Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)
1905-03-09 / 20. szám
2-i k oldal SZAMOS 20. szám Silyemtenyésztésünkröl az 1904-ik évben. Bezerédj István selyemtenyésztésünk állapotáról a következő jelentést tette Tallián Béla földmivelésü- gyi miniszterhez. Nagméltóságu Miniszter Ur ! Kegyelmes Uram ! Selyemtenyésztésünk mai állapotáról két előterjesztést leszek bátor tenni Nagyméltóságodhoz. Az egyikben a selyemtenyésztésnek országos állapotáról számolok be. Ezt megelőzőleg ebben a jelentésemben pedig az egyes megyék és községek szerint ismertetem selyemtenyésztósünk legújabb fejlődését Ez utóbbi jelentésemre azért van szükség, hogy első sorban azok legyenek tájékoztatva selyemtenvész- tésünkről, akik azzal foglalkoznak, vagyis a selyemtenyósztők zöme. Továbbá azok, kik közvetlenül hivatva vannak a vármegye és községek területén megtenni mindazon intézkedéseket, amelyek a selyemtenyésztés felvirágoztatására vezetnek. A tapasztalatok után a községek érdeklődéséről meg vagyok győződve. Seiyemtenyésztöink bizonnyára legjobban fognak érdeklődni selyemte- nyésztésünk mai állapota iránt. Ezek rég felismerték annak hasznos vol, át. Régóta tudják, hogy a selyemtenyésztés által ép akkor jutnak ama várva várt első pénzhez az évben, midőn tavaszszal erre ép leginkább rá vannak szorulva. De bizonyára érdeklődni fognak a selyemtenyTésztés állása iránt a megyék és községek is, mert ezek első sorban vannak hivatva a selyemtenyésztés érdekében saját hatáskörükben közvetlenül intézkedni. Ezen körök, habár nem foglalkoznak közvetlenül a selyemtenyésztóssel, — .mégis tudják azt, hogy minő időszerű hazafias törekvés emelni az ország anyagi jólétét és anyagi erejét. Valamint azzal is tisztában vannak, hogy a mai kor kulturális és történelmi hivatásának csak anyagilag önálló nemzetek felelhetnek meg. Ennek a czélnak a megközelítése szempontjából pedig selyemtenyésztósünknek és selyemiparunknak nagy szerep jutott. Erről meggyőződhetik mindenki, aki az ügyet közelebbről ismeri és annak fejlődését figyelemmel kiséri Már most csak az a kérdés, vájjon megkedveli-e népünk a selyemtenyésztést oly mértékben, hogy annak nagy jövőt lehessen jósolni. Erre nézve szóljanak a pontos számadatok, melyeket az idecsatolt statisztikai összeállítás tüntet fel. Ebből meg fognak győződni arról, hogy népünk megszerette a selyemtenyésztóst. — Mert amig lS79-ben alig pár száz család foglalkozott selyemteuyésztés- sel, addig az idén több mint 2800 községben majdnem 113,000 család termelt selyemgubót, látván, hogy az mily hasznos foglalkozás. Ezt különben legjobban bizonyítja az a számadás, hogy a selyemtenyésztésböl az 1904. évben több mint 4 I/2 millió koronát keresett a nép. Ez összeg nagyobb részben a gubóterraelők, kisebb részben a selyemgyári munkások között oszlik meg. Az országos selyem- tenyésztési felügyelőség szervezése óta pedig több mint 00 millió koronára rúg az az összeg, mellyel hozzájárult a selyemtenyésztés, legszegényebb nóposztályunk anyagi helyzetének javításához. Ezen jelenség mindenesetre örvendetes, sőt bámulatosnak tarthatják ezt az eredményt azok, akik régi felfogás szerint a selyem- tenyésztést nagyon is alárendelt jelentőségű, komoly figyelemre alig méltó ügynek tartották. A szakember