Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)
1905-07-06 / 54. szám
SZAMOS 2 ik oida. országgal való összeköttetése alighanem még a távol jövő zenéje. — Az Unió csaknem összes jelentékenyebb kikötőit természetes, vagy mesterséges viziutak kötik össze a belfölddel, amelyek a mezödazdasági, ipari és bán\ atermékek szállítási diját a minimumra csökkentik. És a termelés és forgalom rohamos fejlődését, a termelési illetve üzemköltségek csökkenését vonják maguk után. A megnövekedett forgalom ismét a tengeri fuvardijak olcsóbbodására vezet. Amerikának nincsen szüksége szubvenczionált hajózásra, az idegen nemzetek hajói kész örömest keresik fel az Unió kikötőit, ahol mindig kapnak minden reláczióban bőséges rakományt. A jelzett tényezők össze- hatása teszi elsősorban legyőzhetet- lennó az amerikai versenyt. Amire, mint időszerű dologra, a legújabb statisztikai adatok alapján röviden rá akarunk mutatni, az az amerikai viziutak szerepe a gabonakereskedelemben. Ez a théma annál is inkább fontosabb, mert minden elfogulatlan szemlélő kell, hogy bevallja, hogy hazánk legfontosabb termelési ágának a gabonatermelésnek jövője csak akkor lesz biztositva, ha kellő vámvédelem mellett az értékesítést a szállítási költségek lehető csökkentésével megkönnyitjük. Mi, mint sok téren is, a szállítási költségekkel is luxust űzünk, mert a drága vasúti fuvarok luxusszámba mennek, pedig a luxus nyomán az elszegényedés jár. Azért főtörekvó- sünk, hogy a szállítási eszközöket oly módon válogassuk meg, hogy azok a legcsekélyebb költséggel járjanak. A gabonakereskedelemre pedig leghatározottabban minden tekintetben legelőnyösebb a viziut Mert hiába, olcsóság tekintetében még nagyon messze áll a vasúti szállítás a vizi szállítástól. A gabona továbbításánál nem a gyorsaság, hiszen a gabona még a leghosszabb időtartamú utón sem romlik meg, hanem igenis az olcsóság játsza a főszerepet. Az legyen a czélunk, hogy a gabona minél kevesebb értékcsökkenéssel legyen árusítható még a legtávolabbi helyekről is. Ez pedig máskép nem lehetséges, mint hogy a minimumra szállítsuk le a szállítási költségeket. Sajnos, minálunk nem fektetnek oly nagy súlyt az ily mellékesnek látszó, tényleg azonban fontos körülmindennapi Golgotha, hogy volt idő, midőn mások ölelő karját nem bírtam tipró áldozat nélkül szétpattantam. Érzed te, mi ez ? Ne hidd, hogy a bűnben fogant szerelem nem lehet liliomfehér! Tudd meg, hogy lehet! Sőt olyan lehet tisztaságában, mint az ábrándos bakfis szerelem, mely az első feltűnő alakban regényes hajlamainak ideálját érzi s zárt ajaka csókra pattan szót, mint a ma feslett bimbó, ha a harmatcsepp megcsik- landozza; különb is ennél, mert ez csak sejtelem, mig az én szerelmem emésztő tudat, melynek éles a lelkiismerete. Újból kivertek a világba! A becsületes társadalom csak a megtérő sikkasztót tűri meg kebelében, de nem a pokol tüzében megtisztult szerelmet. Lettem újból földönfutó, mert kizárólag csak a Tiboré voltam. Ekkor esküdött meg először, hogy nem nősül meg soha ... és ma más leánynak esküszik, az oltár előtt esküszik! Nem kívántam tőle, hogy elvegyen . . . pedig nem élhetek nélküled, Tibor! Megbirja-e lelkiismereted, ha hallani fogod, hogy önkezemmel oltottam ki életem ? Mert mondtam ezt neked, százszor is mondtam, mikor lihegve esküdtél, hogy mindig ményekre s innen van azután, hogy sokan nem tudják megmagyarázni maguknak azt a rohamos fejlődést, melyet Amerika mezőgazdasága a legutóbbi időkben felmutatott. Pedig tisztán abban rejlik főereje Amerikának, hogy az előállítási, szállítási és egyéb költségeket mindig a minimumra tudta leszállítani. Nálunk is merültek fel csatornahálózati tervek elégszer, de mindig sutba dobták egy-egy vasútépítés megvalósítása kedvéért. Pedig meggondolhatták volna az intéző körök azt a fontos körülményt is, hogy sokszor nem épen a gyorsaság az okvetlen szükséges feltétel a boldoguláshoz, hanem szerepet játszhatnak még oly tények is, melyek megszivlelósre méltók. Reméljük azonban, hogy végre mi is megértjük a kor intő szózatát s nem mindig a maga kárán tanul a magyar. Hanem eljő az az idő is, mikor a más haszna is követésre méltó példaként lebeg majd a magyar nemzet érdekeit szivén viselők előtt. (É.) HÍRROVAT. A kártya-asztalnál. Egy összeszokott „banzáj“-os sze- czessziós kalaber-társaság veri a „Blatt“ ot, egyik délután a „Pannónia“ füstös sarkában. X. ur, aki éppen egy kontrát kapott, amit szerencsésen rá is sóztak, meg mentett quart-ja értékét jegyzi föl dühösen a fekete lapra a krétával. De mivel a kréta nem valami nagy ellentállást fejt ki az X. ur ideges mozdulatával szemben, derékon ketté törik és porrá zúzódva hullott a gyászos lapra. — Károly ! kiáit dühösen X. ur. Hozzon egy másik krétát ! Mint a villám rohan a pinczér és hozza a ragyogó fehér, teljesen ép krétát és leteszi a táblára. X. urnák megint van egy kis idő múlva valami jegyezni valója és ismét ketté ropantja a krétát, melynek maradványait dühösen hajítja a sarokba. Ismét hangzik a kiáltás. — Kérek egy tisztességes krétát ! Elhozzák. Ez is a többi után megy, nem tagadván meg faji tulajdonságát. X. urat méltó felháborodás fogja el és elkeseredetten rival rá a fő- pinőzéire: az enyém maradsz ... Te könnyelmű gyilkos ! . . . Olyan nagyon reszket a kezem, remeg a lelkem. Pedig még szeretnék írni valamit. Édes Istenem, segíts még addig, mig egészen kisírom bánatom, kétségbeesésem. Megőrjített e szertelen szenvedély. Harmadnapra már visszatértem, mert látnom kellett mindenáron ! S mégsem láttam, nem volt otthon . . . De azt már nem tudom elmondani, mit éreztem akkor. Lopva, titokban máskor is eljöttem, mindenünnen, a világ végéről is. Csikorgó hidegben álldogáltam a kapuk között s meghúzódva lestem, mint éhes macska az egeret! Susogtam a nevét s csak a lobogó tűz tartott vissza a leroskadástól. De mikor ritkán magamhoz ölelhettem s márvány arczából kiszívtam a hidegséget, boldogabb voltam a menybeli angyalnál ... s ő megint esküdött ! Vájjon szent-e az én esküm is!? Vájjon van-e még valami szentség e földön? Jaj, már nagyon reszket a kezem! így csókoltam, nézd, mint villám a háritót! Megint hideg lett, mindig is hideg volt; tudom, hogy sohasem szeretett! Tetszettem neki, mint gyermeknek a menydörgés, de az anyja szoknyájába fogózkodik. A Mégis hallatlan dolog ez, hogy a „Pannoniá“-ban nincs tisztességes kréta. Persze maguk ott vásárolnak, a hol legolcsóbbau kapják a rossz dolgot. Miért nem vesznek az én üzletemben, hol kifogástalant kapnak. A pinczér diszkréten mosolygott s egy alkalmas pillanatban N. ur fülébe oda súgta : — X. úrtól való ez a komisz kréta. . . (y) * Személyi hir. Tasnádi Fekete Benő kir. tanácsos, szolnoki pénzügyigazgató családjával pár napig városunkban időzik. * Uj tanár kisasszony. Wolkenberg Ilonkát, Wolkenberg Károly, ügyvéd leányát a budapesti országos nöképzö egyesület a leánygimnáziuma tanárává választotta. Az uj tanárkisasszony a nyáron hosszabb külföldi tanulmányutat tesz. * A gazdasági és jogügyi szak- bizottság ma délután 3 órakor együttes ülést tart, melyen a következő ügyek kerülnek tárgyalásra : 1. a sár- erdei vágásban kitermelt rönkök értékesítése. 2. a letarolt erdőterület bérlet utján való hasznosítása. 3. a városház újjáépítése. 4. a nagybereki régi ut Klein Vilmos birtokában levő részének értékesítése * Egyházmegyei hir. Pemp Antal káptalani helynök a dr. Láng Antal lemondása folytán üresedésbe jött papneveldéi aligazgatói állásra dr. Wolkenherg Alajos tanulmányi felügyelőt és székesegyházi hitszónokot, tanulmányi felügyelővé pedig dr. Bakkai Kálmán munkácsi segédlelkészt nevezte ki. * A központi választmány julius 13-án délelőtt 9 órakor ül össze az országgyűlési kópviselőválasztók 1906. évre összeállított ideiglenes névjegyzéke ellen beadott felszólamlások el bírálása végett. * Elhunyt urinő. Garaduai Garad Zsuzsánna, bereg-barabási Kun László Első magy. ált. bizt. társaság helyi főügynöksógi pénztáros auyósa e hó 2-án, életének 70-ik évében meghalt. Temetése kedden délután ment végbe a rk. egyház szertartása szerint. ° A csendőr-laktanya építésére beérkezett ajánlatok közül a városi tanács Vajnay Lajos és társa ajánlatát fogadta el s utasította a mér nöki hivatalt, hogy a munkálatot késedelem nélkül adja át a vállalkozónak, aki az építkezést az átvételtől számított 4 hónap alatt köteles befejezni. családdal mentegeti magát, hogy nem szegülhet ellen. Hát én nem szegültem ellen a saját lényemnek, melyben adómon pusztít? Volt hatalmas erőm, hogy megszelídítsem s fékentartsam, mig csak Tibor akarja ! S e dómon mindjárt örökre meghal ! Csak még hallgass egy kicsit! Hallgasd végig keserves zokogásomat ! . . . Itt a halál előtt esküszöm, hogy soha, még gondolatban sem vétettem Tibor ellen, mióta ismertem Három év! Azt hiszed, van még nő a földön ki az én véremmel három évig csak egy férfit szeretne ? Hisz véremből egy csepp a tengert is háborgásba hozná! . . . Tűzben ég az arczom, tisztának érzem magam. Nem átkozok senkit. De téged se áldalak! . . . Ez a kis golyó az áldott, mely visszaad a pokolnak, mely fogant! . . . * Kihűlt a forró vér. A sápadt férfi egykedvűen olvasta az újság „rövic híreit“ s a névre biztosan nem is emlékezett . . . Vájjon az a bolonc leány volna ? Milyen okosat csinált egyszer életében . . . Ajtay Gábor. 