Szamos, 1905. július (37. évfolyam, 53-61. szám)
1905-07-02 / 53. szám
XXXVII. évfolyam. Szatmár, 1905, julius hó 2. vasárnap 53-ik szám. V SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, á Jap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban kezdtetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. A gazdasági szakoktatás ügye városunkban. A tudományos pályára előkészítő iskolák mellett, melyek szép számmal vannak városunkban, — alig esik szó azon iskolákról, melyek a szakoktatás czéljait szolgálják, Pedig a fejlesztésre és népszerűsítésre nem kevésbé tarthatnak ezek is igényt, sőt az önálló ipari és gazdasági berendezkedés kérdésével kapcsolatosan a figyelemnek a szakoktatás ezen ágai felé fokozott érdeklődéssel kell irányulnia. Ezek között csöndben, zajtalanul végzi az adott feltételek mértékéhez képest működését a gazdasági szakoktatást szolgáló szatmári áll. önálló gazdasági ismétlőiskola, a melynek 1904-5 tanévéről szóló jelentését most kaptuk kezünkhöz. Halász Ferencz miniszteri tanácsosnak érdeme, hogy a minden praktikus czélt nélkülözött úgynevezett vasárnapi, vagy ismétlő iskolák régi alakjukból kivetkőztek és az élet követelményeihez alkalmazkodva, helyükbe az uj alapokra fektetett gazdasági népiskolák léptek. Ez iskolák czéljait is hazánk földmivelési viszonyaihoz szabta. Városunkban tudvalevőleg a gazdasági ismétlő iskola felállítása a felekezeti népiskolák államosításával hozatott kapcsolatba. Az idevonatkozó eredeti szerződés szerint a város 10 hold területet volt köteles ez iskola czél- jaira átengedni, utóbb azonban, az oktatás köre a gyümölcsészet, kertészet és szőlőszeten kívül a mezőgazdasági irány elmélete és gyakorlati részére is kibővittetett, s a városi közgyűlés az iskolai gondnokság kérelmére örök használat mellett 22 Icatasztrális hold területei ajánlott fel. Az iskolaépületre és gazdasági épületek elkészítésére nézve is létrejött megegyezés szerint remélhető, hogy a jövő tanévtől kezdve, kitűzött czélját tökéletesebben szolgálhatja, mint a hogy másfél év alatt tehette. — Ezzel egyidejűleg nyert megoldást a szatmárhegyi áll. elemi iskolákkal kapcsolatosan szervezendő szak- tanitós gazdasági iskola is, melynek hasznát, czélszerüségét főleg a hegyi vinczellérekre és gyermekeikre nézve fölösleges itt részletesebben is kiemelnünk. A városi áll. el. önálló szakta- nitós iskolában az elmúlt tanévben az oktatás két osztályra terjedt. Természetesen, mivel a gyakorlóié.^ teljesen berendezve még nincsen, általában az elméletre jutott több óra, mint a gyakorlatra. Hogy ez az iskola ez alakjában is mily mértékben tudta az érdeklődést maga iránt felébreszteni, semmi sem igazolja inkább, mint az, hogy hallgatóinak száma a megszűnt ismétlő iskoláéval szemben megkétszereződött. A gondnokság a jövő tanévben a felnőttek részére külön téli tanfolyamok rendezését s a gazdaság körébe vágó háziipari kurzusok életbeléptetését vette fel programm- jába. Mindezeket konstatálva örömmel látjuk, hogy az oktatásnak városunkban ezideig parlagon hevert terén is megindult a fejlődés és megvalósítható lesz az a czél, hogy a növendékekből idővel értelmes mintagazdák, illetve gazdasz- szonyok legyenek s a felnőttek is megtalálhassák a szakszerű utba- igor'tást, ha ez iránt az iskola v\ •.=‘tcjáíncz fordulnak. De van ez intézménynek egy másik, szintén nem kevésbé üdvös hatása is. Hivatva van arra, hogy a leendő gazdaközönség általános értelmi színvonalát fokozza és soknemü konzervatív hajlamaiból kiemelje. Széliében hangoztatott jelszó, hogy a magyar gazdaközönséget csupán az intenzivebb, okszerűbb gazdálkodás mentheti meg a további hanyatlástól. Láttuk, milyen ellenállásra talált a szatmári tagosítás is a miatt, mert az inténzivebb gazdálkodás előnyeit nem ismerték s olyan érvelésekkel találkoztunk, a melyek mind régi, meghaladott álláspontra támaszkodtak. — Ma mé** a gyakorlati eredmény előttünk’ ‘s kétségtelenül beigazolta, hogy Á gazdálkodásnak ez a módja a cz^ra- vezetőbb, a helyesebb. Üdvös eredményt várunk idővel ez iskola működésétől gyümölcsé- szetünk és kertészetünk íöllendité- sére is. Mily messze vagyunk még azoktól a példáktól, melyeket e téren az ország nem egy helyén nyújtanak nekünk, sőt közelünkben maguk a svábok is, kik magas földbérletük mellett e téren maguknak szép jövedelmet biztosítanak. Örvendünk, oogy ez az igaza# nagy hézagot pótló gazdasági iskola a fejlődésnek szépen biztató utján halad s jogosan fűzhetünk szép reményeket jövő sikereihez. A leszámolás. Ha jól emlékszem, kilenczen-tizen ültek együtt a festői Quintó vidék egyik előkelő birtokosának vendégszerető asztalánál. A regényes Quintó férfi világa egytől egyig született tengerész, kik később világlátott kapitányokká válva, legtöbbnyire mesés gazdagságra tesznek szert. Az ebéd igen gazdag volt, mert a házigazda mindenik vendégben olyan jó emléket akart felébreszteni, a minőt csak lehetett, egyik palaczk bor a másikat követte s a sok ujrá-tól meg ujrá-tól csakhamar főni kezdett á feje mindenkinek. A pünchs már fölizgatottnak s csapongónak találta valamenyinek a kedélyét. Egy fiatal ember, fia egy emigránsnak, Augrandage gróf, kinek hadnagyi vállrojtjai voltak, a király egészségére ürité poharát. Az ifjú tisztek között lelkes mozgás támadt köszöntőjére, ők legtöbbnyire főranguak voltak s rangjukat XVIII. Lajostól nyerték. A régiek között volt egy korzikai származású kapitány, bizonyos Lengf- ford, ki miután végig küzdötte a császárság háborúit, úgy tudott alkalmazkodni, bogy a restaurátió alatt is megtartá rangját. Lengfford lelkiismeretesen vógzó kötelességeit, de önmagának ólt s csak nagyon ritkán mosolygott. Poharát ugyan a többiekkel kiüritó, de homlokán észrevehető könyed elborulása azt mutatá, hogy jobban szeretne másutt lenni. E magaviselet bármily jelentéktelen akart is lenni, nem kerülte ki Augrandage figyelmét, a grófot rendkívül boszantotta, hogy jelen van az elmúlt év e régi tisztje is, kinek jelleme éppen oly sötét, mint arcza s durva mint szakála. Augrandage újra megtöltötte poharát s köszöntőjében megemlékezett a bitorlóról, a kevert vérü szörnyetegről, aki meggyalázta egész Pranczia országot s a kit az Isten büntetése igazságosan ért el. Mig köszöntőjét elmondotta, nem kerülte el figyelmét Lengfford kapitány, a ki egyszerre elhalványodott s ajkai reszkettek, pohara után nyúlt hirtelen, de ujjai meglökték a poharat, mely végig sikolva az asztalon, leesett és csörömpölve törött össze a padozaton. A gróf hirtelen föllobanva a kapitányhoz lépett s arczul ütötte. Lengfford megragadta a fiatal ember karját s olyan mozdulatot tett, mintha lábával szét akarná tiporni, de a jelenvoltak hirtelen közbe vetették magukat s erővel kihurczolták a teremből. A párbaj föltételeit természetesen rögtön megállapították. Pisztoly öt lépésről. Lőhet mindenik fél, a mikor tetszik. A párbaj idejéül a kora hajnalt tűzték ki, egy órával a Hajó indulása előtt. Augrandagenek, a midőn a találkozó helyre eljött, az egyik keze telve volt cseresznyével, a miből ed- degélt s azzal mulatott, hogy a magvakat oly messzire röpitó, a mennyire csak lehetett. A segédei megtöltötték a pisztolyokat s kimérték a távolságot, közben ő még mindig a cseresznye magvai- val foglalkozott. A mint a jelt megadták Augrandage lőtt. Golyója Lengfford vállát keresztöl fúrta, ki erre egykedvűen nevetett. — Uram, mondta a fiatal hadnagynak, ön úgy látszik, nem sokat törődik az élettel, én nekem pedig nem áll érdekemben önt olyantól megfosztani, a mi önre nézve közönbös. — Löjjön uram, mondta Augrandage, nem fogadok el kegyelmet. — Legyen nyugodt, fiatal ember, felelt a korzikai. — Ki volt mondva, hogy mindenikünk akkor lő, amikor akar, én tehát a lövést fentartom. — A mint tetszik, felelt a gróf, önnek van egy lövése és én bármikor is rendelkezésére állok. — így értem magam is, mondta Lengfford. — öt lépésről, tévé hozzá a gróf s evett tovább cseresznyét. Ágyú dörrenés figyelmeztette kötelességükre a tiszteket, kik gyorsított léptekkel indultak a kikötő felé, hol a hajó készen ált indulásra. Augrandage gróf Bordeauaba ment, Lengfford kapitány továbbra is ott maradt, mert beteges ember lóvén a vidék igen jót tett néki. * A fönt leirt jelenet óta öt év múlt el. Lengfford kapitány volt még mindég, mert politikai véleménye utjá- han állt előhaladásának. Most a per- pignani helyőrséghez tartozott s még mindig a régi komor és hallgatag volt. Egy este, ebéd közben levelet kap. Az öröm egy sóhaja szakadt fel kebRótta Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a 4. vevőközönségnek mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. a tavaszi és áyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ■
