Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)

1905-10-12 / 82. szám

2-ik oldal

SZAMOS

82 szám.

gyökeresebb magyarok is, készek hazájukat s mivoltukat is egész köny- nyedén megtagadni s azok sorába állani, kik világ forradalmat okoznak. Ha ezelőtt tiz évvel kétségbe merte volna vonni valaki a becsületes magyar mezei munkásnak eredetét és hazafiaságát, mert ón ezekről beszélek első sorban, az illető nagyon megkeserülte /olna. Ha valaki vallásáról, templomáról és más vallásbeli dolgait becsmérelte volna, mint teszik most a piaczon, korcsmában s más nyilvános helyeken szokszor csendőr és rendőr fedezet alatt, bizony az illetet menten meg lincselték volna. Ma ámbár belsőleg még nem osztják a gyalázó titulusokat még is kontrái az arva, mert hát azt tartja, hogy az ő érdeke és jövője azt kívánja

Már most mondja valaki, származ- hatik a jövőre ebből jó. Mikor eljön az idő, hiszen már itt is van, hogy a szociális kérdéssel komolyan kell foglalkozni ily iskolákon átment munkás néppel, fog-e egyáltalában lehetni boldogulni ? Nem fog-e kevés idő múlva még a tulajdonjog szentsége is kérdésessé lenni.

Nem nehéz megjósolni, hogy ily társadalmi állapotok mellett, ez is befog következni. Ha nincs tekintély, ha nincs törvény tisztelet, sülyednek az erkölcsök és felszabadulnak az emberi szenvedélyek és önzés, mely azután nem fog ismerni határt.

Ha rendőr állam lennénk, ha Muszka országban laknánk, mind azokat kik a társadalmi rendet zavarják és az erkölcsi alapokat támadják, szó nélkül az ólom bányákba és lakatlan szigetekre kellene internálni. De igy is, hogy sem egyik, sem másik nem vagyunk, külömbséget kellene tenni most mindjárt mig nem késő, az ámitó hazudozó és tudatlan hívek között. Mert mégis nagy a külömbség aközött, ki palotából, első osztályú kocsiba utazik, hogy a nyomorúságot és szegénységet, mit soha sem tapasztalt másokkal megértesse, mint a között, ki szegény, de azért megelégedett sorsban született s abban is hal meg. Most mindenki okos. — Egyik okososabb a másiknál ahelyett, hogy türelemmel bevárnák a valósággal arra hivatotttak munkájok eredményét s ennek elérésében azokat támogatnák.

A népnek nem politika kell, hanem kenyér és munka. Az értelemnek csak bizonyos fokával rendelkező akár gyári, akár mezei munkás, akár meddig éljenez, vagy abcugol a konyhára az semmit se hozott sem eddig sem ezután nem fog Vagy van-e oly naiv valaki, hogy azt higyje, hogy ha a munkás szavazhat és képviselőt választhat mindjárt jól is lakik s mind- * járt megtelik kamarája. Ilyet értelmes ember nem hisz. Hanem hiszi azt, hogy ha mindenki akár szellemi, akár anyagi munkával foglalkozók, mert hát rósz definíció az munkás és nem munkás, mivel mindenki munkás

tott eszébe, hogy ezzel elszalasztottam az én hálás védencem, a Menyhért sarjainak gratulációit, akik rendesen hét óra után szoktak megjelenni az ő georgina és bazsalikomból kötött csokraikkal.

— Mit adtatok a Menyhért-gyer- mekeknek ? — kérdeztem a feleségemtől, mikor 8 óra után fclkisértem vendégünket, mielőtt a hivatalba mentem.

— Semmit, mert nem voltak itt.

— Nem voltak itt? Szegény po rontyok, tán valami ragály ütött ki náluk. Na, érdeklődni fogok.

Tényleg valami afféle lehetett, mert dacára, hogy a hivatalos helyiségben csaknem mellettem állt az előszobában, egy mozdulatot sem tett, hogy amint két óv óta cselekedte; lesegitse felöltőmet. Ebben csak megerősítve láttam ama feltevésemet, hogy valami fertőző betegség ütött ki náluk. Részvéttel kérdeztem :

— Valami baj van otthon, Menyhért ?

Szokott rövidséggel felelt:

— Nincs, hála Istennek.

— Nem betegek a gyermekei ?

Ugyanúgy hangzott a válasz:

— Nem, kérem.

Bogyai Pista lépett be.

Hatalmasan oldalba döfött védenaki dolgozik, mondom ha mindenki, produktiv munkát tud és akar előállítani bizonyosra vehető, hogy még azoknak is jutna a munka gyümölcséből érdemük szerint, akiket talán bot és korbács sem tudna erre kényszeríteni.

Más kérdés azután az, hogy mindenki a maga fáradsága gyümölcseit élvezhesse is Senki se igyekezzék másnak fáradsága árán illetéktelen hasznokhoz jutni. Azonban a szegó- gyebb néposztálynak, mely nem képes maga önálló munkát végezni, nagy gyarlósága és értelmi hiánya, hogy nem tud, vagy nem helyesen tud ítélni a munkás és munkaadó viszonyáról. Ebből is annyi félreértés származik, hogy nem csoda, ha a szegény ember a tulajdonképeni kenyér adóját nyuzójának és szipolyo- zójának látja.

Vann.k esetek és pedig elég szép számmal minden téren, — melyek e nagymértékben lábra kapott felfogást támogatják.

Ez maga egy seb a társadalom testén. Ezt és e mellett számtalant még ki kell irtani, hogy újból egészséges viszonyok keletkezhessen-k.

Mint emlitém, a népnek nem politika és dologtalanságra való szoktatás, nem nagyzási hóbortoknak a felkeltése kell, hanem érdekében áll, mielőbb megismerni a tényleg létező bajait és azokat orvosolni. Ne engedjük mig nem késő, hogy a nép vezesse természetes vezetőit, tartsák féken a népet mig az ár partot nem szakit, mert ennek nyomában sok pusztulás jár.

Következő közleményeimben leszólok a néphez feltárom annak igaz bajait s mennyire csekélységemtől fog kitelni, meg jelölöm azon módozatokat, melyeknél fogva első közleményemben célzott szociál politika lenne hivatva orvosolni s kiküszöbölni a társadalomból minden gazt és erjesztő auyago', mely napjainkban a társadalmi békét és megelégedést anyira veszélyeztetik.

Marosán Kornél.

HÍRROVAT.

Lapunk előfizetőihez.

A negyedév lejártának közeledtével, tisztelettel felhívjuk lapunk mélyen tisztelt olvasóit, hogy az előfizetést megújítani, úgyszintén a hátralékot beküldeni szíveskedjenek.

* A Szatmári Dalegyesület szerdai hangversenye azt a czélt, hogy magas zenei igényeket is kielégítsen, nemcsak hogy elérte, de talán a várakozáson felül is fokozta. A műsor összeállításában meglátszott a vezetőségnek az a törekvése, hogy a Dalcem, amint elcsörtetett mellettem és akárcsak rólam két óv óta, rabszolgai alázattal hámozta le Bogyairól az übercihert.

Megakadt az agyam járása.

Kis vártatva egy pohár vízzel szaladt át a szobámon Menyhért Pál.

— Ejnye, édes Menyhért, mintha odabüv ölték volna magát azzal a pohár vízzel, már a szájpadlásomhoz tapad a nyelvem.

— Sajnálom, de ezt Bogyai urnák kell vinnem, majd küldök önnek vizet a szolgával.

Ismét kezdett tótágást állani minden gondolat az agyamban.

Mi forgatta ki a valóságából igy ezt az embert, aki eddig valóságos vértanújává lett az ő hálájának?!

Megszólalt a szobában levő telefon.

— Halló! Ki ott? Itt vallásminisz- terium,

— A X, kér. iskolaigazgatója kér- dezteti, mikor fogad idősb Bogyai István ur, az uj miniszter ?

Mintha az egész villamostelep gyűlt volna ki az elmémben erre a pár szóra : „Bogyai István, a miniszter.“

Hm, de naiv ember is voltam ón, mikor azt hittem, hogy ma még egy pohár vizet is kaphatok az én „hálás“ védencemtől . . .

Kövér Irma.

egyesület működését magasabb zenei produktumokba olvasztásával igyekszik érdekessé, nagyobb igényűvé tenni, mintegy megjelölni azt az utat, melyen a Dalegyesület a magasabb műélvezetek számára is érvényesülhet. A hangverseny fénypontja, természetes V. Krammer Teréz úrnő éneke volt. Megjelenése, alakja, hanganyaga ereje, bámulatos iskolázottsága, érzése mi a dal motívumaihoz művészettel simul, méltó bámulatra ragadta a közönséget. — A közönség virágesővel, csokrokkal s frenetikus tapssal fejezte ki elragadtatását a művésznő iránt mind a három éneke után, melyekben az operaáriák és népdalok tüneményes erővel és bájjal hangzottak. Az ének és zenei számokat Tóth Miczi k. a. egy jól megválasztott monólóggal szakította meg, rutinja, közvetlen természetessége, distingvált felfogása nagy tetszést keltett s a közönség hatalmas tapssal s virágokkal fejezte ki teljes elismerését. A Dalegyesület úgy a Zichy Jenő Rákóczi-karában, melyet rétháti Kövér Dezső honvéd- zenekari hadnagy kitünően hangszerelt, mint a czimbalom kísérettel előadott népdalokban hivatásának magaslatán állott.

Érdekes volt a színpadra vitt 8 czira- balom kiséret, melyet Báron Margit czimbalomtanárnő vezetett. A közönség szép csokrokkal tüntette ki a zeneiskola szép haladást tett növendékeit: Kolozsvári Juliskát, Félegy- házi Erzsikét, Szabó Margitot, Papp Margitot, Grósz Erzsikét, Grósz Len két, Báron Gizellát és vezető tanárnőt. Az egész műsoron elömlött nemzeti motívumok ebben találtak legeredetibb kifejeződésre. Nagy elismeréssel említjük még fel a szatmári honvéd zenekar működését; karmesterét, Kövér Dezsőt a közönség többször kihívta és éljenezte, úgyszintén Méder Mihályt, a Dalegyesület vezetőjét is. Benkö Miksa zenetanár Krammer Teréz énekének művészi kíséretével kötelezte hálára a közönséget, mely a színházat teljesen megtöltötte s egy nagyouszép sikerő hangverseny emlékeivel távozott.

Nagy elismerés illeti meg dr Vajay Imrét, a Dalegyesület érdemes elnökét, ki a legnagyobb áldozatkészséggel és semmi akadályt nem ismerő buzgósággai törekedett a fényes siker elérésére.

* A közigazgatási bizottság hétfőn délelőtt tartotta havi rendes ülését Pap Géza polgármester elnöklete alatt. A bizottságban letárgyalt folyó ügyeken s a szaktisztviselők jelentésein kívül semmi jelentékenyebb ügy sem került szőnyegre.

* Függetlenségi kör a SzatmárHegyen. A szatmárhegyi függetlenségi polgárok dr. Kelemen Samu országgyűlési képviselő részvételével vasárnap megalakították a szatmárhegyi függetlenségi kört.

* Tanulmányút. Pászkán Mihály oki. mérnök, ki úgy a helybeli kir. kath. főgimnáziumot, mint a bpesti műegyetemet kitűnő sikerrel végezte, tanulmányútra indul. Előbb Bécsbe, majd hosszbb időre Berlinbe megy.

* A jövő évi virilisek. Október 14-én, szombaton állítja össze az igazoló választmány a legtöbb adótfizető bizottsági tagok 1906 évre érvényes névjegyzékét. E célból hirdetményi utón értesíti a közönséget, hogy a választmány szombaton egész nap ülésezik s akik felvétel, vagy az adó kétszeres beszámítása czéljából nem jelentkeztek eddig, a jelzett napra felszólalásukat szóban, vagy Írásban előterjeszthetik, mely felszólalások ugyanaz nap elbíráltatnak s a névjegyzék össze fog állíttatni A választmány ülését Korányi János elnöklete alatt a városház tanácstermében tartja.

* Tanügyi kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Karsay Gergely oki. tanítót a domahidai állami el. iskolához tanítóvá kinevezte.

* Jóváhagyás. A belügyminisztérium a „Kereskedelmi és gazdasági csarnok“ alapszabályait jóváhagyta.

* Adomány. Pemp Antal praelátus kanonok az ungvári Gizella-ház-nak 1000 koronát adományozott.

* Szövetkezeti gyűlés. Az észak- keletti vármegyei szövetkezetek szövetsége okt. 18-án délelőtt 10 órakor

a városháza közgyűlési termében intéző bizottsági gyűlést tart.

