Szamos, 1905. június (37. évfolyam, 44-52. szám)

1905-06-29 / 52. szám

XXXVII, évfolyam, Szatmár, 1905, junius hó 29. csütörtök 52-ik szám, SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI L MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KI kDÓHIVATAL : Rékóczyutcza 9. sz. Telefon : 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a iap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á lejtőn. A politikai válság újabb moz­zanatai, a korona és a nemzet közt a legutóbbi országgyűlésen kiéle­ződött ellentét már éreztetik hatá­sukat a világpiaczon s a gazdasági károk romboló ereje nyilvánul a tőzsdén is, mely az eseményeknek tudvalevőleg a legérzékenyebb hő­mérője. Legjogosultabb ezredéves büsz­keségünk, alkotmányos parlamen- tárizmusunk szomorú romjai he­vernek előttünk; szemünk előtt egy hullámzó, kavarodó nagy ten­ger, melyet a féktelen szenvedélyek és végzetes félreértések hoztak mozgásba. Ennek a közvélemény nagy tengerének egynémely hullámgyü- rüzete elhatott már a külföldre is. A járadék egyre esik s a hanyat­lás mindinkább szembetűnő irány­zatai tanúsít A magyar helyi pa­pirosok árfolyama is hanyatlik, ami arra mutat, hogy a magyar állam hitelét kevesebbre becsülik s fokozódik a bizalmatlanság az ipari és kereskedelmi vállalataink iránt is. Van-e magyar ember, igaz ha­zafi, aki e jelenségeket szorongó aggódás nélkül szemlélhetné ? Ki tudná megmondani, hogy az ország hány millióval lett szegé­nyebbé, mint amilyen ezelőtt né­hány nappal is volt ! Attól lehet már is tartani, hogy Magyarország hitele gyökereiben fog megráz­kódni s a gazdasági és pénzügyi válság az a lejtő, melyen az első mozdulatot szomorúan konstatál­hatjuk. Azt is bizonyosra vesszük, hogy a megyei és városi törvényható­ságok. nagy többsége az adót, ka­tonát meg fogja tagadni; de nagy kérdés, hogy ez az eszköz, mely lehet jó is, a koaliczió kezében arra nézve, hogy a koronával megegyezés jöjjön létre, kinek árt inkább : a koronának-e, vagy a nemzetnek ? Az egyenes adók befolyása nél­kül is el lehet valahogy kormá­nyozni az államot, mert o't van­nak a legszükségesebb fedezetek a többi jövedelmi ágakból és kész­letekből. De mi történik azalatt, ha nem sikerül majd a kiegyezés a nemzet és korona között, még pedig akképen, ahogy azt vala­mennyien óhajtjuk ? Mi történik, ha a magyar állam hitele össze­roppan, ha állampapírjainkat a kül­föld hazaküldi ? Nem kell nagy jósló tehetség annak a következménynek a belá­tására, hogy a kamatláb gyorsan fog emelkedni, a bankok és pénz­intézetek a hitelt megszoritják ; maga a földbirtokos is óriási ká­rokat fog szenvedni s mint ilyen- ke történni szokott, a kisemberek mi liői fognak elsősorban a krízis áldozataivá lenni. Már most, ha abból a nagy kavarodásból, ami jelenleg tapasz­talható, kihámozzuk azt a lényeg­beli okot, hogy a koaliczió vég­eredményében ezt a nagy bonyo­dalmat azért idézte fel, hogy azon­nal meglegyen-e minden kívánsága, vagy tokozatosan : nemde nyilván­való-e, hogy a mérleg egyik kar­jára illeszthető ok nem tart egyen­súlyt azzal a nagy áldozattal, me­lyet a mérleg másik karjára, a válság révén felidézett nagy kava­rodás alakjában kell helyeznünk. Hisz magában a koalicziós felirat­ban sincs úgy a követelés, hogy ez azonnal teijesittessék s arra nézve, amit igen helyesen köve- vetelnek, hogy nemzeti irányú in­tézmények létesittessenek, meg hogy a magyar hadsereg nemzeti jellegé kidomboriltassék, azokra nézve a megegyezésnek lényeges, elhárithatlan akadályai fenn sem forognak. Nagy akadálya a megegyezés­nek az, hogy nincsen kellően pre- cizirozva az, hogy a koalíció mit kér ? Azzal, hogy a követelés nin­csen pontosan körvonalozva, na­gyon meg van nehezítve a köze­ledés útja. Vissza kell térni az alkotmány útjára, mert csakis ez az egyetlen mód arra, hogy az ország a nagy pénzügyi és gazdasági válságtól megmentessék. Nagy baj az, hogy amikor a szenvedélyek felhői összetűznek, csak a retorzió nyers, kuszáit hangjait hallhatjuk s az elmék ily időkben legkevésbé alkalmasak arra, hogy az együttes akarat valamely elérhető és általánosan megnyugtató eredmény érdekében munkáljon közre. Pedig erre kel­lene törekedni, mert azalatt, mig a pártok egymás nyakába igye­keznek varrni a felelősséget, a nemzet pénzügyi és gazdasági érdeke olyan lejtőre jut, ahonnan aztán semmiíéle eredmény sem lesz képes a