Szamos, 1905. november (37. évfolyam, 88-96. szám)

1905-11-19 / 93. szám

2ik oldal. SZAMOS 98 szám. Isten országát; csodás erényeiről inár itt életében legendák keletkeztek. Ezek alkotják lényének tisztább ré­szét, ezek által fog tüudökölni, mig e fenkölt erények iránt érzékeny kebel fog dobogni e földön. Midőn a kegyelet oltárán az emlé­kezet áldozati lángját gyújtogatom, kételkedem, melyik erényét világít­sam meg. Nem világítom különösen egyiket sem, hanem bemutatom őt egész valójában. Lelkének ama nemes érzelmei, me lyek az ő koronájának legtündöklőbb gyöngyei vohak, őt igazán felma­gasztosult s felmagasztasitó eszmény­képpé tették. Eszményképévé a nőnek, ki csak vigaszt, áldást és jótéteményt árasz­tott mindenfelé Eszményképévé a hitvesnek, ki fenkölt lelkű élettársa, Istenadta vigasztalója volt, súlyos uralkodói és családi gondjai közepett királyi férjének. — Eszményképe az anyának. Mily gyöngéd gondoskodás­sal vette körül fejlődő gyermekeit, mily részletező figyelemmel kisérte azok nevelését, mily aggódó odaadás­sal irányozta, serdülő korban, azok lépését. Mint a Grachusok anyjának, neki is dicsekvését képezte gyerme­keinek jellemfejlődése. S ha igaz a neveléstörténet ama tanulsága, hogy derék anyának vannak derék gyer­mekei, akkor hódolattal kell megha­jolnunk a dicsőült Erzsébet királyné anyai és nevelői érdemei előtt-, aki olyan nevelést adott egyet len fiának, minővel kevés trónörökös tündöklik. Roskadozó egészsége dacára a hős és martj’r fenséges erejével, a keresz­tyén lélek hivő megadásával gyá­szolja egyetlen fiának, a nemzet re­ményének, valamint számos fejedelmi vérének halálát. Eszményképe ő a nagy királyné­nak, kinek drága hazánk és nemze­tünk iránt való szeretete oly gondvi- selésszerü küldetést volt hivatva tel- jesiieni. Eszményképe ő a szivében igaz magyar nőnek, aki mindig meg­értette liü nemzetének szívdobogását, aki megosztotta örömünket, fájdal­munkat; megtanulta nyelvünket, meg­szerette irodalmunkat, kitüntette író­inkat. Környezete leginkább magya­rokból állott. Hogy7 királyaink ifjúkori tanácsadóinak útjáról lelépett, az is főkép az ő érdeme. Nem oly módon gyakorolt ö befolyást, mint a törté­nelem uralomravágyó fejedelmi höl­gyei Kleopa'ra és Herodia ; ő soha­sem lépett ki nőiességéből, midőn a magyar nemzet iránti vonzalmát ér­vényesülni engedte. Láthatatlan volt — A hangom, a művészetem, a ruhám lesz csak a közönségé. A lel­kem a tied lesz. S a férfi nem ragadta meg a lelkét. Igaz, mert önérzetes volt az ur. Fél­tette a lány becsületét és tudta, mi sors várhat a színésznő férjére. Ha elmúlik a lázas szerelem, pedig a szerelem becsülós nélkül hamar elmú­lik, fölösleges teher lesz, vagy hasz­nos üzletfél. — A művésznőnek nem élettársra van szüksége, a jó hírnév kedvéért kell néki a férj. A komoly, megfontolt szavak mintha valami fagyos hidegséget árasztottak volua szét a forró levegőben, a kan- daló mindig kevesebb meleget adott s az utcáról nem tudott behatolni a langyos tavaszi levegő. A férfi egy pillanatra elhallgatott, talán önmagát is megdöbbentette a rideg őszinte igazság. — Lássa milyen elsavauyodott fi­lozófus lettem ? De akarhatta-e, hogy ilyen szánalmas alak legyek én is ? A leány nem tudott felelni, csak hitetlenül, szomorúan rázta a fejét, talán az el nem csattant, lázas csó­kokra gondolt, az elpazarolt, ki nem forrott szerelemre. Nem értette, ho­gyan lehet más