Szamos, 1905. június (37. évfolyam, 44-52. szám)
1905-06-22 / 50. szám
2-ík oldal SZAMOS 50 szám * összesen 102 kötet könyvet és 339 drb múzeumi tárgyat. Az utóbbi idő ben nagyobb adományokkal gyarapították a múzeumot Meszlényi Gyula püspök, Kende Zsigmond a Kör elnöke, dr. Kardos Samu debreczeni ügyvéd, Ferenczy János nyug. pénztári ellenőr, Hollósi József féuyképész stb, stb. Gyarapodott a muzeum ez évben a mai napig 865 tárggyal, 282 kötet könyvvel és 93 drb okmánnyal. Ez anyagból a múzeumban elhelyezést nyert eddig 1056 féle tárgy és 4 drb okmány, a könyviárban 459 mü 743 kötetben. Jelenben a muzeum a következő csoportokra oszlik : könyvtár, régiségtár, szépművészeti gyűjtemény és természetrajzi gyűjtemény. Ennélfogva a körnek egyik főfeladata lesz a jövőben a meglevő csoportok tovább fejlesztése mellett a néprajzi gyűjtemény megteremtése. Ezek után még az anyagiakról kell röviden elszámolnom S itt első sorban is felemlítem, hogy a muzeum államsegélyben nyert az 1900-ik évben 300 koronát, 1901-ben 400 kor. 1902-ben 400 kor., 1903-ban 400 K., 1904- ben 800 kor. összesen 2300 koronát. A kör a maga anyagi erejéből fordított a múzeumra és könyvtárra az 1897-ik évtől, az 1904-ik évig bezárólag összesen 2677 kor. 50 fillért az 1905- ik évben a mai napig 1128 kor. 30 f iiért és a város által nyújtott segélyből 500 koronát. Ezek szerint fordított a kör a múzeumára ez ideig 6605 kor. 80 fillért. Felsorolom végül a múzeumi szakosztály jelenlegi tagjait, a kik a kör nemes czéljainak megvalósításában t. i. a muzeum megteremtésében az anyag gyűjtés nagy munkájában nagy szolgálatot tettek és tesznek a körnek. Szakosztályi elnök, Bakcsy Gergely' (1899 tői,) alelnök, Jankovics János (1903-tól), előadó, Osváth Ferencz, tagok, dr. Farkas Antal, Fodor György, Koiosey János, Majtkónyi András, Papp Géza, Pethéö György. A szakosztályt nemes érdeklődéssel bölcs tanácsaival támogatta mindig körünk érdemes titkára dr. Fodor Gyula. A muzeum és könyvtár teljes berendezése a szakosztályi elnöknek jutott osztályrészéül, mely nagy munkájában hathatósan támogatta őt dr. Schőber Emil kir. kath. fögimnáziumi tanár ur, ki az ásvány és közet-gyüj teményt szakértelemmel, buzgó odaadással rendezte s a múzeumi tárgyak névjegyzékének a tárgycsoportra vonatkozó részét megírta. Lekötelező szívességéért fogadja a kör hálás köszönetét e helyről is. A rendezés fáradságos munkájából kivette részét két kedves tanítványom Kovács Gyula és Nagy Béla VIII. o tanulók, a kik április hónap közepétől kezdve a mai napig minden szabad idejüket e szent ügy szolgálatára szentelték s a tárgyak tisztítása, elhelyezése, számozása elnaplózása, névjegyzékbe vétele körül kitartó szorgalommal buzgólkodtak s fáradhatatlan munkatársaivá lettek a szakosztály elnökének. Méltán kiérdemelték a kör hálás köszönetét. A szerény kis gyűjtemény' tehát készen áll a nagyközönség kulturális érdekeinek és szellemi szükségleteinek némi mértékben való szolgálataira — Ma megnyílnak nem egy fényes palota kapui, hanem két szerény szobának ajtói, hogy terjesszék a fényt a világosságot. A Kölcsey-Kör a közművelődés mezején egy' uj