Szamos, 1905. április (37. évfolyam, 27-35. szám)
1905-04-13 / 30. szám
2-ik oldal SZAMOS 36. szám ság közegészségügyi mérnöki osztálya által készített és megküldött városi vízvezetéki és csatornázási tervek végrehajtása 1.950,000 koronába, tékát csaknem 2 millió koronába kerülne, mely összegnek az amortizá- •ziója a vízmüvek üzembentartási költségeivel évenkint 154,000 koroméval terhelné meg a város közönségét. Egy a Deaktér, Széchényi,- Kazinczy- és Rákóczj’-utczákra kiterjedő részleges csatornázás, szivattyúteleppel, vízvezeték nélkül is belekerülne 545,000 koronába, üzembentartása pedig csaknem aunyiba, mint az általános csatornázásé. Sok haszna pedig nem lenne, mert ezen utczákb n különben is fedett csatornákon nyer levezetést a csapadék és szenyviz s a közegészségi és köztisztasági követelményeket ezek is kielégítik. A mérnöki hivataltól beszerzett szakvélemény egyenesen ki is jelenti, hogy részleges csatornázás vízvezeték létesítése nélkül ez idő szerint nem áll érdekében a városnak. A kettőnek összekapcsolása esetén ismét a város pénzügyi helyzete nem bírja meg az évi 154.000 korona állandó kiadást. Éhez képest a mérnöki hivatal javasolja, hogy várjunk a vízművek létesítésével, mig az avasi erdők értékesítéséből újabb fedezetet nyerünk vagy mig a Tisza-Számos- közi érdekeltség a Dezsőlaposon át tervezett belvízcsatornát kiépíti, melybe a városi csatornázás betorkolható lenne és tetemesen leszállítaná a beruházási költséget, amennyit en a szivattyú-telep felállításának szüksége elesnék. Ezen javaslat szerint ismét ad graecas calendas halasztódnék el a vízvezeték és csatornázás ügye, vagy pedig abban a circulus vitiószusban forognánk, hogy részleges csatornázást nem érdemes, általános csatornázást pedig nem tudunk csinálni. A kivezető ut keresése czóljá- ból felkértem az összes hazai nagyobb városokat, melyek nálunk szerencsésebbek s tudomásom szerint már be vannak rendezve vízvezetékre és csatornázásra, hogy megfelelő szabályrendeleteiket küldjék el s közöljék, minő alapon létesítették vízmüveiket. Eddig megkaptam Brassó, Pozsony, Arad, Nagyvárad, Krassó és Szeged szabályrendeleteit. — Tauácsjegyzöt megbíztam, hogy ezekből készítsen kivonatot s ha más oldalról is szer zek még ez irányban tájékozást, egv kis tanulmányt fogok kidolgoztatni, mely megfelelőleg előkészítve alkalmas legyen a tárgyalásra. A beérkezett értesítésekből azonban eddig is tapasztaltam, hogy egyik városnak vízmüve sincs magánvállalat kezében, hanem házilag kezelik, a beruházási költséget pedig kölcsönből fedezik mindenütt, melynek törlesztését rendszerint a város mint jogi személy, az érdekelt telektulajdonosok és külömbséguélkül az összes adózók hozzájárulásával eszközük. Brassóban és Nagyváradon csak vízvezeték van, a csatornázás most van kiépítés alatt. A csatornahozzájárulási és vizhasználati dijak csaknem mindenütt analog alapon vannak megállapítva csak a díjtételekben van külömbség. A csatornahozzájárulási dijak a házbérjövedelem bizonyos százalékában határoztattak meg, a vizhasználati díjfizetés facultativ módon történhetik t. i. átalány összegben, ahol megegyezés nem jön létre, az elhasznált vizmenviség szerint. Pozsony város szabályrendelete a legtanulságosabb, ott a viz és világítási müvek önállóan kezeltetnek a város többi vagyonától elkülönítve s kereskedelmi alapra vannak fektetve. A vízvezeték és csatornázás kérdése tehát állandó gondoskodásom tárgyát képezi s minden igyekezetemmel rajta leszek, hogy mielőbb konkrét javaslat alakjában foglalkozhassunk azzal. Szatmár-Németi 1905. ápril. 