Szamos, 1905. december (37. évfolyam, 97-104. szám)
1905-12-03 / 97. szám
2-ik oldal. SZAMOS 97. szám. tatni, vagy a közegészségügyre vonatkozó káros hatását magyarázni, avagy indokolni, azt hisszük, teljesen fölösleges. Bizonyára nem kerülte el figyelmét az igen tisztelt főorvos urnák sem, hogy a vasútnál üzembe vett petroleumfinomitó gyár a hétnek bizonyos napjain, különösen este felé, bűzével behat az egész város területén a lakásokba s e kellemetlen szag elől semerre sem lehet menekülni. Még az egészséges tüdejü emberek helyzete csak hagyján, de a gyönge tüdejüek számára e hetyzet valósággal elviselhetetlen. Ma már a nagy közönség is tisztában van vele, hogy a közegészség első alapföltétele a tiszta levegő, ez a betegnek mindenekfelett való orvosság, minek megfertőztetése valóságos merénylet a betegségre hajló emberek ollen. Valami jó levegővel városunkban egyébkópen sem dicsekedhetünk, még csak épen az kellett, hogy a petroleumfinomitó gyár is fertőzze. Tudjuk, mert az ellenkezőt föl sem tételezhetjük, hogy ez az állapot nem állandósulhat, hiszen egyetlen üdülő helyünknek, a nagy költséggel tér vezett és fentartott Kossuth kertünknek legközvetlenebbül rontja meg a petroleumfinomitó gyár a levegőjét; azt is tudjuk, hogy épen ebből a szempontból is tétettek kifogások az ellen, hogy a gyár a jelenlegi területen helyeztessék el: az engedmény megadásába, megengedjük, jóhiszeműséggel mentek belé, de most már nyilvánvaló dolog, hogy a bűznek ilyen mértékben való szétáradása meg nem engedhető. Bizalommal fordulunk azért a t. főorvos úrhoz, ki e város közegészség- ügyének hivatalból is őre, hogy e káros hatás megszüntetése érdekében sziveskedjék a rendelkezésére álló eszközöket igénybe venni, hogy a lakosság ettől a szabadalmazott levegő- rontástól mielőbb megszabaduljon. Kiváló tisztelettel Szatmár, 1905 decz. 1. Több szatmári lakos. SZÍNHÁZ. Szerdán este Planquette Róbert örökszépségü operettéje “A Korne viliéi harangok“ került színre. A darab előadásán szemmel láthatóan bizonyos fáradtság volt észlelhető, amit nem j tulajdoníthatunk egyébnek, mint an- nak hogy az igazgató a társulat ope-1 rette személyzetét túlságosan igénybe 1 veszi. Gáspár apó szerepében Tisztái igen nagy igyekezetét fejtett ki, hogy a szerep tragikus oldalát érvényre juttassa, de ez, a nagy áriát kivéve, hol igazán kifogástalanul alakított, és intonált, nehezen ment neki a vérbeli komikusnak. Kerényi (Germain) gyönyörűen énekeit, Harkányi (Serpolette) ügyesen játszott. Csáki (Grenicheu) ebben a szerepében is igazo'ta múltkori állításunkat, melyet hangjáról tettünk. Szöreghinek (bíró) figyelmébe ajánljuk, hogy komikus szerepeinek kreálásában tartózkodóbb legyeu, mert alakítását gyakran csak egy hajszál választja el a bohóskodástól. „Az ideges nők“ (írták Ernest B um és Raultosché) csütörtökön került a színpadra premierben, nem egészen telt ház előtt. Ez a 3 felvooásos vig- játék (beillenék bohózatnak is) a modern vígjátéknak kitűnő typusa, mert a raffinált ötletek mesteribb csoportosítása tekintetében már alig lehetne túllicitálni. Ezen kívül az is fokozza érdekességét, hogy alapmotívumául a szerzők az idegességet tették s ezt. majdnem teljes pathologiai hűséggel vitték a színpadra. Ahhoz sok szó férne, hogy ezt a