Szamos, 1905. október (37. évfolyam, 79-87. szám)

1905-10-01 / 79. szám

2-ik oldal SZAMOS 79 szám. inkbe vetett hiú és testvéries szeretet, jólét és munkakedv, bizony jó ideje, mintha eltűntek volna ez áldott ha tárokról. Nincs gyarló emberi elme, ki előre megtudná mondani, hogy a bizonytalansaguak mikor lesz vége, nem fog-e bekövetkezni nagyobb baj is, mely évekre zsibbaszthatja meg tetterőnket ? Mintha már is mutat­koznának a sötétség alakjai, kik vi­gyorognak s mulatnak társadalmunk feldúlt viszonyain s ha merészségük volna, már is részt követelnének a prédából. Vajon nem fog ez az idő is bekövetkezni ? Ily gondolatoktól sarkalva, vettem tollat a kezembe, hogy leírjak egy nehány jelenséget, melyekből kitűnik, hogy a nép gondolkozása, Ítélőképes­sége s általában magatartása rövid időn belül mily átalakulásokon ment keresztül. Sajnos, miután a politiká­ban nincs nyugalom, megmozdult itt minden. Mintha körben forogna ve­lünk a világ. Mindenki, még a legi­génytelenebb ember is, akar és tesz is valamit. Hát még a nagyok, a kor­mány, országgjuilés és pártok. Mind­egyik versenyez a találékonyságban, hogy ellenfelét lefőzze. Nem kérdés azután, hogy az ily találékonyságok­nak és sötétbe ugrásoknak mi, a nép adjuk meg az árát. Az orsz. gyűlési többség magyar vezényszót kíván. A kormány, legalább látszólag, titkos és általános szavazást kívánt. No hát, igy állunk, miért ne kívánnának va­lamit azok a nemzetiségi (mondjuk ahogy nekiek jólesik) vezérek. Mert, hogy vezérek vannak, az bizonyos, de egyébb nincs. Miért ne kívánna p. o. legközelebb Lukács Konstántin g. kath. román lelkész ur valamit ? — Miért ne mehetne ö Szebenbe a kis román országgyűlésre. Hát kívánt is már szept. 17-én Aranyosmegyesen ép azon a helyen, hol ezelőtt Mónus József és , társai hirdették a világ- boldogitó tanokat. 0 is hirdette a feltétlen általános titkos szavazást Követelte a románnyelv használatát és tanítását az áll. iskolákban is. — Követelt ő egyebet is, amit nincs miért ide leírni. — Egyet azonban még sem hagyhatok szó nélkül, azt : hogy tulsötét színekkel festette le a nyomorát, mely ha tényleg úgy van, a szónoklat hevében bizonyosan nem jutott eszébe megkérdezni ön­magától, hogy egy, vagy más téren ennek előidézésében nincs-e neki is része. Nem mulasztott el soha semmit, ami a nép anyagi és szellemi jólétét emelte volna ? Utólag ,is megteheti önmagához e kérdést. És feltehetjük nyezik. Egyik a szemével, másik a leikével. Mit sirat akkor, miért sir ? Talán azért, mert a világot megis­merte ? Könyek ! Most látom csak, hogy nem is a könyekről mondtam mesét, hanem egy vig leányról, a ki szerette a vidám társaságot, a dalt, a tréfát, a szerelmet. Igaza volt szegénykének! Járja a táncot vadul, szilajul; csen­dül az ének, kurjongatnak a leányok. Az egész terem csupa illat, csupa fény. Kacagással fogadják az éjféli harangszót, férfi ölében, férfi ajkán. G-ondosan elreteszelik az ablakróseket is, nehogy belopódzók valamelyes mó­don a holdsugár. Minek volna az ? Ne boldogítsa őket 1 Ok úgy is boldogok, ők úgyis szerelmesek . . . És ők csak boldogok, de nem akar­mindnyájan akik a nép javát vagyunk hivatva előmozdítani. A nép szegény, az bizonyos. Szegényebb, mint volt ezelőtt, oly értelemben, hogy óriási mértékben gyarapodtak igényei min­den téren, anélkül, hogy kereset ké­pessége ezzel versenyt tartott volna. És ha igy áll a dolog, tanácsos-e az amúgy is elkeseredett népet job ban tüzelni és minden baját más ok­ban keresni. Ezt ügyesebben tudják a szociális- ták tenni. És ezt tudja Lukács Kons­tantin lél kész ur is. Egyébiránt ez olyan delog, hogy hirtelenében nem segít rajta sem titkos, sem nem tit­kos választás. Hanem segítene egy jól megfontolt és évtizedekre szóló szociálpolitika keresztül vitele, mely­nek előmozdításából kivehetné részét minden magyar, ki hazájának becsü­letes hive. Ha a meglevő bajok mellé meg­gondolatlanul odavetjük a népközé még a nemzetiségi kérdést is, mint ahogy már itt is történt s bizonyosan megteszik mások is, ki mondja meg, mi lesz hát az a szegény nép ? Szo- ciálista lesz, nemzetiségi rajongó lesz, boldogsága az lesz, ha igaz hazafit, szociálistát, vagy nemzetiségi képvi­selőt küldhet az országházba ? Hát a felelet könnyű. Ki lesz esetleg elé­gítve egy néhány feltűnni szerető egyén becsvágya, azután a nép ma­rad ott, ahol volt. Utánok jöhetnek mások, kik újból kezdhetik a nép boldogitását. A nép, mely ma nópgyülésezik, jogot követel, földet oszt, szavaz, abcugol, lesújt, vagy fölemel, mindent cselekszik, C3ak azt nem, amit csele­kednie kellene. Nem is csoda. Az országos nagy érdekek számos megoldása elé nap nap után újabb nehézségek merülnek fel. Az alkotmányos rend sok téren szünetei. Az erkölcsi kapcsok, melyek a népet a törvényekhez kötötték, la­zulnak. — így támad azután a nagy­zási hóbortban szenvedők egész serege, kik mindnyájan a népre appellálnak. S miután a nép szájaize szerint be­szélnek és sajnos, a politikai viszo­nyok miatt még igaz tényekre is hivatkozhatnak, csoda-e, hogy pár év alatt annyira kifejlődött nálunk a politizálási érzék, hogy a béres mig ökreit éteti, olvas, politizál s intézi a világrészeket mozgató nagy kérdése­ket. A helyett, hogy testi fáradságát egy kis jótékony nyugalommal elosz­latná, felegvárakat épit. — Sokszor még azt sem tartja lehetetlennek, nak boldogulni, mert a boldogulás csak ut a boldogtalansághoz. Igaza volt szegénykének . . . Hisz jó magam is nevetnék azon. ha ily vidám operette-alakok társa­ságába hirtelen betoppanna egy töp­rengő Hamlet. — Nem közéjük való vagyok én. És az idő múlik. Tovább rohan őrületes sebességgel és nem áll vesz­teg ©gy pillanatig sem. Fel kell hasz­nálni a jelen minden percét, ki kell üríteni az öröm és élvezet teli serle­gét, mert tovább rohan, mindennap egy lépéssel tovább, közelebb a sem­miség örvénye felé, ahonnét vissza­tekintve csak múltat lát. Visszafelé nem repül az idő, hiába siratja vissza lelkünk a múltat. Ismét csak könyek 1 . . . Saturnus. hogy nemsokára jöhet idő, mikor gazdájával szerepet cserélhetnek. Nem folytatom tovább, hisz min­denki szeme előtt törnek össze erköl­csi és más javaink. — Úgy vagyunk sok dologgal, hogy egy ember életébe került valamit elérni s jön egy-egy váratlan fergeteg, mely mindent, le­gyen az bármily becses, elsöpréssel fenyeget. Ily körülmények között, az arra hivatottak igyekezzenek mindent megmenteni, ami megmenthető, mivel nincsen oly vihar, mely el ne múlna s nincsen az a bizonytalan állapot, melynek vége ne volna. És akkor, ha elérkezik a kiábrándulás