Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)

1905-03-23 / 24. szám

Szatmfr, 1905. Bárezius hó. 23 outürtök 24-ik szál. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Bgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: HIRDETÉSEK: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon : 107. 1 KéwPénzfizeté8 mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Mindennemű dijak Szatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők í Az apró hirdetések között minden SZÓ 4 fillér. Ä válság. Az ország politikai válságt- ból való kibontakozás iránt tá­masztott ama remények, melyek a király budapesti tartózkodásához fűződtek, már az első nehány napi tapasztalatból is kiindulva, legalább is koraiaknak nevezhetők. A viszonyokban rejlő logika szerint a kormányalakításra legkom- petensebb férfiú Andrássy Gyula gróf már az első napon történt kihallgatás után úgy nyilatkozott, hogy a válságban semmi uj moz­zanat nem állott be. Sajnos, hogy az országnak be kell érni ilyen általános jelzé­sével a helyzetnek s igy nincsen módjában a közvéleménynek, hogy tisztán lássa azokat az akadályo­kat, melyek a békés kibontakozás­nak innen és túl útjában állanak. Andrássy Gyula gróf azt mondja, hogy az ő álláspontja a régi, mely mit sem változott. An­drássy hivatkozása régi álláspont­jára, anélkül, hogy azt újból pre- •izirozná, kétértelmű kijelentés. — Mert hiszen Andrássynak igazán régi álláspontja igaznak, törvényes­nek vallotta a hadsereg mai vi­szonyait, sőt álláspontja merevebb volt akár a Tisza Istvánénál, akár a Széli Kálmán álláspontjánál és Beskiden-Ball. Irta : bulyi Jékey László. Nemzetek, nópfajok, vidékek mindnyájan magukon hordozzák meg- külümböztető jellegüket, mely kitűnik minden megnyilatkozó alkalomnál, úgy a csoporton, mint a társaságban, vagy pedig az egyes személyeknél. Óriási külömbségek tűnnek föl észak és dél, phlegmatikus és heves, kelet és nyu­gat, Dyugodt é« pillanatok emberei között. Érdekes megfigyelni, hogy az éghajlati viszonyok, a természeti fekvés mint formálja át az embereket a maga mibenlétéhez hasonlóvá. De bármilyen erős is legyen a hatás az emberiségre, természetre sőt még a gondolkodásmódra is, megváltoztat­hatott mindent, — csak egyet nem — kik — különben épen a gyöngeséget képviselik — nem változtatta meg, a női nemet s a nők jellegzetes tulaj­donait s jellemző sajátságait. Legjob­ban kifejezi ezt, egy jó magyar nóta : „Húzd rá te czigány Csalfa minden lány, Valamenuyi-akárhány !' Vitatkoztunk egy barátommal, ki különben igen temperamentumos ügyes fiú s idejét szintén itten tölti. ezzel az állásponttal vett részt a szabadelvüpárt politikai munkájá­ban nov. 18-iáig. Tudvalevő, hogy a lex-Dániel miatt lépett ki és se­gítette a koalicziót győzelemre. Ha álláspontja a régi, akkor a királylyal szemben nem képvi­selhetett mást, ha pedig mást kép­viselt, akkor uj álláspontja van. melyet még nem ismerünk Általában vere az nehezíti meg a kibontakozást, hogy nem alakult még meg tiszta és határo­zott kijelentésben az, hogy mit akar a koaliczió. Annyi bizonyos, hogy a koa­liczió jutván többségre, annak kell kormányt alakitnia, de abban a politikában, mely a kormányaia- kitá*t kell, hogy képezze, nem me­het tovább, mint amennyire a vá­lasztás eredménye teljogositotta; a nemzet pedig első sorban az iránt volt megkérdezve, hogy helyesli-e a házszabályoknak olyan értelem­ben való revízióját, mint a hogy a kormány azt kilátásba helyezte­Ellenzéki körökben és az el­lenzék sajtójában egyébként már némi nyomát észlelhetjük a haj­landóságnak, hogy a merev állás­ponttal szemben a közvetítő fel­fogás egyengesse a közeledés út­ját. Ez abban áll, ha az állam nyel­vének érvényesítése terén odáig elmenne a király, hogy a közigaz­gatás és a közoktatás teljes és ki­zárólagos megmagyarositását pro klamáltatná kormányával, akkor ideiglenesen le lehetne mondani a katonai vezényszó megmagyarosi- tásáról. Mert az általános állami magyarosítás mellett bizonyos idő múlva az összes ujonczok magyarrá válván, a magyar vezényszó, mint érett gyümölcs, magától hullana az ölünkbe. Ha ez a felfogás, mely vég­eredményében és idővel a magyar vezényszó szükségképeni kifejlődé­sét vonja maga után, — általános óhajtássá leszen, akkor valószínű, hogy a kibontakozás utj, is jelen­tékenyen meg fog könnyebbülni. Egy ilyen irányú mozgalom, mint jogainknak hangoztatása, tel­jesen jogos. S nekünk mindenesetre el kell érnünk jogainkat, de ismé telve hangoztatjuk, fokozatosan és békésen. A természetes kifejlesz­tés és nem revoluezió utján. A végcél, melyet a nemzet akar s melyei a nemzetnek akar­nia is kell, ugyanaz, csak az esz­közök mások, melyek a czél meg­valósítására választatnak. A ter­mészetes kifejlesztés útja, mely megrázkódtatások nélkül s a ko­rona és a nemzet közti éles kon­fliktus elkerülésével vezet a czél­A beszélgetés fonala