Szamos, 1905. április (37. évfolyam, 27-35. szám)

1905-04-06 / 28. szám

XXXVII. élfolyam. Szatm&r, 1905. április hő. 6 csütörtök 28-ik szám. SZAMOS 90-W 1 jr t POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP:% MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévr# 4 kor. — Negyedévi# 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijab Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Ä parlamenti többség joga és kötelessége. Bármennyire szétágaznak is a mostani politika szálai, egy do­log bizonyos és elvitázhatlan. Ez pedig abban áll, hogy az alkotmá­nyos kormány átvétele tisztán és kizárólag a többség joga és köte­lessége. Amiért a koaliczió együtt vállal felelősséget az országgal szemben, együtt is kötelességük azért helytállani. Joggal várja és követeli tehát a nemzet az alkotmányos kor­mányzás érdekében, hogy a koa­liczió ezen komoly kötelessége alól ne igyekezzék kibújni, hanem tegye azt, amire a nemzettől kért is, ka­pott is mandátumot. Az aztán mind­egy, ha e megbízást a nemzettől nem egy egészen homogén párt kapta, hanem olyan pártszövetség, amelyben a 48-asok mellett három 67-es frakczió is közösséget vál­lalt, mert a nemzet a megbízatást valamennyinek együtt adta: azaz a koalicziónak. Igaz, hogy Tisza István gróf esak a képviselőház november hó 18-iki határozatának birájául hívta tel a nemzetet, de a 48-as párt és a vele közösséget vállalt 67-es frakcziók a közjogi kérdéseket és alkotmányváltoztatási terveket is belevonták a nemzetre történt hi­vatkozásba s mivel máig is benne vannak e szövetségbe, a befejezett parlamenti többség minden joga és minden kötelessége őket illeti és senki mást. Hogy aztán a koa- licziós többség és a korona miké­pen létesíti az ország kormányzá­sának uj alapjait, abba a kisebb­ségnek nincs és nem is lehet semmi beleszólása sem. A koalicziós többség köteles­sége tehát mindama programm- pontokat és megegyezéseket létre­hozni, melyek a korm ínyzás foly­tonosságának helyreállítására és átvételére elkerülhetetlenül szük­ségesek. S bízni lehet abban, hogy az uj többség a föladataival járó ön­zetlenséget az ország irányában igenis tanúsítani lógja. E nélkül nincs alkotmányos megoldás és kormányzás, sőt nincs igazi haza­fiasság sem. A megegyezés még nem per­fekt, amely alapon a koaliczió kor­mányra vállalkozik, épen ezért saj­nálattal olvassuk egyes sajtó-orga- numokból azt az erős kritikát és vádakat, melyek az uj alapon való kibontakozást csak megnehezítik. Az uj alaphoz épen ezért egy­3U&4Í3EIKC1C& előre nincs szavunk, sőt el kell ismernünk, hogy a koaliczió, azzal, hogy egyidőre lemond a magyar vezényleti nyelvről, ezzel kellő el­lenérték fejében csak haladékot ad azoknak a kérdéseknek, melyeknek rögtönös kiforszirozása a sikernek csak nagyon kétséges esélyeivel járhatna. Most nem a szőrszál­hasogató kritika a fődolog, hanem az, hogy végre az alkotmányos rend helyreálljon. A szabadelvű-párttól lelketlen- ség és könnyelműség volna, ha másokat olyan feladatok megoldá­sában akadályozna, melyet a koa­liczió helyett nem végezhetne. Nagyon is kívánatos immár, hogy rendezett állapotok mellett meginduljon a munka. S ha meg­indul a politikai harcz is, ez csak a helyzetek egészséges tisztázására fog vezetni, midőn a szabadelvű- párt teljesíteni fogja ellenőrző sze­repét s viszont a koaliczió ragasz- kcini fog azon Ígéreteihez, melyek­nek. teljesítésére a nemzet eíőci vállalkozott. Szatmárhegyi viszonyaink. — Tekintettel a helyiérdekű vasútra. — (M) Aki ma, elég kényelemmel, az idő viszontagságai ellen védve, egy óra és néhány perez alatt teszi meg az utat városunktól a Szatmárhe- gyigseztakis időt is nagyon hosszú­nak, unalmasnak találja és ha története­sen a vonatok párperezet késnek, a tü­relmetlen kifakadások egész sorozatá­val halmozza el úgy a személyzetet, mint a vezetőséget, annak jó lenne egy kis visszatekintésben maga elé idézni a csaknem épen olyan régi hegyre juthatási viszonyokat, az érintkezés akkori lehetőségét a vidékkel, melye­ket a helyivasut létesítése egycsa- pással megsemmisített és helyettük szinte összehasonlíthatatlanul jobb ál­lapotokat teremtett. Nem kellene olyan hamar elfe­lejteni, hogy városunkból, szekér, vagy kocsi közlekedéssel, az időjárás milyensége szerint, órákon keresztül utaztunk a Szatmárhegyre s fizetvén a mai vitelbér nyolezszorosát, vagy tízszeresét! Teherszállításról nem is szólunk, ez akárhányszor Istenkisértós számba ment a mellett, hogy nagyon drága volt. Nem kellene olyan hamar elfe­lejteni, hogy a helyivasut létesítése után szinte varázsütésre 2—8 óv alatt a filoiszera pusztítás következtében szinte értéktelenül heverő kopár te­rületek újra beplántált.attak és a sző­lő