Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)
1905-10-19 / 84. szám
1 88. szám SZAMOS 3-ik oldal gényes eseteket, amelyek érdekességüknél fogva a nagyközönség számára becsesek, azonkívül a történelmi alakok jellemét nehány vonással oly pontosan, lélektani szempontból rendkívüli becsesen domborítja ki, hogy mindenki aki a történeti idők alapjaival foglalkozik, kitűnő útmutatást kap. A munkának a történeti alakok és események iránt ihlető ereje van. Mutatványszámot bárkinek ingyen küld a Világtörténelem kiadóhivatala Budapest, VI. kerület Aradi-u. 8. sz. * A reklám Állandó, észszerű s ügyes reklámozás minden gyári, kereskedelmi, iparvállalatnak, üzletnek a lelke, rugója, az éltető eleme — Hogyan, hol és mikor hirdethető a legsikeresebben, legjobban és legolcsóbban megtudható az „Általános Tudósitó“ hirdetési osztályánál. Tulajdonos Leopold Gyula szerkesztő Budapest, VII, Erzsébefc-körut 41. ahol kiváló szakértelemmel, odaadó lelkiismeretességgel, pontossággal és olcsón eszközölnek hirdetéseket és reklámokat az összes budapesti, vidéki és külföldi lapokban és naptárakban. Költségvetések és tervezetek ingyen. Arcszőr a nőknél ép oly csúnya, mint kellemetlen. — Ezen segítendő, legalkalmasabb a mindenütt elismert Schmidek-féle szőrvesztc re hivatkozni, mely nemcsak azért kedvelt a nőknél, mert eltávolítja az arcszőrt alaposan, hanem azért is, mert megadja az arcnak az üdeséget, finomságot és simaságot s amellett vegyileg megvizsgálva és hatóságilag az arcbőrre ártalmatlannak találtatott Ára 7 kor. Kapható Schmidek I., Budapest, VII, Nyár-u. 18. Erre vonatkozólag figyelmeztetjük a mai lapban megjelent hirdetésünkre. — Női kalap újdonságok a legizlésesebb díszekkel és fazonokbau megérkeztek Vajda Mihály divatüzletében. (Szatmár, Deák-tér 10.) VIDÉK. Az ecsedi-láp lecsapoló társulat f. hó 14-én gróf Károlyi Gyula társulati elnök elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az ezt megelőző választmányi ülésen igazgató főmérnöknek a társulat ügyeiről, a munkálatokról és pénzügyi helyzetről előterjesztett kimerítő jelentése tudomásul vétetett a társulatnál alkalmazott dijnoki állások helyett állandó irnoki állásokat rendszeresítettek. A hullámterek eladása és bérbeadásánál elért kedvező eredményről igazgató főmérnök jelentése tudomásul vétetett. Az 1904. évi zárszámadás elfogadtatott s az 1906. évi költségvetést megállapították. Szám vizsgáló bizottságba megválasztották dr. Schönpflug Richard elnöklete alatt Toóth Sándort és Komoróczy Jenőt. A Tiszavölgyi társulat 1906. évi közgyűlésein a társulat képviseletére kiküldték az elnököt, alelnököt, gr. Tisza Istvánt és ig. főmérnököt. Fegyelmi választmányba megválasztattak : elnök, alelnök, gróf Tisza István, Debreczeni István, dr. Kereszt- szeghy Lajos és Bodoky Gyula. A társulati nyugdíjalap jövedelmezőbbé tétele érdekében ezen alap felhasználásával elvben elhatároztatott a társulat hivatalos helyiségei czéljá- nak megfelelő ház építése s az ügyben előmunkálat s javaslat tételre ig. főmérnök, Debreczeni István és Reök Gyula megbizatnak. Elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Debreczeni István és Róth Károlyt megbízván, a választmányi ülést berekesztette. — Ezekután tartatott meg a közgyűlés, mely a választmány javaslatait elfogadta és elhatározta, hogy amennyiben a felszaporodott ártéri adóhátralék behajtására a községi elöljárók mellé végrehajtókat alkalmaz, ezeket a szükségelt előleggel ellátja s feliratot intéz a pénzügyminiszterhez, hogy az ártéri adók behajtását a pénzügyigazgatóság utján saját hatás körében is rendelje el, minthogy ezen adókra, az állami adóknak ex-lexben való be nem hajtása nem vonatkoz- hatik. Berendi csendélet. Koroknai Bálint herendi és Pál Bertalan dobrács- apáti lakos, e hó 5-én a berendi korcsmában valami felett összeszólalkoztak, majd ütlegelni kezdték egymást. A Koroknai fia, Jóska megtudta, hogy az apja bajban vau, védelmére sietett és hamarosan rendet csinált a korcsmában, alaposau helyben hagyva Pál Bertalant. Másnap Koroknai József a határba távozott, ahol fűzfalopáson érte a Szerencseiden Pál Bertalant, kit ennek ürügye alatt puskájával úgy összevert, hogy a helybeli közkórházba kellett beszállítani. A vérengző Koroknai fiú ellen a vizsgálatot megindították. Gőzfiirész Felsőbányán Reismann Herman fakereskedő, kisvárdai illetőségű, Felsőbánya tanácsától mint iparhatóságtól, iparengedélyt kérvényez ogy Gőzfürész gyártelep létesítéséhez és faáruk üzletéhez. A gyártelep a hámor melletti régi horgany- órezmosó mü helyén lesz felépítve, mely célra az ércmosótelepet már megvásárolta és most ennek átalakításához fog kezdeni. Orgonából Dlikolában. A mikolai ev. ref. egyház e hó 8-án sikerült táncmulatságot rendezett az orgonaalap javára. Mintegy 350-en jöttek össze, akiket nemcsak a jókedv és a szórakoznivágyás, hanem egyben a nemes áldozatkészség is vonzott. — Meg is lett a szép eredménye, mert a begy ült 320 koronából 169 kor. és 78 f a tiszta jövedelem. — Felülfizettek : Balajti József 1 kor. Szabó Bertalan 12 kor. Hadady Béla, Ha- dady Gedeon, Osváth László, Görgey Gábor 1 — 1 kor. Rácz Gyula 2 kor. Császy Báliut 13 kor. Csohány János 1 kor. Kristovszky Ferencz 3 kor. Király István 2 k. Tasnádj' Jánosné 20 f. Sinka Endréné 1 kor. id. Kál- lay Bálint 1 kor. Dózsa József 1 kor. Árvay Andrásné44f, Fáczáu Mihály 1 kor. Bogdán Lörincz 3 kor. Köl csey Antal 4 kor. Weisz Izidor 2 k. Feuerstein Lipót, Halmi László és Klein Brumeli 1 — 1 kor. Fogadják a jószívű adakozók az utón is a rendezőség hálás köszönetét. IRODALOM. Ugaros szölőmivelés. Minden gazda arra törekszik, hogy szőlőjéből praktikus és gazdaságos munkával a kiadások lehető redukálása mellett minél nagyobb és minél jobb termést nyerjen. E czél eléréséhez nehéz találni helyes útmutatást. Ilyen útmutatást ad egy újabban kiadott könyv, melyben szerzője sok évi tapasztalás és megfigyelés után irta le tanításait. Amiket leirt, azok ma is megdönthetien igazságok. Á ki e mü tanításai szerint műveli szőlőjét, évi termését tetemesen növeli. E könyv eredetileg Kolozsváron jelent meg 1834-ben ; szerzője hilibi Haller Ferencz. Szakférfiak ma is nagy értékűnek tartják útmutatásait, ami egyik nagyobb szőlőbirtokost arra indított, hogy azt az iró utódainak beleegyezésével újból kiadja. A mü 156 lapra terjed s 26 rajzolat teszi kézzelfoghatóbbá tanításait; világos eredeti székely nyelvezettel van Írva, ami a könnyű megértőetésnek csak előnyére van. Előszót hozzá a gyakorlati szőlő művelés módjának kiváló ismerője,Szent- györgyi Lajos irt. Az értékes munka Szatmáron a „Szabadsajtó“ könyvnyomdában 1 koronáért rendelhető meg. Felelős szerkesztő: Dr. Hantz Jenő. Lap-kiadótulajdonos: Litteczky Endre. Szatmár-Németi sz. kir. város hivatalos közleményei. 1634—905. gtsz. Hirdetmény. Tudnivalók az országos gazdasági és munkás cseléd segélypénztártól igényelhető baleseti segélyek tárgyában. Több ízben tapasztalván, hogy az országos gazdasági munkás és cseléd segélypénztár által baleset ellen biztosított egyének balesetei alkalmával követendő eljárást úgy a munkaadók, mint a segélyre jogosítottak nem ismerik s ezért károsodnak, tudomására hozom az érdekelt közönségnek, hogy minden egyes előfordnló baleset alkalmával a bejelentést nálam a hivatalos órák alatt kell lehetőleg azonnal megtekinteni. A pénztár baleseti segélyére jogosultak : a, az I. és II. csoportbeli rendes tagok, b, a rendkívüli tagok, c, a gazdasági cselédek, d, a biztosított gazdasági gépmunkások. Ezen tagok részéről különösen figyelembe veendő kötelezetségek a következők : a) az I. és II. csoportbeli reudes tagok a 10 kor. 40 iill. illetve 5 kor. 72 fillér tagsági dijat félévenként egyenlő részletben előre, tehát mindenkor legkésőbb január 1 és julius 1-ig kötelesek a náluk levő postatakarékpénztári cheque lapon befizetni. Aki a félévi tagsági diját előre meg nem fizette, hiába jelenti be esetleges balesetét, mert abban a félévben segélyre igényt nem tarthat. b) a rendkívüli tagok : E tagoknak a tagsági igazolvány keltének napjától vau igényük. Tehát mindaddig mig az igazolvány nem kézbesittetett, az esetleg a tagul jelentkezéstől az igazolvány vételéig terjedő időben beküzetke- zett baleset esetén segélyre igényük nincs. Évi tagsági dijuk 1 korona. c) a gazdasági cselédek : Á gazdasági cselédeknek s ezek között azoknak is, kik a rendes tagok sorában biztosítva vannak baleset esetében való segélyezése az 1900 évi XVI. t.-cz. 8 § értelmében a munkaadó által sajátjából fizetni kötelezett évi 120 filléres hozzájárulási dij tényleges befizetésén alapszik. Segélyezésre, illetőleg a költségek megtérítésére tehát a cseléd, illetve munkaadó, noha a segélyigéuy többi feltételei megvannak is, nem "tarthat számot, ha a cseléd a baleset évére szóló összeírásba, mit az adó összeíráskor állítanak össze, (cseléd változás esetén annak jegyzet rovatába) a baleset megtörténtét megelőzőleg fel nem lett véve s ha a 120 filléres hozzájárulás április hó első napjáig, illetőleg ezen időponton túl a baleset megtörténtét megelőzőleg, le nem fizettetett. Az évközbeni gazdasági cselédváltozásokat a baleset elleni biztosítási jogának megszerzése végett köteles a munkaadó a városi adóhivatalnál az összeírás kiigazítása végett bejelenteni. Az eltávozott helyett felfogadott uj cseléd után a munkaadó újabb 120 filléres hozzájárulást nem fizet. Ha a munkaadó gazdasági cselédei létszáma évközben emelkedett, az ily utólag bejelentendő cselédre nézve pót-összeirás- nak van helye s az ily cseléd után az egész 120 filléres hozzájárulás befizetendő Azonban baleseti segély ily esetben is csak a felvétel után történt balesetért igényelhető. d) a biztosított gazdasági g'ópmunkások : Az 1902. évi XIV. t.-cz. § alapján a nevük megjelölése nélkül, külön szerződéssel biztosított gépmunkások balesetei után csak oly esetben ig-ényelhető segély, ha azokat a baleset a [szerződés érvényességi ideje alatt a szerződésben megjelölt gépberendezésnél s a biztosítás tárgyát képező hivatás telesitése közben érte. Ha tehát például egy cséplő gépberendezés mellett a géptulajdonos csak a törvény szerint kötelezőleg biztosítandó fűtők, etetők s a gépen álló kéveadoga- tók átalány biztosítása iránt kötött szerződést, akkor, ha valamely munkását ugyanazon cséplőgép berendezés mellett ugyan, de nem a most említett munkák teljesítése közben, hanem például zsákolás, vagy kazal rakás közben éri baleset, az orsz. gazd. munkás és cseléd segélypénztár segélye igénybe nem vehető. Itt megjegyzem, hogy minden géptulajdonos a cséplő gépénél alkalmazott etetőket, fűtőt s a gépen álló kéveadogató- kat, valamint a szecskavágó gépnél ál- xalmazotl etetőket, ha azok már biztosítva nem lennének, a pénztár rendkívüli tagjául felvétetni s helyette az egy korona évi tagdijat megfizetni köteles. E kötelezettség elmulasztása esetén az 1902. évi XIV. t.