Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)
1905-10-08 / 81. szám
2-ik oldal SZAMOS 81 szán?. Huszonötéves jubileum. A hála és elismerés szép koszorúját u-yujtották e hó 7-én Ratkovszky Pál kir. kath. fögimnáziumi igazgatónak volt és jelenlegi tanítványai, kartársai és a széleskörű társadalom. Ez az ünnepély, úgy egészében, mint részleteiben méltán emelkedett felül a jubileumok sablonján, mert széles, nagy kör az. a melyre Ratkovszky Pálnak úgy is, mint tanárnak, úgyis mint egy nagy virágzó intézet igazgatójának áldásos működése kiterjed s melyet testi és lelki erejének teljességével munkál jelenleg is. Talán egyetlen pálya sincs, melyen a buzgó, lelkiismeretes működés oly annyira elválaszthatatlan volna az egyéni rá területiségtől, az egyéni tulajdonok tói, mint a tanári pálya s talán semmiféle intézmény vezetése sem támaszkodik inkább az igazgató széles látókörére, bölcsességére, mint a főgimnáziumoké. A nevelés és tanítás, a tanulmányok öszhangzatos vezetése és ellenőrzése a jövő nemzedék fejlődésével, sorsával oly szorosan fűződik egybe, hogy az ezzel járó lelkiismereti nagy felelősség az egyen physi- kai és lelkierejét teljesen igénybe veszi. Ezért van egy félszázados buzgó működésnek ezen a téren szép jelentősége, kivált ha oly tartalmas az, mint a Ratkovszky Pálé. A jubiláns ünnepély mozzanataiban szép kifejezésre jutott a tanitványi hála, a kartársi szeretet, a társadalmi és felsőbb elismerés, ami egybevéve a jubiláns legszebb és bizonyára legértékesebb jutalma is egyszersmind. A jubilált érdemes igazgatónak őszintén kívánjuk, hogy negyedszázados működésének sikerekben dús, szép működéséből uj erőt merítsen s Isten segedelmével még sokáig éljen annak a szent ügynek, melynek mun- kálására elhivatott. A jubiláris ünnepély a következő mozzanatokban folyt le : Szombaton délelőtt Ratkovszki Pál j biláns igazgató a zárda-templombau nagyszámú közönség és a fögimnáziumi ifjúság jelenlétében misét, mondott s hálát adott, az egek Urának, hogy 25 éves szolgálatát betölthette Mise után a közönség a főgimnázium tornacsarnokába vonult, mely szépen fel volt díszítve s a főhelyen fel. Termétzetes, hogy ily módon a támadás sikerült. Az északi fél támadása pedig csakis azért vezetett eredményre, mert a déli fél felállítása rossz volt. A támadási irány a stra- < giai helyzetből kifolyólag nem erre, hanem Kunfalun át vezetett. Ott kellett volna előnyomulni. A déli fél valószínűleg ezért is tette előőrs-tartalékát eredetileg ezen irányba. Fontos, megbízható híreket kapott később, hogy Kunfalu felől ellenség nem közeledik s így mégis volt alkalma a tartalékot kissé kedvezőbb helyzetbe eltolni A földerítés általában jó volt, de különösen ki kell emelnem a déli fél egyik járőrének helyes működését, a járőrpaarcsnok- nak Rónai hadnagy urnák elismerésemet fejezem ki. Bevonult már ? — Nem ! — jelentette Lázár őrnagy. — Parancsa volt Kunfalván hajnali három óráig várni s akkor bevonulni. — Hm! — szólt az ezredes — már fél hat. L grosszabb esetben fél ötre itt kellett volna lennie. Aztán hosszan, minden legapróbb részletre kiterjeszkedve folytatta a megbeszélést. Háromnegyed hétkor épen el akarta bocsátani a tiszteket,! amidőn egyszerre Rónai bevonult. Sápadt, fáradt volt a fiú és arczáu a rettegés látszott, félt, bogy hosszú késedelme büntetést von maga után Ratkovszki Pál sikerült arckép-festménye volt elhelyezve. Az ünnepélyen megjelentek közt voltak : gróf Teleky Sándor (Nagysomkut), Borsos Benő ev. ref. főgimn igazgató, Bőd nár György kir. tanfelügyelő, Hehe lein Károly pápai praelátus, a kir. kai h és ev. ref. főgimnázium