területek ára mesés módon fele­melkedett. Ez a felette fontos válto­zás a helyivasut nélkül soha elő nem állott volna ! A mely területek, a vasút létesítése előtt kát. holdan­ként 50, vagy 100 koronáért szívesen eladattak volna, ma ennek kát. holdja 1000—2000 korona ! A hegyi társadalmi, közgazda- sági és közigazgatási viszonyok gyors l Pillanatnyi felvételek városunk XVII. századbeli történetéből. Irta és a „Kölcsey-kör“ 1905. mározius 86-án tartott matinéján felolvasta: Ferencz Ágoston. III. És most legyenek szívesek engem képzeletben a 16 és 17-ik századbeli Szatmárba követni. Mielőtt azonban a kapukon be­lépnénk, tekintsünk körül kissé az országos állapotok közt Mohács után, mint tudjuk, a hon három részre szakadt Büszke Budavára barbár, műveletlen, véreng­ző és hitszegő népsöpredék kezére jutott. Buta, tudatlan basái bitorol­ják a hatalmat történetünk idejében is hazánk felett. Urak élet és halál felett. Ebeknek szólítanak minden hitetlen gyaurt s nemcsak saját terü­letükön uralkodnak, de az erdélyi fe­jedelmeken is. Az örökös sanyargatás a nemzet erkölcseit megvesztegette. A kik bőrüket féltették egy hó alatt három urat is cseréltek. Fele a magyar megyéknek ba­sáknak hódol. Szatmármegye ez idő­ben, melynek képét rajzolom, a ma­gyar királynak adózik Ung, Ugoesa, Bereg, Szabolcs és Sáros megyékkel egyetemben. Az erdélyi fejedelmi széken a Báthoriak ülnek. — A nagy Bethlen Gábor, kinek tekintély, neve és va­gyona temérdek volt s akinek barát­ságát azon kor legvitézebb uralkodója Gusztáv Adolf is kereste, nem él már. Nagy kár, hogy szellemét nem köl­töztette közvetlen utódaira. A Habsburg-házi királyok vál­tozó szerencsével küzdenek egyrészt a nemzet önállósági törekvése ellen, melyet főleg az erdélyi fejedelmek támogattak, másrészt az országot meg­semmisítéssel fenyegető török áramlat ellen. Mindkettőn csak I. Lipót vesz teljesen erőt, ki alatt aztán Erdély különállása is megszűnik. Szóval béke és nyugalom nin­csen sehol. A nyelv el volt hanya­golva. Ki művelte volna ? ősszete- gyült török, német, latin. Sokan négy nyelvet is beszéltek, de egyen sem tudták magukat nemesen kifejezni. (Ortelius Redivivus). Visszatérve most már városunk­hoz, — az Isteni gondviselés különös kedvezésének kell tulajdonítanunk, hogy a századok viharai, melyek nem egyszer végig sepertek rajta, különös képen nem ártottak neki s valahány­szor ellenség kezétől, vagy elemi csa­pástól elpusztult, mint a Főnix feltá­madt hamvaiból. Itt állott magában erdélyi, török és német hadak útjában s megtudott maradni jó időben, rossz időben egye­dül saját házi bölcseségóvel gázolva ki minden veszedelemből. Debreezen nyomában, melyet Török Bálint a 16-ik század első fe­lében a reformál hitre vezezetett át, Szatmár nagy része is meghódolt a hitújításnak s úgyszólván csak a vár­beli német tisztek és a várőrző ka­tonaság maradtak meg katholika hi­ten. Bethlen Gábor 1622-ben a vár­beli templomot is elveszi s a refor­mátusoknak adja. Ettől kezdve 1639- ig, amidőn tudniillik Pázmány Péter városunkba jezsuitákat hozott, a róm. katholika vallás szertartása szerinti Isteni tisztelet közönséges gyakorlata szünetelt. (Szirmay). A 16 és 17-ik század zavaros éveiben Szatmár vára igen fontos véghely volt, melynök birtokáért vé­res küzdelmek folytak. A vár, mely a tatárdulás után csak a 16 század elején épült fel újra, a mai Várdomb ntcza, Deáktór déli része, Eötvös és Szirmay utczák által határolt terüle­ten állhatott. I. Ferdinánd és János Zsigmond idejében vájták a Szamos mostani medrét s a vár Szatmárral együtt szigetbe záratott. A Szamos déli partján népes városrész terült el, melyet Suburbiumnak, vagy nó- metesen Hóstát-nak neveztek. A túl­oldalon pedig Németi feküdt. 1536-ban, midőn I. Ferdinánd Bánffy Boldizsárt küldó, hogy Szat- márt Szapolyai Jánostól foglalja el, a város felgyujtatott. A tatárjárás után ez az első pusztulás, amelyet krónikáink feljegyeztek. Ettől kezdve egymásután következtek a városunkat ért csapások. Ezen emlékezetes pusz­tulás után a három Somlyai Báthori testvér építteti fel újra a várat s hihetőleg ők vették viz közé Szat­márral együtt nagyobb biztonság oká­ért. Miután pedig >. zen időben a szat­máriak bizonyos ingadozást mutat­nak s hol Izabella, hol Ferdinánd mellé állanak, Telkessy Imre, Ferdi­nánd kassai kapitánya megszállja a ftóth Fülöp kárisbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mini; legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár Is vidéke legnagyobb czi^raktára. • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek czipők valódi Ssbervasx bőrből készült ezipők a legdivatosabb kivitelben. ■—-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents