Szamos, 1905. június (37. évfolyam, 44-52. szám)

1905-06-04 / 45. szám

2 ik oldal­SZAMOS 45. szám a Kör vezetőségével az élén átvonult a múzeumhoz, ahol a szép gyüjtemé- nvek megszemlélése után az összes látogatók beírták neveiket a vendég­könyvbe. Üdvözlő sürgönyök. A megnyitó ünnepély alkalmából a Kölcsey-kör a következő üdvözlő sür­gönyöket kapta : Méltóságos Kende Zsigmond kama­rás urnák, mint a Kölcsey-kör elnö­kének. Felvirágzást és maradandósá- got kivánunk a vezetésed alatt meg nyitott múzeumnak. Legyen a műit összegyűjtött emléke a jövő fejlődé­sének alapja. Kisérje Isten áldása nemes törekvésteket ! A nagybányai Kaszinó-egylet nevében Stohl. Dobay Antal nyug. sótárnok, ki be­cses adományokat is küldött a múze­umnak, dr. Fechtel Jánoshoz a kö­vetkező sürgönyt küldötte Homon- náról : Kedves szülömegyém múzeuma meg­nyitása alkalmából fogadja t. uram igaz tiszteletem nyilvánítását. Sajná­lom, hogy öreg beteges állapotom miatt csak lélekben lehetek jeleu a hazafias ünnepélyen. Dobay Antal. Az Arany János-társaság nevében Szentkláray elnök küldött hazafias üdvözletei Tóth Árpád a Nemzeti Muzeum titkára a kör sikerdus működéséhez szerencse kivánatait küldte. A közebéd. Mintegy 50—60 teritékü közebéden jelentek meg városunk intelligens közönségének szép érdeklődése mel­lett a Kör vendégei, melyen az első pohárköszöntőt Kende Zsigmond a kör elnöke mondotta á városra. A beszédek sorában kimagaslott dr. Fechtel János üdvözlete a vendégekre Fejérpataky László pohárköszöntője a Kölcsey-Körre. Varjas Endre be­szédében szintén a kör érdemeit mél­tatta, Kelemen Samu örsz. gyűlési Birkózni igen nagy sport itt Ame­rikában, valamint a boxolás. A leg­utóbbi nagy verekedésnél San Fran­ciscóban 30,000 dollárt vettek be. Ebből 11,000 doliár költség volt csu- csupán hirdetés. Egy „rezerv“ székért a „ring“ körül, 25 dollárt fizettek. Kétszáz ilyen szék tömve volt. 14,000 ember nézte ezen egyetlen boxolást, mely Jim Britt és a néger Joe Gans között történt. Ehhez aztán fogadási asztalok vannak feltéve, hol fogadást kínálnak egyikre, vagy másikra. Ezen az asztalon 800,000 dolláron felül ment a fogadás. Ez a múlt hónapban történt. A birkózás ugyanilyen, hanem egy kissé veszélyesebb, mert mikor meg- inditnak, mi nem állunk meg, mig egyikünk le nincs terítve. Két leg­jobb dobás, vagy leterités a három, vagy három az öt közül. Ez eltarthat, órákig. Én és Tom Davies egy eana- dai birkózó Astoriában 6 és fél óráig birkóztunk aug. 17-én, ezen évben. Holnap este, azaz nov. 30-án újra birkózóm itten ezen kis városban, melyben most ezelőtt két hónappal letelepedtem Birkózni fogok a Tér rible Svéd-del, ki 45 fonttal nehe­zebb mint én és nagyon jó birkózó. — Victoriából jön ide, hogy en­gem leteritsen. De hiszen, nem hi­szem én! képviselő Kende Zsigmond és dr. Fechtel Jánosra dr. Kardos Samu (Debreczenből), a város kulturális tö rekvésére emeltek poharat, mindket­ten nagy hatással. Uray Géza, Kői csey Antalt, Jékey Móricz Uray Gézánét éltette. Feiköszöntöket mond­tak még Ratkovszky Pál Bakcsy Gergelyre, mint a muzeum szakosztály elnökére, Csomay Imre a Kiss Gida emlékére dr. Böszörményi Emil Kölcsej'-családra, Kölcsey Antal az egyesületre, Borsos Benő dr. Fodor Gyulára és dr. Schőber Emilre, Bak­csy Gergely a küldöttekre, dr. Fejes István dr. Kardos Samura. A kitü nőén sikerült közebéd d. u 4 órakor ért véget. Szinházi estély.