betegséget mennyiben lehet jogosult a szerző a művészi hatás alapjául tenni, de a mai bizarr- ötletekből szőtt vígjátékoknál végre ez sem feltűnő. Az ideges nőket per sze Pontgiband gróf (Tihanyi) felesége Antonine (Radnai Zsuszka) s komor- uájuk Felicia (Dévai B mska) képviselik Sidonie, divatárusnő (Jászai Olga) ama bizonyos második nöszere pet képviseli, aki a bonyodalomhoz •szükséges. A darab meséjének sokszorosan összebonyoiitott részleteiből csak azt emeljük ki, ami körül aztán a többi cselekmény is mozog, hogy Pontgiband grófné, azon feltevésében, hogy férje őt megcsalja, miután ezt a hiedelmét anyósa is (igazi mintaképe a Hárpiának) szuggerálja, elhatározza, hogy csupa ideges szeszélyből ő is megcsalja férjét s erre egy névjegyzékből csak találomra választ médiumot s e választása Chapeleur czukrász agglegény személyére esik. Meg is hívja légyottra, de komornája, ki tisztában van azzal, hogy úrnője miiyen balgaságot akar elkövetni, a czukrászhoz intézett levelét nem adja át. A grófné, mikor a czukrász boltjába megy s meglátja a véletlenül kiszemelt emberét, elmegy a kedve tőle s letesz szándékáról, ámde i. külső látszat folyton ellenére van s apósa, anyósa meg férje előtt már bűnösnek látszik. Persze a czukrászt is előveszik, aki a dologról mit sem iud, de mivel neki is épen viszonya van Sidonie-val, a divatárusnő vei, azt hiszi, hogy ez van a játékban s ennek a férje az, ki öt számon akarja kérni. E helyzetekből kifolyólag a kacagtató jelenetek egész sorozata következik s a kibonyolitás is mesterien vau megalkotva. A nö-szereplök közül leginkább megfelelt feladatának Radnai Zs. és Rónai H. az anyós szerepében. Jászait is (Sidonie) sokszor megtapsolták, bár ebbe a szerepkörbe nehézkesen tudott beilleszkedni. A tragikus szerepekre alkalmas tehetség nem könnyen illeszkedik a társalgási kokott-szerepkörbe. Jók voltak : Rajz Ödön (Chamoisel) és Tisztái (czukrász) s a többi szereplők is teljes igyekezettel játszottak. Ez a darab bizonyára még sok mulatságos estét fog nyújtani a közöusóguek. Péntek este zónában ismét a „Kol- dusdiák“-ot adták, az alig két hét óta tartó saisonban immár harmadszor. Már egy alkalommal tettünk megjegyzést arra, hogy színigazgatónk talán túlzott előszeretetet is tanúsít az operettek iránt, miért, miért nem, azt nem bolygatjuk, ugjranakkor felhivtuk figyelmét ennek a körülménynek hátrányos oldalára is. Ismételten kérjük ezúttal is a direktort, hogy a színi irodalom más termékeit is részesítse kissé nagyobb pártfogásban, mert egy héten 3 — 4 operette előadás, az már mégis sok. római nők fajából. A bolt küszöbén egy fél tucat újságíró csoportosul. — Kétségbe vagyok esve, uraim ! — szólt a kövér hölgy, — kétségbe vagyok esve! Képzeljék, az uram nem ölte meg magát. Ez borzasztó, ez elviselhetetlen. Nem ölte meg magát! És Neques asszony dul-íül haragjában. Most már Páris tele van a külünös történettel. Neques asszony halálra1 ítélte az urát, Jean Neques gópmun- kást. Viszont Jean Neques nem hajtotta végre magán az ítéletet s nem halt meg, de sőt a legjobb egészségnek örvend. Az egész baj onnét eredt, hogy hát Jean Neques gópmunkás az apai gyöngédséget jóval túlszárnyaló érzelmekkel szerette két fiatal leányát Aiméet és Jeaunet. ügy látszik, a velük való érintkezésben nagyon is messzire ment. Alighogy elhagyta Párist és Rennes városába költözött, a leányok mindent bevallottak any- joknak. Erre a felháborodott nő rögtön a következő levelet küldte az urának : „Satir! Ha huszonnégy óra lefolyása alatt nem haltál meg, feljelentelek a rendőrségen.