ösvényt vágott Szatmárnémetiben. De ez ösvény' még rögös, még göröngyös Sok nagyon sok itt még a tenni való, hogy' e keskeny, rögös ösvény a kulturális követelményeknek megfelelő, . tágas járható utjává váljék. De én hiszem és remélem, hogy Szatmárnémeti sz, kir. városának minden szépért és jóért lelkesedő közönsége valódi munkatársa lesz a Kölcsey-körnek e nagy czélja elérésében s ezt hiszem és remélem főképen azért, mert tudom, hogy csak az a nemzedék számíthat az utókor elismerésére és hálájára, mely felemelkedik a kultúra magaslatára, azt tovább fejleszti s úgy adja át az utókornak. hallatszott, mikor fürge léptekkel lesietett a lépcsőn. A nagyságos asszony pedig még akkor is ott állott a szoba közepén, mint egy holdkóros, öntudatlanul. Öt perez o;ulva fedett üveges határ robogott ki a szürke palota udvaráról, a nagyságos ur ült benne egyedül Mikor kiértek az utczára, a nagyságos ur utasítást adott a kocsisnak : — Hallja Zsán, maga fiam csak megyen utczáról-utczára, egyót sem hagyva ki s amelyik háznak az ablakában meglát egy aranyozott fehér- cserépbe ültetett, halvány lilaszinü, kerekvirágu növényt, az előtt a ház előtt maga megáll Zsán és akkor maga kap tőlem tiz darab aranyat, értette Zsán ? Zsán majd hogy le nem fordult a bakról, úgy elszéditette a tiz darab aranynak még az említése is. — Igenis értettem, nagyságos ur. Nagyon kevés ideig tartott az utazás. A kocsi a főtérről bekanyarodott egy mellékutczába, melynek két oldalát mint odahimezet-o egyenlő czak- kocskák szegélyezték az egy’forma stylü fehérre meszelt házacskák, fehér függöny'ös és rozmaringgal díszelgő ablakaikkal, msly az utozának HIRROVATRózsa- és cseresznye-ünnepély. Irta: dr. Fechte! János. A Nőegydet rózsa- és cseres; ;.ye- ünnepéiyót f. hő 18-án tartotta a Kossuth-ker then. Mivel a megelőző napokban szakadt a jótékonynak legjobb akaratttal sem nevezhető sürü eső, a reudezö hölgyek tépett szívvel tekintettek a mindinkább boruló jövendő elé. S a midőn szombaton is kitartott a fellegekből való rendületlen és állandó leereszkedés: ’ 11 órakor elnökünk, Uray Gézáné mélyen megszomoritott szívvel hívta össze vihar-és esőedzett táborkarát s ott megkérdezte a hallgatva körülte ülő hölgyeket, hogy most már aztán ezen udvariatlan hulló vízzel szemben mi a teendő ? Nem tudtak, nem bírtak határozni s stylszerüen könyes szemmel tekint- getve ki a szabad ég alá, megkönv- nyült lélekkel járultak hozzá a még mindig remélő elnök ama határozati javaslatához : Hölgyeim ! tekintettel az ügy fontosságára, határozzuk azt, hogy majd csak délután fogunk határozni. Mi eddig még mindig elértük azt, amit el akartunk érni, teljes meggyőződésem, hogy az idő hirtelen kedvezőre fordul. Egy nehezen hivő kis asszony' ezekre a merész és prófétai kijelentésekre azt súgta a szomszédjának: Elnökünk hatalmas. Sokat meg tud csinálni, meglepő sikerek mestere, de már, bár ez a köteles loyalis hódolattal ellenkezik is, kimondom, hogy' bizony'csak esni fog ám holnap is. A gyűlés az elnöki propozició értelmében határozott s nehéz aggodalmaktól gy'ötörtetve oszlott szót. Én a fiukat nyaggató elfoglaltságom miatt