­Este a sziuházban nagyszámú elő­kelő közönség jelent meg s majdnem az összes helyeket elfoglalta. Az es télyt Nagy Vincze szavalata nyitotta meg. Szabados Ede ref. főgimnázium tanár Prológját szavalta nemes hév­vel, kitűnő felfogással. Érczes hangja a pathosz erejére és hang hordozásá­nak simulékonysága másnemű érzések kifejezésére is egyaránt alkalmatos A Prolog úgy elmélkedő, mint lelke­sítő részében szerencsésen egyesíti magában a költői inventió szépségeit A közönség a szavaiét és szerzőt egy­aránt meleg rokonszenvvel tapsolta. A műsor második száma elé nagy érdeklődéssel tekintett a közönség. A rendezőség ugyanis az ünnepélyen való szereplésre Petrás Sárit, a Népszín­ház művésznőjét, az operettnek e nem I rég feltűnt ragyogó tehetségét nyer­te meg. A művésznő Farkas Imre országosan ismert széptehetségü ifjú költő társaságában jött hozzánk, ki egyszersmind a művésznő zongora kíséretének hálás szerepére is szives volt vállalkozni. A közönség hatalmas tapsai között jelent meg maga az üde bájosság színpadunkon, s két gyönyörű virág­csokorra! tüntette ki Őt, a legszebb virágot. Játékának művészete egy­szerre meghódította a közönséget s fényesen bebizonyította, hogy arauy- lag kis terjedelmű hanggal is mennyi finom árnyalat kifejezése áll az igazi temperamentum rendelkezésére. Igazi vérbeli müvészuö, aki valóban játszik, nem eltanulva, utánozva a hatás eszkö zeit hanem önmagábul természetesen fakasztva kedélyének gazdag forrá ár. A taps minden egyes énekszáma után frenetikusán ujult meg s csakis abban a reményben szűnt meg a foly­tonos kihívás, hogy a műsor folya­mán ismét szerepelni fog u művésznő Ezután Füredi Sándor hegedűmű­vészünk lépett a színpadra. Benkő Miksa zongora tanár kíséretében két darabot adott elő. Schubert-Wiihelmy Ave-Maria-ját és Wieniawszky Scher- zo-Tarantelle-jét. Kiváló művészete mind a két genre-ban lebilincselte a közönség figyelmét. Amaz elsőben a mély érzés tiszta tónusa, remek vo­nóhordozással, az utóbbiban a briíli áns technika temperamentumos elöa dással keltett nagy hatást. Dr. Fodor Gyula olvasta fel ezután „Múzeumi csendélet“ czimü humorisztikus elme­futtatását. A felolvasó élénk képze­letében a muzeum tárgyai megeleve- nülnek és szellemesen jellemző pár­beszédekben idézik fel a múlt emlé­keit, melyek a jelenkor bizarr ellen­téteivel szembe állítva a humor bő anyagául kinálkozuak. A valódi hu­mor forrásból fakadt szellemes felöl vasasba többször helyi és személyi vonatkozásokat is illesztett a szerző, állandó derültséget ke! ve a hallga­tóságban. Sajnálatunkra Naeter Ella kisasz- szony a m. kir. orsz zeneakadémia növendéke, kiuek tehetségéről már sok szépet hallottunk, nem jöhetett le vendégszerepel ni, mert épen vizs­gálatával volt elfoglalva. Egyike volt a műsor legsikerültebb számainak a Mándy Bertalan forgalmi főnök és neje szereplése. A Mándy Bertalan gordonkáját óka művészi ma­gaslaton állott. Egy spanyol Serena- dot és egy angol dalt. játszott sok finomsággal, s nejének preciz zon­gora kíséretében, ki iránt a kör szili tén gyönyörű virágcsokorral fejezte ki háláját vállalkozásáért. — Ha megemlítjük, hogy Petrás Sári móg- egyszer