Szamos, 1905. augusztus (37. évfolyam, 62-70. szám)

1905-08-17 / 66. szám

2-ik oldal SZAMOS 66. szám sági szakbizottság tárgyalását, en­nélfogva nem akarván ismétlésekbe esni, csupán annyit jegyzünk meg, hogy egy kivételével az összes szakosztályi javaslatok elfogadtat­tak. Ez a javaslat pedig a csen­dőr-bódék felállítására vonatkozott. A szakbizottság javasolta, hogy a Deák-téren két díszesebb, más öt helyen pedig egyszerűbb őrbódé állíttassák fel. A közgyűlés szó­többséggel kimondotta, hogy egy­általán semmiféle bódét nem állít fel. Mellesleg megjegyezzük, hogy teljesen egyetértünk a közgyűléssel s nem látunk benne semmi nehéz­séget, hogy a csendőrség 2 órás szolgálatot teljesítsen 8 órás szol­gálat helyett és akkor nincs szük­sége őrbódékra. Azonkívül nagyobb éberséggel is végezheti szolgálatát, mint 8 órás turnusban, melynek vége felé már teljesen ki vannak merülve. Vegyen példát a fővárosi államrendőrség szolgálati beosztá­sáról. Ha városban nem tett eddig szolgálatot a csendőrség, asszimi­lálódjék a városi viszonyokhoz, csináljon uj beosztást, ne alkal­mazza a városra is falun szerzett tapasztalatait és az ott beváló szolgálati rendet. Magán kérelm ek. Az érdemleges tárgyak után né­hány szabadság iránti magánkére­lem került tárgyalásra, melyeknek kivétel nélkül helyt adott a köz­gyűlés. Teremtsünk házi ipart. Néhány hét előtt a dunántul leg­gazdagabb vidékén lázongott a ma­gyar nép. Ott a hol legdusabban adja vissza a föld a beléje vetett magot, ahol legszebb kalászát termi a humusz, ahol legjobb búzát termi a hegyalja, éhező rongyos emberek tízezrei élnek, akiket a nyomor a felforgatás tanaiba szédít. Olyan emberek ezek, akik a földmivelésen és a legközönségesebb napszámos munkán kivül egyébhez nem értenek, más munkát végezni nem tudnak, mint a milyenre a me zei gazdaság körül szükség van. És innen van az, hogy ez embereknek rengeteg tömege foglalkozik kizáró­lagosan a mezei munkával. És amikor ez a munka szünetel, teljesen munka nélkül állanak. — A magyar népnek doklása oly találó összhangot képe­zett a beteg nő leikével . . . Ezalatt megérkéztek a fürdő-szál­lodához és gyöngéden karjánál fogva felvezette lakosztályukba és lefekteté beteg nejét egy hófehér ágyba. — Itt jól fogod érezni magadat, Olgám ! — mondá a kétségbeesett férfi, — itt boldogok leszünk ! Hol­nap reggel a csalogányok lesznek a tanúi fölébredésednek, mint akkor, emlékszel-e még ? — Épen ilyen szoba volt, mint ez, melyben az esküvőnk utáni reggel fölébredtünk. Te kinyi­tottad az ablakot hajnalhasadtakor s felkiáltottál : „Mily boldog a világ !“ Olga felnyitá szemeit, kezét férje homlokához emelé és haját megsi- mogatá, aztán igy szólt hozzá : — Ideje, hogy te is kinyugodd magadat, már két éjjel nem aludtál. Menj ! Holnap reggel te fogod ki­nyitni az ablakot, te fogod bebocsá- tani a szobába a szép hajnali vilá­gosságot. Ha aludnám költs fel . . . Majd meglátod, milyen szép, milyen vig leszek holnap . . . A sorvadásban szenvedő betegeknél a halál biztos előjele a vigság. Midőn Bajzafy másnap reggel föl­kelt s kinyitá az ablakot, hogy a vi­lágosság behatolhasson, gyöngéden szólitá nevén Olgát, de nem kapott választ. Másodszor ismét szólitá és megcsókolta homlokát, de ajkai e ezen rétegéi e nézve nemcsak nehéz, de ínséggel teljes a tél, akármilyen jó volt is az aratás, a január meghozza a zsellérlakásokba a nyomort, mintha nem is termett volna semmi a hófödte szántóföldeken. Mint a dunántul, csak ilyen ál­lapotokat lelünk az ország bármely vidékén, sőt lelünk még ennél rosz- szabbat is. A dúsgazdag alföldön csak úgy koplal a mezei munkásnép télen, mint Máramarosban, vagy az erdélyi havasok között, itt is, ott is, amott is csak azért, mert az őszutó, a tél és a tavasz előhónapjaiban munka nélkül áll a nép Mindenütt az a baj, hogy a legszegényebb magyar népnek a kenyérkeresete absolut egyoldalú. S a népség ssáma hatalmas ará­nyokban nőtt az elmúlt század má­sodik felében. De a föld, a mivel- hető és kenyeret adó, csak akkora maradt, amekkora ötven esztendő előtt volt. Otven év előtt sokkal job­ban s biztosabban tudott megélni a mezei munkás, mert jóval nagyobb volt a munka alkalom. A zsellérem­ber nem értett ugyan máshoz, csak a földmiveléshez, de sokkal kereset­tebb volt a munkája, mint most, an­nál is inkább mert manapság a gépek is számos munkásember szájából ve­szik ki a kenyeret. Ez az igazi oka a dunántúli arató­sztrájknak s ez lesz a jövőben is, ha ne adj Isten nagyobb mérveket fog ölteni a földmives harcza a birtokos osztály ellen. Szinte önként kínálkozik a mód, amellyel elejét lehet venni a vesze­delemnek. Munkát kell adni a népnek. De milyent ? Az a kérdés. — A köz­munka, az lokális jellegű és nem ál­landó, gyáraink, melyekben a föld- mivelésnél fölöslegessé vált munka­erőt elhelyezhetnénk, nincsenek. — Ilyen gyáriparunk csak lesz, ha meg fogjuk teremteni az önálló vámterü­letet. De még egy nagyszabású gyár­ipar sem tudná megszüntetni ötven éven belül a munkanélküliséget. S tévednek azok, akik a gyáripartól várják a munkátlanság teljes meg­szüntetését Magyarországban. Házi ipart kell adni a magyar nép­nek. Házi ipart, amellyel kenyérhez jut akkor is, amidőn sem a szántó­földön, sem a gyárban, sem a bányá­ban nincs rá szükség. Házi ipart, amelynek művelésében részt vehet az egész család s mialatt a családfő va­lahol olcsó napszámért dolgozik, az otthonlevők is hasznosan tudják el­tölteni az időt. Sok szó eset már arról, hogy házi ipart kell teremtenünk, de komolyan eddig senki sem foglalkozott ezzel a nagyfontosságu dologgal, csak kísér­letezések voltak, holmi kosárfonások- * * csókban a halál fagyos hidegségét érzék. Az ablakon át bemosolygott a szo­bába a hajnal aranyos pírja és be­hatott a természet örömujjongása ; e szép reggeli fényben a viiág csaku­gyan boldognak látszott, de Bajzafy lelkén a sötétség és kétségbeesés vett erőt. * A temetés megtörtént. — Áldja meg az Isten nyugodalma­dat! — mondá fuldokolva a zoko­gástól szegény Bajzafy, midőn egy rögöt dobott hitvese sirjába. Napokig nem lehetett látni sehol sem Bajzafyt s ha ment is, mindig egyedül járt; szemei majd az égre néztek, majd a földre tapadtak, foly­vást változó kifejezéssel. Egyesek, akik látták, azt mondták róla, hogy megőrült. Késő este volt már, mikor Bajzafy sétájából visszatérve, kegyeletes szív­vel meglátogatta a szobáeskát, mely­ben Olgája kimúlt s szekrényéhez ment, melyből egy kis csomagot vett magához és mintegy lopva suhant ki a szobából, gyors léptekkel rohant le a lépcsőn s ütját egyenesen a teme­tőbe irányitá, mely a hegy legtetején feküdt. A hold által világítót fürdőhely néma volt. Az élők aludtak mint a holtak, a házakban nem volt nagyobb zaj mint a sírokban. kai, amelyekkel természetesen alig vitték előre az ügyet. Egész más természetű házi iparra van szükség. Várni, szőni, egyszerűbb asztalos munkákra tanítani kell a mezei munkánál fölöslegessé vált né­pet. Ehhez