károkat ellensúlyozni. A Szatmáriul épülő' petroleum-finomitó ipari jelentőségének kérdése. A Szatmáron épülő petroleum-fino- mitót közegészsógi szempontból la­punkban már tárgyaltuk, sőt érintet­tük ipari jelentőségének kérdését is, ha az kellő ellenőrzés nélkül fogja a finomításra szolgáló anyagot besze­rezni. — Egy czikk, melyet a „Felső- magyarország“ ez. lapban olvasunk, még inkább rátereii figyelmünket e kérdésre, mely a gomba módra kelet­kező petroleumfinomitókról szólván, Erdélyi képek. Oly kevesen vannak, akik a ter­mészet szépségével pazarul megáldott kis Erdélyünket annak határain kívül ismerik, hogy talán nem végzek fe­lesleges munkát, ha kiszakitok egy lapocskát ezen bűvös-bájos kis ország leírásának könyvéből és azt olvasó­imnak bemutatom. Ott, ahol a gyorsvonat rövid egy­másutánban ötször fut át a Nagy- Küküllőn, erdős hegyek közé beékelve, félig-meddig sziklákon épitve fekszik Segesvár. Isteni vidék, melyhez fog­ható csak Salzburg környékén van s amely vetekedik Svájcznak leírha­tatlan szépségeivel. A város közepén büszkén néz le a magasból a megye­ház, amelynek előterén a segesvári kies völgy halhatatlan halottja Petőfi nyújtja érczkarját a horizonton kéklö Hargita hegység felé. Az óriási bronz szobron valami tiz nyelv hirdeti a nagy költő csodálatos jellemvonásait, melyeket ő maga irt meg ezen so­rokban : Szabadság, szerelem: E kettő kell nekem . .. Szabadságért feláldozom szerelmemet, Szerelmemért feláldozom életemet. . . Bizony, igaz is. Mert ő neki tűz lángolt szivében, a szerelem és a sza­badság tüze. S a szerelem leghatal­masabb lángokat ért el, ha az hazá­jáért született meg forró keblében. Honszerelem és szabadság vezették őt a segesvári csatába, ahol talán ma is porladoznak csontjai. 1849. junius 30 tűnt el a segesvári csatában, de lelkét, emlékezetetét örökre itt hagyta nemzetének, amelynek minden egyes fia úgy, mint ö, a szabadságért har­czol ma is. Ötven évvel később a csata színhelyén megjelent a társa­dalmi és szellemi előkelőség szine-java a fehéregyházi síkon, ahol Petőfi el­tűnt s egyik legnagyobb művészünk és költőnk, megyénk szülötte E. Ko­vács Gyula, a kolozsvári Nemzeti színház tagja, a csata emlékére emelt óriási emlékkő mellett megemlékezett Petőfiről. S ime, a sors úgy akarta, hogy ezen költő is ott lelje halálát a harezmezőn ép úgy, mint az a má­i sik. Hirtelen elhalt a szó a szónok ajkain, — összeesett. Úgy kellett az emléktől bevinni egy közeli őrházba, ahol lefektették. Haller Luise grófnő sietve bevitette a kastélyába, ámde hiába! Kovács Gyula követte elődjét, kilehelte nemes lelkét. — Hoztam egy néhány árvácskát a honvéd-em­léktől és egy néhány szalagot azon vánkosról, amelyen Kovács Gyula a halállal vívódott. Szemeim az emlékoszloptól vissza­tekintenek a déli ferőfényben úszó gyönyörű Segesvárra s azok fölfede­zik azt a kis házikót, amely a város­tól keletre egy dombocskán van s amelyben egy óriási kőoroszlán fek­szik hallgatagon és őrzi Skariatin orosz tábornok hamvait. Mert a Min­denható úgy akarta, hogy a segesvári csatában tőlünk egy szellemóriás, az ellenségtől pedig egy hadvezér lelje halálát. Emlékeik most már békésen vannak egymás közelében s a Ska­riatin emléke mellett döngicsélö méh mézet gyűjteni elröpül a Petőfi szob­ránál levő virágokhoz is . . . I Menjünk tovább. Héjasfalvánál gyorsvonatunk eltér a Küküllő völgyétől és zakatolva, fáradságosan dolgozza fel magát a kaczai magaslatokra, amelyek a Nagy- Küküllő és az Olt vízrendszere közt a vizválasztást képezik. Hosszú alag- uton zakatol keresztül, honnan óriási száguldással siet le az Olt patakocs­kának völgyében Homoród-Kőhalom állomásra. Ezt és a kőhalmi várat elhagyva, az Ölthöz ér, amely kelet­nyugati irányban a Baróti-hegysóget és Geisterwaldot gyönyörű, festői völgyben töri át. A völgy szűk, az Olt nagy eséssel, sietve folyik a fo- garasi medencze felé, a kisérő ma­gaslatok lombos erdői csaknem a va­súiig kiterjeszkednek. Még pár állomás és megpillantjuk országunk délkeleti határ-hegységét. Vonatunk hirtelen kibukkant a Bár- czaság termékeny rónájára, amely délről a Brassó-környéki hegyekkel s a hatalmas Bucsecs északi előhegy­ségei által van határolva. Elrobogunk Földvár régi földsánczai mellett és ftóth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. -------

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents