Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)

1905-10-26 / 86. szám

2-ik oldal 86. szám SZAMOS huzni, hogy kötelezettségeinek meg­felelhessen. Így a részes és feles munkás is kevesebbet kap, mert a régebben semmiségeknek tartott ter­ményeken is osztozkodni kell. Addig osztozkodik, addig szolgál ajándék- napszámokat, mig azon veszi észre, hogy a tél itt van, a munka szűnő félbe, de évre való kenyér nincs. Ezen komoly bajon segíteni kell. Ezen nem segíthet csak az állam ha­talom. De ez sem egyszerre. Hanem segíthetne úgy, hogy p. o. 5—10 év alatt „teremt egy bizonyos forgó tőke alapot 5 — 10 miilót, melyen az eladó­vá vált s nagyobb birtokokat megveszi azokat 5 — 10 15 holdas parcellákra osztja és saját költségén a venni szán­dékozóknak átbocsátja. Lehet, hogy egy-egy ezev—négyezer holdas bir­tokot helybeliek készpénzért egész­ben nem tudnának megvenni, illetve nem kelne el minden parcella helybeli lakosok között. Ezen úgy lehetne se- giteni, hogy a fenmaradó parcellák eladása közhirró tétetnék s kivált, ha áruk rendes lenne, nagy az ország, sok embernek van egy kis megtaka ritott pénze, melyet birtok vételre szánt, azok mint vevők mindjárt je­lentkeznének. A szegény nép segítésének ez egyik formája lenne. A másik ugyancsak állami beavat­kozással, birtokok vétele, de nem mindjárt a parcelláknak készpénzért való eladásával, hanem amortizációs bérbe adással, hogy a szegényebb is szorgalma árán újra birtokhoz jusson Végre nagyobb birtokok bérlése, melyeknek bérösszegét ezen állami pénzalap biztosítaná, de melynek par­cellánkénti bérösszegét az illetőktől az állami pénzalap a rendes adók módján szedné be az illetőktől. — Mondhatná talán valaki, hogy hiszen megpróbálták már a telepítést, de nem nagyon sikerült. Erre válaszom az, hogy ne homokos, vagy vadvizes területet tessék parcellázni, hanem jó termő földet s akkor bizon,osan sikerülni fog. Mit lehetne ez által elérni ? Azt, hogy a nép nem panaszkodhatnék, hogy itt pénzért sem vehet magának való földet. Azt, hogy a szegényebb is a maga birtokához jutna. Végre, a legszegényebb sem panaszkodhatna, hogy a nagybérlő, vagy nagybirtokos tisztjei nyúzzák és kiforgatják egész nyári keresményéből. Ez által ellehetne érni még egy másik nem kevésbbé fontos állami célt. Azt, hogy ahol a magyarság gyengülő félben van, azt meglehetne erősíteni. Viszont az idegen ajkuakat magyar lakta vidékre telepíteni, ahol a hazafias érzésen kívül sok egyébb jót is elsajátítanának. Ennyit lehetne e tekintetben várni az állam hatalomtól. Itt biztosítani kellene egyszerű módon az említett pénzalap értékeit, de viszont ki kel-" lene zárni minden tekervényes eljá­rást és nyerészkedést. Hogy a nép ne igyék és ne pré-1 dálja el erkölcsi és anyagi javait, azon sokkal könnyebb segíteni, mint p. o. birtokhoz juttatni. Elég ha megtud­juk értetni a pénzügyminiszterekkel, hogy az alkohol és egyébb szeszes italok a nép erkölcsi és anyagi javait tönkre teszik, tehát szedjék össze zsenialitásukat s ehelyett teremtsenek más erkölcsösebb állami bevételeket. Azután hagyják meg a pénzügyigaz- gatóságoknak, hogy mentői kevesebb korcsma legyen, de ami lesz, azokban s maga idején egésszóges italt mér­jenek, mindjárt megszűnik a baj. Ha nincs ok, nem lesz okozat. Minden esetre azután, az iskolában, a temp­lomban felvilágosítani és nevelni kel­lene a népet egy más, takarékosabb és erkölcsössebb életre. Ami a nép hitelét illeti, kevés a mondani valóm. Hitele ki van már merítve. Aki a hiteltől keserves ta­pasztalatok árán már megszabadult, távol tartja magát tőle. Aki benne van, azon ugyan senki sem segít. Mindenféle hitel a szegényebb sorsú embereknél csak úgy hasznos és ál- dásthozó, ha az egyúttal be is lesz fektetve produktiv célra. Ellenben onnét kezdődik anyagi veszte, amint már a múlt is igazolja. Lehet, hogy a fentemlitett parcelázási rendszer élet­be léptetésével, talán s kivált e célra berendezett ritkább pénzintézetek be­válnának. Azonban állítani nem mer­ném. Bizonyos csak annyi, hogy a népnek az válik hasznára, ha a maga erejéből tudja magát fentartani, vagyis annyira nyújtózkodik mig takarója ér. A közigazgatásnak különösen annyi csínja binja vau s annyi fogyatkozása mutatkozik, hogy teljesen leírni hír­lap keretében lehetetlen. Csak egy dolgot említek meg különösen, mely­nek megváltoztatása megnyugtatólag hatna a népre. És ez az, hogy a köz­ségi jegyzőknek ne képezze fizetésü­ket illetve azt ne egészítse ki magán munkálatuk. Legyen nekik tisztessé­ges megszabott fizetésük a mai kor­hoz Végezzenek magán munkálato­kat is, amint a lakosok érdeke kívánja Azonban a munkálatok árán a jegy­zőket fizető pénztár javára bélyegek­ben törlesztessenek le. így csak az fogna dolgoztatni, akinek tényleg szükséges. Viszont a jegyzők is meg­lennének kiméivé a minden percben felhangzó alapos, vagy alaptalan vád tói, hogy a népet húzzák és illeték­telen hasznokat csinálnak maguknak. De hát hány éve már, hogy minden kormány Ígéri a modern közigazga­tást ? Ily politikai és társadalmi vi­szonyok mellett nem is lehet tudni, mikor lesz a dologból valami. Mindezen óhajtandó dolgok mellett van egy, melynek már a mi viszonya­ink szerinti rendezése kezdetét vette. Ez a nemzeti és gazdasági irányú népoktatás. Azonban ily viszonyok mellett, az is fenn fog akadni, vagy talán már is fennakadt. Magyarország földmivelö állam volt a múltban és az is fog maradni. Mindamellett, ak­kor volna boldog annak népe, ha amit itthon produkálunk, az itthon is dolgoztatnék fel. Hány és hány ezer embernek jutna munka és ke­nyérkereset. Azonban valljuk be őszin­tén, hogy sem földmivelésre, sem gyári iparra kellő értelemmel és ké­pességgel biró népünk még nincs. Németország azért emelkedett fel oly hirtelen a gazdaságnak oly magas fokára, mivel nemzeti egységének megteremtése után, mindjárt rendel­kezett értelmes és kiművelt ember- auyaggal, mellyel mindjárt elláthatta okszerű fóldmivelését, ámbár alapföl- tételei korántsem oly kedvezőek mint a mieink és most már űzheti világhírű gyáriparát. Nálunk még a nagybirtokos osztály sincs Üzletszerű gazdasági ismeretek­kel felruházva. Összes gazdasági te­vékenységük a nyers anyag termelé­sekben merül ki. Holott, ha a termelt anyagnak csak egy részét is igye­keznének itthon dolgozni fel, hány munkás kéznek nyújthatnának kenye­ret, kiket gazdasági gépeik kereset nélkül hagytak. Mindezeket tekintve, szüksége lenne a nagybirtokosságnak tultenni magát az előítéleteken és ne igyekezzék csak a földet megjövedelmeztetni, hanem annak termékeit is. így jutna a fe­lesleges kaszás és kapásnak más munka Természetes, hogy erre a népet is nevelni kell. Ma mindenki belátja, hogy az iskola csak akkor nevel hasz­nos polgárokat, ha nevelése kivált az értelem fejlesztését célozza. Nem tanít hiába, nem nevel maga magával és sorsával elégedetlen elemeket. Hauern nevel és tanít azért, hogy az illetők az életben munkaszeretettel párosítva fel is tudják használni. Dióhéjba szorítva gondolataimat, igy képzelem én, a nép igaz baján való segítést. Ezekre lenne szükség a megpendített dolgok keresztül vi­telére, az igaz. Dj igaz az is, hogy ha a nép észrevenné s egyben más­ban mielőbb érezné is egy ily gaz­dasági és szociális politika felviradá- sát., az - igazi jobb lét reményében, maga is igyekeznék a boldogabb jövő munkálóinak igaz segítője lenni. Nem politika, hanem megélhetés kell a népnek. De ily feldúlt politikai és társa­dalmi viszonyok mellett, ily szellemű munka mikor vehetné kezdetét, csak a jó Isten a megmondhatója. Marosán Kornél. HÍRROVAT. * Szatmár uj püspöke. Lapunk hozta annak idején először s bár meg­cáfolni igyekeztek is ezt, mégi.s csak való tény az, hogy Mayer Béla kalo­csai kanonok lesz Szatmár uj püspöke. A kinevezés befejezett dolog s még csak a hivatalos lap közlése hiányzik a kormányválság miatt. Most már hogy az uj kormány kineveztetett, A sötét nézőtéren tombolt a láz. Arról a jól ismert helyről, hol a leg félelmetesebb kritikus ült, egyre hang­zott a taps. Felvonás végén újra látni akarták a szerzőt. A szerencsés szer­zőt, aki írnok a városnál a második fizetési osztályból. A hátulsó széksorából vontatottan, remegve indult előre a sápadt arcú szerző. Kopott, szegényes, fekete ru­hája kirítt az elegáns, divatos öltö­zékek közül. Az igazgató észrevette, odasietett és hirtelen magával vonta. Néhány perc múlva a függöny előtt az igazgató karján megjelent az ír­nok. A sötét nézőtér hullámzott s a taps lázasan tört ki. A főpróba után, délután egy óra volt már s az emberek igen éhesek, a zeneirodalom uj csillaga, a kopott ruháju írnok büszkén lépett ki a szín­házépület hátulsó ajtaján s mikor az ajtó előtt ácsorgó, kiváncsi fiatal új­ságíró gyerekek tiszteletteljesen vet­ték le előtte kalapjukat, feuhéjázóan, gőgösen nézett végig rajtuk és — nem köszönt. — Nagy ember volt már ! . . . Pakots József. az ellenjegyzés is megtörtént s igy az uj püspök kinevezésének a hiva­talos lapban való publikálása már csak napok kérdése. “ Eljegyzés Bulyi és jékei Jókey Zsigmond nagybirtokos és néhai első neje benedekfalvi Luby Piroska fia, István oki. gazdász, m. kir. honvéd huszár hadnagy, f. évi október hó 25-én tartotta eljegyzését Ilniczky Sándor beregszászi kir. törvényszéki biró és neje nagyilosvai Iiosvay Ilona leányával, Gizuskával. * Politikai hírek. A belügyminisz­ter Nagy László alispánt kinevezte Szatmárvármegye főispánjává. Váro­sunkban tehát a főispáni teendőket továbbra is a polgármester látja el. Komárom sz. kir. város pártolás vé­gett megküldte városunknak az álta­lános titkos választói jogra vonatkozó feliratát. A felirat az alkotmányos keretek kiterjesztését azzal indokolja hogy a jelenlegi alkotmány osztály­képviseleten nyugszik s kívánja, hogy az egész nemzet részt vegyen az al­kotmányos jogok gyakorlásában. — Nagyvárad városa is megküldte ha­sonló feliratát azt hozván fel főindo­kul, hogy már csaknem egész Nyugot- Európában be van hozva a suffrage- universelle. Kolozsvár megye a nem­zeti ellentállás kérdésében hozott közgyűlési határozatát szintén meg­küldte, melyben kimondja, hogy a kormány által netalán felfüggesztendő tiszviselőinek teljes fizetést szavaz nyugdíj képen. A tanács valamennyi hatósági átiratot kiadta a nemzeti ellentállást szervező bizottságnak. — A Damokles kardja ott lebeg már a törvényhatósági tisztviselők feje felett. Az uj kormány arra inti a tisztviselőket, hogy ha törvényes ren­deletcinek végrehajtását megtagadja, a legszigorúbb megtorlást fogja alkal­mazni. A vármegyéket pedig azzal fenyegeti, hogy megvonja tőlök az állami segélyt. * Igazságügyi kinevezések. Ber- náth Béla dr. a debreczeni kir. Ítélő tábla elnöke Jeney Gábor és Domo­kos Jenő debreczeni lakos végzett joghallgatókat, a kir. tábla kerületébe díjtalan joggyakornokokul nevezte ki. * Az ügyvédi kamarából. Dr, Jár­my Béla Fehérgyarmaton, — dr. Stoll Tibor Nagybányán ügyvédi iro­dát nyitottak s magukat a szatmár­németi ügyvédi kamaránál bejegyez­tették. * A petroleum-finomitó gyár működéséről hétfőn este módjában volt mindenkinek tudomást szerezni. Minden úgy történt, amint előre meg­jósoltuk és sajnos, nagyon is órzékel- hetőleg igazolta a városszerte szétá­radt petroleumbüz aggodalmainkat. Hétfőn este úgy 7 és 8 óra között penetráns bűz áradt szót a gyártelep felöl az egész városban, mely beha­tolt a lakásokba is s a közönség nem tudta, hogy mi történt, míg végre rájött, hogy a petroleum-finomitó gyár működik. Annak idejében ismételten is megírtuk, hogy a gyár nem jó he­lyen van, pár kilométerrel odább kel­lett volna épitni, vagy gázfelfogó készülékkel kellett volna ellátni. — Hivatkoztunk arra a nagy felelőségre, mely közegészségügyi szempontból az illetékes faktorokat az ellenőrzés szempontjából terheli, hivatkoztunk más városok példájára, hol már ta­pasztalták ezt a bajt, a felülvizsgá­latnál is kifejezésre jutott az ellenzők részéről az aggodalom, a tiltakozás, de mindhiába. Most már tessék viselni a felelősséget az engedélyezésért s arra idézni paragrafust, hogy a város közönsége köteles szagolni a petrole- umbüzt. ügy tudjuk, hogy a gyár elhelyezése ügyében fellebbezés tör­tént, aminek semmi sem lehet csat- tanósabb bizonyítéka, mint az a pe­netráns petroleumbüz, mit hétfőn este a közönség az egész városban érez­hetett. * A torna és vivő egylet e hó 15-ón már megkezdte működését a kir. kath. főgimnázium tornacsarno­kában. A rendes csapat tornázás és vívás azonban csak november 1-től veszi kezdetét. Torna órák minden hétfőn, szerdán és pénteken este 5 órától 7-ig tartanak. Jelentkezéseket elfogad Ferencz Ágoston művezető és Demkő Sándor szertáros. Zúgott a feje, a kezeivel görcsösen kapaszkodott bele a szók támlájába. A nyitány bevezető hangjai re­csegve zendültek meg. Élénk, gyors, merész ütemekben szöktek előre a hangok, mintha szabad, szárnyas gondolatok csatáztak volna a leve­gőben. Az utolsó széksorban felállott a reszkető ember. A sápadtság helyett láng lobbant az arcába, előrehajolt. A gyötrelmes gondolatok barázdái elsimultak a homlokáról, nyugodt, sugárzó derű ömlött el az arcán. Halálos csendben viharzottak el a nyitány utolsó akkordjai. Az embe­rek egymásra meredtek. A félelem igézete töltötte el a kebleket. A füg­göny csöndben emelkedett föl. Egy karénekkel kezdődött az elő­adás. Lágy, mélabus dal volt, tem­plomi áhitat kelt a nyomába. És egy­szerre az első sorban halk, kimért taps hangzott fel. Megdöbbenve né­zett mindenki oda. Azon a helyen ritkán tapsoltak Félelmetes ember ült ott, a legcinikusabb kritikusok egyike. S a karének utolsó akkordja tapsviharba veszett. Es láz ömlött el a széksorok kö­zött, forró, viharos láz,, amely úgy hatott, mint az árnyékoszlató villanás a hideget lehelő sötétségben. — Direktor, direktor, gratulálunk ! Micsoda muzsika és micsoda ember ! De hát kerítsd elő nekünk a szerzőt ! A megtámadt szinház-igazgató sza­badkozott : — Engedjetek meg, de nem tudom, hol van. Ma nem láttam. A grófnő primadonna felkacagott : — Ugyan hagyjátok, hát nem tud­játok, hogy a kis hamis meglepetésre dolgozik. Még kisül utóbb, hogy való­ságos királyi herceg a szerző. Az pedig, ne várjátok, hogy hajlongjon előttetek. — Na, na, — mondta mosolyogva az igazgató, — sohse semmi fantázia. A szerző: írnok a városnál, a máso­dik fizetési osztályból. — írnok a második fizetési osz­tályból? És ilyen tehetség. Lehetet­len. De hát miért titkolóztál vele ? És a karmestert rohanták most meg. — Igen, miért titkolóztatok vele, mester ? A karmester mogorván adott jelt pálcájával a sugólyuk bádogtetejón. Maga sem értette ezt a váratlan si­kert és bosszankodott miatta. A függöny újra fölgördült.

Next

/
Thumbnails
Contents