Szamos, 1905. június (37. évfolyam, 44-52. szám)
1905-06-18 / 49. szám
( »>5 VI 19 \ XXXVIL évfolyam. Szatmár, 1905. június hő 18. vasárnap Ur r*l —r-tGy ■-----— 49-ik szám. SZAMO POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Japán és Magyarország. A hat európai s az egy amerikai nagyhatalomhoz kihetetlenül rövid idő alatt most egy hetedik csatlakozott: Japán. Anyagilag és szellemileg nemcsak, hogy a kultur nagyhatalmak közé emelkedett, de egyiknek-másiknak, mint például Oroszországnak már fölötte is áll. Honnan ez az erő, ez a csodás faji képesség? Honnan van az, hogy ez az aránylag kicsiny nép le tüdta verni az orosz óriást. — Honnan van az, hogy a 400 millió lakossal biró Kina Japán mellett még csak meg sem állhat sem a kultúra, sem a hadviselés tekintetében? Az erőt s a tudást bizonyára számtalan forrásból meríti a japán nép, de egyike a leggazdagabb forrásoknak kétségtelenül a Csiu-Csicsu, a testnek rendszeresen való edzéséről szóló tan. Csiu-Csicsu-nak hívják azt a japán szokásban gyökerező törvényt, amely szerint a gyermekeket nevelik, az ifjakat edzik. Hajdanában a Csiu-Csicsu monopóliuma volt a Samurai törzsnek a japán nemesség és a harczosok osztályának, de midőn egy félszázad előtt Japán modern alkotmányos ország lett, a Csiu-Csicsu törvény hatályát kiterjesztették minden néprétegre. A Csiu-Csicsu főparancsa: a mértékletesség evésben és ivásban. Ez a mértékletesség átment már a japán polgár vérébe. Ezen felül a feltétlen tisztaság. A világ egyetlen népe sem fürdik annyit és oly szenvedéllyel, mint a japán. Egyedül Tokióban kilenczszáz nyilvános fürdő van. Előírja ez a törvény azt is, hogy a gyermeket, az ifjat lehetőleg a szabad levegőn tartsák a szülők naphosszat. De a melegebb időszakok alkalmával is az éj legnagyobb részét a szabad ég alatt tölti a japán. A testedzésnek egy jelentős módja a karok erősítése, az izom- fejlesztés, melyet ma már teljesen európai mintára csinálnak. Ezenfelül a test gyöngébb részeit : a lágyékot, a hasat, a nyakat, a koponyát folytonosan edzik, hogy az ellenállásra képessé s a külső behatások ellen lehetőleg érzéktelenné tegyék. Ha már elég erős és kifejlett az ifjú, tornázásra, vívásra, súlyemelésre s ugrásra tanítják. Ez a tanulás kötelező, senki ki nem vonhatja magát alóla. Naponta több órát vesz igénybe, a testedző sport nemcsak a módosabb, hanem a munkás fiatalságnál is. A Csiu- Csicsu szigorúan megtartott törvény, nem kevesebb mint háromezer esztendős. Nagy súlyt helyeznek a birkózásra, a japán birkózók a legügyesebbek a világon. Mindezeket azért mondjuk el Hankoek amerikai japánbuvár tudósnak legutóbb megjelent könyve nyomán, hogy lássuk, mennyire el vagyunk mi maradva a testedzés tekintetében. Vitéz, erőteljes íaj a magyar, de vájjon a test művelése nélkül meg fogjuk-e tudni tartani ősi erényeinket ? Nekünk nemcsak, hogy törvényünk nincs a test edzéséről, de életmódunk és iskoláink egyenesen ugv vannak berendezve, hogy azok elpuhitják, sőt olkorcsositják a testet. Semmi gondot nem fordítanak arra, hogy a magyar iíjuság haladása a tesh erőben, az ügyességben, a fizikai ellenállás képességében lépést tartson a szellemi haladással. S innen van az, hogy fiatal aggastyánok járnak köztünk, kiélt, vézna, erőtlen ifjak, kora- érettek és gyenge jeliemüek. Mert nagy tévedés azt hinni, hogy ed- zey yestben nem lakhatik edzett, kipróbált lélek. Sőt ellenkezőleg. A legnagyobb lélekre is bénitólag hat a testi hitványság s valahány nagy szellem élt, azoknak a testében is volt valami rendkívüli energia. A tesi erő és ügyesség önbizalmat ad az élet legválságosabb körülményei között is és fokozza a lélek energiáját. Igaz, van sportunk. De az részben felette jelentéktelen, részben hasztalan. Hódolnak nálunk a vívás és a lóverseny sportjának. A vivás felette egyoldalúan fejleszti az izmokat s a lóversenyről tudjuk, hogy az nem sport, hanem a legerkölcstelenebb intézmények egyike. A külföld ebben a tekintetben messze jár előttünk. Német- és Francziaországban, Angliában cs Amerikában a sport, az igazi testedző sport már meghódította a társadalmat s annak vérévé vált. A japánok háromezer esztendős Csiu-Csicsu törvényét figyelmébe ajánljuk a mi intéző köreinknek. Törvényt kell itt is hozni a testedzésről s ennek megfelelően kell reformálni a nevelést