Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)

1905-03-02 / 18. szám

Szatmár, 1905. wárczius hó 2. csütörtök 18-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. FiUndßüneEüü dijak Ssatacaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Dj állami népiskolák. Hogy a népoktatási viszonyok az 1868-iki XXXVIII-ik tcz. meg­alkotása óta óriási lépéssel halad­tak előre, az kétségen felül álló dolog. A nagy alkotásokra hivatott s a jövőbe mélyen belátó nagy Eötvös báró miniszter a népneve­lés reorganizálásában látta és ke­reste azt az erőt, mely hivatva lesz a társadalom s ezzel kapcso latban hazánk szellemi és .anyagi életerejét íokozni s a népet az ál­talános műveltség színvonalára emelni. így keletkeztek az állami is­kolák nagyobbára nemzetiségi vi­dékeken, valamint oly helyeken, hol a ielekezetek szegénységük miatt nem voltak képesek iskolá­kat a törvény kívánalmainak meg- felelőleg fenntartani és fejleszteni. Mint minden uj dolognak, ugy az államosítás intézményének is voltak ellenzői, kik a féltékenyen őrzött felekezetiesség szemüvegén nézve a dolgot, azt káros hatású­nak tartották az egyháziasság ér­dekében és bizonyos hidegséggel viseltettek ez intézmény iránt. Azóta nagyot fordult az idő kereke. Az eszmék tisztultak, a felfogások változtak. A lefolyt né­hány évtized következményeiben megmutatta, hogy az állami isko­lák, mig egyrészről a felekezeti érzékenységet nem sértik, másrész­ről hatalmas kultumiissziót telje­sítenek a magyar állam szolgá­latában. Kultúrpolitikánk legfőbb czélja ugyanis, hogy a népiskola a nép­élettel szoros kapcsolatba hezassék, továbbá, hogy ezek élén köteles­ségtudó s a népnek mintaképül szolgáló tanítók álljanak.. Mennyi­ben közelítették meg az állami is­kolák az eléjük kitűzött nemes czélt s mennyire valósították meg a hozzájuk tűzött reményeket, eléggé igazolja ama hova-tovább szélesebb körben kiterjedt népsze rüség, melyet hazafias munkássá­guk által már eddigelé is kiérde­meltek. Nem lehet tagadni, hogy egyes ískolaíenlartók dicséretes buzgalom­mal kelnek nemes versenyre az állammal s az adott viszonyok kö­zött igyekeznek fejleszteni iskolái­kat, de itt nem a kivételek, hanem az általános szempontok az irány­adók. Az állami iskolák külalakja, elhelyezése, fekvése, berendezése, a pontos iskoláztatás, tankönyvek­kel való ellátás, továbbá a rend és tisztaság mind oly kellékek, melyek állami iskoláknál elsősor­ban jönnek figyelembe. A monumentális, egészséges és barátságos külsejű épületeket az állam nagy körültekintéssel, többnyire a község jól megválasz­tott pontjain szokta íelépittetni, mely egyszersmind a község dí­széül is szolgál. Belső berendezése az egészségtan kívánalmainak any- nyira megtelel, hogy ott a gyer­mek egészen otthonosan találja magát. Ezenkívül az ismeretszer­zés minden eszközével rendelkezik s a gondos szüle nem is gátolja ebben gyermekét. Ne higyjük, hogy a nép ide genkedik az újításoktól. Ma már a nép is újságot olvas, a haladási vágy meg van lelkében s fel tudja fogni, hogy a megélhetés nehéz küzdelmei között a tudás érvénye­sül minden téren, igy ha ő nem tanult, legalább gyermekét óhajtja iskoláztatni. Az állami iskoláknak a nép műveltség és azzal kapcsolatban az anyagi előhaladás terén kifejteit eddigi tevékenységét és hatását ‘egszembetünőbben bizonyítják ama pronségek, melyeket legújabban az államosítás eszméjének országszerte való elterjedésében tapasztalunk. Községek és felekezetek ön­ként, minden rábeszélés nélkül, versenyezve kérvényeznek ez irány­ban a minisztériumnál. Szatmármegye kir. tanfelügye­lősége dicséretes ügybuzalmat f j- tett ki az utóbbi nehány év alatt az államosítás érdekében ott, ahol annak magasabb szempontokból szükségét és czélszerüségét belátta. S hogy szavának s tapintatos vé­leményadásának súlya van az in­téző körök előtt, ékes bizonysága az, hogy a múlt év folyamán me­gyénkben 24 uj állami iskola fel­állítása lett törvényhuzásilag enge­délyezve. Aki ezen létesítendő áll. isko­lák elhelyezését megyei térképün­kön megtekinti, az csak elismerés­sel adózhatik kir. tanfelügyelősé- gunknek azon buzgalmáért, ame­lyet megyénknek ezen exponált helyein a hazai kultúra érdekében oly gondos körültekintéssel s még nagyobb hazafiasságra valló ügy­buzgalommal kitejtett. A nemes munka önmagában hordja jutalmát. Az Avasban fel­állítandó áll. iskolák egy fényes lapját fogják