tanárai. Vidékről: Filep Imre, luce L tjos, Kiss Gábor, Pa'kó József, Szabó István tanárok Négy bányáról, továbbá Cseh Lajos igazgató ^s Nik'os János tanár Nagykárolyból, Boér Endre fö d birtokos (Mezőpetri), ■ Gönczy Antal gk esperes és még számosán Az ifjúság kezdő éneke ‘ után Orosz Alajos tanár a jubiláns igazgatóhoz a következő beszédet intézte : Főtisztelendő Igazgató Ur! Szeretett főnökünk! Az őszinte tisztelet és meleg szeretet, a melyet irántad hétköznapokon is élénken érezünk, ma ezen ünnepi napon a lelkesedés lángjával lobog fel az áldozati oltáron, a melyet szivünkben az érdem tiszteletére emeltünk. Joggal és örömmel ünnepelünk ma, amikor a mi nagy családunknak feje érdemes tevékenységének nevezetes évfordulójához jutott; szeretettel veszünk ma téged körül: mi a munkában testvéreid és osztályosaid, volt és jelenlegi tanítványaid, a te szellemi gyermekeid; tisztelőid és barátaid; s valamint ma te hálával imádtad a Gondviselést, úgy a mi szivünkből is hálaadó imádság1 száll az és felé, amiért a jó Isten téged hosszú, emélfctő munkád után is teljes testi épségben és szellemi frisseségben tartott meg; mert örvendezve látjuk, hogy a munka nagysága csak növelte munkabírásodat, az akadályok csak szilárdították akaratod erejét, sikereid nem tettek elbizakodottá s a sikertelenségek és csalódások dacára is megőrizted lelked harmóniáját s az emberek iránt való szereteteket. Nagy és felelősséggel teljes az az állás, amelyet betöltesz: egy nagy múltú, jó hírnevű intézetnek s abban csaknem 600 egyénnek anyagi, szellemi és erkölcsi javairól Isten és emberek előtt te tartozol számolni: s hogy mindezeket kellő erkölcsi sulylyal kormányozhasd, hatalom van a kezedbe adva, amellyel élni és visszaélni egyaránt lehet. Hazánk bölcse azt mondja egyik lyres beszédében, hogy „az uralkodás végcélja nem lehet a hatalom nagysága. A hatalom csak eszköz, végcél a népek bol- dogitása.“ Mély bölcsességgel telt szavak, a melyeket nemcsak az uralkodóknak, hanem mindazoknak cselekvéseik elvéül Már odaképzelte magát egy tizenöt napos szobafogságba. Alig hallható hangon jelentette : — Ezredes ur, alázatosan jelentem, bevonultam ! — Mi volt a parancsa ? Rónait először a hideg borzongás, majd rérnitö forróság futotta végig. — Parancsom volt a Sárhegyről északra fekvő magaslatokon át Kunfaluba menetelni.-- És ? — . . És hajnali három óráig ott maradva az ellenséget megfigyelni. — Hány óra van most ? —- Hat óra negyvenöt perez. — Mikor kellett volua önnek itt lennie, ha három órakor elindul ? — Körülbelül négy óra harmincz perekor. — És miért nem vonult be előbb ? ! Rónai kiegyenesedett s bátran jelentette : — Ezredes ur alázatosan jelentem, a parancsoot nem szó szerint, hanem annak szelleme szerint fogtam föl. Feladatom volt az ellenség közeledését Kunfalu felöl általában megfigyelni. Három óráig semmit sem láttam és igy elhatároztam, hogy addig folytatom a megfigyelést, míg a gyakorlat befejezése kétségtelen . . . Siri csönd követte e szavakat. Az ezredes ur ajkait harapdálta, majd igy szólt : kellene vallaniok és követuiök, akiknek hatalom adatott. Ám, fájdalom! a hatalom birtokosai nem mindig tudnak helyesen élni jogaikkal s a jogból sokszor jogtalanság, a hatalomból erőszak lesz. A hatalom birása nagyon gyakran teremt kétlelkű embereket; akik felfelé meghunyászkodók, hizelkedők és árulkodók és erőszakoskodók. Hogy te bölcs mérséklettel és lelki erővel emberül állottad meg helyedet e két szélsőség között a helyes középuton, ennek itt a nagyközönség előtt való nyilvános elismerése ma nem hízelgés, sőt elhallgatása mulasztás volna. Velünk szemben, akik vezetésed alá vagyunk rendelve, azt az elvet vitted át a valóságba, hogy te „primus inter pares“, első vagy az egyenlők között; mint igazgató arra törekedtél, hogy vezess bennünket s nem, hogy uralkodjál rajtunk. Tiszteletben tartottad mindenkinek helyes határok között mozgó és érvényesülni igyekvő egyéniségét, tudományos és pedagógiai meggyőződését s mindig megbecsülted a mások véleményét, sőt intézetünk fontosabb ügyeiben sohasem intézkedtél addig, mig tanártársaid idevágó véleményét ki nem kérted és meg nem* hallgattad. A kartársi összetartásnak és szeretetnek ápolásában, az ellentétek és félreértések lehető eloszlatásában mindig irányadó jó példával jártál elől: támogattad, védelmezted a gyöngét; bátorítottad a csüggedőt; mérsékelted a túlbuzgót s irányítottad az erőst; s mig nehezebb kérdésekben rendesen a te higgadt ítéleted és leleményességed találta meg a helyes megoldást, addig kedélyes tanári összejöveteleink hangulatának a te szc- retetremóltóságod és kedélyességed volt egyik fő éltető forrása. Mint igazgatón, rajtad nem láttuk igaznak bizonyulni, a „honores mutant mores“ eléggé közönséges tapasztalatát; ami annál fájdalmasabb csalódás lett volna, mivel a közoktatási kormánynak kinevezésedben irántad nyilvánult bizalma tanártársaidnak osztatlan helyeslésével találkozott, mert az igazgatóságra akkoriban a mi jelöltünk is egyedül csak te voltál. Kinevezésed felibünk emelt ugyan tekintélyben, de te azután is közöttünk, szivünkhöz nőve maradtál sze- reteteddel. Igazgatói működésednek egyik fővezérlő és éltető jellemvonása a szeretet volt! Ámde egyoldalú volnék, ha jellemednek csak ezen egy vonását akarnám kidomborítani s igy a kép, amelyet rólad festenék, épen ezért hű sem volna. Az a kormány, amelynek vezérelve-- Uraim ! A mit az előbb a had nagy ur helyes magatartásáról mondottam, azt teljes mérvben fentartom. Köszönöm a hadnagy urnák, hogy oly rómitő időben oly hamar elérte rendeltetési helyét. Köszönöm a hadnagy urnák, hogy Kunfalutól egy fontos jelentést két példányban két különféle menet-vonalon küldött ide. Végül pedig különösen köszönöm a hadnagy urnák és dicséretemet fejezem ki, hogy ő nem fogta fel a parancsot annak merev betűi szerint, hanem teljes önöllósággal és helyes katonai Ítélőképességgel oldotta meg feladatát ! Köszönöm uraim . . . Az urak tisztelegtek és siettek a boldog hadnagynak gratulálni. S mikor az ezredes ur kocsija előállott, atyai leereszkedéssel szólt a hadnagyhoz. Rónai, jöjjön velem, haza viszem kocsival. Mikor aztán Kuufalván átkocsikáz- tak, a 108-as számú ház zöld zsalu- báterja egy kissé megmozdult s Rónai tekintete még egyszer találkozott a zsaluk mögül kaudikaló tüzes szempárral, mely bánatosan kísérte a tova robogó kocsit, mig a kanyarodónál eltűnt . . . G. kizárólag csak a szeretet: gyenge kormány; mert a szeretet a kormányzóban önmagára hagyatva könnyen válik lágyszivüséggé s ez az alárendeltekben a visszaéléseknek tár kaput. Azért valamint az aranyhoz is keményebb fémeket vegyítenek, hogy a közhasználatban el ne kopjék s értékéből ne veszítsen : úgy a szeretet szinaranyába is keményebb elem, az erélyesség szükséges, hogy amannak erősítője, szilárditó- ja legyen. Ez az erélyesség nemcsak Kellő arányban meg van benned, hanem ez az uralkodó és ismert vonása egyéniségednek. Felettes hatóságaiddal szemben műidig szilárd eréllyel mozdítottad elő s ha kellett, védelmezted az intézet jogos érdekeit ; megkockáztatva néha azt is, hogy felsőbbséged előtt a „kellemetlen ember“ sziliében fogsz feltűnni s erélyességed- nek, szívós kitartásodnak intézetünk és egyesek nem egy oly eredményt köszönhetnek, amelyet kevésbé erélyes utánjárás vagy egyátalában nem, vagy csak sokkal későbben tudott volna kivívni. Hogy az ilyen buzgóságot, az ilyen makacs erélyt a felsőbbség is tisztelni és méltányolni tudja, annak épen a sikereid a legékesebben szóló tanúbizonyságai. Ugyanezt az erélyt éreztetted lefeló is: mi, akik vezetésedre vagyunk bízva — tanárok és tanulók egyaránt — ha tudtuk, tapasztaltuk, hogy a mi kormányunk gyeplőit bölcs elme és érző szív irányítják, alkalomadtán azt is lehetett és kellett éreznünk, hogy e gyeplőket kemény kezek tartják, amelyek a félreértést vagy kizökkenést akadályozzák. De azt is tapasztaltuk, hogy valahányszor valakinek a hivatalos érintkezésben erélyedet kellett éreznie, a magán érintkezésben fokozottabb szeretettel igyekeztél az érzékenység sebeit orvosolni, hogy mig előbb az erély adott hathatósabb nyomatékot az ilyenkor is vezérlő szeretetnek, utóbb a szeretet simítsa el az erélynek netaláni érdességét. Az erélyességgel párosult szeretet voltak vezérlő erőid mint igazgatónak: szaktudományaid szeretete s mélyreható lelkes előadása mellett ugyanezek vezéreltek, mint tanárt. A középiskolának egyik fő nemzeti és kulturális jelentősége abban áll, hogy a nemzet inlelligenciáját folyton uj elemekkel gyarapítja; oly szerve a középiskola a társadalomnak, amelylyel az u. n. alsóbb néposztályok tehetségesebb elemeit is fölszivjas egyenrangú tagként illeszti be az intelligencia azou rétegébe, ahol nem a születési előjogok, nem a vagyoni kiválóság, hanem a tehetség, a munkaszeretet és a becsületes élet felfogás adja meg az égyénnek az értékét. Te ebből a munkából is előkelő részt vettél : márt százakra és százakra megy az intelligencia számottevő tagjainak száma, akikbe tanártársaiddal egyértelműen munkálkodva — mint tanár és mint hitszónok — beleoltodtad a hitnek és tudásnak összhangját; a gyermeki bizodalmát és alázatosságot az Isten és hűséget a haza iránt, szeretetet az emberségesekkel, kíméletet a gyengékkel, visszautasító határozottságot a pöffesz- kedőkkel s nyílt egyenességet mindenkivel szemben. Ezek a jellemfejlődésre gyakorolt hatások maradandóbb eredményei a te tanári működésednek. Az ismeretek, amo lyekre egykor őket oktattad, nagyrészt már elpárologtak, de leikökben maradandó nyomait hagyta egyéniséged nevelő erejének s a szeretet és nagyrabecsülés, amUylyel akkor irántad viseltettek, nemcsak megmaradt, hanem az idővel tisztult és öregbedett s szeretőtök adóját ma ők is meghozzák neked. Fogadd, kérünk, szívesen tanártársaidnak az én gyenge szavammal tolmácsolt ragaszkodását, üdvözlését és szerencse- kivánatait; teljes mértékben megérdemlőd azokat, mert te nem a hatalom nagyságára és éreztetésére, hanem néped net boldogitására törekedtél, szeretetünk külső jele gyanánt vedd szívesen a mai nap emlékére é csekély ajándékot. Kérjük az Istent, tartson meg téged lelki és testi épségben, hogy erélyedben meg nem fogyatkozva, szeretetedben gyarapodva a közös gondunkra bízott ifjúság vallásos, hazafias és tudományos kiképzésében még sokáig légy mesterünk és vezérünk. Élj soká! Mélyen tisztelt közönség! A leglelkesebb ünnepnapok után mevo.sSiVmiiítbhathatós^.eTí tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajáméi úgymint idült, bronebitis, szamár-hurut és különösen ----- influenza után ajánltatik. = lá bbadozóknál Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jóize miatt a gyermekek is szeretik, A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezég- gel legyen ellátva, F. Hoffman-La Roche et Co vegyészeti gyár Basel Svájcz.