szemüvegén nézve azonban a dolgot, ezt az eredményt még kielégítőnek sem mondhatjuk, mert sokka! nagyobb eredményt tudtunk volna elérni bizonyos feltételek mellett. Ugyanis Magyarországban 1904 ben 112,712 tenyésztő 1.633,452 kgr. gubót termelt, melyért 2.859,945 koronát fizettünk ki. Egy tenyésztő tehát átlag 25 kor. 37 fillért kapott. Ugyanezen évben Francziaországbau 125,244 tenyésztő, tehát 12,532-vel több mint nálunk, termelt 7.825,485 kgr. gubót és 17.420,000 koronát kerestek. Átlagos keresete egy tenyésztőnek 139 koronára rúg. A selyemtenyésztés megkezdése óta Magyarországon, nem számítva a selyem fonó ipar által n.ujtott keresetet, a tenyésztőknek tisztán a termelt gubóért 41.190,476 koroua lett kifizetve. Ha a selyemtenyész- tésre nézve nálunk is olyan kedvezők volnának a viszonyok, mint Franczia- országban, vagyis, ha elegendő szederfa állana rendelkezésre, akkor azok akik tényleg selyemtenyésztéssel foglalkoznak, ugyanazou idő alatt a fenti arányban 308.12S,000 koronát kerestek volna. Annak pedig, hogy selyemte uyósztásünk Magyarországon aránylag oly kevés jövedelmet nyújtott, i ___________________________________________ eg yedüli oka az, hogy náluuk nincs elég szederfa. Azt is felhozzák, hogy nálunk egyes vidékeken a lakásviszonyok nem megfelelők a selyemgubó tenyésztésre. Ez ugyan a legkevésbbó elfő gadható ellenvetés, mert a ki éven- kint több 100 korona jövedelemre számíthat a- selyemtenyésztés után, az e czélra szükséges helyiségről bizonyára könnyen gondoskodhatik és gondoskodni is fog. Arra nézve pedig, hogy mily pontosan beválik a fenti számítás a selyemtermelés tekintetében meggyőződhetik bárki az ezen füzethez csatolt II. számú kimutatásból. Ezért hálára kötelezőieg csele- keszuek azon községek, a melyek a szederfák szaporítására és védelmére minden lehetőt elkövetnek. Különöseu helyes dolognak tartjuk, ha közel a községhez létesítenek epreskerteket. Ezek a területek addig is, mig a fák megerősödnek, másra is fordíthatók. Később pedig, midőn a jószág a fákban már kárt nem tehet, ismét legelőnek használhatók. Nagyon ajánlatos továbbá, hogy a községek a lombszedést ellenőriztessék. Mert ha a lombszedés kellő felügyelet alatt történik, sok szegény ember fog lombhoz jutni, kit most a lombszedósben gátolnak. Ezen kívül a termelők nem fognak idő előtt több lombot szedni, valamint csak annyi lombot szednek, amennyire szükség van. Ekként okos takarékosság honosul meg és a csekélyebb lombmennyi • séget czélszerüen lehet értékesíteni. Ha a lombszedés hatósági ellenőrzés mellett történik, úgy a fákat sem rongálják meg a lombszedés alkalmával. Egy régi bait kell még felemlítenem. Ez abban áll, hogy sok helyen évek hosszú során keresztül egyáltalán nem törődnek határuk befásitásá- val. Most azonban mintegy kapkodva gőzerővel akarják helyrehozni 1 — 2 év alatt azt, a minek rendes előteremtéséhez több idő és több előkészület keli. Sok helyen feltűnő nagy számú fát ültetnek. Nem válogatnak afcbau, vájjon kiültetósre alkalmasök-e a fák. Azt sem gondolják meg, hogy a befásitás körüli munkáknál a fák helyes gondozása ép oly fontos, mint azok ültetése Az ilyen nagy mérvben való szertelen befásitás mellett egy- egy évben nemcsak, hogy nem rendelkeznek elég arra való fával, de