10. Pap Géza polgármester. A havi jelentés után legelőször dr. Kelemen Samu szólalt fel, aki a csendőrség fegyverhasználata kérdésében interpellált. A közgyűlés megnyugvással vette tudomásul egylelől a polgár- mester válaszát, mely szerint a tanács szives készséggel hajandó megfelelő intézkedést tenni, hogy a város belterületén a csendőrök feltüzött szurony nélkül teljesítse nek nappali szolgálatot, másfelől a főkapitány azon felvilágosítását, hogy a belügyminiszter rendeletéből hetenkint iskolát tart a csendőrökkel, megismerteti őket a városi szabályrendeletekkel és helyrendőri teendőkkel. Tudnivaló, hogy a csendőrség még nem teljesített sehol városi közrendészeti szolgálatot, mielőtt Baján s nálunk ezt az intézményt bevezették. A kormány is belátja tehát bizonyos reformok szükségességét. Teitelbaum Herman indítványt nyújtott be a közgyűléshez a városi vízvezeték és csatornázás kiépítése tárgyában. Minthogy azonban olyan időben adta be, hogy a tanácsnak nem volt alkalma azt a maga véleményével beterjeszteni, közgyűlés kiadta az indítványt a városi tanácsnak a polgármesteri jelentésben említett előkészítő munkálatoknál való figyelembevétel és tárgyalás végett. Ezután az esküdtek alaplajstromát összeállító küldöttségbe a közgyűlés megválasztotta Miklu- sovszky Ama! és Steinberger Éliás bizottsági tagokat. Az erdei termékek számbavételéről és a ne gyedévi pénztárvizsgálatról szóló jelentéseket tudomásul vette. A köz- és árvapénztári készleteket közgyűlés névszerinti szavazással a helybeli pénzintézeteknél alaptőkéjük és tartalékalapjuk arányában rendelte elhelyezni. A gazdasági és jogügyi szak- bizottságnak a folyó évben végrehajtandó belkövezési és gyalogjáró készítési munkálatokra, valamint a zását izgatja, megfosztom teste ékességétől, a fejétől. S megalapítom a fejetlenek országát,. S uralkodni fogok rajtuk időtlen időkig. A rémes fenyegetés, mely a hindu törzséből eredt, megborzongatott. Eszembe jutott, hogy minő állapotokat teremthet, ha fenyegetését beváltaná. A legnagyobb csapást mérné e szerencsétlen országra, ha csakugyan bekövetkeznék a fejetlenek uralma. A fejetlenség már sok katasztrófába sodorta a nemzetet s ha most uralomra jutna, bízvást örökre elveszítenék egy jövendő nagyságnak még csak a reményét is. Emberfeletti elszántsággal vetettem magamat a fantasztikus öltö- zókü testre. Dulakodni kezdtünk. Lihegő keblünkön kívül mi sem zavarta páros viaskodásunkat. Az én tervem meg volt. Kivonszolom az erkélyre s Dugovics példáját követve, a fejetlen hinduval együtt levetem magamat a háromemeletes magasságból. Óriási küzdelem volt. A vér patakokban ömlött rólunk, amint körmeinkkel téptük, mar- czangoltuk egymás testét. Ruháink czafatokban fityegtek le rólunk. Már az erkélyen dulakodtunk, A karfa magas volt. Nem bírtam átemelni a hindu súlyos testét. Körmeivel testembe csimpajkodott. Emberi erő nem tudta volna lefejteni rólam. Végre sikerült. Fennálltunk az erkély párkányzatán. Letekintettem a mélységbe. Az irtózat megdermesztett egy pillanatra. Az utczán az emberek ezrei hömpölyögtek. Hatalmas fáklyák százai bevilágították a siket éjszakát. A fáklyahordók- és éljenzőknek azonban egynek sem volt feje. Tehát már késő. Küzdelmem meddő maradt. Mégis ! Megteszem kötelességemet. Levetettem magamat az erkély párkányzatáról. A belém kapaszkodó hindu velem repült. És különös. A levegőben oly jól eső érzés fogott el. — Az elvégzett munka, a teljesített kötelesség gyönyöre szállott meg. Alattunk az éljenző, ordítozó fejetlen tömeg rajzott-hullámzott. É-1 csodálatos. Nem zuhantunk lefelé, hanem csendesen szálltunk, mint hópihe téli éjszakákon. Hasztalan volt hát emberfeletti küzdelmem. A kegyetlen sorsot nem tudom diadalmas urában feltartóztatni. Kétségbeestem. S amint ott összeölelközve szálltunk alá, pokoli gondolat érlelődött meg bensőmben. Úgy fogom irányítani esésünket, hog5T az égő fáklyákra bukjunk. Már előre örvendtem ötletemnek. A hindu törzse eddig teljesen nyu- godtnak látszott. Semmi izgalom sem remegteté. Az első emelet magasságában lebeghettünk. A fáklyások tömege már elhaladt alólunk. Ez a tervem is dugába dőlt tehát. Ha tudnék szabadulni a fejnél- küli idegen kínzó öleléséből, akkor talán sikerülne a zuhanás, ötlött most fel bennem. Irtózatos erőt fejtettem ki s csakugyan sikerült aczélkarjait testemről lefejteni. S ebben a perezben zuhanni kezdtünk. Egy hatalmas koppanás, mintha derekam szétforgácsolódott volna s én — felébredtem. Ott feküdtem ágyam előtt a földön. Első dolgom volt fejemhez kapnom. Rendes helyén volt Könnyeb- bülten sóhajtottam fel. Tehát még sem fog elkövetkezni a fejetlenek országa ! . .. Pallos Árpád. 'íST'SJs' Neuschloes ezég biztosítékából 30,000 korona kiutalására vonatkozó javaslatait közgyűlés elfogadta. Végül Gyöngyösi Ferenczet. a községi kötelékbe felvette. Mi a czélja az alkoholizmus ellem kongresszusnak ? A nemzetközi alkoholizmus elleni X kongresszus az idén Budapesten fog megtartatni. Ennek a czálját az alábbiakban ismertetjük meg a közönséggel: E kongresszus czélja, hogy a tudomány erejével, a fölvilágositás és szervezés fegyvereivel síkra szálljon az emberiség legalattomosabb ellensége az alkohol ellen. Az alkohol nem az ellenség, de a jóbarát képében jelenik meg, bebizelgi magát kellemeivel s észre sem vesszük, miként válik az élvezet szokássá, a szokás szenvedéllyé és e szenvedély miként sodorja szerencsétlen áldozatát betegségbe, nyomorba, bűnbe, halálba. A szeszes italok a szervezet legfontosabb alkatrészeit támadják meg, miáltal a szervek életműködése csökken s a legkülönbözőbb súlyos betegségek keletkeznek. A légutak és a tápcsatorna állandó hurutja, a májnak a veséknek végzetes idült gyuladása, a szivizomzat tultengése és elfajulása, a vérerek megkeménvedóse s e betegségeket oly gyakran kísérő tünetek, mint vizibetegség, gutaütés, köszvéay stb. mind az állandó alkoholmérgezésnek gyakori következményei. De még borzasztóbb a pusztítás, melyet az alkohol az idegrendszerben idéz elő. Kisebb mennyiségben is leszállítja az agyvelö finomabb működési képességét, nagyobb mennyiségben pedig mérgező hatása nyilvánvaló. Már az egyszeri alkoholmérge- zés, az ittasság is megfosztja az egyént hosszabb-rövidebb ideig öntudatától, Ítélő és tájékozó képességétől, eszétől ; a szeszes italokkal való állandó visszaélés pedig megbénítja, megfojtja az idegsejteket, az okos embert butává, a becsületest becstelenné teszi, előidézi az idegeknek, az agynak, a léleknek és elmének súlyos, legnagyobbrészt g3rógyit- hatatlan betegségeit. És még ez sem tetőzte be pusztításainak borzasztó sorozatát: megtámadja a szervezet legfontosabb sejtjeit, a csirsejteket s az utódok égés* serege ebben leli nyomorúságának forrását. És éppen az utódokra kifejtett ezen elkorcsositó hatása teszi az alkoholt az emberiség legborzasztóbb ellenségévé mert itt már nem az egyén, hanem az egész faj állandó, biztos romlásáról és elfajulásáról van szó. De hadd beszéljenek a tények, a számok. A felnőtt férfiaknak több mint tizedrészót a közvetlen alkohol okozta betegségek pusztítják el. E mellett tanúskodnak a kórházak és boneztermek statisztikái s az orvosi gyakorlat tapasztalatai. E tekintetben a versenyt az alkoholizmussal csak egyetlen betegség veheti fel: a tuberkulózis. S az emberiség e két öldöklő csapása között szoros összefüggés is bizonyult be, mert az alkohollal mérgezett szervezet jóval csekélyebb el- lentállást képes kifejteni a tüdővész és egyéb fertőző betegségek csiráival szemben. Az elmebetegeknek több mint harmincz százaléka saját, vagy elődjeinek alkoholmérgezósében találja betegségének okát. A hülyék és elme- gyengék, a nyavalyatörősek, a vízfejűek, törpék pedig túlnyomó nagy számban alkoholista szülőktől szár-
