután az eddigi munkálatok költségeire a tisztelt bizottsági közgyűlés 110.000 korona előleget engedélyezett a kölcsön felvételéig, a kölcsönügjdet lebonyolítására egy kis időt nyertünk ennélfogva a tárgyalásokat nem szakítottuk meg, hanem tovább folytatjuk abban a reményben, hogy a pénzpiacz állapota jobbra fordul s kedvezőbb feltételeket sikerül kieszközölni. Végül tudomására hozom a tisztelt bizottsági közgyűlésnek, hogy Péchy Antal nyug. rendőr alkapitány tb. főkapitány f. óv november 19-én elhalt. Csak nem rég vonult a jól megérdemelt nyugalomba hosszú, érdemes szolgálat után. Volt tisztviselője iránti megemlékezése jeléül indítványozom, hogy a törvényhatósági bizottság fejezze ki részvétét a gyász által sújtott családnak. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette s Péchy Antal tb. főkapitány elhunyta felett részvétét fejezte ki a gyásztól sújtott családnak. Kormányren delet. A belügyminisztérium némely észrevételekkel jóváhagyta a város gyámpénztárának 1904. évi mérlegét. Közgyűlés a leirat értelmében a mérleg elfogadása tárgyában hozott határozatát megfelelően módosította s a pénztár első évne- gyedi vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvvel együtt felterjeszteni rendelte. Választás. A rendőrfogalmazói állásra öt pályázó közül Papp Ottó helyettes rendőrfogalmazót egyhangúlag választották meg. Ezúttal érdemes egyénre esett a választás, aki szorgalmával és igyekezetével kiérdemelte a közgyűlés egyhangú bizalmát. Bizottságok megalakítása. Két elnöki előterjesztés tudomásulvétele után a bizottságok megalakítására került a sor. A köz- igazgatási bizottságba öt tagot választottak titkos szavazással, u. m. Antal Dánielt, dr. Keresztszeghy Lajost, dr. Tanódi Mártont, dr. Farkas Antalt és Uray Gézát, az igazoló választmányba ugyancsak titkos szavazással megválasztották Uray Gáspár, Antal Dániel, Csomay Imre, Hehelein Károly és dr. Dómján János biz. tagokat. A többi bizottságokba pedig újból beválasztották jelenlegi tagjaikat. Tanácsi előterjesztések. Flontás Demeter számtiszt az állam8zámviteltani vizsgálat sikeres letételét igazolván állásában vég- legesittetett. — A íülencsés tó feltöltési költségek részben elengedtettek, részben befizettettek, a ha- sonszenvi kórház pedig megszűnt s igy építési tervre többé nincs szükség, ennéltogva közgyűlés az ezekre előirt összegeket törölte. A faipari szakiskola módosított szerződését elfogadta. A közgyűlés főszámvevő jelentését, mely szerint a különböző városi alapokat állampapírokba fektette, továbbá Kossuth Ferencz köszönő iratát a hozzá intézett bizalmi nyilatkozatra és a tanács jelentését a debreczeni siketnéma Annak, ki megérti. Emlékszel-é ? Lásd én emlékezem, Midőn először láttam arcodat, És oh már akkor lángra gyula szivem Szeretni vágyott s érted fájt sokat. S szóltam is hozzád, olyan hangokon Minőt a szív legérzőbb sejtje rejt, S visszhangja igy kelt rája ajkadon : Hogy szived engem megért, nem felejt. Emlékszel-é ? Lásd én emlékezem Midőn először átöleltelek S hozzám simulva hévvel, édesen, Szemed tüzétől égve néztelek. S midőn fölém hajolva, érezém Ajkadnak izzó csókját ajkamon — Nem földi lény vagy, én úgy képzelém, A földre szállva, légi szárnyakon. Emlékszel-é ? Lásd én emlékezem, Az ég szülötte voltál csakugyan, S azért jövél, hogy átbolyongd velem Sivár mezőkön átvivő utam. S megszánva engem, bánatos fiút Ki érted ég, szerelmedért eped, Ki nélküled a kárhozatba fut Az üdvösségbe jutott el veled ! Emlékszel-é ? Lásd én emlékezem, Pedig most már, oh minden oda van, A boldogságból ha ki részt vészén "Lehet, már holnap, lesz boldogtalan. Én is valék boldog s még azt hivém E szép napoknak vége sob‘se lesz ... S ime, hogy eltűnt! mint az ég ivén Kelő nap fénye, hogyha ködbe vesz. Emlékszel-é ? Lásd én emlékezem Pedig mi fájó emlékezni rád, Kínzó fulánkját most is érezem, Gyógyírt e sebre oh vájjon mi ád ? Mert bármiként vágynám feledni azt, Mit elfeledni sohasem lehet: Hogy bárha sorsom tőled elszakaszt, Egykor én is bírtam szerelmedet ! Nemo. Három mese. Irta: Papolczyné Bartók Ida. I. Volf egyszer egy hires népszónok és önzetlen emberbarát, aki városról, sőt országról-országra járva oktatta, tanította az embereket minden szépre, minden jó és nemes erényekre. Ahol megjelent, ünnepeltetésnek központja lett s az emberek tömegesen siettek magas szárnyalásu, szép és nemes eszméktől áthatott előadásait hallgatni. Egyszer egy nagyobb városban tartott előadást. A terem zsuffolásig megtelt minden rendű és rangú hallgatósággal. A szónok beszédjének fónypontjá hoz ért; átszellemülten és hangzatos szavakkal magasztalta az emberi erények legszentebbjét, legnagyobbját: „Nézzük el a mások hibáit, a lelki gyöngeségeit és bocsássunk meg azoknak, akik ellenünk vétkeznek.“ Valóban igy csak az beszélhet, aki maga is aként cselekszik. A hallgatóság áhitatos csöndben, szinte leikével szívta a gyönyörű szavakat, csak a hátsó sorban állók között volt valami elfojtott nevetés hallható. A szónok figyelni kezdett és észre is vette, hogy egy csirkefogó éretlen megjegyzésére, melyet nyilván az ö beszédére bocsátott világgá az ipse, nevetnek oly jóizüen a többiek. A nagy nópszónok és önzetlen emberbarát sem vette tréfára a dolgot, őrült dühös lett és mindent feledve ugrott le a szőnyeggel bevont pódiumról, egyenesen a csendzavaróhoz rohanva olyan hatalmas két pofont cserditett annak ábrázatára, hogy menten orrán-száján elindult a vér. II. Egy csöpp, aranyhaju, égszinszemü asszony meg egy hatalmas termetű fekete ember férj és feleség voltak. Nagyon, de nagyon szerették egymást és ennélfogva már itt e földön élvezték a menyországnak minden üdvösségét. Egyszer a nagy fekete emberbe belebujt az ördög, vagy megrontották, vagy mi lelte: elkezdett gorom- báskodni a csöpp asszonykával, akit addig a tenyerén hordozott, még tett- leg is bántalmazta, sőt — Isten bocsássa meg a bűnét — mindig azzal fenyegette : Megöllek, megöllek ! A szegény csöpp asszony sirt, ri- mánkodott a nagy embernek, hogy ne bántsa, hisz ö most is úgy szereti, mint régen és még álmában sem tett olyat, hogy ezt a sok méltatlan bánást megérdemelje, A nagy, hatalmas fekete ember rá sem ügyelt s csak nem lett jobb, sőt napról-napra kegyetlenebbül és durvábban bánt a csöpp asszonykával; tetszett neki, hogy az asszonyájka egész nap sir-ri és hozzá könyörög irgalomért, kedves zene lett a fülének a sirás és a sok panaszkodás. Egyszer a csöpp asszony gondolt valamit; mit, mit nem, nem mondta senkinek, csak egy napon bármint Róth Fülöp kárlsbadi ezipőraktárát ^ajánljuk a t. vevő-közönségnek, mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. — Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. az őszi és téli idényre megrendelt összes úri, női és gyermekezipők, valódi box és Schevraux »őrből Készült czipők a legdivatosabb kivitelben. — Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor. Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és! KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatznaron, a lap kiadóhivatalában fizetendői HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnßl Nyiittér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér.
