Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)
1905-10-22 / 85. szám
SZAMOS 85. szám 2-ik oldal nap után áldozatait. Mig a filoxera el nem pusztította a szőlőket, a szegényebb nép is ihatott egy-egy kis bort, de az romlását nem okozta. Hanem okozta és okozza ma is a pálinkán kívül a sör, mely a bor helyét foglalta el a falusi korcsmákban. Lehet, hogy a bor újból elfoglalja a maga hetyót, de ahoz idő kell. Régebben megivott egy ember egy liter jó bort, melynek ára 14 — 16 kr. volt s elérte a kivánt hatást. Most ennek elérésére 5 — 6 üveg sör kell, melynek ára 1 frt., 1 frt. 20 kr. Amellett falun többnyire oly minőségű, hogy a sertés is megundorodna tőle. Már most ellehet képzelni, hogy csak ez a rossz és egészségére is káros ital mennyi pénzt vout és még ma is von el a szegény földmivelő nép zsebéből. Régebben a gyengébb szervezetű urak itala volt ez, most már szereti az utolsó falusi gyermek is. A pálinkát itták régebben is, de talán nem úgy mint ma. Hogy a szegény ember gyomra jobban kívánja mint egyóbb italt, egyszerű magyarázata az, hogj’ rosszul és rendetlenül táplálkozik. Az éhes ember megissza a pálinkát a nap bármely sza kában. És azután, hogy mi a nóta vége, minden gondolkozó ember tudja. Már rnosr, én, és velem együtt hányán és hányán, azon csodálkozunk, hogy a hatóságok és arra leginkább hivatottak látva az alkohol pusztító hatását, ennek ellensúlyozását miért tolják a müveit társadalomra, mely legfeljebb erkölcsi eszközökkel rendelkezik, mikor a nagy csap az állam hatalom kezében van s melyből ha ez őszinte lenne, annyit eresztene csak, hogy senkibe kár ne essék. — Alkohol elleni kongreszusok, ha ezek megelógesznek csak az akadémikus fejtegetésekkel, a mi erkölcsi tanításaink s egyóbb ártatlan közbe lépések, a dolog érdemén nem sokat fognak változtatni. — Ellenben mentői kevesebb és szemmel tartott korcsma a pusztulásnak indult népet mielőbb észre térítené. Ha árvíz van, hiába hordják a piszkos áradatot cseberrel vissza a mederbe, mert jön más. — Tessék a szakadást betömni és a ve szedelem magától szűnik meg. De hát hiába. A milliók, azok a milliók ! Még csak egy nagyobb okot emlidom szerint. A mérget rejtsd a czi- pőkbe. A vendég érezte, hogy a vér meghűl ereiben, elhatározta, hogy a levelet okvetlen megszerzi, és ebben a véletlen kezeire járt neki. Az asz- szonyt hirtelen kiszólitották. Sietve irta a címet a borítékra, leragasztotta ast és kisietett. A vendég a frissen ragasztott borítékot feltépte, egy párpapirdarabot tett bele, a levelet magához vette s újra leragasztotta a borítékot. A többi már a hatóság dolga volt. Másnapra megjelent a háznál a rendőrfőnök. Az asszonynak arczizma sem rándult meg, mikor az elmondta jöttének célját. Nevetett. Ont valaki alaposan felültette, szóit tréfásan. Csak akkor hökkent meg, mikor a rendőrfőnök eléje tárta a levelet, melyben cinikusan konstatálja, hogy : „kifogytam a méregből“. Arcza ha lotthalvány lett. Megadom magamat, tartóztasson le ! kiáltotta. — A férj meghalt, az asszony pedig a börtönben megmórgezte magát. Kedvese tiz évi fegyházzal bűnhődött. A kriminalistika e szomorú eseményei mind csak azt bizonyítják, hogy a természet fenevadjai között a leglelketlenebb, a legkegyetlenebb az ember. tek fel Felemlítem a már rég elavult közigazgatási és adózási rendszert. Mind a kettő olyan, hogy a 1 gille- tékesebbek is, észrevették már régen tarthatatlanságukat. Minden kormánynak programmjába volt ezeknek megváltoztatása. Azonban ily politikai és társadalmi viszonyok melleit mikor lesz abból valami, csak a jó Isten a megmondhatója. Vannak más lokális természetű okok is, melyek mind közre működ nek abban, hogy a nép elégedetlen legyen. De ezen okok legtöbbnyire az említettekből erednek. Ha azok idővel megszűnnek vagy elenyósztet nek, megszűnnek és elenyésztelek az apróbb bajok is. Mindezeket számba véve, mily konklúzióra jutunk ? Rá jutunk arra, hogy itt az őseink földjén mindenkinek élni kell. Kötelessége első sorban az állam hatalomnak az utakat egyengetni, hogy minr denki fáradsága árán az ötét megillető kenyérhez jusson. — Láttuk az okokat, melyeknél fogva a föld népe földbeli jussát elvesztette. Kötelessége az államhatalomnak gondoskodni, hogy mindazok, kik munkájuk és szorgalmuk árán e szent rögökhöz akarnak újra tapadni, ezt meg is tehessék. Senki se gondolja azonban, hogy valakinek akár államhatalom, akár társadalom valamit ingyen jut-' tason. Nem lehet célja sem államnak sem senkinek oly népet nevelni, mely ne bízzék saját erejében. Hanem ig-n is kötelessége a törekvőknek irányt szabni. A tudatlanokat taníttatni és a nép megélhetése szempontjából elvégezni mind azt, amit egyesek és a társadalom einem végezhetnek. A társadalomra nézve nincs nagyobb veszedelem, talán még nagyobb mint a most napirenden levő, ha egyesekben vagy csoportokban, ba mindjárt tisztán ember szeretetből is, felköltjük azon téves hitet, hogy az állam utó- végre is tartozik őket eltartani. Az állam ily értelemben nem tartozik senkinek semmivel. Hanem igen, ki hogy dolgozik, úgy egyék. Maguk a szociálisnál! is ezt hirdetik azzal' a küiömbséggel, hogy p. o. az agrár szociálisták, nem látják dolognak csak a kapálást, kaszálást s más e körbe vágó dolgot. Hogy kapáját, kaszáját ki készíti, ki tervezi, nem törődik vele, pedig az sokkal nehezebb munkát végez esetleg, mint ő. Már most a kővetkező közleményembe, amennyire ily keretbe lehet, megpróbálom kifejezni azon szociális és gazdasági politikát, melyre első közleményemben céloztam. Rámutatok sok oly szerintem életrevaló dologra, minek életbeléptetése esetén elsősorban éle vétetnék, különösen az alföldön mutatkozó föld éhségnek. Kifejtem, mit kell az államnak tenni, hogy a szegénység terjedése meggátoltassák. Mit az iskolának, mit a társadalomnak. És ha a szegénység megszűnt mit az államnak, hogy belső rendjét, akár külső, akár belső ellenségeivel szemben örökre biztosítsa. Igaz, hogy erre idő kell, de akármit, egyszer csak kezdeni kell. Marosán Kornél. HÍRROVAT. Lapunk előfizetőihez. A negyedév lejártának közeledtével, tisztelettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfizetést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szíveskedjenek. ]_______________________________ T * Köszönetnyilvánítás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Lessenyei Ferencz pápai praelatus, szatmári e. megyei tanfelügyelőnek köszönetét fejezte ki azon 8000 korona alapítványért, melyet legközelebbről tanügyi célokra adományozott. * Gyászhir. Kuchta Gusztáv m. kir adótiszt életének 32-ik, boldog házasságnak 4-ik évében, f. hó 19-én esteli 10 órakor, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 21-én az ev. ref egyház szertartásai szerint ment végbe. * Kinevezés. A nagykáropi kegyes tanitóreud kormánya, Polgár György világi tanárt a nagykárolyi főgimná ziumhoz segédtanáruak nevezte ki. * Házasság. Csízek János városi hivatalnok, e hó 14-én esküdött örök hűségét Nagykárolyban Frits Nándor vágatási biztos leányának Emmának. * Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter az istvándi anyakönyvi kerületbe Tolnai Lajos tanítót anyakönyvvezetővé, a csanálosi kerületbe pedig Tőtős János segédjegyzöt anyakönyvvezetöi helyettessé nevezte ki. * Filharmonikus estély Szatmá- ron. Mint értesülünk, a Szatmári Dalegyesület és Zeneiskolája azon fáradozik, hogy egy nagyobb szabásí filharmonikus hangversenyt rendezzen Szatmáron. Az egyesület az estélyt már a jövő hó 4-ikén szándékozik megtartani. " Halálos szerencsétlenség. Borzalmas szerencsétlenség színhelye volt e hó 20-án délután a felső-forduló 20 szám alatt levő Galeczky-féle gőzmalom. A malmot, mely7 benzinmotor erőre van berendezve, a németi közönség tömegesen kereste fel őrleményekkel, úgy hogy az majdnem éjjel nappal állandó működésben áU. — A malom bérlője Pál Sándor volt, kit egy szerencsétlen véletlen folytán ért a halálos szerencsétlenség A malmot hajtó egyik nagyobb kerékről ugyanis lecsúszott a szíj, melyet a bérlő maga igyekezett vissza tenni. A sebes forgás következtében ezen munkálat nagyobb nehézséggel járt, de végre is Pál Sándor felrakta a kerókszijat, azonban vesztére, mert a malom-kerék tengelyének kiálló része magával ragadta a szerencsétlen ember karján levő ruhát s azzal együtt az egész embert körül forgatta. Mindez pár pillanat müve volt úgy hogy a súlyos kerék alatt Pál Sándor feje teljesen összetört s agyveleje a szó teljes értelmében szót frecsent a gépház falára. Mikor a szerencsétlenséget észrevették s a működésben levő malmot megállították, már az áldozat élettelen hustömeg volt s ruhája teljesen lemállott róla. A közelben levő csendőrőrszem csakhamar értesült a szerencsétlenségről s telefonon a rendőrséget értesítette. — Kivonultak a mentők is, de dolguk nem akadt. — A szerencsétlenül járt bérlő nem régiben vette át a malmot, mely oly borzalmasan oltotta ki fiatal életét. A szomorú véget ért ember alig pár hóval ezelőtt nősült meg. * Halálozás, id. Szüts Kálmán városi Írnok és földbirtokos, hosszas szenvedés után életének 64-ik évében e hó 21-én délelőtt meghalt. Az elhunytat özvegyén kívül három gyereke siratja. Temetése e hó 23-áu d. u. megy végbe az ev. ref. egyház szertartásai szerint a Józsika-utca 4 számú háztól. A sirba költözött munkás hivatalnok 17 év óta állott a város szolgálatában, kitartó szorgalma által felebbvalói őszinte becsülését vívta ki magának, * Vasúti bizottság folyó hó 24 ón kedden délután 3 órakor “ülést fog tartani a városháza tanácstermében, melynek tárgyát a szatmár—mátészalkai h. é. vasút költségeihez való hozzájárulás megállapítása fogja képezni. Körülbelül 235,000 korona az az összeg, melynek jegyzéséről a város közönségének, mint engedményesnek gondoskodnia kell. * A bikszádi vasút megnyitása. A szatmár—bikszádi h. ó. vasút építési munkálatai annyira előrehaladtak, hogy az építés vezetőségnek véleménye szerint a pálya f. óv deczember hó első felében a közforgalomnak átadható lesz. Készülnek is már e fontos aktusra s hogy semmi fennakadás ne legyen, a városi tanácsot is megkereste a vállalat, hogy a vasúti hozzájáró ut mielőbb elkészítése iránt intézkedjék. Úgy látszik, mégis hamarabb elkészül a vasút, mint gondoltuk volna. * A lólius hóditó utón. A szegényebb nép legújabb tápláléka a lóhus, ugyancsak divatba jön Magyarországon is. A főváros járt elől a jó példával s ma már a vidéken is sóvár pillantásokkal lesik a lóhus-pecsenyót. így például Debreczen város törvény- hatósági bizottságának több tagja indítványozza a ló-mészárszék felállítását. — Kolozsváron már meg is nyitották a ló-mészárszéket