képezni Szatmármegye kultur-történetének. A jó mag el van vetve, hisszük, hogy nem fog­nak hiányozni az eszközök sem, melyek azt megtermékenyítvén, idővel terebélyes Iává növelik. Bizalommal nézünk a jövőbe, meri tudjuk, hogy népoktatásügyünk szakavatott kézbe van letéve, mely távol a nagyhangú, de üres frázi­soktól, határozott és kitartó mun­kásságával megyei népoktatás­ügyünket már a közel jövőben az általános műveltség és kívánalmak színvonalára lógja emelni, (—y.) Az albatrosz. (Baudelaire) A matróz-nép gyakran vadássza kedv­telésből Az albatroszt, a tenger órjás szárnyasát, Mely a futó hajó felett, nem félve vész­itől, Közönnyel száll tova hű utitárs gyanánt. Alig tették le a hajó deszkázatára A légkirályt, máris restelkedőn megül ; Lehull két oldalán imént még büszke -* [szárnya S evezőként hever, lomhán, erőtlenül. E röpke vándor, ó, mily gyáva, mily [ügyetlen Mily rut, kaczagtató s milyen szép volt [elébb. Csőrével csattogat a nyomorult szünetlen S repülni vágyva, egy-kettőt biczegve lép. A költő is olyan, mint a felhők királya : Mit néki odafenn az élet vészei! De lenn, hol a tömeg zajos nyüzsgése [bántja, Hatalmas szárnyait bilincsben érezi. Francaikból: Szabados Ede. Oroszországi levél. Szentpétervár, február hava. Nem téveszthetnek meg bennün­ket az Oroszországból jövő hirek, amelyek szerint az orosz forradalmi mozgalmat sikerült vérrel elfojtani. Soha nem forgott a zsarnok cári uralom olyan veszedelemben mint most, amikor a nagy városokban sztrájkoló munkások nyiltan merik hirdetni, hogy a cár megyilkolása jogos és méltányos cselekedet. Mig tehát eleddig csak egyes kijelölt me­rénylőktől kellett tartani, akikre sors­húzás utján esett a borzalmas munka kötelességének teljesítése, eddig most ezer és ezer munkás van elszánva rá, hogy első adandó alkalommal végre­hajtsa az orosz forradalmárok Ítéletét. Természetes dolog, hogy a nagy vá­rosok sztrájkoló, bár halálra szánt, de fegyvertelen munkásaival könnyen tudtak elbánni a cár katonái, a kozá­kok, a sortüzek s miután nincsenek még az oroszországi szervezett mun­kásoknak balomra gyűjtőt milliói, nem tudják a sztrájkot sokáig kitar­tani. Ezért léptek Szent Pétervárott, Moszkvában, Gloszban, Rigában, Var­sóban stb. ipari központokban vissza a munkába. De ez a sok ezer munkás készen van arra, hogy egy napon ismét ott hagyják a műhelyt s kivo­nuljanak a palotákkal szegélyezett utczákra harczolni a szabadságért. Nem egyéb ez mint fegyverszünet, mint a viharban a pillanatnyi csend, melynek elmúlása után fokozottab ban dühöug a vihar. El vannak hintve az orosz munkások sziveiben a sza- badságharcz magvai, és ezeknek ki muszáj kelniök s minél több vérrel áztatják a földet, amelyben a szabad­ság magvai elvetve vannak, annál izmosabb termést fognak hozni. A munkás forradalom tehát még koránt­sem ért véget. Sőt legújabb hirek azt jelentik, hogy Szent-Pétervá rt és Moszkvában ismét sztrájkba állott néhány ezer ember, akik pedig már egyszer visszatértek a gyárba. Mindazonáltal még sem az orosz munkásokon múlik az orosz nép sza­badságának kivívása. Mert bármily nagy számban vannak is, ez a szám nem elegendő arra, hogy egy forra­dalmi háború esetén a cár ezredéivel szembe tudjon állani. Van Oroszor­szágban közei nyolczvan millió mu­zsik, paraszt, majd ha ezek talpra állanak, kaszát, kapát ragadnak, akkor lehet majd egy eredményes forrada­lomról szó. A földdel dolgozó nép teszi ki az orosz nép zömét, enólkül nem lehet sikerrel megküzdeni a cári zsarnokság ellen. Az orosz föld népe pedig mélyen el van nyomva most is. Papiroson ugyan eltörölték már a jobbágyságot, de a valóságban a nép még most is jobbágysorban tengődik és az urai jóvoltából természetesen iskolázatlan és nag3!on műveletlen. A papok sötét butaságban tartják s innen van az, hogy babonás elfogult 8 vakbuzgó. Mindazonáltal érzi igazság­talan keserű sorsát s lázong itt is, ott is. Ilyen helyeken a hatóság és a papok eddig csaknem rendszerint azzal szokták a nép dühét a zsarnok­ságtól elterelni, hogy a zsidók ellen uszították, mondván, hogy a zsidó az oka minden bajnak. Ezért az utóbbi évtizedeknek alig volt esztendő, mely­ben zsidómászáriást ne rendezett vol­"■«SS Roth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. JFifß fjelmeatel!! Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk gyári áron alul is beszerezhetők. ■ ■■ ■ -

Next

/
Thumbnails
Contents