Szamos, 1905. június (37. évfolyam, 44-52. szám)
1905-06-11 / 47. szám
47. szám. S Z A M OS 3-ik oldal < Azelőtt való esztendőben az erdélyi hadak és a váradi basa nyugtalanítván Szatmár várát Dóczi várkapitány többször rajtok csapott és elriasztotta az al- kalmatlanko dókat. Az ilyen kirohanásokban részt vett Némethy Gergely uram is, aki egy alkalommal Aranyosmegyesig kergette vissza Báthori Gábor erdélyi hadát a szatmári hajdúkkal. Ez vitézi tett volt, de amit ezután elkövetett, az már kevésbbé dicséri Némethi uram hősiességét. Miként a magistratuális protocollumban emlékezet okáért feljegyezteték, a megnevezett Némethy Gergely alias Konácz az hajdúkkal feldúlta Zirmay György megyesi portáját s minden jószagát prédára bocsátotta, mert az erdélyiekkel tartott. — Zirmay protestatióval élt s Némethi városában törvénybe hívta Konácz Némethy Gergelyt, de a becsületes németi törvénytévő szék a vádlott pártjára állott s a delinqvenst felmentette. Zirmay György uram nem nyugodhatván meg ezen Ítéletben a Zatthmári becsületes tanácshoz apellált. Azért volt tehát 1612. augusztus 31-én a pallos kitéve, mert ezen főbenjáró ügyben készült a belső tanács törvényt ülni. Főbíró uram 30 év körüli daliás barna férfiú volt. Megjelenése maga is tiszteletet parancsolt. De nem csak szemre, hanem valójában is tetőtől talpig férfi volt. A tanácsban kire ránézett, elment a beszélő kedve, künn pedig csak úgy oszlott előtte a vásár. Midőn a tanácsterembe lépett, senátor uraimék fellálván süvegeiket levették s illő respectussal fogadták főbíró uram köszöntését, aki elfoglalván bírói székét siri csendben kezdte rá az imádságot. „A mi segedelmünk jöjjön az Úrtól...“ stb. Az ima után tömlöcztartó a vádlottat bevezetvén a jurátus nótárius felolvasta a németi törvénytévő szók Ítéletét és Zimay György apellátáját. Miután pedig Némethy Gergely mindent beismert, bíró uram legkisebb habozás nélkül nyomban kimondta a szentencziát, hogy vádlottnak feje vétessék és nemes Zirmay György a vádlott fejével érje meg. Zirmay György uram nyilván nem sokat adott Némethy Gergely fejére, vagy legalább is többre becsült volna néminemű kárpóttást feldúlt javaiért egy leütött koponyánál, vádlott fejét nem kívánta s eDgedve a kéréseknek elhárította a pallost a halálraítélt fejéről vele az alábbi egyezséget kötvén a törvény előtt, amint a protocollum szerint szóról-szóra következik. „Én Némethy Gergely alias Konácz adom mindeneknek tudtára az kiknek illik és az én levelemnek folyását olvassák és láttyák, Hogy az elmúlt 1611 Esztendőben, való hadaknak járásában Én is az hajdúkkal eggiüt jároán és eggiezvén akkorbely állapotban mindenben, Mentünk volt a többiekkel eggiüt az Nemes Zyrmay Georgj uramnak házára Meggiesre Tolvajul és ott erözakot az eö kegi- elme házán cselekedvén józágán eő kegyelmekkel oztozván akborbeli állapot zerint tolvajlottam, nem tagadhatom eő kegyelme házán. Mely fac- tumért eő keigelme az Nemes Zirmay Georgj uram engemet az Némethi betsületes városában teörvénben hi- ván die 28. mensis juni anni 1612 és azon Némethi városában pronunciál- tatott és tett törvént, mikor is eő kegielmek Zyrmay Georgj uramnak helyesnek nem ítéltetvén és rajta meg sem nyugodván : Apellálta Z. Gy. uram eő kégyelme, az zathmári böcsületes városa zóki eleiben jobban meghlátásnak okáért die 17 augusti 1612. mely böcsületes város engemet halálra, úgymint nyakoltatásnak nemire és büntetésire ítélt vala minde- nekket fejemre rakván az eő kegielme felelete szerint. — Mindazonáltal sok jámbor feö uraimnak teörekedésére és kérésére eő kegielme az Nemes Zyrmay Georgj az én halálomat meg engedte ilyen bizonyos okok al tt : Hogy én köböm ennenmagmat arra, hogy soha hajdú én uem leszek semmi időben, sem pedig a rajtam telt boszuságért eö kegielmén Zyrmay Gjörgj uramon, az eő kegielme fián iffijabbik Z. Gy. uramon, sem jobbágyán, sem semmi egiób ingó bingó és néven nevezendő józágán és marháján, sem semmi egiéb atyiafiain utriusque sexus jelenvalókon és következendőkön se én magam személyemben se egiebek által setótben se nyilván tudva és tudatlanul zánzán- dékkaí boszut allani, boszut állatni tellyes életemben soha semmi időben nem igyekeszem. Ezt is hozzá adván hogy eő kegielmek Z. Gy. uraimék- nak az én állapotom zerint fizetni fogadok az kárért 100 pengöforiutot. Az eőtven forintját ighérera rnegh fizetni minden okvetetlen jövendő Zent Mihály napjára az jelenvaló 1612. eztendőnek folyásában az eöt- ven forintiát pedig ad diem S. Martini ezen eztendőnek. Annak felette én is kötöm ennen magamat, hogy ez dologhórt az böcsületes két városnak Zathmárnak és Némethinek sem bnszusággal sem kárára nem igyekezem egéz telljes életemben lenni. — Érette boszutállani másokkal is állatni titkon és nyilván soha nem fogok sem az városon sem az mezőkön sót inkább eő kegielmeknek ighérem, és kötöm magamat arra, hogy életemet megjobbitván, zolgláni mindenben igiekezem. Mely enkötésemnek, hogy ha avagy csak az kissebbik részét megháboritanám és felbontanám avagy másokkal háborittatni akarnám. Ezen fejemre pronunciállatot törvénj zerint meghbüntett.esem és tartózzanak az kezesek is mindenütt exeguátni és Zymay Georgj uram kezében adni és fejemre ezen sententiát pronuntiálván fel nijársoltaszam. Az Rezesek ezek rendszerint az kik e;re önmagukat kötötték Rhéczey Ferencz, Rhéozey János, Balia Thomas. Ez kötés lett az böesületes Zathmári város előtt die ultima augusti 1612. Existente judice D. Joanne Nyirö, mellyet mi is irtunk le jövendő emlékezetre fel- bomolhatatlanul.“ (Közli: F ) — Lapunk t. olvasóinak és munkatársainknak boldog pün- kösti ünnepeket kívánunk. * Istenitisztelet rendje. A szatmári ev. ref. templomban Pünkösd első napján prédikál B i k i Károly esperes, agendázik R á c z István r. 1. délután prédikál Lovas Aladár s. 1., ünnep második napján d. e. prédikál Rác z István, agendázik B i k i Káro'y, d. u. prédikál Gachal János s. 1. * Esküvő. Chorin Irén, dr. Cborin Ferencz főrendiházitag és neje Russ Amáliának leánya e hó 19-én d. e. fel 11 órakor tartja esküvőjét a De áktéri ág. ev. templomban dr. Heinrich Antallal, dr. Heinrich Gusztáv és neje Csengery Olga fiával Budapesten. * A városi törvényhatósági bizottság a pünkösdi ünnepek miatt kedden, e hó 13-án délután 3 órakor tartja havi rendes közgyűlését a következő tárgysorozattal: Hitelesítő küldöttség kirendelése, a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgár- mester havi jelentése intézkedéseiről és a törvényhatóság állapotáról. — I. Egyébb közigazgatási ügyek: A Tanácsi előterjesztések: A városi levéltárból a Kölcsey-kör múzeumában való őrzés végett elhelyezett tárgyak átadása. A hegyközség 1904. évi számadása A hegyközség 1904. évi költségvetése. Márczius havi adó elő- és leírás. Ápril havi adó elő- és leírás. Halász Ferencz köszöneté díszpolgárrá történt megválasztásáért. B., városi árvaszók előterjesztése. A 7 éven felüli gyermekek gondozási költségének ! a gyámpénztári tartalékalapból való átutalása. C., Gazdasági és jogügyi szakbizottsági javaslatok : Némely városi készpénzalapok állampapírokban való elhelyezése. A csendőr, rendőr- laktanya és tűzoltó örtanya építési tervei és költségvetése. — II. Hatósági átiratok : Abauj Torda vármegye átirata a választó jog törvényhozási szabályozása tárgyában. Baja város átirata márczius 15-ikének nemzeti ünneppé avatása tárgyában. — III. Magánkérelmek : Ifj. Dr. Fekete Samu kérelme orvosi oklevelének kihirdetése tárgyában. Szűcs Kálmán dijnok 4 heti szabadság iránti kérelme. Békéssy Géza árvaszóki ülnök 6. heti szabadság iránti kérelme. * Lélekemelő családi ünnep. Péchy Antal nyug. tb. főkapitány és neje Cseh Apollónia úrnő julius 17-én ülik meg aranylakodalmukat. A szép családi ünnepnek különös jelentőséget és érdekességet kölcsönöz, hogy a jubilánsok mindegyikének születés napja is ugyanazon napra esik. A hármas családi ünnepély napján a helybeli rk. székesegyházban szent misét hallgatnak, melyen az egész kiterjedt nagy család résztveszen. * Esküvő. Szilágyi György szanisz- lói földbirtokos tegnap d. e. vezette oltárhoz néhai Lázin Pál volt m. kir. honvéd százados leányát Klára kisasszonyt. * Személyi hir. Pajanott Sándor vezérőrnagy, a m. kir. honvéd cseu- dörség országos főfelügyelője, e hó 7 és 8-ik napjain városunkban tartózkodott, mely idő alatt alaposan megvizsgálta a helybeli csendőrség ügy és munkarendjét, a házi pénz lárt s a legénység felett szemlét tar tott. Végül megtekintette az újonnan építendő csendőr laktanya telkét és annak terveit. A tapasztaltak felett a vezérőrnagy megelégedésének adott kifejezést. * A jogügyi szakbizottság csütörtökön délután Kőrösmezei Antal fő- jegyző elnöklete alatt ülést tartott, mely alkalommal elfogadták a vendéglők, kávéházak és kávómérésekre vonatkozó szabályrendelet tervezetet, továbbá a felsőkörtvélyesi bérletre vonatkozólag kimondották, hogy a volt bérlő felszólítandó az általa szer zödés szerint átadni kötelezett, de átadni elmulasztott 19 hold lóhere- vetés pótlására, illetőleg megfelelő kártalanításra s ha e felhívásnak ele- gat nem tenne, bírói utón kötelezendő a város jogos igényének kielégítésére. * Öt éves találkozó. Borbély Ida (tanítónő Kisszekeres) fölkéri azokat, kik a IV. polgári osztályt a szatmári ev ref. felsőbb leányiskolában 1900- ban vele együtt végezték, a kitűzött időre, junius 30-án a felsőbb leányiskola nagytermében jelenjenek meg. * A szatmárrészi gk. lelkész személyi pótléka ügyével foglalkozott a legutóbb tartott gazd. szakbizottsági ülés és folyamodó Hubán G.ula lelkész eddigi működése felett megelégedését fejezvén ki, öt a személyes pótlékra érdemesnek nyilvánította és javasolta a közgyűlésnek, hogy azt folyamodó lelkésznek utalványozza ki. * Kanyaró-járvány városunkban. Dr. Jäger Kálmán tiszti főorvos meg állapította a kanyaró járványszerü fellépését, azonban oly enyhe lefolyásúnak találta azt az eddigi megbete- güléseknól, hogy az iskolák idöelőtti bezárását szükségesnek nem tartotta, miután úgy az iskolákban, mint általában az egész városban minden intézkedés megtörtént a járvány tovaterjedésének meggátlására. * A kereskedő tánoncziskolában jun. 8 áu, ő felsége megkoronáztatá- sának 38-ik évforduló napján d. e. 10 órakor iskolai ünnepély volt, amelyen dr. Feehtel János fögimn. tanár, az iskola tanítója mondott lelkes és tanulságos beszédet Beszédének ama része, amelyben a szent koronát apróra ismertetve, azt mint nemzeti létünk s államunk eszméjének megtestesítőjét értelmezte, valóságos közjogi műremek volt. A beszéd pedagógiai nagy becsét emelte az, hogy minden részében alkalmazkodott a hallgatók értelmiségéhez továbbá szoros vonatkozásban állott az iskola céljával. A történelem valósággal az élet mesterévé lett Dr. Feehtel előadásában. * Öngyilkosság. Ifj. Dulka Elek tasnádi gyógyszerész fia Budapesten egy Károly-küruti szállodában főbe lőtte magát. A szerencsétlen fiatal ember szembaja miatt semmi munkát nem végezhetett, s valószínűleg ebbeli elkeseredésében követte el az öngyilkosságot. * Faraktár a nagygözmalom és Szamoshid közt. Róbert Lipót ajánlatot tett a városnak, hogy a Szamos védtöltése és a hegyi ut, valamint az utkaparói lak és a gőzmalom telke által határolt területből 500 négyzetölet faraktár czéljara 200 korona évi bérért engedjen át neki a város. A gazdasági szakbizottság csütörtökön délután tartott ülésében az ajánlatot letárgyalván elvben hozzájárult ahoz, hogy ez a terület hasznosittassék, de faraktár czóljára alkalmasnak nem találta a közforgalom szempontjából. Ugyanazért visszaadta az ajánlatot a városi tanácsnak, hogy a kérdéses terület hasznosítása iránt tegyen más irányban kísérletet. * A kereskedő-tauoncziskolábau az évzáró vizsgálatok a közismereti tárgyakból junius hó 15-én csütörtökön d. u. 2 órakor lesznek a kir. kath. főgimn. földszinti termeiben. A vizsgálat nyilvános, a tanonezok főnökeit s az érdeklődőket ezen utón hívja meg az igazgatóság. Minden tauoncz köteles a vizsgálaton megjelenni. A meg uem jelenő tanoncz a tanévet elveszti, főuöke pedig az iparhatóság büntető eljárását vonja magára. Dr. Fodor Gyula igazgató. * Váltóhamisitó asszony. Német Lajosné szül. Kisújszállási Erzsébet, németi parasztasszony a napokban egy 70 koronáról s^óló váltót adott be leszámítolás végeit a helybeli Takarékpénztár rt.-hoz. A váltón kibocsátó gyanánt Matolcsy István, elfogadó gyanánt Tóth Lajosné szül.’ Kiss Erzsébet, forgatók gyanánt Papp Lajos és Nagy József helybeli jó módú földmivesek neve szelepeit. — A pénztárnál a váltón levő aláírások kissé gyanúsnak tűntek fel s titokban meg is kérdezték ez ügyben a nevezetteket, kik persze mit sem tudtak az egész dologról. így történt aztán, hogy a pénztárnál a pénz felvételéért jelentkező asszonyt a rendőrség letartóztatta s a kihallgatásnál beismerő vallomást tett. Az ügyet áttették a kir ügyészséghez. * A nőegylet rózsa- és cseresznyeünnepélye, mely a Kossuth-kertbeu junius 18 án délután 4 órakor lesz megtartva, a rózsakirálynő és kíséretének felvonulásával és virágcsatával kezdődik. A kert különböző helyein különféle sátrak lesznek felállítva, melyekben konfettit, szerpentint, mézeskalácsot, pezsgőt, bort, trafikezik- keket, rózsát, gyümölcsöt stb. lehet kapui. Lesz jótékony bazár, automata, továbbá tarka színpad változatos és igen mulattató programmal. A kerti ünnepély legfőbb attractiója pedig körülbelül a Laczikonyha lesz, mely a kettős tennisz pályán lesz felállítva Szóval bő-égés alkalma lesz a közönségnek szórakozni s ezzel a jótékony czélt előmozdítani. A kertbe való belépés felnőtteknek 40 fii. gyermekeknek 20 fillér. * A közig, bizottság a pünkösdi ünnepekre való tekintettel kedden, jun. 13-án délelőtt 10 órakor tartja’ rendes havi gyűlését. * Utczáink fásítása igen szépen halad s valóban elismerésre méltó buzgalmat fejt ki a gazd. tanácsos utczáink es tereink fásítása körül. Nem mulaszthatjuk el azonban megjegyezni, hogy egyes helyeken, mint p. o. az Arpád-utczán és az István- téren ültetett hárs- és platáncsemeték majdnem kivétel nélkül kivesztek, ügy tudjuk, hogy a városi főkertész gondozása alá tartoznak az utczákon kiültetett csemeték is, de a kiveszett ültetvények újakkal való kicserélése tekintetében semmi mozgalmat sem látunk, ügy látszik, fökertészünknek minden tevékenységét a Kossuth-kert meríti ki, holott a szépen megindult utczafásitás nem kevésbbe fontos feladat, mint a Kossuth-kert rendezése. Nincs semmi okunk kifogásolni a főkertész szorgalmát és ügyességét de az elismerés jeléül a várostól kapott külön jutalom legalább is ösztönzésül szolgálhatna arra, hogy figyelmét a Kossuth-kerten kívül is kiterjessze. * Szabó-ipar tanfolyam városunkban. Tankóczi Gyula főkapitány kezdeményezésére újabb ipari tanfolyam nyílik meg városunkban f. évi julius 10-én. Ezen újabb tanfolyam a szabó iparágban képezi és oktatja ki a jelentkező iparos segédeket, kiknek ezúttal Csontos Imre szaktanító lesz tanító mesterük. A szabó-ipar tanfolyam az Iparos Otüon helyiségében lesz megtartva. #