egyébbel törődni, e befolyás a felületes szemlélőnek, mint az égitestek vonzereje. De mi­ként az égitestek vonzerejének té­nyek szolgálnak bizonyságul, úgy té­nyek bizonyítják Erzsébet királyné­nak a magyar nemzet iránti szerete- tét is. Gondoljunk ama feuséges je­lenetre, midőn a királymé nemesen érző szive Deák Ferencz ravatalánál olvad egybe a nemzet szivével, a haza bölcsének elvesztése feletti fájdal­mában. Ép az mutatja szivének nagyságát, hogy a hitvesi szeretet megfért nála a nemzetünk iránti szeretettel, hogy e kettő megnemesiteue egymást Nem ok nélkül mondta Őfelsége, midőn a magyar nemzet mély fájdalmáról ér­tesült: „Méltán siratják a magyarok a királynét, mert benne . legjobb ba­rátjukat vesztették el.“ Igeu, legjobb barátuuk volt mindig. És ö már uiucs többé! Remegő szivünk fájdalmánál talán a jövő kétségeitől szorongatott lel­künk aggódása súlyosabb. A látás határán tornyosuló felhőkből néma villámok cikáznak ; nem tudjuk, nem lesz-e abból mindent elpusztító vihar. Aggódásuuk annál lesujtóbb, mert az angyal, aki imájával annyiszor lekö- uyörögte számunkra a Mindenható segedelmét, nincs közöttünk. Csakugyau reszketünk egész lé­nyünkben, megrendül keblünkben a szív, könnyel telt szemeink előtt köd- fályrnl ereszkedett a Gondviselés út­jaira ; meg kell valialuunk, hogy : „Leesett a mi fejünk koronája.“ — Ügy rémlik, mintha megfordult volna a világ, mintha visszafelé haladna az idő á mi oda sietnénk, honnan csak pár évtizeddel ezelőtt indultunk e), ahoz a rejtélyes század közepéhez, mit a történelem még ma sem mer tanítani. De nem. Netn kell félnünk, mert itt vau ő közöttünk. Itt vau az ő angyaltiszta lelke, itt lebeg fölöttünk s vigyáz reánk, nehogy áldozatul essünk a csalárdokuak. De nem is halt ő meg, mert nagy szellemek kiváltsága, hogy életük nem végződik halállal. Ő megdicsőült. Oh, jer te szellem és vigyázz az ármánykodókra, nehogy erőnkön fe­lül kísértsenek. Minket pedig taníts meg dicső példáddal, hogy Isten au- gedelme nélkül nincs a sátánnak ha­talma ember fölött, mert: „Kegyelme nélkül ő sem élne, Ő is az Ur cselédje S habár eszünk nem fogja föl Ő is jőt eszközöl.“ (Langfellow.) mikor a lelkekben elfojtottan lobog a tűz. A kandallóban utolsókat lobbant a parázs, a tüzes lángnyelvek megpró­bálták még egyszer magasra törni, összeölelkezui, aztán mindig alacso­nyabb lett a máglya, mielőtt kialudt egy-egy vérvörös esik, nagyot, utol­sót lobbant, kiakart még egyszer törui, mint a haldokló ember utolsó ereje, aztán hideg, szomorú sötétség lett. Az ablakhoz mentek s kitárták szárnyait, az utcáról becsapott az in­gerlő tavaszi illat, szerelmes párok haladtak el az ablakjuk alatt, felhal­latszott szerelmes csattogásuk, szem­közt hangos volt már a rügyező fák­kal teli liget. Még nem voltak lom­bosak a fák, nem takarták el, ha egy­mást átkarolva elhaladt alattuk leáuy és legény. Össze találkozott a szemük, egymás gondolatait keresték, a leány nem gondolt a ragymgó, csillogó színpadra s nem tudott, a férfi se másra gon­dolni, csak a tűz tanítására. Átfogta erősen a leány puha, hajló derakát s a vouagló, lázas ajkat aj­kához vonta. Lobogott a tűz. Oh, jer te megdicsőült, lengd körül áldó szellemeddel azokat, akiket e földi életben tieidnek tartottál, kiket életed Ó3 halálod példájával megmen­tettél, hogy békében s egyetértésben oldják meg ama nagy feladatot, hogy legyen, mert úgy is'az : „A nép szava, Isten szava.