54 szám-------------------------------------7-----n— * Jóváhagyás. A belügyminisztérium a különkezelt árvatakarék-alap 1904. évi számadását jóváhagyta. * Búcsú a .Kálvárián. Jézus Szent Szive emlékének tiszteletére három napig tartó búcsú volt a Kálvária templomban. Pénteken kezdődött a 3UC8U és vasárnap délután ért véget. Ezen alkalomból a közeli vidék lakossága nagy számmal jelent meg a búcsún. * Bródy Sándor tragédiája. Julius 4-én délután érkezett a hir a fővárosba, hogy Bródy Sándor, a magyar irói gárda kiváló tagja Becs környékén Schottwien kiránduló hplyen, a szive tájékán m.dlbelőtte magát. Ál- apota reménytelen. Öngyilkosságát betegsége miatt követte el. PinczetÜZ. Könnyen veszedelmessé válható pinczetüz támadt e hó 3-án reggel Beer Mór nagykereskedő Ka- zinczy utczai üzletének pinczéjében. Egyik tanuló ugyanis denaturált szeszért lentjárt a pioczében, még pedig gyertyával, ennek a lángjától azután meggyuladt egy kisebb tartályban levő szeszmennyiség. Igazán hihetet- enül hangzik, hogy egy ilyen nagy üzlet pinczéjébe még mindig a hagyományos, szerencsétlenséget előidéző gyertyával mennek le a gyúlékony anyagok közé. Az idejekorán értesített tűzoltóság megakadályozta a nagyobb veszedelmet. * Lapczim és szerkesztőváltozás. A „Szatmári Napló“ czimót „Északkeleti Ujság“-ra változtatta, szerkesztője Dr. Shik Elemér, főmunkatársa Káldor Lajos számtiszt lett. Megjelenik minden hétfőn, előfizetési ára egy évre 6 K. * A Szamos folyó újabb áldozatai. E hó 2-án a Szamos folyó nem kevesebb mint 3 áldozatot követelt. Igaz ugyan, hogy a saját vigyázatlanságuknak lettek áldozatai, mivel egyikük sem tudott úszni s mégis a magas vizállásu folyóban mertek nyilt helyen förödni. Az első vizbefulás a kora reggeli órákban történt a vasúti vashid mellett, mikor is Zimán György helybeli asztalos segéd lelte a mély vízben halálát. A másik áldozat Száraz Miklós erdödi illetőségű szintén asztalos segéd, ki délután 3 óra tájban ment a Szamos folyóba förödni, s ez is nehány perez múlva odaveszett. A harmadik vizbefulás az esti órákban történt, mibor is Fábián Lajos helybeligyógyszertári szolga, nem okulva a két előbbi halálán, nagy merészen beugrott a Szamos folyóba és ő is csakhamar eltűnt a mély vízben. A Zimán holttestét hétfőn délben Vetés alatt fogták ki, mig a Fábiánét nem messze azon helytől, ahol fürdött, szintén hétfőn délután találták meg. A rendőrségnek nem ártana egyszer s mindenkorra eltiltani a szabadban való fürdőzést akkor, amikor a Szamos vize mint jelenlegi is, mély és sehol a sekélyebb fürdőző terület kijelölve nincs * Óriási szélvihar, — félrevert tűzjelző harang. Hétfőn, a déli órákban a hőség elérte a 40 fokot Celsius szerint, úgy, hogy e forróság után, a délutáni órákban mindenki örömmel látta tornyosulni az egen a felhőket. Nagyobb nyári zivatarra volt kilátás. Csakhamar azonban óriási fergeteg keletkezett, mely felkavarta az utcza porát emelet magasságig, kit utczán ért a szélvész, menekülni igyekezett valahová, a menynyiben ez formálisan Szamum-szerüen dühöngött. Ebben a kritikus pillanatban a tüzoltó-őrtanyára a telephon Báthori-utczáról tüzet jelentett. Az őrtornyon levő őr a porfelhők miatt úgy látszik, semmit sem láthatott, azonban az értesítés alapján a vészharangot megkonditotta. Élképzelhető az óriási pánik, amit ez előidézett. Nem is csoda, hiszen ha komoly lett volna a veszedelem, a várost nagy csapás sújtotta volna. A tűzoltóság ^Intézetemben vegyészeti tisztítás végett átadott férfi ruhákon kisebb javítást díjtalanul végeztetek saját szabóm által“. Kitűnő vasalás. Üzlethelyiségek: Kazinczy-u. 14. (Gutman-palota), Kosuthlajos- utcza 26. (a hid mögött). — Joó Sándor műruhafestő, vegyészetitisztitó. Zrinyi-utcza 29 szám.