a fiatal leányokra terelődött s kifejezem azon nézetem, mily nagy különbség észlelhető itt e téren is. Nyugodt temperamentu­munk, oly rendesek s phlegmatikusak mindannyian, hogy a legkisebb élénk­ség sem észlelhető rajtuk. Túlságosan sok reaüsmus s mind­nyájan e szemüvegen át nézik az if­jakat, az elevenség teljesen hiányzik s oly nyugodtak, hogy nem hiszem, hogy egyáltalán képesek lennének igazi szerelemre lobbanni rövid időn belől; hosszas ismeretség szükséges a első sorban beesülni s tisztelni tanul­ják az ifjakat s majd ezutáu kelet­kezik egy bizonyos rokonszenv, mely itt szerelem néven ismeretes. „Ne hidd ezt1** — mondja bará­tom. — Azonban nem csodálkozom, hogv ezen nézetet vallód, de te csak a külszín után Ítélsz. Ez pedig csal különösen az ifjú hölgyeknél. Sajátságos ám a női szivek rej- teke. Nézd figyeld meg az ifjúságot, mily végtelen komoly s megfontolt nemzedék. Azt mondhatnám szivök teljeseu megkérgesedett. Láttál-e már itt egy ifjat igazán udvarolni, mint például mi szoktunk ? Különben elbeszélem néked egy esetemet. Mikor ide kerültem, igen unal­masnak találtam az életet, nem mint­ha a komoly munka keltette volna fel bennem ezen érzelmet, hanem szabad időm szeretem fölhasználni, szeretem a jó kompániát, igen kelle­mesen találom magam fiatal leányok­kal, nem szeretek elmulasztani egy jobb mulatságot, képzeld el mostan helyzetem, mondhatom az emberek szegények itt még mulatni sem tud­nak, a fiatal leányok oly komolyak voltak, hogy bizony uutattak s mu­latság ősszel nem igen akadt. Segí­teni kellett. Találtam magamnak egy pár alakot s igy összehoztam egy elég vidám kompániát s lám lassan-lassan a rideg, megfontolt emberek egész szépen találták magokat és sok jó vi­dám napot töltöttünk. Foglalkozni kezdtem a fiatal hölgyekkel s ha el­találtam a módot, bizony jól eltöltöt- tük az időt, Csak nem tudtam, hogy kezdjek el kurizálni. Láttam itt a viszonyokat s körülményeket, komo­lyan beszélgettem, összehoztam min den tudományos dolgot, irodalmat, szépmüvószetet, hogy végié magamat 1 nevettem. Komolyak voltunk, jól el­tölt az idő, de nem birtam egynek sem a szivével Engem pedig az ér­dekelt volna. hoz, — ez képezheti ma a valódi nemzeti akaratot s viszont a ko­rona ez iránt teljes garancziák adá­sával nyújthat alapot arra, hogy végre e súlyos válságból való ki­bontakozás rövid idő alatt lehetővé válhasson. Meszlényi Gyula püspök temetése. Immár örök álmát alussza a hidontuli sirkertben, Szatmár volt nagynevű püspöke Meszlényi Gyula, kinek temetése a tavasz első napján tnárczius hó 21-én ment végbe óriási részvét mellett, amelyből nemcsak városunk társadalma, de a szomszé­dos megyék is kivették részüket. Városunk társadalmának minden rétege, vallásküíönbsóg nélkül, mind ott volt a püspöki temetésen, melyre nemcsak a puszta kíváncsiság, de a részvét és fájdalom hozta magával az emberek sok ezreit, hogy ki kisér­jék utolsó útjára a jóságos főpásztort, ki életében annyi sok jót és nemest cselekedett, ki minden izében be tudta tölteni nemes hivatását s al­kotott annyit, hogy neve századokon át fennmarad. Most, hogy a temető hideg krip­tája vette át kihűlt tetemét s neve immár a históriáé, joggal elmondhat­juk Meszlényi Gyuláról, hogy a szat­mári püspöki széket egykori nagy­nevű elődje Hám János püspök szel­lemében töltötte be s jelszavához, a „dilectione et pace“-hoz hü maradt utolsó leheletéig Lassan láttam, hogy igen jó renommém van. Beszélgettekegy pár bravour-stiklimrő), a társaságokban megszerettek s mint idegen, ameny- nyiben még meglehetős tartózkodó voltam, érdekeltem a közönséget. Emlegettek mindenütt s ha kér­dezősködtek rólam a kevésbé ösme- röseim, hogy mutassák, milyen vi­szonyban vaunak vélem, mindenfélét tudtak rólam, persze a legjobb irány­ban, hogy végül büszkén nézhesse­nek kürül, ezzel vagyok én olyan jól. Ez már emberi természet. így múlt el az idő a elérkezett a farsang. Volt mulatság elég. Az elsőn rósztvettem, azóta nem volt maradásom, kikiáltottak legjobb tán- ezosnak, minden mulatságon jófor­mán zaklattak. Divatba jöttem. Ek­kor készülődtek nagyban a „Beski- den-Ball“-ra. Bég hallottam emle­getni a szép Prokop Sophie t. (Mond­juk, hogy igy hívták.) Csillaga a fia­talságnak. Gyönyörű bájos teremtés, de csak tövisei voltak az ifjak szive számára, mert már rég-rég egy ifjú építész bírta szerelmét (?) illetve az udvarolt néki, a szülők örvendtek, csak az ifjú kor gátolta még az el­jegyzést. % >ß mm Rótta Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a 4. vevőkörönségnelt mint legolcsóbb bavásápiáai foppást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett Szatmár és fidíke iegaagyobb czifőraktára. Mí&ds&bIfefösHW&Jh • a tavaszi és nyári idényre megrendelt összes úri, női és gyermek ezipők • valódi Sehervaisx bőrből készdlt ezipők a legdivatosabb kivitelben.-------

Next

/
Thumbnails
Contents