az értekezletre el nem mehettem, de megüzentem, hogy mivel csalhatatlan aneroidom esőt jelez, de mag két katonatiszt és két pap, kik szakértők, szintén rósz időt jósolnak, a mulatságot okvetlenül el kell halasztani. Hiába, sárban, vízben még a leglelkesebb nőegylet-pártolók sem vigadnak, a kocsik elébe meg a ma- gistrátus odaverette a fehér czölö- pöket. A mozgékony' és Őrök elfogaltságu főjegyző Ferencz Gusztáv meg kétségbeesve méregetve a szobát, mega felhőlepedők horribilis terjedelmét, egyre kérdezgette tőlem, hogy ugyan mit gondol, kollega ur! Talán csak könyörül rajtunk Jupiter Pluvius. Mégis csak csúfság lenne, ha lemaradnánk ! „Négy hete lótok-futok, telefonozok, Írok és terveket rajzolok, a meghívókat is mind elküldtem, a saját vendégeimet elhívtam a tornaklubbó1, madarászi birtokomról, a „Szamos“ szerkesztősége lelkesedik és tessék ! „Hja, barátom! válaszoltam én, már ez igy van Le vagy'unk tőrve, agyon leszünk esőzve. Itt nincs remény’!“ Az általános kétségbeesésben azonban, ime meggondolja magát az idő s elveinek fentartásával, mint ahogy az érett politikusok és városatyák a contrára szavaznak, — letépte magáról a felleg köpenyeget, a rongyokat szerte szórta a tisztuló égen s olyan megadja ama bizonyos alsónegyedii jelleget és elnevezést — Itt vagyunk ! A nagyságos ur fürgén szállt ki a kocsiból s első dolga az, hogy kutató pillantással néz körül. — Ahán, ni, nini, a kristálytiszta ablaküvegen kaczéran kandikál ki a Malvin nagy'sága virágja s a rozmaring és mályvák serege mint szerény falusi lányok a fővárosi úri hölgy'et veszik körül tisztességes távolságban. Egy jó óra is eltelt, hogy a nagyságos ur bement az utczaajtón. Zsán jól látta, hogy aztán nemsokára egy finom női kéz bevette az ablakból a virágot. S mikor kijött a tanácsos ur, egy csodaszép leány kisérte ki s mikor felült a hintóba s a leányka átadta neki e virágot, amit előzőleg az ablakon bevett volt, a nagyságos ur hangos csókot ezuppautott a leány kezeire. — Oh, az ő gazdája kezet csókol egy leánynak, aki ilyen egyszerű házban, ily szegény utczában lakik. Csodák történnek! — Zsán, a távírdához ! Negyedóra múlva a távirat rendeltetési helyén volt Györkön. Kiss Ödön szolgabiró ur körülbelül ezeket olvasta ki belőle: Kedves barátom ! Tudom, a fiam nálad van. Mondd, jöjjön haza, a „virágot“ megtaláltam, este várjuk. Barátod: Gaály. Este megjött Andor. A fehér szalon ban várták. A nagyságos ur a zongorán nyekegtetett valami német románezot, a nagyságos asszony meg harisnyát kötött s az ünnepélyes pillanathoz méltóan nagyon buzgóan és komolyan. A papa is, meg a mama is szeretettel ölelték magukhoz. — Te rossz, itt hagytál volna, hát ez a bizalom, a hála, ezt érdemeltük, úgy neveltünk ?- És mega virágomat is elvitted, — szólt a mama, — kéretlen elcsented . . . Andor urfi is meg volt illetődve, kissé restelte a dolgot, hát a titkot nemcsak a tyuk, hanem a tanácsos urak is kikaparják. Mondott volna valamit a mentségére, hanem c. tanácsos papa megelőzte : No, csak csitt, egy szót se erről, a virág megkerült, tehát az anyád dolga rendben volna ; hogy a te dolgod is rendben legyen, — s ezzel fényes karikagyűrűt tartott fia szemei elé, parázs szép verőfónyes délutánt rögtönzött, hogy no! A hölgyek az első napsugár csókjára rögtön összeszaladtak. Most már határozzunk! És elhatározták, hogy lesz ünnepség azért is ! Lett is és minő! ! Az egész város kizarándokolt vasárnap délután a Kossuth-kertbe nézni a csudát. A rendezők már szombat délután künn termettek a Kioszkban, mindent apróra megvizsgáltak és elrendeztek. Vasárnap délután szigorú képű csendőrök állották el a kerti bejáratot Ruprecht Józsi pedig elfoglalta Kom- ka Alajossal a helyét a pénztárnál s olvasgatni kezdte a jegyeket. „Te Józsi! hát aztán mind el akarod adni ezt a tenger sok bilétet ?“ „El ón és el is adom, ha az ördög is elviszi azt a Böcköt“ „Mit mondasz ?“ „Az az, hogy a publikumot. A politikára gondoltam az imént, meg a magyar vezényszóra.“ És Józsi szavának állott. Eladta a jegyhalmazt és este a Laczi konyhán, a hol ón tanyáztam, elégedetten közölte velem, hogy : 111 a zsebemben 600 korona. „Ejnye te derék ember vagy fiam, gyere csak, aztán igyál egy jót a Jan- kovits fonatos csobolyójából, fizetni sem kell érette.“ És Józsi ivott ! Hogy mi volt oda künn, azt csak látni kellett. Nem tudom én azt leírni! Vásár, melyen szép asszonyok és leányok egész serege rengeteg pénzforgalmat csinált. Vidám vigadozók, a melyben a város minden épkézláb embere részt vett. Hangulat, melyet a jelenlevők min- denike örvendezve tőle teihetőleg fokozott. A zajongó élet a kioszkban, a kioszk terraszán és főképpen a dombon hullámzott. En mire a dombra jutottam a vezető hársfák alól, annyi szelíd kapaczitá- ásnak voltam kitéve, hogy apró pénzemet sietve elhintve, teljes gőzzel iparkodtam a domb Ígéret földére. Amint odaértem Morvaynó hirtelen előmbe állt. Kérem, kedves titkár ur, itt az asztalunk ! Tessék leülni. Ugy e pörkölt tetszik, — hozom, — Ilonka tölts csak bort ! Ej, ha ! micsoda szívesség ! Le ültem. Ettem ittam bőven s mondhatom, még ma is érezem. Közben benéztem a Laczi sátor alá, illetve, a ti dolgotok is rendben le- gy’en, vidd el ezt a gyűrűt annak a kedves, szép fiatal leánynak, akinél kedvemrevalóbbat soha nem választhattál volna, kópé ! Mondd neki, fogadja el tőled jegygyűrűként, aztán legyetek boldogok, a többi az én dolgom, meg az anyádé, hehehe . . . * Zsán az Andor urfi lakodalmának napján, az előbbi események után körülbelül hat-nyolez hét múlva, megkapta a nagyságos úrtól az Ígért ösz- szeget, csengő aranyokban. * Én meg csak ismét elnevetem magamat. Az élet-filozofia azt a talányt adta fel az élet romanticizmusával foglalkozó lelkemnek, hogy hogyan Írtam volna meg ón ez igénytelen történetet akkor, ha a virág, a chryzanth nem kerül ki az ablakba, hanem a szobában hagyják ? ! Nos, hát akkor miért hiszünk a sors végzésében, akinek a vél etlen a segítő társa ? ! . . . „Intézetemben vegyészeti tisztítás végett átadott férfi ruhákon kisebb javit-ást díjtalanul végeztetek saját szabóm által“. Kitűnő vasalás. Üzlethelyiségek: Kazinczy-u. 14. (Gutman-palota), Kosuthlajos- utcza 26. (a hid mögött). — Joó Sándor műruhafestő, vegyészetitisztitó. Zrinyi-utcza 29 szám.