természetesen egy országra szóló egyöntetű akcióra van szükség, melyet csak a kormány és az állam legmesszebbremenő támogatásával le­het elérni. HÍRROVAT. * A király születés napja. Holnap pénteken lesz dicsőségesen uralkodó királyunknak Ferencz Józsefnek a 75-ik születés napja. A hálás magyar nép milliójának hő imája száll fel az Egek Urához, kérve, hogy a magyar nemzet boldogulására sokáig tartsa meg szeretett ősz királyát. Városunk­ban, mint minden évben, úgy az idén is méltóan ünnepük e napot. Reggel 8 órakor a székesegyház előtt tábori mise lesz, melyen az itthon levő hon­véd helyőrség teljes számban kivonul. A katona zene pedig ma este 8 óra­kor takaródót, holnap reggel 6 óra­kor ébresztőt tart s vig zene szóval járja be az egyes utczákat. * A tanácsból. A városi tanács ma tartotta ülését, miután a keddi ünnep miatt az ülés elmaradt, ugyancsak ma volt az árvaszék ülése is. E hé­ten több tanácsülés már nem lesz. * Közigazgatási bizottság. Hétfőn délelőtt a polgármester elnöklete alatt tartotta meg a közigazgatási bizott­ság havi rendes ülését. A júliusi havi referenciák közül kiemelendő, hogy a közegészség állapota javult. A me zőgazdasági munkások és munkaadók között felmerült vitás ügyben a ha­tóság közbelépése folytán a béke helyre állott s a bérmozgalom meg szűnt. Az idén julius hóban 26.574 koronával kevesebb állami adó és il­leték folyt be mint a múlt óv hasonló szakában. Ellenben a fogyasztási adó 1166 koronával több volt. Újra ve gyűlt egy kis politika is a bizottság tárgyalásába. A közigazgatási bizott­ság évközi jelentéséről lévén szó dr. Farkas Antal tiltakozott annak az alkotmányellenes kormányhoz leendő felterjesztése ellen. A bizottság azon­ban tisztán közigazgatási ügyviteli dolognak tekintvén a felterjesztést, Farkas Antal indítványát egyhangú­lag leszavazta. * Hegyközségi választmányi ülés. A szatmári hegyközség f. hó 19 ón szombaton d. e. fél 11 órakor a városháza tanácstermében választ­mányi ülést tart, mely ülésnek fontos tárgya lesz, mi módon lehet a szat­Miközben Bajzafy a sirhoz ért és térdre borult az egyszerű fakereszt előtt és fejét lehajtva halkan beszélt mint egy ifjú szokott suttogni ked­vesének fülébe. A rögök közül és a fűből homályos hang, alig észreve­hető nesz hallatszott. A szobrász föl- hevült kópzelme talán ösmerős han­gokat vélt hallani. Eljöttem Olgám ! . .. Bocsáss meg, hogy várakoznod kellett, de én is éppen annyit szenvedtem mint te ... Most már nem bírom tovább, hogy nélküled keljen élnem, vagy te jösz velem, vagy én nem távozom el e helyről. Az óra éjfélt ütött. Ekkor érte el tetőpontját a művész őrjöngése. Hideg borzadály futott át egész testén s víziói behatása alatt folyton e szavak dörögtek fülébe. Téboly vagy halál ! Legyen ez utóbbi dadogta s magá­val vitt kis buldog revolverét halán­tékához szoritá s a következő pilla­natban átlőtt agygyal a fakeresztet átölelve feküdt a sirdombon. Nemes metszetű homlokáról mosoly és derült­ség sugárzott, de a halál már fagyossá dermesztá. A két szerető szív kölcsönös ígé­rete be lett váltva. Olga nem tért vissza Elemérhez, de ez költözött el ő hozzá. márhegyLbort már szüret alkalmával órtékesiuBi, számára piacot teremteni? Ez üléáflr az érdeklődő szatmárhegyi szőlőbirtokosok ezúton meghivatnak. *Tüz<ró kongressus Aug. 13 és 15- én Sz^eden tartott országos tűz­oltó kongressnson városunkat Tankó- czi Gyula főkapitány, tűzoltó főpa­rancsnok képviselte, ki erre az alka­lomra a város megbízását is magával vitte, mely szerint a tűzoltó egylete­ket az 1908-ban Szatraáron tartandó kongressusra meghívta. A gyűlés egyhangúlag elfogadta Szatmár város vendégszeretetét és elhatározta, hogy a jelzett időben még a szegedinél is (15C0 ember) tekintélyesebb számban fog részt venni Szatmár barátságos falai között. * Gyászhir. Dávidovics Herman volt nagyváradi kereskedő Halász Mór és Vajda Mihály apósa folyó hó 16- án 60 éves korában elhunyt. Te­metése ma délután 3 órakor megy végbe. * Kinevezés. Az igazságügy mi­niszter a szatmári kir. törvényszék néh. Bajnay Endre törvényszéki bíró helyére Hegedűs Gyula szilágysom- 'lyói járásbirót nevezte ki. Az újonnan kinevezett törvényszéki biró széles körben mint iró is ismeretes, ki „Ham­vai“ néven irói működésével már ré­gebben keltett tehetsége iránt figyel­met. Az igazságügy minisztert a ki­nevezésnél az a tekintet is vezérelte, hogy Hegedűs Gyula kitünően bírja a román nyelvet s e nyelv ismerete a nagy számú oláh felekkel szemben Szatmáron sok Ízben szükségesnek bizonyul. * Előléptetések. A debreez9ni kir. főügyész Dobos József, Telegdi La­jos helybeli kir. ügyészségi fogháző­röket, nemkülönben Vinkler Erzsébe­tet a nő-foglyok felügyelőjét maga­sabb fizetési fokozatba léptette elő. * Áthelyezett óvónő. A vallás és közoktatásügyi miniszter Mercz Mária kapnikbányai óvónőt Ujszent-Annára helyezte át. * Jóváhagyás. A kereskedelemügyi minisztérium a szatmári önálló aszta­los iparosok egyesületének alapszabá­lyait csekély módosítással jóváhagyta. * Eljegyzés. Császy Bálint birtokos eljegyezte Lovas Sándor nábrádi ev. ref. esperes leányát Lovas Aladár hajdúnánási gimn. tanár húgát Ka­tinkát. * Lakásváltoztatás. Dr. Vajay Imre orvos lakását Kazinczy-utca 15. sz. alatti házából Deák-tér 20. sz. házába (ezelőtt Losonczi-ház) helyezte át. * Házasság. Freiman Henrik mar- gitfalvai fakereskedő, e hó 15-én kö­tött házasságot Schreiber Mór hely­beli kereskedő leányával Matilddal. — Stark Móricz helybeli divatáru kereskedő, ugyancsak a fenti napon lépett házasságra Mandelbaum Ede lisztkereskedő leányával Helénával. * Nagy forgalom a postán. A szatmári m. kir. postahivatalban már régen nem volt oly óriási levélforga­lom, mint az utóbbi napokban. A hadsereg s a honvédség ezrével adja fel a térti vevénnyel kézbesítendő behívókat, melyeknek azonban több mint 50—60 százaléka visszajön, mi­után címzettek ismeretlen tartózko­dásunk. Különösen nagy azok száma, akik Amerikába vándoroltak. Akadt olyan is egy közeli községi tartalékos személyében, ki „tekintettel a poli­tikai helyzetre“ megjegyzéssel nem fogadta el a kézbesíteni szándékolt behívót. * Olcsó vasúti jegyek Szeut-Ist- ván napra. A Szent-István ünnepnap alkalmából a Magyar Államvasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a nevezett, valamint a kassaoderbergi vasút magyar vonalainak összes állo­másairól az üzemekben álló helyiér­dekű vasutak állomásainak és a szom­szédos forgalomnak kizárásával mind a három kocsiosztályra nézve Buda­pestre mintegy 30 százalékkal mérsé­kelt áru menettérti jegyek adatnak ki. Ezen menetrtérti jegyek f. óv augusz­tus 18-tól 20. napjáig, az utóbbi na­pon csak a reggeli órákban valameny- üyi személyszállító vonathoz (expresz- vonatok kivételével) fognak kiadatni. A menettérti jegyek öt napig érvénye­Szilágyi I. Zoltán. Joó Sándor elismert elsőrendű műruha-festő vegyészeti tisztitó intézete: Deák-tér 2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents