Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)

1905-08-24 / 68. szám

SZAMOS 68. szám 2-ik oldal juk van reá, hogy a kölcsönös megértés és akarati elhatározás lehetősége és eszközei azonnal is­mét fenekestül összekavartassanak. Válasz a „helyreigazításá ra. Midőn a „Szatmár-Németiében napvilágot látott „Helyreigazitás“-ra válaszolok, nem szándékozom laptár­sunkkal polémiát folytatni s kijelen­tem, bogy csak a „Szamos“ megbíz­hatóságát és a személyemet érintő czélzásokra teszek néhány megjegy­zést. A „Szamos“ politikai álláspontja ismeretes Azt megvédeni nem az ón feladatom, de megbízhatóságát, min­dig és mindenütt kötelességem meg védeni, különösen akkor, midőn az én közleményem juttatja olyan hely­zetbe, hogy megbízhatóságához két­ség fér. Hogy a Sz. N-nek nem volt ínyére a közgyűlési tudósítás, melyet a „Sza­mos“ számára Írtam, egészen termé­szetesnek találom. Őszintén szólva nem is aspiráltam rá, hogy tetszését vagy elismerését megnyerjem. De ha nem ütötte is meg a közlemény a Sz. N. mértékét, annak oka nem kizáró­lag újságírói kvalitásaim gyöngeségé- ben, hanem a szempontok és felfogás különbözőségében is keresendő. Ha nem volna elfogult a Sz. N s a tárgyilagos kritika álláspontjára helyezkednék, nem tévesztené össze a lap megbízhatóságát annak felfogá­sával s nem keresné a tények szán­dékos elferdítését, valahányszor nem osztjuk az ő felfogását. Most is szenvedélyét viszi a küzdő térre s érvek helyett maró szarkaz­mussal vitatja a tények elferdítését. Aki így cselekszik annak nincs igaza. Az a a kirohanás pedig, mely szemé­lyem felé irányul, jele annak, hogy a polgármester megjegyzéseinek finom éle talált s miután elég bátor voltam ezt megírni, betörik érte a fejem. A „Helyreigazítás“ írója nem erői tette meg magát egy csepet sem az­zal, hogy ténybeli állításaimat meg­cáfolja, annál inkább röpíti epébe már­tott nyilait egyetlen neki nem tetsző pont felé, mely való értékére kívánja leszállítani az óriási diadalt s ezzel egy kis reáiizmust vegyit az általá­nos győzelmi mámorba. A nekem szóló leckére hasonló leckével válaszolhatok. A „Sz. N.“ óriási tévedésben van, midőn azt hiszi, hogy neki minden szabad. A népszerű politika még nem jogcím arra, hogy józan kritika he­lyett tiszteletreméltó embereknek az egyéni- tisztességét és becsületét tá­madja. Nem magamról szólok, hanem a város első tisztviselőjéről és a ta­nács tagjairól, kik állandó céltáblául szolgálnak laptársunknak. Az alapta­lan feltevések, gyanúsítások nem méltó fegyverek és eszközök egy reá­lis irányú laphoz. — Továbbá nincs sem erkölcsi, sem más alapja annak, hogy a „Sz. N.“ ilyen fölényesen és kicsinylőleg bánjék el egy olyan szá­zados intézménnyel, mint a városi tanács, melynek tagjai csak ideigle­nes letéteményesei a közhivatali te­kintélynek, amelynek megtépázása a köznek is ártalmára van. De, ha már teszi anélkül, hogy ebben a kedvtelésében háborgatnák, el lehetne várni, hogy türelmesebb alaphangból tárgyalja ezeket a dol­gokat s ismerje el más sajtóorgánum létjogosultságát is, ne akarjon min­dent saját véleményének alárendelni. A „Szamos“ ép oly joggal veszi védelmébe a városi magisztrátust, mint amily jogtalanul a ,,Sz. N.“ tá­madja azt, pedig politikai kérdések­ben tökéletesebb egyetértés sohasem létezett a törvényhatósági bizottság és a tanács között, mint épen most. Nem akarom^ felhasználni a jelen al kaimat arra, hogy ezt bebizonyítsam. Megteszi ezt a tanács a maga helyén. Az ón újságírói működésem miatt pedig ne fájjon a „Sz. N.“ feje. Ha én leteszem a tollat, lesz más, aki felvegye s talán nagyobb talentum­mal, de az enyémhez hasonló becsü­letes szándékkal fog haladni az álta­lam taposott utón. Ferencz Ágoston. A petroleum-finomitó telep vizsgálata. A Freund-fóle petroleum-finomitó telep f. hó 18-án, pénteken délelőtt 10 órakor vizsgálat alá vétetett a városi közgyűlés és a tanács rendel­kezése folytán és Freundnak azon kérelme következtében, hogy neki az üzem megkezdésére engedély adassák. Künn volt a helyszínén Tankóczi Gyula főkapitány, Jéger Kálmán tiszti főorvos, Erdélyi István főmér­nök, a debreczeni iparfelügyelő Pol­gár jános, továbbá Fogarassy Sándor mérnök ; meg volt idézve és meg is jelent Fehér Józsefné és férje, mint érdekelt szomszédok; a Fehér Jó- zsefné megbizottjaképen Csomay Imre ügyvéd, egy szakértő embert véve magához, akit alkalmilag az egyes kérdéseknél meghallgatni kívánt, amire a főkapitány engedélyt is adott. Freund Sámuel ügyvédjével dr. Far­kas Antallal és figyelemmel kisérte az eljárást dr. Kelemen Samu ügyvéd, orsz. képviselő is. Kezdetét vevén az eljárás, meg- szemlóltetett az egész telep. Csomay Imre ügyvéd felvilágosítást kórt arra vonatkozólag, hogy a vasúti pálya­udvarról mikópen és hol fog beve­zettetni a nyers petroleum a gyár­telepre. A vállalkozó a tervezeten megjelölte az irányt, hogy miképen és hova vezettetik a nyers petroleum s a tervben húzott irányból az tűnt ki, hogy a telep észeknyugati sarká­nál vezettetik be a petroleum a te­lepre és egyenes irányban vezettetik az úgynevezett nyers olaj felfogó tartányba. Ezen bevezető csatornára vonatkozólag előterjesztette Csomay ügyvéd, hogy tudni akarja, hogy az miképen fog létesíthetni, mert szerinte csak úgy és akép9n lenne ez a csa­tornázás helyes, ha a nyers petro­leum vascsőbeu vezettetnék, azonban ez a vascső kellő méretű és nagy­ságú beton csőbe lenne foglalva s igy lenne a földbe elhelyezve, de ugyT, hogy minden 10—20 méternyire egy- egy ellenőrző akna lenne azon, hogy csörepedós esetén a szivárgás ellen­őrizhető lehetne, hogy a kiszivárgott ' petroleum semmiesetre a talajra ne jusson. Ezzel szemben vállalkozó azt adta elő, hogy neki szándéka a va­sútról iparvágányon bevezetni a nyers petróleumot a nyers olaj tartányba. Addig azonban egyszerű vascsőbeu akarja a petróleumot bevezetni. Erre az az észrevétel tétetett, hogy ezen csőnek a föld feletti elhelyezése kellő elszigetelés mellett, csak addig enge­délyezhető, ameddig a vállalkozó parafin-mentes nyers olajat fog fel­dolgozni, mert mihelyt nem parafin­mentes petroleum-olaj gyártásával fog foglalkozni, a föld feletti csatorna elszigetelés mellett sem felel meg a kívánalomnak és ez esetben a vállal­kozó feltétlenül arra van utalva, hogy beton-csőbe helyezze a csatornát, a föld alá sülyesztve. Fehérné képvise­letében Csomay Imre ügyvéd hatá­rozottan ahhoz ragaszkodott, hogy a földbe sülyesztett beton-csatornába legyen a vascső foglalva s a beton- csatorna kellő mennyiségű aknával legyen ellátva már most, mert ő ideiglenes, veszélyt okozó intézke­désbe bele nem nyugszik. Mint említettük, a csatornán átal az úgynevezett nyers olaj felfogó tar­tányba jut a nyers (petróleum. Ez a tartány az említett telepen igen hely­telenül van elhelyezve, mert csak a puszta földbe van sülyesztve és elte­metve. Ennek pedig az a következ­ménye, hogy a rozsda és a petroleum hatása a tartányt kilyukaszthatja s a talajba szivároghat a nyers petro­leum s azonkívül tultelités esetén ki is folyhat belőle s ez mind a földbe hatolhat és a talajt fertőzteti. Ennél­fogva javasoltatott, hogy ez a tar­tány beton-falak közé helyeztessék, oly módon, hogy miudenképen hozzá­férhető legyen; természetesen ez a beton-akna az építkezési szabályoknál s az épitósnél alkalmazni szokott tar tósságnak megfelelő kell, hogy legyen, amire vonatkozólag mindenesetre a terv és a méretek előzetesen bekivá- nandók lennének Mert a fal széles­ség nem igen lehet keskenyebb 45 cm.-uól, mert a föld nyomása követ­keztében nagyon könnyen ben/omul­hatna és káros lenne az egész üzemre nézve. A nyers olaj tartánynál öntött-vas levezető-csap van alkalmazva, amire vonatkozólag az kivántatott, hogy ezt fém-csappal helyettesítsék, hogy télen a fagy folytán repedés ne álljon elő. Mert ha az öntöttvas-csap télen a fagytól elreped, a töltő tartányban levő összes nyers petroleum a pároló kazánok közvetlen közelében leven, kizúdulna és meggyuladna. Négy pároló kazánra van beren­dezve a telep. Itt is azonban a le- eresztő-csapok öntött-vasból vannak, amelyeknek fém-csapokkal való kicse­rélését látta szükségesnek Csomay Imre s ezen követelését elő is ter­jesztette ; mert itt a nagy hőség kö­vetkeztében repedhet ki a csap és könnyen robbanásra és tűz támadá sára ad alkalmat. Ugyanitten a le­eresztésnél hiányzik a kátrány-tartány és a kátrányhütő-szerkezet, amelynek létesítésére szintén utasittatott a vál­lalkozó. A petroleum-párolásnál kép­ződött permanens gázok kellő elve­zetésére Csomay Imié proponálta a gázok gyűjtését és elégetését. A szak­értők ilyen gázgyüjtő-készüléknek a beállítását szükségesnek vélemé­nyezték. A petroleum-elosztó helyiség — a világítási módozatokat kivéve — rendben találtatott. Annál feltűnőbb volt azonban a hiány a telep kéményénél, amely ugyan a jelenlegi primitiv berende­zéshez mérten ideiglenesen megfelelne a célnak, de ha a telep állandóan és mind a négy kazánra működik, akkor semmiesetre sem fog beválni a bádog szerkezetű kémény ; mert ki van téve a nagy hőségnek, a nagy hőség foly- táu az alsó részek megtüzesednének, horpadásoknak és ezek következtében a ledülésnek. Miután ez szakszerűen konstatáltatott, Fehérné képviseleté­ben Csomay Imre ügyvéd egyenesen azt kívánta, hogy a vállalkozó már most utasittassóu a minimális 24 m. magas téglakémény felállítására és ennek felépítése előtt semmi szin alatt sem tartja az üzem megkezdését meg engedhetőnek. A bizottság utasította erre a vállalkozót. Nem volt konsta­tálható, hogy vájjon a tüz-csatornák és a kémény átmérője megfelelnek-e a pároló kazánod fűtő-felületének. A petróleum-párlat osztályozó hely­ségtől nyugati irányban vannak a földbe sülyesztve az úgynevezett petróleum-párlat gyűjtő tartányok. Ezeknél a vállalkozó szintén azt a hibát követte el, hogy ezen tartá nyokat közvetlenül a földbe helyezte, ami semmi szin alatt sem engedhető meg, mert ezen tartányok könnyen szivároghatnak, annál inkább, mert ezen tartányok ócskák és tultelités folytán is a petroleum közvetlenül a a földbe folyik és a talajt mőgfertőz- teti. Ezért Fehér Józsefné képvise­lője Csomay Imre azt kívánta, hogy ezen párlat-gyűjtő tartályok beton­falazattal ellátott és körülvett aknába helyeztessenek el úgy, hogy azok minden oldalról — éber figyelemmel kisérés céljából — hozzáférhetők le­gyenek, hogy esetleges szivárgások, vagy tulkifolyások nyomban meggá­toltassanak és a kiszivárgott petró­leumnak a földbe lefolyása feltétlenül megakadályoztassók. Az iparfelügyelő és a jelenlevő bizottsági tagok az észrevételnek helyességét elismervén, egyenesen azt véleményezték, hogy vállalkozó ezen beton-akna elkészíté­sére feltétlenül köteleztessók, annál inkább, mert ezen építkezés az ő telepének is csak előnyére válik. — Természetesen itt is ezen beton-fa­lat, tekintve annak hosszát, magas­ságát, az építkezési szabályoknak megfelelőleg kell lótesittetni. (Mini­mális 45 cm. szélességű fal.) A szabadon álló finomító készülék rendben találtatott. Azonban a fino mitásnál előállott kénsav hulladékok feldolgozására semmiféle készülék nem találtatott : utasittatott a vállalkozó, hogy a termelt hulladék kénsav fel­dolgozására kellő nagyságú, belül ki­ólmozott vasüstöt szerezzen be, az ezen üstben nyert kivált kátrány al­katrészek egy másik hasonló üstben mészoldattal vegyítve semlegesittes- senek, minek megtörténte után eD’üt­hetők, a hígított kénsav-hulladék pedig közvetlen elszállítandó más iparczik- kek előállítására, mint trágya stb. A hulladék kénsav feldolgozása közben előálló erős, fojtó kéusavas gázok egy kellő átmérőjű ólomcső segélyével elvezetendők a gyári kéménybe, hol kellő magasságban bocsáttatik a lég- ürben el. (Szóv.l a levegőben mégis megérezzük ezt.) A nyers petroleum párolása közben nyert permanens gázok, hogy ezek a város levegőjét lehetőleg meg ne fertőzzék, kellőké­pen gyüjtessenek közös gáztartóba, vagy gázdobokba és ezek után fűtési célra hosználtassanak fel, — ezen gáztartók és dobok beszerzése taná- csoltatott a vállalkozónak. A petro­leum finomítása közben nyert hulla­dék marólúg medencébe bocsátásától a vállalkozó eltiltatott s az e célra ásott medence nem tartatott jónak, viszont utasittatott, hogv ezen amúgy is csekély mennyiségű kénsavas tar­talmú marólúg-oldatot külön e célra beszerzendő öntöttvas-edénybe gyűjtse és párologtassa le. A petróleum-töltő helyiség azon osztályában, ahol a légszivattyú van elhelyezve, áll a felül teljesen nyílt petróleum-halványító. Tehát, tekin­tettel arra, hogy ezen épületben a munkások egész napou át foglalatos­kodnak és mivel hogy gyakran elő­fordul, miszerint a légszivattyú segé­lyével ezen jelzett petróleum-halvá­nyítóban a benn levő petroleum moz­gásba hozatik, nagymennyiségű és fojtó gáz támad, amely az ott levő munkások egészségét és életbizton­ságát veszélyezteti. Fehér Józsefné képviselője, Csomay Imre felhívta erre a bizottság figyelmét és indít­ványozta, hogy ezen edény felül her- metice zárassák el, a fejlődő gázok pedig vezetessenek el a kéménybe és ez, valamint a szomszédos helyiség téglapadozat helyett betonoztassék ki. A városi főmérnök azt kívánta ezen helyiségre vonatkozólag, hogy az ab­lakok újból begir.teltessenek, illetve betapasztassanak, azonkívül a szak­értő azt kívánta, hogy a benyíló vas­ablakok úgy csináltassanak meg, hogy befelé ne lehessen kinyitni, mert en­nek nem szabad megtörténni. Előter­jesztette továbbá Csomay Imre, hogy a telep területei és helyiségei egész­ben betonoztassanak ki. Azonban a bizottság az indítványt olyképeu tette magáévá, hogy csak azon részek be- touoztassauak ki, ahol nyers, párolt, vagy finomított petróleummal bármey munkát végeznek. Szakértő azon vé­leményét, hogy a vállalkozónak tií- tassék meg egyszersmindenkorra az, hogy bármilyen csekély mennyiségű nyers, fél-, vagy kész anyagot hor­dókban, faedényekben közvetlen a földbe, vagy a föld alá raktározzon, a bizottság elfogadta. A kút most volt épülő-félben, tehát nem volt konstatálható, hogy vájjon az ipartelep kellő mennyiségű vízzel fog-e rendelkezni; mert nagymennyi­ségű vízre van szüksége az ilyen te­lepnek, mivel szakszerű tapasztalás szerint 100 kgr. petroleum-párolat hűtéséhez 185 liter hideg viz szük­ségeltetik kellő hütő-felület megadása mellett, kérdés, hogy a most munká­lat alatt levő kút ezen nagy vizbőség- gel fog-e birni ? A szemle megtartása után a nagy­mérvű hiányok következtében Csomay Imre a Fehér Józsefné képviseletében ellene mondott annak, hogy az üzem megkezdésére az engedély a vállal­kozónak ideiglenesen is megadassák, hanem egyenesen kívánta, hogy a konstatált hiányok pótoltassanak és a vállalkozó záros határidő alatt arra utasittassék, hog}r az észrevételek szerint felmerülő szükséges építkezé­seket vigye keresztül és ha minden kívánalomnak eleget tett, csak akkor lehesen az üzem-engedély megadásá­ról szó. Az iparfelügyelő azon nézet­ben volt, hogy a jelen helyzetben az ideiglenes üzembebocsátás meg volna engedhető. Jéger Kálmán tiszti fő­orvos azonban határozottan kifejezést adott annak, hogy minden hiány — közegészségügyi szempontból is — pótoltassák. Látni való ezekből, hogy a vállal­kozó, aki finomító-telepre kórt és kapott engedélyt, az engedélyhez, Joó Sándor elismert elsőrendű műruha­festő vegyészeti tisztitó intézete: Deák-tér 2.

Next

/
Thumbnails
Contents