órája, jó lesz a tarisznyához hozzányúlni, ha mind­járt szegényesen van is ellátva. Marosán Hornéi. HÍRROVAT. * A szatmári uj püspök. Mint a fővárosi lapok közlik, a hivatalos lap legközelebbről öt uj hatholikus főpap kinevezését fogja közölni. Ezek so­rában Mayer Béla felszentelt püs­pök és kalocsai káptalani prépost fog szatmár-i püspökké kineveztetni. * Igazságügyi kinevezés. Az igaz- ságügyminiszter Klein Bála helybeli kir. tszéki betótszerkesztö segéddij - nokot írnokká nevezte ki. * Esküvő. Osváth Ferencz, a nagy­kőrösi ev. ref. tanitóképző intézeti tanár, ki több éven át volt a hely­beli ref. főgimnázium tanára is, szept. 25-én tartotta esküvőjét Budapesten Bankos Josefinnel, a helybeli ev. ref felső leányiskola volt tanítónőjével. Az esketósí szertartást Baksay Sán­dor dunamelléki püspök végezte. * Gyászhir. Alsócsernátoni Damo- kos László volt örsz. gyűlési képvi­selő, ny. kir. táblai biró f. óv szept. hó 27-én életének 68-ik, boldog há- zásságának 36-ik évében rövid szen­vedés után szivszólhüdós következté­ben Fehérgyarmaton elhunyt. * A szatmárhegyi szüret. A hegy - közóg tegnap délelőtt tartott közgyű­lésén az idei szüret kezdetét október 16-ában állapította meg. * A villamos áram megszünteté­séről értesíti a szatmári villamviiá- gitási igazgató a közönséget. Októ­ber 1- és 2-án (vasárnap és hétfőn reggel 6 órától délután 5-ig a gép­házban végrehajtandó építési és sze­relési munkák miatt villamos áramot nem fognak szolgáltatni. * Virilisták figyelmébe. A legtöbb adótfizetők 1906. évre érvényes név­jegyzékét legközelebb állítja össze az igazoló választmány a főszámvevö által készített adókimutatás alapján. Erre a polgármester az alábbi hirdet­ménnyel hívja fel az érdekeltek fi­gyelmét: A legtöbb adótfizetők 1906. évre érvényes névjegyzékének egy­beállítása céljából készült s a városi adóhivatal által beterjesztett kimuta­tást az 1886. évi XXI. t. c. 25. §-a alapján betekintés és az esetleges felszólalások megtehetóse végett Fe­rencz Ágoston tb. tanácsos hivatalos helyiségében f. évi szept. hó 80-tól kezdve 8 napra közszemlére kitétetni rendelem, mely idő alatt az érdekel­tek által a hivatalos órákban megte­kinthető. Szatmárnémeti 1905. szept. 28. Pap Géza polgármester. * Pénztárvizsgálat. A pénztárvizs­gáló bizottság tegnap ejtette meg a köz- és gyámpénztár negyedévi vizsgálatát Kőrösmezei Antal főjegyző elnöklete alatt. A bizottságban részt vettek Csomay Imre, Bölönyi László biz. tagok, valamint a főszámvevő és dr. Vajay Károly tiszti főügyész. A. pénztár a legpóldásabb rendben ta­láltatott. * Védekezés a husuzsora ellen. Múlt számunkban megemlékeztünk róla, hogy a hatóság minden lehetőt elkövet a hús mizéria megszüntetése érdekében. Tájékozás céljából nem tartjuk feleslegesnek ligyelmeztetni a fogyasztó közönséget, hogy addig is, mig hatósági mészárszék felállítása által sikerül a húsárakat leszállítani s az ekként kifejlődő verseny követ­keztében a közönséget jobb és egész­ségesebb húshoz juttatni, maga a fo­gyasztó közönség saját érdekében cselekszik, ha a fenálló szabályok betartását követeli a mészárosoktól, így a mészárosok kötelesek két mér­leget tartani, avagy másként módot nyújtani a vevőknek, bogy a kimért húst utána mérhessék. Nyomtitékot csakis hasonló minőségű húsból köte­lesek adni. Kellő táperővel és zsír­tartalommal nem biró húst forgalom­ba hozni nem szabad, sőt rosszul táplált sovány marhát a vágóhídon levágni nincs is megengedve. Ezen szabályok áthágásáról tessék minden egyes esetben a kapitányi hivatalnál panaszt emelni, mert csakis fenyíték alkalmazásával lehet a mészárosokat a közönség igényeinek kielégítésére szorítani, más eszköz nem áll a ha­tóság rendelkezésére. A húsárak meg­állapítása meg épen nem tartozik sem a tanács, sem az iparhatóság hatáskörébe, épen azért gondoskodik a hatóság a verseny kifejlesztéséről, miáltal egyedül gyakorolhat befolyást az abnormis húsárakra. * Az Ezres tanácsülése. Az Ezres asztaltársaság legutóbbi ülésében el­határozta, hogy a szegény sorsú is­kolás gyermekek felruházására a téli idényre 500 koronát szavaz meg s végül elhatározta, hogy a szüret után valamelyik szombat estve a Sörcsar­nokban nagy asztalt rendez. * A Szatmári Dalegyesület 1905. évi okt. hó 9-én hétfőn, V. Kraimner Teréz úrnőnek, a m. kir. Operaház hírneves művésznőjének, Tóth Miczi k. a., Báron Margit k. a. vezetése alatt Kolozsváry Juliska, Félegyházy Erzsiké, Szabó Margit, Grósz Érzsike, Grósz Lenke és Báron Gizella kisasz- szonyoknak és Benkő Miksa urnák, továbbá rétháti Kövér Dezső kar- nagy ur vezetése alatt a III. kér. m. kir. honvódzenekarnak közremű­ködése mellett, a városi színházban dal- és zeneestólyt rendez. Műsor: l. Magyar rapszódia, Bloehtól. Elő­adja a honvédzenekar. 2. Tosca nagy áriája, Succini „Tosca“ ez. dalművé­ből. Előadja Krammer Teréz úrnő. Zongorán kíséri Benkő Miksa ur. 3. Monológ. Előadja Tóth Miczi k. a. J. Rákóczy-kar, gróf Zichy Gézának „Nemo“ ez. dalművéből. A honvéd­zenekar kísérete mellett előadja a Dalegyesület. A hangszerelést rétháti Kövér Dezső karnagy ur végezte. 5. Magyar dalok, Dóczy Józseftől. Elő­adja Krammer Teréz úrnő. Zongorán kiséri Benkő Miksa ur. 6. „Elvenné­lek én, csak adnának,“ férfikar Erkel Ferencztől. Előadja a Dalegyesület. Nyolc cimbalmon kisérik Báron Mar­git vezetése alatt Kolozsváry Juliska, Félegyházy Erzsiké, Szabó Margit, Papp Margit, Grósz Erzsiké, Grósz Lenke és Báron Gizella kisasszonyok. 7. „Két huszár,“ nyitány Dopplertől. Előadja a honvéd-zenekar. 8. „La Grange“ ária, Erkelnek, „Hunyady László“ czimü dalművéből. Előadja Krammer Teréz úrnő. Zougorán ki­séri Benkő Miksa ur. — Helyárak : 1905 Reklámeikkek: Színes suhogó reklámtaft méterenkint frt. 1.35 Fekete „ „ „ frt. 95, 1.35, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.85 Liberti Sublime minden színben „ „ —.78 Louisienne brilante „ „ —.95 Fekete ruhaselyem méterenként 85 krtól följebb. Manyaszonyi ruhaselymek mtrenkén 78 „ Újdonságok: Voile Grenadine a legszebb színekben. Voile de Soie „ Popeline brillante mindhárom 120 czentiméter szélességű. Dús választék gyönyörű skót-selymekben. Travers csikós és koczkás Taffta-Riche ruhára és blúzra 120 cm. széles Radium és créppe brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chiné és Mille-fleurs-selymek. Gyönyörű csipke-, gyöngy- és vásznon himzett-ruhák. Irish csipkék és vászonhimzések. Legújabb! Fekete Roll-tafft 80 cm. frt. 1.90 stb. Mintákat kívánatra készséggel köldünk. Szénásy, Hoffmann és Tsa Budapest, Béesi-utcza 4.

Next

/
Thumbnails
Contents