a fák gondozását sem képesek czélszerüen eszközölni, azok nagy száma miatt. Ezek aztán elsatynyulnak, elvesznek. Elfoglalják értéktelenül a helyét az egészséges szederfáknak. Mert újból hangsúlyozzuk, hogy különösen a közterületeket és közutak széleit kell értékesíteni. Mert a közterületekre és közutak mellé ültetett minden másfajta fánál több keresetet nyújt a szederfa a legszegényebb embereknek, kiknek nincsen oly területük, a melyet saját czéljaikra faültetésre felhasználhatnának. (Folyt, köv.) SZÍNHÁZ. Hétfőn és kedden kiváló élvezetben részesült az a szép közönség, mely a „Bob herczeg“ és „János vitéz* előadása alkalmával színházunk falait megtöltötte. A debreczeni színház kiváló művésznője K. Hegyi Lili vendégszerepelt városunkban, pajzán kedves, de művészi játéka, kecses, gyönyörű termete és mozdulatai tiszta csengő, a színház falait megrendítő harsány, de iskolázott hangja annyira elragadta mondhatni extázisba hozta a hallgatóságot, hogy valóságos taps orkánba tört ki s adott kifejezést elragadtatásának. Ebbe a primadonna hecczes saisonban igazán jól esett, hogy végre valahára hallottunk elismerést, melyet nem az imádók s hozzá tartozóinak tetszését, hanem a művészet által meghódítás „igaz közvélemény* adott a kis művésznőnek. E két előadásról kevés mondani valónk lehet, sokszor hallottuk, láttuk, változás semmi, Kornai kedves Jancsi, fess János vitéz volt, ki sok tapsot aratott, melyet meg is érdemelt. hírrovat. * A Szatmár-Németi i Ktres- kedő-Ifjjak Köre az 1848-iki márczi- usi nagy napok emlékére 1905. évi márczius 12 ón (vasárnap) d. e. 11 órakor a városháza nagy tanácstermében hazafias ünnepélyt rendez, melyre városunk közönségét hazafias tisztelettel meghívja : Thurner Albert a Szatmár-Németi-i Kereskedő-Ifjak Köre titkára. Az ünnep sorrendje: 1. „Hymnusz“, előadja: a szatmárnémeti dalegyesület és a szatmárnémeti iparos dalárda. 2. Elnöki megnyitó beszéd, tartja: Páskuj Imre, a kör elnöke. 3. „A Rab“, Petőfi Sánis, melylj-ei az aranyifjuság tanárait, vagy az államférfiakat megtisztelni szokta! Második szám. Rz a tyuk az én második tenoristám. De ennek az a baja, hogy sokat kárál és keveset tojik. Különben, ha az anyai érzelmek megszállják, a legjelesebb költők közé sorozható. Lengenádfalvi Kotlik Zirzabella teljesen elhalaványul mellette. Csibéinek csupán annyit lehet a szemükre vetni, hogy olyanok, mint az adósságok, minél kisebbek, annál jobban sivitanak. Egyébiránt vigasztalásul legyen mondva,, ez a történet az emberi csemetéknél is egészen igy vau. Ez állat igen szelíd és engedelmes. Kedélyállapota rendesen napnyugtával hangolódik, amikor aztán, mint a dal, szárnyat öltve, a tyuk- ketrecz magasabb régióiba emelkedik. Harmadik szám. Ez a házi- kutya az én első basszistám. Első teuoristámmal, a macskával kutyabarátságban ól. Minden szerénysége mellett azonban annyira önérzetes, hogy oly énekesekkel, pkik a kutyánál is alábbvalók, szóba sem áll. Legnagyobb öröme akkor van az ebadtának, ha konezot kap s mint a kritikusnak, van min rágódnia. Sokszor Sirolin próba után szabadon hagyom. Ilyenkor aztán mindenfelé elkutyagol. Közben-közben beszagol egy-egy konyhába is, mig csak valahonnan ebru- don ki nem teszik. Büszke állat, mert szájkosarat nem akar viselni s éppen ezért féltem is őt Sebajdába hozni, hogy az itt uralkodó menykő szabály'- rendeletes világban Rézműves Gyurka, a disznószivü kutyapeezér, elcsípi az orrom elől; bárha élete baleset ellen ötezer fillérig be van biztosítva a leánykiházasitóknál. Az irás azt tanítja, hogy egyszer volt Budán kutyavásár, de azt hallom, hogy a városi finánezok a nagy köz- sógi pótadóban itt is kimérték a kutyaporczióo. Sőt a Rekettyesoron azt beszélik, hogy az ide építendő tüzérek és huszárok fognak itt csinálni igazi kutyalakodalmat! Különben eb, aki bánja; kutya, aki szánja; eb, aki nem barát; eb fél, kutjra fél, mig az ipam-napam él; eb ura fakó ; ob, vagy kutya, mind egy tatár; eb fújja nótáját, kutya járja tánczát: csak boldoguljunk ! Az én kutyaénekesem sok keserű tapasztalatot szerezhetett, amit onnan következtetek, hogy gyakran vakarja a füle tövét. Máskülönben kutyabaja, különösen, ha jóllakott! Negyedik szám. Önök bizonyosan észrevették, hogy ezen lény itt — disznó ; jelenleg az ón második basszistám. Ezen állat kiképzése igen kemény munkát adott ; sokszor kellett csak amúgy szappan nélkül meg- megmozsdatnom, mert mindig hozzám dörgölődzött s ez által engemet a világ szemei előtt sehmutzignak tüntetett föl. Ez a dörgölődzése egyébiránt, mint a kéz- és tányórnyalás, embertől tanult sajátsága. Mindenbe belüti az orrát, de soha sem kaphat eleget. Reszket a boros moslék után s ha abból teleszivta magát, olyan részeg lesz a disznó, mint a disznó! Fölötte szereti a kényelmes fekvést; ha ez kissé magas, akkor visit; ha pedig mély, úgy röfög! Azt tartja, amit a fővárosi ember, hogy minél alsóbb emeleten lakik, annál magasabbra vitte fel Isten a dolgát 1 Ötödik szám. Végül bátorkodom még zongorajátókosomat egy majom képében bemutatni. Ő kiváló példánya a mai kor üresfajü gavallérjainak, mindent utánoz, amit meglát. Éppen a mostani szalonokba való. És nagyon szerelmes, ügy van, mint a vén ruó; az első szerelemről azt hiszi, hogy az utolsó; az utolsóról pedig, hogy az első. Köztem és közte ások között egy nagy különbség vau. Én, ha bort iszom, folyton szornja- sabb leszek, tehát nem tudok aludni, ő, ha alszik, nem szomjazik, tehát ekkor, — de csakis ekkor, — nem képes bort inni. Máskülönben jó lelkiismerettel mindenfélét megiszik s éppen ezért bőrét, mint vegytani őzéiből érdekest, halála után a Kölcsöy- kör múzeuma ásványtani osztályának ajándékozom, hacsak ő nem ajándékozza az enyémet óda hamarább ! Most pedig Miska és állataim, dalra ! De, aki ez előtt a díszes közönség előtt hamisan fog énekelni, annak előre megmondom, hogy még ma este, a próféta szakáiénak árnyékában vacsorán éri Pilátust! A n. é. közönséget pedig szives tisztelettel felkérem, hogy ha közelében élelmiszerek, nyalánkságok, vagy éppen italnemüek vannak, azokat gondosan rejtse el, mert nem állok jót érte, hogy szimatjokra éneklés közben is itt nem hagynak az állataim, mint egykor szent Pál az oláhokat! A legkiválóbb tanárok és or vosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál-------influenza után ajánltatik. - - • Em eli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik, A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezég- gel legyen ellátva, F. Hoffman-La Roche et Co vegyészed gyár Basel Svájcz.