“ A férj azonnal válaszolt; „Csakugyan számomra nincs egyéb hátra a halálnál. A lelkem tele van Nagy karácsonyi occasió Szénásy, Hoffmann =és Társa= selyem-áruháza BUDAPEST, IV., Bécsi-utca 4. szám. önváddal. Küldd el a két leányom arcképét, hogy még egyszer láthassam őket és 200 .frankot is küldj a temetésem költségeire “ Neques asszony módfelett megörült a levélnek. Na, végre a satirnak vége van. Biztonság okáért megbízta Leg- ris nevű barátját, hog. a kivégzendő ember mellett a platonikus hóhér szerepét játsza. A pénzt is vele küldte el Rennesbe. Mikor a derék Legris Rennesbe érkezett, a halálraítélt épen biliárdozott egy barátságos kis kávéházban. — Hadd abba, — mondta neki Legris, — minthogy úgy is meg kell halnod, legjobb, ha minél előbb végzői magaddal. — Még egy utolsó karambolt, — szólott Jean Neques fenséges nyugalommal, — és aztán megyünk venni egy revolvert. Megvették a revolvert és kijöttek az utcára. — Szívesen innám még egy pohár bort, — szólott a halálraítélt és mivel a jószivü Legris nem ellenkezett, betértek egy korcsmába. — Tudod, — kezdte ismét a szegény satir, — a hotelemben nem szívesen ölöm meg magamat. Ezzel a gazdának, aki jó barátom, sok kellemetlenséget okoznék.Inkább gyerünk ki a Montforte temetőbe, itt van közel. Szüleim is ott nyugosznak s a sirjukon fogom főbelőni magamat. — Hát gyerünk, — felelte Legris és megindultak a temető felé. Útközben egy postahivatal elé értek. Legris megállott. — Feleséged már alig várja, — szólott, — hogy meg légy halva. Magam is megígértem neki, hogy ma véged lesz, és minthogy estére okvetetetlenül véged kell, hogy legyen, hát miért ne okozzunk az asz- szonynak egy kis örömet azzal, hogy a halálod hírét már egy nehány órával előbb megtelegrafáljuk ? — Ez igaz. — felelte Jean Neques. A sürgönyt is feladták, a temető kapujába értek. Itt Legris elbúcsúzott a satirtól. — Bátorság, komám. Isten veled ! De a halálraítélt a legnagyobb nyugalommal felelt : — Ejnye, most jut eszembe, a plébános bátyám itt lakik a szomszédban Képzeld, ha ón magamat főbelövöm! Nem. Inkább a Pautin-i temetőben. — Ez lehetetlen, barátom, — szólt Legris. — Mit mondana a feleséged ? Most már talán a sürgönyt is megkapta. — Kérlek, végezz magaddal rögtön. — Nem, nem. Csak a pautiui temetőben. Különben is borzasztó éhes vagyok. hírrovat. * Püspök-fölszentelés. Dr, Mayer Béla szatmári püspök felszentelése e hó 21-én megy végbe Rómában, a Vatikánban. A fölszentelést X. Pius pápa végzi, dr. Várossy Gyula kalocsai érsek és gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspök assistálása mellett. * Helyettesítés. Az Euyedy Lajos elhalálozásával megüresedett téesői plébániára a szatmári székes-káptalan Hámon Jánost rendelte ki helyettesül. * A Jóléti bizottságból. Városunk törvényhatóságának jóléti bizottsága e hó 1-éu ülést tartott, amely alkalommal tárgyalás alá vette a társ-hatóságok átiratait a nemzeti ellentál- lás ügyére vonatkozólag, s a bizottság minden átiratot pártoló véleménnyel terjeszt a közgyűléshez. A honvédelmi miniszter leiratát, a póttartalékosok behívására a bizottság törvénytelennek mondotta ki s ennek folytán azt javasolta, hogy azt ne vegye a hatóság tudomásul, azonkívül Írjon fel az ’országgyűléshez a kormány törvénytelen eljárása miatt s ez irányban kerestessenek meg a többi törvényhatóságok is. Ezután Kovács Leó indítványozta, hogy a kinevezendő főispánnak lakást ne adjon a város közönsége. A bizottság az indítvány felett úgy döntött, hogy megbízta a szükséges teendőkkel az elnököt azon- esetre, ha tényleg uj főispánt nevezne ki a kormány. * A Kölcsey-Kör legközelebbi matinéját f. évi december 24-én délelőtt tartja. A műsor érdekesnek Ígérkezik. Az irodalmi szakosztály vezetőségének a legkiválóbb erőket sikerült a közreműködésre megnyerni s a prog- rammot legközelebbi lapunkban már közzéteszi. * A nőegyleti választmány pénteken d. u. Uray Gézánó elnöklete alatt ülést tartott, melyen a január 13-án tartandó estély részleteit beszélték meg. A részletes programm legközelebb véglegesen meg lesz állapítva. Az előkészületek máris nagyban folynak. * Exhumálás. A szatmári lűr. törvényszék elrendelte a Nagybányán, Most betértek egy temetőbe s a temetési költségek jó részéből kitűnő gyászebédet rendeztek. Azután vonatra ültek, hogy Páris montparnassi pályaudvarán folytassák utjokat. A halálraítélt delikvens megírta végrendeletét, a feleségét kitagadta s mindent a két leányának, meg Legris hóhérnak hagyományozott. De már ekkor Párisban voltak, a montparnassi pályaudvaron. A halálraítélt nyugodt és méltóságteljes volt. A hóhér ellenben nagyon fáradt és egy csöppet részeg is. — Jobb, ha el sem kisérsz, — szólott Neques, — kimegyek én Dantonba egyedül. Mindössze arra kérlek, hogy holnap reggel hozasd el a holttestemet. Isten veled ! Jean Neques ez éjjel bejárta az összes korcsmákat, a montparnassi pályaudvar körül. Az összes temetési költséget mindenféle italokba ölte. Reggel pedig eltántorgott a gyümölcsös boltba. Neques asszony majd elájult, mikor meglátta. — Nyomorult ! Hát élsz még! — kiáltott és rendőrökért szaladt Rögtön elvitték az embert, ki elálmo- sodva szólott : — Az élet oly szép, nagyon nehéz dolog amúgy egyszerűen megválni tőle . . . Reklám cikkek : Mosóbársonyok blousra és pongyolára . . . mtrje Nagymennyiségű nyári foulard és japán selyem „ Fekete sima és mintázott ruhaselyem . „ Sima louisine brillante minden színben . . . „ Liberty sublime minden színben . . . . „ Juponselyem színes csikkal ....... „ Chinéselymek ...................................................... ....... Sk ót selymek blonsera . .................................. „ Cs ikós és kockás tafft brillant ...............................„ Su blime cameléon ................................................... Fe kete suhogó reklámtaffota . . . mtrje 95, 1.28 1.50 és Nehéz minőségű shantung .................................mtrje Crépe de chiné, minden színben 120 cm. széles „ Selyemmel hímzett svájci blouse ......................drbja 48 krtól feljebb 65 „ „ 75 „ ,. 78 kr. 85 „ 95 95 krtól feljebb 1.15 „ „ 1.20 „ „ 1.25 kr. 1.60 „ 1.90 „ 2.90 krtól 1.90 kr. feljebb = Nagymenynyiségü = brokát és más selyem-maradékok igen olcsó áron! Mintákat kívánatra készséggel küldünk.