és úgy Laliik, hogy ott a hazai ipar ezen uj ágát ugyancsak pártolják. Tehát Debreczen lenne a vidéken a második város, mely ősapáink e kedvencz eledelét újból meghonosítani szándékozik. — A lóhus ép oly élvezhető eledel, akárcsak a marhahús és tápereje se áll annál sokkal hátrább. Egyedüli hátránya, hogy egy kissé édeskés cs rostos. — No, de ez nem oly nagy akadály, hisz a póldaszó is azt tartja, hogy : A szokás második természet! * A tanácsból. A városi tanács péuteki ülésében elrendelte a Bocs- kai-közi nyílt csatornarósz és Bercsényi-utcai áteresz beboltozására vonatkozó közgyűlési határozat azonnali végrehajtását. Ugyancsak a pénteki tanácsülésből a következők nyertek építkezési engedélyt: dr. Kölcsey Ferencz Rákóei-u. 41. üvegház építésre. Reizer Jánosné Rákóci-u. 34, udvari épület felállításra, tetőzsinde- lyezés és házjavitásra. Hering Fe- renczué Battyányi-u. 13. tetőzsinde- lyezésre. Schott Henrik Bányai ut 3. betoncsatorna építésre. Markos Imre Vörösmarty-u. 26. uj lakóház használatbavételére és kerítés készítésre. Farkas L. János Hóstáncz 45. és Murg János Ujmajor 37. uj lakóház használatbavételre. * Bartha Miklós meghalt. A magyar publicisztika egyik legkiválóbb munkásának kezéből esett ki a toll örökre. Bartha Miklós országgyűlési képviselő csütörtökön este hosszas, kínzó betegség után meghalt. Halála pótolhatatlan veszteség azon szélső politikai irányra nézve, melyet 30 éves politikai pályáján képviselt, de leginkább megfogja érezni hiányát a „Magyarország“, melynek hasábjain jelentek meg ragyogó cikkei. Mint politikusnak sok ellensége volt, fényes irói talentuma előtt azonban őszinte elismeréssel kell meghajolni mindenkinek. Rapszodikus stílusa ős- erőtől duzzadt s még politikai ellenfelei is élvezettel olvasták cikkeit. Halála országszerte részvétet keltett. * Lopás. Pergály László Mátyáskirály utca 23 szám alatti földműves e hó 19-én délután hazulról eltávozott, mely idő alatt a szekrényen levő mintegj' 10 koronát érő zsebórája eltűnt. A osendőrsóg kinyomozta a tolvajt egy Rakovics Zsigmond nevű helynólküli csavargó személyében, azonban a tolvaj mielőtt a csendőrök = Nagymenynyiségü = selyem-maradékok W gyári árban. Olcsó szabott árak. Mintákat kívánatra készséggel küldünk. Szénásy, Hoffmann b és Társas selyem-áruháza BUDAPEST, IV., Bécsi-utca 4. szám. = Őszi idény: = ......... An gol csikós bársony ruhára................................................. mtrje 1.45 frt. Va lódi angol Saelskin, dupla-széles, kabát és ruhára. . . . Chiné selymek..........................................................mtrje 95 kr, 1.50 és feljebb Blousc-selymek nagy választékban mindenféle kivitelben. . . Nagy választék skót selymekben.......................... . mtrje 1.35 írttól feljebb Liberty sublime minden színben............................................. mtrje 78 kr. Erős jouponkelme színes selyemcsikkal ................................ mtrje 1.05 kr. Suhogó reklámtaffota minden színben.................................... mtrje 1.35 kr. Suhogó reklámtaffota feketében ............................... 95. 1.35. 1.65 kr. Mo sóbársonyok legújabb mintákkal........................................48 krtól feljebb. Cr épe de chiné, dupla széles minden színben..................3.25 írttól feljebb. Hí mzett ruhák japán selyemre ............................... 24. — írttól feljebb. Si ma Süblim minden színben ............................................. 85 kr. Egyes Taffotás, Brillante-Blousok minden színben.................. 5.80 frt.
