Szamos, 1905. május (37. évfolyam, 36-43. szám)

1905-05-21 / 41. szám

Szatrcár, 1905, május hó 21. tas&map 41-lk szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szóm ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rókóczy-utcza 9. ez. Telefon: 107. AUadeonemü dijak Szutmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutónyosabb árban közöKetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Á társadalmi rend és proletár­törekvések. A legújabb keletű általános sztrájk-mozgalom, mely egyik-má­sik ipari téren városunkban is kezdi íelütögetni fejét, hovatovább egyre hathatósabban bizonyítja, hogy a proletármozgalom megszűnik a pusztán kenyérkerdés körül forgó, könnyebben elintézhető érdekharcz i lenni. i Tény az, hogy az országban nem múlik el hét anélkül, hogy a munkaadók és munkások közötti széles érdekellentét újabb és újabb kitörésekre ne vezetne. Eddig a mérkőzés szükebb ha­tárok közt folyt, de úgy látszik, mindinkább közeledik már nálunk is azokhoz az ütközőpontokhoz, ahol a mai társadalmi rend és a proletártörekvések között többé ki­egyenlítés nem képzelhető, hanem az egyiknek, v^.gy másiknak pusz­tulnia kell. A munkások most már azon elvi alapon állanak, hogy a mun­kájuk önkéntes szerződés alapján a munkaadóé ugyan, de önérzetük, testi és erkölcsi jólétük meg a ma­guké s e javaikkal csupán az dis- ponálhat nekik, akinek önként alá­vetik magukat, más szóval: csak Akkor is tavasz volt I Virág illatárja, S madárdal zenéje köszönté a hajnalt. Az utszéli bokron rózsabimbó feslett ; Madárdaltól hangos erdő, mező, berek ; Oly szép volt az élet! Ifjú anya ölén — a kerti lugasban — Édes kis magzatja pihen gőgicsélve, Madárdal zenéje kedves gagyogása, Feslő rózsabimbó két piros orczája, Oly boldog az anya I * * * Tavasz volt akkor is : szép májusi reggel. Rózsabimbó feslett az utszéli bokron. Madár daliását most nem hallja az anya, Meghalt fiacskáját egyre csókolgatja, Zokogva siratja ! Varga Benő. Áz omnibusz tetején. Az omnibusz lassan döczögött ki a hegyek közé. — A lovak megfeszült inakkal vonták a koptatókon fölfelé a rengeteg alkotmányt. A legnagyobb baj az volt, hogy az egyik ló csalt. olyan lehet felügyelőjük, munka­vezetőjük, akik a bizalmukat teljes mértékben birják. Ezzel szemben a munkaadók arra az álláspontra helyezkednek, hogy a munka vezetésébe csak az folyhat be, aki részes a munka eredményében s igy annak ered­ményességében érdekelve van. Mi­vel pedig a munkás a munka ered­ményében nem részes, azért a ve­zetésében sem lehet részeltetni. Közelebbről és tiszta tárgyilagos­sággal tekintve a dolgot, úgy ta­láljuk, hogy mindkét álláspontnak van igazsága. A munkás nem akar olyas valakinek engedelmeskedni, aki őt sanyargatja, — viszont a munkaadó sem akarja kiadni ke­zéből a rendelkezést a munka és egyszermind vagyona fölött. Hova íog vezetni az az ellentét, mely e kétoldalú igazság között tátong, mert azt már látjuk, hogy a mai társadalmi rendben ez ki nerí. egyenlíthető. Bizony*nem ve­zethetnek máshová, mint amaz életre-halálra menő osztályharezhoz, melyben vagy az egyiknek, vagy a másiknak kell buknia. Vagy a munkásosztály fog valamikor a messze jövőben visszaszorittatni régi vakon engedelmeskedő hely­zetébe, vagy a mai társadalmi rend fog belepusztulni abba az óriási harezba, melyet a proletárok mil­liói ellene intéznek. Ez az osztályharcz, amint olvas­hatjuk, a külföldön, úgy látszik, napirenden van s ez az érdekharcz nálunk is egyre határozottabban kezd kiélesedni, A józan bölcseség diktálja tehát, hogy addig is, mig a két igazság közül az egyik a másikat meg­semmisítené, keresni kell a megol­dásnak azt a módját, mely gazda­sági életünket a katasztrófától megóvja. Arra kell a törvényhozásnak törekednie, hogy munkásügyi in­tézményekkel és törvényekkel bele­szoktassa a munkásságot az ural­kodó társadalmi rend kereteibe, hogy a munkásmiliiók elégületlen- ségét, elkeseredését érdekeik lehető respektálásával csillapítsa, enyhítse. Az államhatalom, nálunk, úgy látszik, hogy a maga végnélküli obstrukeziós tengődésében e foly­vást veszedelmesebbé váló szoczi- áiis jelenségekre kellő gondot nem [ordított. Az a munkásügyi bizottság, me­lyet az állam a helyzet szanálására létesített, még üléseket sem igen tart, mert nincs mit csinálnia. És hiába is keres magának dolgot, mert a kormányok a munkásügyi javaslatokat rendszerint ahhoz a bizottságokhoz szokták utalni, me­lyekhez a kivándorlást biztositó szerződések, csendőrségi ügyek tartoznak. így történik aztán, hogy a munkásügyi bizottság még élet­jelt is alig ad magáról, holott a külföldön, sőt már fővárosunk gaz­dasági életében is e harezok félel­mes összeütközésekké kezdenek élesedni. A parlament nem adhatja ki kezéből továbbra is intéző és ha­tározó szerepét a közéleti jelensé­gekben s valamelyes kormány mi­előbbi konszolidálása már csak azért is kívánatos, hogy a parla­menti rend és munkásság helyre­állásával a figyelem kellő súllyal irányoztassék közgazdasági életünk emez égető kérdésére. Az ellentét már is élesebb a társadalmi rend és a proletártörek­vések között, mintsem ennek kér­désével bizonyos munkásügyi bi­zottság megbirkózhatnék. Titkári jelentés. A „Szatmári Jótékny Nőegyletnek“ 1904. évi működéséről. Szerkesztette : Dr. Fechtel János. e. főtitkár. III. Az egyesület által teljesített jótékony segélyezések. Az Egyesület ez évben is híven magasztos feladatához és embersze­Mig az ostorhegyes megroppant de­rékkal húzta a kocsit, a másik vidá* man hegyezte a füleit, mintha a du haj nótázást hallgatta voln_, a mely az omnibusz tetejéről hangzott. Csak néha-néha iramodott neki az útnak, mibor a kocsis ostorának csimbókos vége megcsiklandozta a hátát. Az omnibusz tömve volt vasárnapi kirándulókkal. Még a tetején is egy­más ölébe ültek az emberek. Hát ez nagyon mulatságos volt. Az a katona, aki egy kövér sza­kácsnő ölébe került, nagyokat röhö­gött s a pangánetjával egyre csiklan­dozta a szakácsnő lábszárát. A sza­kácsnő ilyenkor a nagy vörös kezével, a melyre fólkeztyü volt huzva s csak a nagy kék köves gyűrűkkel telera­kott vörös ujjai látszottak ki, hatal­masakat ütött a katona hátába és kedveskedve mondta : — Ne te ne ! Tán megéhezett a lelkem ? Egy munkásfajta ember, akin tisz­tára mosott, kék vászon zubbony volt, csufondárosan mondta : — Szereti a kövér ezubákokafc. Erre az omnibusz tetején ülők mind nevetni kezdtek. Egy fiatal gyerek elpirulva kapta el a fejét. A sarokban ült két nagy- hasú szuszogó ember közt, akik majd agyonnyomták. A két nagy hasú em­ber mészáros, vagy marhacsiszár le­hetett, mert folyton marhákról be­széltek. A kékzubbonyos ember észrevette a fiatal gyerek zavarát és szemtele­nül mondta : — Mi az, talán az ifiurnak nem tetszik a társaságunk ? A gyerek riadtan emelte két nagy szelíd szemét a munkásra és védekezve dadogta : — Oh kérem én nagyon jól érzem magamat. A munkás diadalmasan mondta : — No, csak azért, mert az ilyen úri fajta tejképü mamlaszok nagyon finyásak szoktak lenni. Már pedig ha nem érzi köztünk jól magát az ifiur, hát ezen könnyen segíthet. Paran­csolja ? a ki hajlandó valakinek a szüret azon­nal kitenni. Ezen a jeleneten még jobban mu­lattak a kirándulók s a munkás mint aki pompás tréfát csinált, jókedvűen csipkedte meg egy mellette ülő fiatal leány arczát. A leány mindenes cse­léd lehetett, himlőhelyes volt és ha­ragosan csapott a munkás kezére. A munkást ez a válasz bosszantotta és gúnyosan jegyezte meg : A leányasszonyt is elfogja csapni az asszonya. Nem jól vibszolta ki a partvissel az arczát. Erre aztán olyan nagy lett a vi- hánkolás az omnibusz tetején, hogy majd beJerengett az egész kocsi. A kocsis felkiáltott a bakjáról. — Ne óbógassanak odafönt, mert esni fog az eső ! Ez a figyelmeztetés egy pillanatra mintha elvágta volna a társaság jó­kedvét. Oh, csak az eső ne esnék ! Hiszen olyan szép, ragyogó délután van, igazán kár volna érte. Csakugyan gyönyörű délután volt. A tavasz gazdagon szórta aranyos Ezzel olyan mozdulatot tett, mint | fényét a zöld hegyek fölé, a mély Rótta Fülöp kárlsbádi ezipőra ktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czi^raktára. • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők • valódi Sehervaux bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ...

Next

/
Thumbnails
Contents