“ Martyr voltál életedben. Martyr voltál halálodban. L gyen áldott emlékezeted : Káposzta Pál. SZÍNHÁZ. Pénteken, e hó 17-én nyitotta meg Thalia kapuit ez idényben először. Az érdeklődés nem volt túlságos nagy. E felett azonban nem csodálkozha­tunk, mert a közönség egész a déiu táni órákig tájékozatlan volt aziránt, hogy vájjon lesz e előadás. Megnyitóul Fényes Samu 4 felvo- uásos színmüvét „Bacsínyi“-t adta a társulat drámai része, melyben irodai műnk ez érdekes alakjának ifjúkori küzdelmeit tárja eléuk a szerző. Bacsányi (Rajz) szereti Osvay Krisz­tinát (Jászai) s már-már győz férfias leikével a nagyúri lány büszke gőg­jén, mikor Bacsányi paraszt atyjának hirtelen megjelenése elfojtja Krisztina kebelében a fellobbaut szenvedélyt. Ettől fogva az egész cselekmény küz­delem, a két nő : Krisztina és Jolán (Radnai) szerelme és Bacsányi min­denen felülemelkedő szabadságvágya körül folyik, mely utoljára is mind­háromnak a bukását vonja maga után. Az egész darab tömve van patétikus részletekkel és harcias tirádákkal, melyek a közönség könnyen izgalomba jövő részét állandó fel hangol tságban tartották. A címszerepet régi isme rősünk Rajz játszotta. Róla csak azt konstatálhatjuk, hogy tehetsége meg­izmosodott, amióta nem láttuk, habár hangja vesztett is régi ércességéböl. A kát fő n i szerepben igen jól ját­szottak Jászai és Radnai, utóbbi nagy- atyjával Nalácyval (Kiss) való nagy jelenetében nyílt szinen tapsra ra­gadta c. közönséget elbájoló kedves­ségével. Kisebb szerepükben jók vol­tak Borsodi, Szőreghi és Váradi. Az összjátek általában kielégítő volt, csak a mimikában ajánlunk nagyobb mérsékletet a szereplőknek. HÍRROVAT, * Személyi hír. Pap Géza polgár- mester dr. Vajay Károly főügyész kíséretében ma Budapestre utazott a villamtelep rekonstrukciója céljából szükséges kölcsön ügyében a jelzálog­hitelbankkal való tárgyalás végett, továbbá a szatmár —mátészalkai vasút érdekében a kereskedelemügyi minisz­ternél való közbenjárás céljából. * A tanácsból. A statusquo ante izr. hitközség a város tulajdonát ké­pező szénaraktárt kérte temetkezési helyül, cserébe felajánlotta a batizi útnál levő sorompóház melletti ingat­lant. A gazdasági tanácsos vélemé­nyezte is a cserét bizouyos kárpót­lások ellenében s most a tanács kiadta az iratokat közegészségügyi szempont ból való véleményezés végett dr. Jé- ger Kálmán tiszti főorvosnak. Ugyan­csak a legutóbbi tanács ülés elfogadta a felállítandó faipari szakiskola cél­jára átboesátott telek adásvételi szer­ződésén eszközölt módosítást s aláírás végett elküldte Vig Albert iparokta­tási főigazgatónak. — Az ev. ref. főgimnázium fentartótestületének e hó 26-án tartandó közgyűlésére a ta nács a város képviseletében Békéssy Géza tb. főjegyzőt küldte ki. — Né­metiben kevesen ismerik Gőtét, mégis viszhangra talált a nagy költő szózata a legsötétebb Mátyásközben t. i több világosságot óhajtauak. A tanács kel­lően méltányolta is ezt a kívánságot s utasította a villamvilágitási igaz­gatót, hogy a kért helyen egy lámpát szereltessen fel. — Miután a színház tűzrendészed és biztonsági vizsgálata alkalmával az előadások megkezdése ellen kifogás nem merült fel, a tanács az engedélyt megadta s már pénte­ken este bevonult Thláia, a múzsák legkedvesebbje az ő birodalmába. " Elhunyt biró. A szatmárnémeti kir. törvényszéknek gyásza vau, egy munkás és kitűnő tehetséggel megál­dott bírája hunyt el Kossuth Zsig- mond személyében. Rövid betegeske­dés után 61 éves korában, tegnap reggel fejezte be munkás életét, a mely mindenesetre veszteség a tör­vényszék bírói karára. Az elhunyt biró Kossuth Ferenczel közeli rokon­ságban állott, amennyiben édes atyja Kossuth Lajosnak unoka testvére volt. Temetése hétfőn délután megy végbe Rákóczy-ufca 12 szám alatti lakásáról, * Matiué. A Kölcsey-Kör uov. 26- án vasárnap délelőtt 11 órakor ren­dezi ez idén első matinéját a város­háza dísztermében. A műsor gazdag és élvezetesnek ígérkezik. Bagossy Bertalan fógimnáziumi tanár felolva­sást tart a történelem köréből vett tárgyról. Egy vonós kvintett Bach románcát adja elő. Kürti József szín­művész szavai és Ferenzz Anna k. a. pastoralét és concert mazurkát énekel vonós quintett kísérettel. * Erzsébet ünnepély. Feledhetetlen Erzsébet királynénk emlékére holnap délelőtt a rom. kath. finépiskola gyászünnepélyt rendez. * Halálozás. Homouuay Pál váro­sunk egyik régi tisztes polgára, éle­tének 84-ik évében e hó 16 án éjjel elhunyt. Temetése az ev. ref. vallás szertartásai szerint tegnap délután ment végbe nagy részvét mellett. * A székesegyház uj főoltára. Boldogult emlékű Meszlényi G úla püspök bőkezűsége folytán emelt szé­kesegyházi főoltár, több mint négy­heti fáradságos munka után e hó ló­én teljesen elkészült. — A főoltár melynek méretei jóval nagyobbak a réginél, carrarai fehér márványból van faragva, a templom belsejének megfelelő stylban. A főoltár valósá­gos remek müve a szobrász művé­szetnek. * Póttartalékosok behívása. Őfel­sége november 14-röl kelt legfelsőbb parancsa következtében az 1908. és 1904. években besorozott összes pót­tartalékosoknak ez év daczember 27- ikére be kell vonulniok tényleges szolgálatra. Ezen legfelsőbb parancsot mindenfelé plakátok fogják hirdetni s a csendőrség őrjáratai közben fi­gyelmezteti a lakosságot, minden csá­bítás, a bevonulástól való visszatar- tóztatás büntetendő cselekmény7 és szigorúan megtoroltatik. Ez a parancs a hivatalos lap tagnapi számában je­lent meg s bizony nagy szomorúsá­got fog okozni országszerte a póttar­talékosok közt, akik legszánalomra méltóbb áldozatai az exlexnek. Hány családot foszt meg támaszától, ke- uyérkeresöjétől ? Mert a póttartalé­kosok legnagyobb része család fentartó s épen e címen van mentesítve a tényleges szolgálattól. Ámde a korona jogát sem lehet elvitatni, — Miután ujjonc nincs, a véderő kiegészitéséről fájdalom ily módon gondoskodik. — Reméljük, hogy nem sokáig tart ez az állapot s rendes ujjonook váltják fel a póttartalékosokat. * A Szatmári Leszámoló Bank­részvény-Társaság, melynek alaku­lásáról már megemlékeztünk, hatal­mas lépésekkel közeledik a megvaló­sulás felé. A vidéki bankrészvénytár­saságok alakulásában majdnem párat­lan, hogy a részvénytőke ily7 élénk érdeklődéssel jegyeztessék, úgy hogy a csak pár hét óta megindult jegyzés ma az 190 ezer koronát érte el. Az uj bank már helyiséget is bérelt a Kovács Leó Petőfi-utczai házának emeleti részében. — Az uj banknak Sirolin isSluSílr: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál influenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jóize miatt a gyermekek is szeretik. A. gyógyszertárakban üvegeukéut 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezég- gel legyen ellátva, F. Hoffman-La Roche et Co vegyészen gyár Basel Svájcz.

Next

/
Thumbnails
Contents