Szamos, 1905. május (37. évfolyam, 36-43. szám)
1905-05-07 / 37. szám
Szatmár, 1905, Bájai M 7, vasárnap 37-ik szám, XXXVII, évfolyam. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor j Egyes szóm ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rékóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű diiafc Szakmaron, a iap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Nemzetiségi aspirácziók. Azalatt, mig a politikai válság az országban hónapról-hónapra húzódik, a háttérben a nemzetiségeknek olyan törekvéseivel és par- tikulárizmusaival találkozunk, melyek előtt egyszerűen szemet hunynunk lehetetlen. Nem lehet ugyanis közönyös előttünk az, hogy a gyakorlati- kérdésekben az ellenálló nemzetiségi erők hogyan alakulnak ki, mekkora méreteket öltenek, vagy mimódon szervezkednek. Nem tartjuk szerencsés felfogásnak azt, amely a nemzetiségi aspirácziókat azért veszi számba, hogy a magyar politikai pártái i- kulásokra ezzel is nyomást gyakoroljon, mert elvégre is a lemondással hutáros volna az olyan vezető politika, amelynek kialakulását a nemzetiségi álláspontok befolyásolnák. Annyi azonban tagadhatatlan tény, hogy amióta a koalíciós többség megalakult, a val óságban ez a körülmény nem erősítette nemzeti politikánkat a nemzeti törekvésekkel szemben. Ezeket a tényeket a következőkben konstatáljuk. A választások alkalmával a parlamentbe a nemzetiségeknek 10 lejből álló csoportja került be s ezek között a koalíció egy bizonyos neme jött létre, amit az a körülmény is iga zol, hogy a román, szerb és tót nacionálisták külön klubbot is alakítottak. Egyesülésük eredményét mutatja az a külön felirati javaslat, melyet szintén a képviselőház elé terjeszteni szándékoznak. Az is szemmel látott dolog, hogy a román bizottság szélesebb alapra terjesztette ki szervezkedését s a budapesti kongresszusra pünkösdkor már ily alapon hívja össze a nemzetiségek kongresszusát. Ha megengedjük is, hogy ez a szervezkedés a törvények korlátái között fog létesülni, az iránt nem lehet kétségünk, hogy az uj szervezet ismét valamely szélesebb közösségbe fogja konszolidálni a magyar nemzeti állam történeti ellenségeit. Egy másik szintere a félreismerhetetlenül nekiszilajodott nemzetiségi aspirációknak Horvátország és Dalmáczia. A horvátországi politikusok már arra az eshetőségre is, ha a koalíciós többségnek sikerül nemzeti vívmányokat elérnie, i bej lem tették a horvát vezényszót és a külön horvát hadsereget. Akkor tehát, ha ez a kérdés döntésre kerül, ezen az oldalon egy szervezett ellenféllel fogja szembetalálni magát a nemzet. Ez a szervezet táplálja tovább- menőleg azt a délszláv eszmét is, melynek álmodói úgy látszik, az uj szellők legyintésére megint kinyitották szemüket. Ez a írissebb lengő szellő Spalato felöl fuj, hol egyre tervezgetik, hogy mimódon volna lehetséges Dalmátország visszacsatolása, de fokozzák bátorságukat kétségtelenül azok a tárgyalások is, melyeket a bécsi Derschatta-bizottság folytatott. A dalmátországi képviselők ezen inspirácziók hatására egyszerűen kimondták, hogy Dalmát- országot Horvátországhoz kell visz- szakapcsolni s a horvát, szerb testvérnépeket egy nagy, külön délszláv tartományba szeretnék összefoglalni. Nem érdektelenebb az a perspektíva sem, mely a felujult cseh- barátságból vetődik a politikai színtérre. Ismerjük azt a programm- jukat. mely alattomban (első vármegyéinket Prága felől legvérme- sebb álmaiba szövi. ' Kétségtelen tényékként kell konstatálnunk, hogy a nemzetisébe1 szinterén elleneink nagyon is ff A l karják használni legújabb politikai alakulásainkat, szervezkednek és uj hadállásokat igyekeznek elfoglalni. Mindebből azonban egyátalán nem következik, hogy az ördögöt a falra kellene festeni, mert a magyar nemzet és állami egység eszményeit, megvalljuk, azért nem féltjük s bűnös kishitűség volna mindezekből következményképen félelmet levonni, de az elfogulatlan szemlélő annyit világosan láthat, s ezt kicsinyelni nem lehet, hogy a nemzetiségi aspirácziók terén politikai mérlegünk ma kedvezőtlenebb, mint volt azelőtt. Ez a körülmény pedig még nagyobb sulival esik a mérlegbe annak a helyzetnek elbírálásában, melybe nemzeti politikánk jutott s még sürgősebb feladatává teszi politikusainknak azt, hogy a válság megoldását siettessék. Népkonyhái zárójelentés. Népkonyhánk 12 évi működése óta ez az utolsó tél volt a legzordabb és a szegények ínségének a legféltettebb réme, hanem intézményünk vezetőségét is nagy aggodalomba hozta az a fontos, nagyon is indokolt kérdés, vájjon képes lesz-e az idei megdrágult kenyér és főzelék magas árai mellett is könyöradomány szerzés utján megfelelő támogatást nyerni arra, hogy ebben az ínséges esztendőben a nagyobb tömegekben jelentkező éhező szegényeinket és a kétszázat meghaladó szegénysorom iskolás gyerekeket az egész télen át élelmezhessük P Annál nagyobb örömmel mutathatunk arra a fónj'es eredményre most, a midőn a népkonyha bezárul. Társadalmunk nagylelkű támogatása lehetővé tette, hogy a könyörtelen hosszú télhez mérten három héttel meghosszabbítottuk a szegények élelmezését, továbbá, hogy a tavalyi 160 iskolás gyerek helyett az idén a külömböző iskolák ajánlatára 260 nak adhatunk az egész télen át meleg ételt és kenyeret naponta & valóság meséiből Irta Omikron. Államvizsgák. Egy budapesti borügynök üzleti útjában elkalandozott egy meseszerü országba, balra az egyenlítőtől. A szállodában az osztrák-magyar nagykövetnek adta kx magát. De otthon egész pinezére való bora hevert ivat- lanul és a nemes fajt „saját árban“ akarta rásózni nj barátaira. A szállodásnak, ha valami előkelő idegen érkezett, kötelessége volt rögtön jelentést tenni erről az udvarnál. És a szállodás mint ilyen, a „bor- igynököt* azonnal előkelő idegennek tartotta. Nemsokára lélekszakadva rohant be a meseszerü ország uralkodója és az ország méltóságával együtt helyet foglalt az étteremben, az előkelő idegen asztalánál. Mert nemzetünk hire eljutott még a legtávolabbi világrészekbe is és mart az ekzotikus fejedelem sokat hallott a műveltségről, azerett volna egyet-mást elsajátítani. Roppant érdeklődött tehát Deák i ~ Ferencz, a czigányzene és Szt. István iránt, sőt a lónemesitósrő! sem feledkezett meg. A többi méltóságok szintén kényük-kedvük szerint kérdezősködtek az uj ágyukról és a magyar asszonyok szépségéről. A borügynök egyetlenegy kérdésnél sem jött zavarba és közben egész vaggonrako mányokat adott el a hires tokaji borból, természetesen a „saját árban.“ Végre igy szólt a fejedelem: — Nem lenne szives excellen- ciád a következőkről felvilágosítással szolgálni : Az én felfogásom szerint ugyanis olyan óriási ügykör^ mellett az állam mégis csak nagy felelősséget vállal magára. Százezer különböző hivatalnokot kell alkalmaznia, bírókat, orvosokat, anyakönyvvezetőkeu, főhadnagyokat, minisztereket, éjjeleli őröket, tanítókat. Honnan tudja az állam, hogy ennyi ezer hivatalnok közül, kik fontos teendőkkel vannak megbízva, megfelelnek valamennyien hivataluk követelményeinek ? Mert a meseszerü ország uralkodója lelkiismeretes fejedelem volt. — Felség, — szólt a budapesti borügynök, — ez a világ legegyszerűbb kérdése. Aki hivatalért jelentkezik, megvizsgáztatják. Aki megbukik a vizsgán, az a legközelebbi képviselőválasztáson jelöltnek lép fel, aki pedig keresztülosuszik, az hivatalt és pénzt kap. — Ah, ez valóban egyszerű, — szóltak csodálkozva a méltóságok. — Ezt be kell vezetnünk itthon is. A fejedelem azonban kótkedő- leg rázta fejét. — Kényelmesnek elég kényelmes, de igazságosnak alig merné nevezni excellenciád. Ki vizsgálja meg a vizsgázókat későbben, hogy megfelelnek-e hivatásuknak ? Ezt tulajdonképen az ország uralkodójának kellene tennie. Azt azonban nem lehet kívánni, hogy az uralkodó minden szakban tudós legyen. — Igen, lehetetlen, — bólintott helyeslőleg a borügynök. — A bábaasszonyoknak is kell vizsgázniok. — Tehát excellenciád igazat ad nekem. Helyes. De ha a vizsgáztatási sál megbízottak mindegyike igazságos ember is, a lángósznek és a szorgalmas tökfejeknek ugyanazt az osztályzást kell adnia, azok aztán, akik a vizsgázottakat alkalmazzák, nem tudják, kinek nyújtsanak előnyt. Mert, hogy a kínálat önöknél a szellemi munkaerőkben mindig nagyobb, mint a kereslet, azt többször hallottam. — Úgy van. Felséged fején találta a szeget. — És még egyet, — folytatta az uralkodó. — Bizonyára millió oly ember él az országban, kik szegény sógük folytán nincsenek abban a helyzetben, hogy az egyetemet látogassák. És ki tudja, nincs e közöttük a „legtehetségesebb végrehajtó.“ — Egészségére, felség ! — Excellenciád például nagykövet és borkereskedő, ami tisztességes megélhetést és jövedelmet nyújt . . . Csak kérem hallgasson meg türelemmel. Honnan van az, hogy az önök országában excellenciád például annyi bort ihatik, amennyit csak abkar és mások meg egész életükben egy kortyot sem szagolhatnak ? Róth Fülöp kárlsbádi ezipőrak:tárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és ¥id%8 legnagyobb czipőraktára. BT?Ife7/ftfäh; • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezipők IÖJÄ• valódi Schervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben.