megjelent a lámpák előtt s utánozhatlan kedvességgel énekelt, és játszott s hogy Benkő Miksa zougora tanár művészetében ismét alkalmunk nyilt gyönyörködni, azt hisszük ezzel egyszersmind azt is elmondtuk, hogy az egész szinházi estély minden ré­szében igen jól sikerült s a rendezők teljes megelégedéssel gondolhatnak a magas színvonalú műsor teljes sikerére. Színház titán a közönség nagyrésze a Pannóniába ment s kellemes társas összejövetelben beszélgette meg az ünnepély mozzanatait. Ä siketnémákról.*) Nagyon tisztelt hölgyeim és uraim ! Áttérek ezek után tanitásmódunk ismertetésére. Aki ez ideig a siket- némák tanításáról semmit, vagy csak nagyon keveset hallott, azt leginkább az a körülmény- lepi meg, hogy mi tanítványainkat beszélni tanítjuk meg. Igen, mert összes tudásunk legközvet­lenebb megszerző eszköze, közvetítője és megörökitője a beszéd, a nyelv. Hogy beszéd nélkül, a műveltségnek mily alacsony fokán volna az ember, jellemzően bizonyítják a siketnémák, akik a, természetes utoa-ixródon nem tanulhattak meg beszélni. Ha tehát, a siketnémát állatias álla­potából ki akarjuk emelni, ha müve leden és érzéketlen lelkét kiművelni kívánjuk, előbb meg kell tanítanunk beszélni, hogy a beszéd által az isme­reteket birtokába juttathassuk Kétféle nyelvre tauithatnónk meg a siketnémát: a jelnyelvre, melyet mint az épérzókü, az anyanyelvet intézetbe kerülése ólőtt már is tudott és a hangzónyeivre, mellyel mi ép órzéküek érintkezünk egymással. — Ha jelnyelvvel történnék a tanításunk, akkor az ránk és tanítványainkra néz­ve sokkal könnyebb és gyorsabb me­netű volna, ámde ez esetben a siket- némát csak sorstársai számára mű­velnünk ki, a hallók társadalmának tagjaival sem ő nem érintkezhetnék, sem azok nem érinkezhetnónek vele, mivelhogy egymás nyelvét kölcsönö­sen nem értenék meg Nekünk pedig az a czélunk, hogy a siketnémát a hallók társadalmában való boldogul- hatásra képesítsük s e czólunkat csak úgy érhetjük el, ha tanítványainkat a jelnyelv teljes mellőzésével, a hagzó- beszódre tanítjuk meg. Az épérzékü a nyelvet hallási érzé­ke után tanulja. Ugyanazon szókat, kifejezéseket környezetétől számtalan­szor hallja csecsemő korától kezdve, egyiket-másikat megkísérli utánozni, a gyakori utánzás közben a szóké- peknek assocíació utján a leiek tar «.almat ad s ekkép észrevétlenül, min­den fáradság nélkül mondhatnám, *) Felolvasás, melyet szerző május hó 25-én Szatmárnémeti sz. kir. város kö­zönsége előtt tartott. (Szerk.) játszva tanul meg minden ember beszélni. Természetesen a sibetnémáknál kis­sé fáradságosabban és hosszadalma- sabban megy a dolog. Hallásuk nem lóvén tanítványainknak, más érzék­szervekre kell alapítanunk a beszéd tanulást. Ilyen érzék szervekül ajánl­koznak a látás és tapintás szerve. A beszéd ugyanis nem csak hallható, hanem látható tünemény is egyszers- mint. Az egyes hangok kimondásakor más és más aiakot öltenek s e küiöm- böző alakokat a szem észre veszi, sőt alapos megfigyelés után az illető utánozni is képes. Ha például á haugot ejtünk, a szájunk mérsékelten kinyílik, nyelvünk szájüreg fenekére helyezke­dik, gégénk rezeg. A szájrószek állását asiketnéma látja s igy utánozhatja: a gége rezgését pedig ujjai begyével érzékeltetjük vele. Ha már most ekk ép a siketnéma jól megfigyeli a mi beszédeink állását, gégénk működését, hosszas gyakorlat által képessé lesz a hangok viszonylagoson tiszta kiej­tésére. Amint kát hangot kitudnak ejteni tanítványaink, azonnal össze­kötjük a két hangot szóvá. Minden hang és szó kiejtése után azoknak Írott kópét is megtanítjuk s minden kiejtésnél szónak jelentését is megad­juk s a már tudott szóknak és kifejezé­seknek használatát lépten nyomon megköveteljük, hogy igy a siketnéma a beszéd értékes voltáról meggyőző­dést szerezvén, annak tanulásához és gyakorlásához kedvet kapjon. Növendékeink az első osztályban megtanulják az összes hangoknak s mintegy kétszáz szónak és kifejezés­nek kiejtését és jelentését is. A II. osztálytól kezdve a nyelvta­nilag helyes beszédre tanítjuk növen­dékeinket. Fokozatosan lépésről-lépós- re haladunk előre, mignem a "VIII. osztály elvégzésekor nővén dékeink gondolataikat elég szabatosan kitud- ják fejezni szóban és írásban s a mások beszédét is képesek megérteni. A beszódtanitáson kívül tanításunk anyaga felöleli mindazt, amit a hat osztályú népiskola tanterve magába foglal sőt némi részben még túl is haladjuk azt, amennyiben ieánynöven- dékeink mint keresetképes varrónők lépnek majd ki intézetünkből, fiu- növendókeink pedig az ipari pályára alaposan előkészíttetnek. íme nagyon tisztelt hölgyeim és uraim, csak igen röviden ezekben le­hettem szerencsés tanítás módunkat ismertetni. Amit pár szóval elmondók, annak a gyakorlatban való kivitele nekünk fölötte sok nehézséget és fáradságot okoz. A tudománynak ide vágó minden ismerete szükséges ahhoz, hogy mi nehéz feladatunkat megold­hassuk. Legyen azonban, bar eget verő a tudásunk, attól a siketnéma még nem szólal meg, még nem tanul meg beszélni. Az emberi gyarlóságok elnézése iránti türelem s az egyete­me? emberiség jó voltáért buzgó szere­tet szükséges ahhoz, hogy mi pá­lyánk kötelességeit híven betöHhessíik. És ha a nagy munkában kitartásunk erőnk egyszer-egyszer fogytán volna tán, ujult erőt, a kitartáshoz újabb buz­dítást adna nekünk a serkentő szózat, hogy a kiuek megmentésére szántuk életüket azok fáradozásunkra nem­csak rá vannak szorulva, de a lehető legteljesebb mértékben meg is érdem­lik azt. Mikor embermentésről van szó, akkor sem a költség, sem a fáradság nem drága. Mi egész életünket az embermeutós magasztos erényének gyakorlására szántuk, hogy volna hát drága és kímélendő a mi fáradságunk, (Vége köv.) 1905 Újdonságok: Mintákat kívánatra készséggel köidünk. Reklámcikkek: Színes suhogó reklámtaft méterenkint frt. 1.35 Fekete „ „ „frt. 95, 1.85, 1.50 Japáni mosóselyem „ frt —.85 Liberti Sublime minden színben „ „ —.78 Louisienne brilante „ „ —.95 Fekete ruhaselyem méterenként 85 krtól följebb. Menyaszonyi ruhaselymek mtrenkén 78 „ Voile Grenadine a legszebb színekben. Voile de Soie Popeline brillante mindhárom 120 czentiméter szélességű. Dús választék gyönyörű skót-selymekben. Travers csíkos és koczkás Taffta-Riche ruhára és blúzra 120 cm. széles Radium és créppe brillante minden színben. — Louis XV. jellegű chiné és Mille-fleurs-selymek. Gyönyörű csipke-, gyöngy­ös vásznon hímzett-ruhák. Irish csipkék és vászonhimzések. Legújabb! Fekete Roll-tafft 60 cm. frt. 1.90 stb. Szénásy, Hoffmann és Tsa Budapest, Béesi-uteza 4.

Next

/
Thumbnails
Contents