-cz. 26 §-a szerint a gép tulajdonos a mulasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fűtőnek, kévea- dogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munka közben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság sem terhelné. Segélyezés alapjául balesetnek csakis az olyan akár közvetett, akár közvetlen fizikai behatás tekinthető, mely a testi egészségre kárt okozó rögtönös eredményt idéz elő s amely a sérültet akaratán és hibáján kívül véletlenül érte s anélkül, hogy azt a sérült a rendes gondosság mellett előre láthatta és következményeit előre elháríthatta volna. — Minden, a pénztár tagját ért balesetet 48 órán belül kell bejelenteni, mert ha az oly időben jelentetik be, hogy a baleset időpontja és körülményei kétséget kizárólag meg nem állapíthatók, a pénztár terhére való segélynyújtásnak nincs helye. Érdekében áll tehát úgy a munkaadóknak, mint a biztosított munkásoknak, hogy a történt baleseteket nálam, mint a városi tanács kijelölt tagjánál lehetőleg azonnal bejelentsék s a teendők iránt utasítást kérjenek. Ez által egyrészről az igényelhető segélyezést leggyorsabban megkaphatják, másrészről pedig ki lesz zárva annak a lehetősége, hegy a kü- lünben jogosan igényelhető segélyben alaki hibák miatt ne részesüljenek. Amennyiben pedig a 1900. évi XVI. t.-cz. 42 §-a értelmében az országos gazdasági ős munkás cseléd segély pénztár működésének első öt évében a pénztár I. és II. csoportbeli tagjául négy korona felvételi dij mellett azon gazdasági munkás és külső cseléd is felvehető akiélet korának 35-ik évét betöltötte, de az 50-ik évét még túl nem haladta s e kedvezmény 1905. évi deczember 31-én lejár, e körülményt is közhírré teszem s felhívom az ily korban levő érdekelteket, hogy ha a pénztár tagjául beiratkozni óhajtanak, úgy azt nálam a hivatalos órák alatt annyival is inkább kellő időben jelentsék be, mert 1906. január 1-től kezdve az országos gazdasági munkás és cseléd-segélypénztár I. és II. csoportbeli rendes tagjául 35 évesnél idősebb egyének felvehetők nem lesznek. Szatmár-Németi 1905. okt. 18. Bartha Kálmán gazd, tan. 1636—905. gtsz. Hirdetmény. Szatmár-Németi szab. kir. város tanácsa a jövő 1906-ik évben szükséges irodaszereknek szállítását vállalatra adja s e célból f. évi okt. hó 24-én, d. e. 10 és fél órakor alulírott hivatalában nyílt árlejtés tartatik. Ezt oly felhívással hozom köztudomásra, bogy a nyílt árlejtésben részt- venni kívánók 200 kor. bánatpénzt kötelesek letenni, továbbá, hogy az irodai szereknek mintái, valamint a részletes feltételek hivatalos helyisó- ségemben a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A kitűzött árlejtési időig a mintáknak megfelelő árjegyzékek zárt almiatokban és bánatpénzzel ellátva is elfogadtatnak. Szatmár-Németi, 1905. okt. 18. Bartha Kálmán. gazd. tanácsos. nooooooooooooo A t. gazdaközötiség figyelmébe! A gazdaság részére szükséges idei tarkapaszuly kitűnő minőségben és jutányos áron nálam beszerezhető. Franki Mihály. (Iroda a volt „Korona“ szállóval szemben.) OOOOQOOOOOOQOO ad 3991-905. RB. Hirdetmény. Közhírré tétetik, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszternek 1905. évi szeptember hó 6-án 58,611—111. sz. alatt kelt intézkedése folytán, a Szabolcs-vármegyei h. é. vasút részvénytársaság által a nyiregyháza-vásárosnaményi h. é. vasút céljaira Vitka község határában szükséges ingatlanokra vonatkozólag, a kisajátítási tervnek az 1881. évi 41. t. ez. 33. és következő §-ai alapján leendő megtartása céljából a helyszíni tárgyalásra 1905. okt. 27-nek d. e. 9 órája Vitka községházához oly megjegyzéssel tűzetik ki, hogy a kiküldött bizottság a kisajátítási terv megállapítása felett akkor is érdemileg határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelenne meg. Nagykároly, 1905. szept. 27. Nagy h. elnök.