A póttartalékosok bevonulása A szatmári cs. és kir. 5-ik és a m. kir. 12-ik honvódgyalogezred póttartalékosai mintegy 400-an, e hó 6-án vonultak be 8 heti kiképzésre, kik a hidontuli barakkokban vannak elszállásolva.

* Névváltoztatás. Czifra Sándor nagyecsedi lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedéllyel „Bartáu-ra változtatta.

* Áthelyezés. Méder Mária bajóti áll. el. isk. tanítónőt a vall. és köz- oktatásügyi miniszter saját kérelmére a hiripi áll. el. iskolához helyezte át.

* Helycsere. Scheffer Emilia tanítónő a Három-utcaközi iskolából a Rákóci-utcaiba s innen Papnő Mad- zsar Bella meg oda helyeztetett át.

* Késelés. Király József helybeli ács munkás, e hó 4-én ittas állapotban lefeküdt a Bányai-ut egyik háza előtt. Jeremiás András és Inger Antal napszámosokat ütjük arra vitte, kik a részeg embert, mivel ösmerték lakására akarták vinni. Ezen tervükben azonban két helybeli notórius zsebmetsző megakadályozta, mivel az illetők pénzt sejtettek az ittas embernél s igy abban reménykedtek, hogy ők kifosztják. Simon Lajos és testvére Sándor zsebmetszök mindenek előtt belekötöttek Jeremiás Andrásba és Inger Antalba azon szándékkal, hogy őket elzavarják az ittas ember mellől A verekedés hevében Simon Lajos ‘csakhamar kést rántott elő s Ingernek fejét és arcát meg- szurta. A megtámadott sem (maradt adós, mert társa segítségével kivette Simon kezéből a kést s azzal a támadó kezét megszurta. Szerencsére a csendőr őrszem megérkezett a tett színhelyére s a két zsebmetszőt ártalmatlanná téve, bekísérte a rendőrségre. A súlyosan sérült Ingernek pedig a mentők kötözték be sebeit. A támadó zsebmetszöket a rendőrség vette további pártfogásba.

* Lovas bandérium és fáklyás- menet. Egy helybeli szervező bizottság abban állapodott meg, hogy e hó 22-én 1000 fáklyával és bandériummal fog tüntetni a bécsi ármány ellen és a koaüczió mellett. A menet a Kölcsey szobor előtt és a dr. Kelemen Samu erkélye alatt, a Petőfi emléknél, Uray Gézánál és Csomay- nál fog megállani, hol beszédek és szavalatok lesznek, a szatmári Dalárda pedig énekelni fog. A rendre egy 100 tagú bizottság fog felügyelni.

* Iparos ifjak fúvó zenekara. A

városi zenede helyiségében Wittel János helybeli honvéd zenekari őrmester és Il-od karnagy vezetése alatt a napokban vette kezdetét az iparos ifjak fuvózenekarának rendszeres oktatása. — A zenekar idáig mintegy húsz tagot számlál. A zenekarban minden olyan iparos ifjat szívesen fölvesznek, ki a tanítási díjban havonként 6 koronát fizet, ennek ellenében tagja lesz a zenekarnak és kedve szerint bármelyik fúvó hangszerre megtanítják. A zenekarba való belépést ajánljuk iparos ifjaink figyelmébe, mert ez által nemcsak hogy a zenében jártasságot, de önmaguknak is kellemes szórakozást szereznek.

* Humor a közgyűlésen. A hétfői városi közgyűlésen, valamelyik jó kedvű városatya a választási urnába dobott szavazó lapjára szavazat helyett egy német verset irt, mely magyar fordításban igy hangzik: „Aki társaságban a kalapját fején hagj’ja, akár szórakozottságból, akár tudatlanságból : vagy zsidó, vagy paraszt.“

* A debreczeni színház 40 éves jubileumát nagy ünnepélylyel ülték meg e hó 7-én. A díszelőadásban részt vett a színház régi tagjai közül báró Splényiné Blaha Lujza asszony, Mán- doky Béla és Gárdonyi Antal. Előadták a „Bánk-Bán“ második és & „Falurossza“ első felvonását. Az előadást ünnepi epilógus fejezte be, a melyet ez alkalomra dr. Kőrössy Kálmán irt.

* Hirdetmény-kivonat. A szatmári m. kir. 12. honvéd-gyalogezred alább kö/etkező állomásai részére 1906. évi január 1-től 1906. deczember 31-ig