és s tanítást. A Csiu-Csicsunak köszönheti Japán, hogy olyan fiai vannak, akik játszi könnyűséggel verik le a világ legnagyobb katonai hatalmának haderejét. Nekünk is ilyen törvény kell, hogy egészséges, erős, fiatal nemzedékünk legyen. A Szatmár-Németi Kölcsey-Kör muzemma keletkezésének és fejlődésének története,*) Irta : Bakcsy Gergely. Minthogy az akkori vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a törvényhatósági, községi, felekezeti és egyesületi Egy cserép chryzanth. Irta : Papolczyné Bartók Ida. A múltkoriban egy jó ismerősöm adott egy cserép chryzanthot ajándékba. Mód felett megörültem e divatos virágnak, miről olyan sok szépet olvastam és hallottam mostanában, a virága gyönyörű, az illata kellemes és múltja van a virágok történetében és kedves, illatos lényéhez, mint szerelmes, bős hadvezérhez egész legendakor fűződik. Mikor nekem a fent említett jó barátom ideadta a virágot, a helyett, hogy az ajándékot értékéhez képest kellő komolysággal fogadtam volna, elnevettem magam. Jaj, de resteltem a dolgot, — hisz elvem az, hogy még álmomban se bántsak meg senkit és ime. Még észre is vették hamiskás mosolygásomat, mert valaki indigná- lódva kérdezte : mit nevetek ? Akkor nem volt fizikai időm mentegetni magamat, hogy egy történet jutott eszembe — és ’óh, csodák csodája, e szomorúság szimbólumaként szereplő virág látásakor egy megmosolyogni való naiv história. Most van időm s a mentségemre le is irom. * A csöndes szobácskát megüli a rejtelmes félhomály, meg az ablaknál álló kis asztalkára helyezett nehány cserép virág édes illata. A fényes csinos kis kályha sem fukarkodik melegség dolgában s mikor néha nagy mérgesen duruzsolnak tenne a hamvadó hasábok, tiltakozva a megsemmisülés ellen, egy-egy láng is kiöltögeti fényes nyelveeskéjót, melynek világos sugara ilyenkor ha- miskodva veszi körül egy ábrándozó leányka szép barna fejecskéjét. A leány egészen közel ül a kályhához, parányi lábacskáit reá téve annak félig kihúzott hamutartójára, a fejét a szék magas támlányára nyugtatva — álmodozik. Ti fényben, pompában felnevelt urikisasszonyok, ti elkényeztetett automaták, kik divat szerint öltözködtök, divat szerint esztek, isztok és divat szerint éreztek is, ti, kik csak fényt, kényelmet ismertek, kik nyáron kerékpáron, télen a báltermek sime. parketjén nyargalásztok, kiknek van papátok, mamátok, szép ruhátok (csak legtöbbször szép lelketek nincsen), van mindenetek amit szemetek, szátok megóhajt, nem dobban-e meg szivecskétek arra a tudatra, hogy egy szegény, veletek egykorú leány egy egyszerű szobáeska fehér falai között még álmodozni képes ? — Bizony az ideálizmus nem mindenkor a gazdagság kiváltsága ám ! De hát a sors ne kárpótolja azt a másikkal, a kitől az egyiket elvette ? Ki tudja, milyen csodás meseországból tért meg a leány csapongó képzelete, mikor az ismert kopogtatásra azt mondta: szabad ! Szép növésű fiatal ember lépett a szobába s az eléje siető leány mindkét kezét tisztelettel emelé ajkához. — Megint sirtunk ? — Hogy is ne, volt is eszemben, szólt a leányka, miközben a meg- gyujtott lámpát egész közel tartá az arczához. — Látja ? Bizony néha a legjobb festő sem találja el a kellő hátteret a képéhez. Néha napsugár helyett borulat üli el a tájat, tiszta égbolt helyett pedig lomha szürke felleg sötét körvonala képezi a látóhatár szegélyét épen annak ellenkezőjéül, a hogyau a képnek kifejező karaktere azt megkívánná. Ha most, valaki belátna ebbe az egyszerűen szegényes szobácskába, a melynek falait egy pár ócska festmény-utánzat, bútorzatát két asztal, egy fehér térítővel letakart ágy, egy dívány és két szekrény meg néhány szék képezi, aztán meglátná benne ezt a két ember fiát, a leányt hajlékony ezódrus termetével, merészen iveit értelmes barna szemeivel, kicsiny ajkával, melynek hallgatása is beszédes, a fiatal embert elegáns megnyerő külsejével s azzal a kifejezéssel arczán, mely a koránérett, de határozott jellemű emberek sajátja, — hát akkor azt mondaná az a valaki : Bizony, bizony, művész uram, sehogy sem illik ez a staffáge ebhez a képhez ! — Hát aztán, ha nem sirtunk, mit Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czifőraktára. • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők - valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ------
