Szamos, 1905. március (37. évfolyam, 18-26. szám)
1905-03-02 / 18. szám
Szatmár, 1905. wárczius hó 2. csütörtök 18-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. FiUndßüneEüü dijak Ssatacaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltetnek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Dj állami népiskolák. Hogy a népoktatási viszonyok az 1868-iki XXXVIII-ik tcz. megalkotása óta óriási lépéssel haladtak előre, az kétségen felül álló dolog. A nagy alkotásokra hivatott s a jövőbe mélyen belátó nagy Eötvös báró miniszter a népnevelés reorganizálásában látta és kereste azt az erőt, mely hivatva lesz a társadalom s ezzel kapcso latban hazánk szellemi és .anyagi életerejét íokozni s a népet az általános műveltség színvonalára emelni. így keletkeztek az állami iskolák nagyobbára nemzetiségi vidékeken, valamint oly helyeken, hol a ielekezetek szegénységük miatt nem voltak képesek iskolákat a törvény kívánalmainak meg- felelőleg fenntartani és fejleszteni. Mint minden uj dolognak, ugy az államosítás intézményének is voltak ellenzői, kik a féltékenyen őrzött felekezetiesség szemüvegén nézve a dolgot, azt káros hatásúnak tartották az egyháziasság érdekében és bizonyos hidegséggel viseltettek ez intézmény iránt. Azóta nagyot fordult az idő kereke. Az eszmék tisztultak, a felfogások változtak. A lefolyt néhány évtized következményeiben megmutatta, hogy az állami iskolák, mig egyrészről a felekezeti érzékenységet nem sértik, másrészről hatalmas kultumiissziót teljesítenek a magyar állam szolgálatában. Kultúrpolitikánk legfőbb czélja ugyanis, hogy a népiskola a népélettel szoros kapcsolatba hezassék, továbbá, hogy ezek élén kötelességtudó s a népnek mintaképül szolgáló tanítók álljanak.. Mennyiben közelítették meg az állami iskolák az eléjük kitűzött nemes czélt s mennyire valósították meg a hozzájuk tűzött reményeket, eléggé igazolja ama hova-tovább szélesebb körben kiterjedt népsze rüség, melyet hazafias munkásságuk által már eddigelé is kiérdemeltek. Nem lehet tagadni, hogy egyes ískolaíenlartók dicséretes buzgalommal kelnek nemes versenyre az állammal s az adott viszonyok között igyekeznek fejleszteni iskoláikat, de itt nem a kivételek, hanem az általános szempontok az irányadók. Az állami iskolák külalakja, elhelyezése, fekvése, berendezése, a pontos iskoláztatás, tankönyvekkel való ellátás, továbbá a rend és tisztaság mind oly kellékek, melyek állami iskoláknál elsősorban jönnek figyelembe. A monumentális, egészséges és barátságos külsejű épületeket az állam nagy körültekintéssel, többnyire a község jól megválasztott pontjain szokta íelépittetni, mely egyszersmind a község díszéül is szolgál. Belső berendezése az egészségtan kívánalmainak any- nyira megtelel, hogy ott a gyermek egészen otthonosan találja magát. Ezenkívül az ismeretszerzés minden eszközével rendelkezik s a gondos szüle nem is gátolja ebben gyermekét. Ne higyjük, hogy a nép ide genkedik az újításoktól. Ma már a nép is újságot olvas, a haladási vágy meg van lelkében s fel tudja fogni, hogy a megélhetés nehéz küzdelmei között a tudás érvényesül minden téren, igy ha ő nem tanult, legalább gyermekét óhajtja iskoláztatni. Az állami iskoláknak a nép műveltség és azzal kapcsolatban az anyagi előhaladás terén kifejteit eddigi tevékenységét és hatását ‘egszembetünőbben bizonyítják ama pronségek, melyeket legújabban az államosítás eszméjének országszerte való elterjedésében tapasztalunk. Községek és felekezetek önként, minden rábeszélés nélkül, versenyezve kérvényeznek ez irányban a minisztériumnál. Szatmármegye kir. tanfelügyelősége dicséretes ügybuzalmat f j- tett ki az utóbbi nehány év alatt az államosítás érdekében ott, ahol annak magasabb szempontokból szükségét és czélszerüségét belátta. S hogy szavának s tapintatos véleményadásának súlya van az intéző körök előtt, ékes bizonysága az, hogy a múlt év folyamán megyénkben 24 uj állami iskola felállítása lett törvényhuzásilag engedélyezve. Aki ezen létesítendő áll. iskolák elhelyezését megyei térképünkön megtekinti, az csak elismeréssel adózhatik kir. tanfelügyelősé- gunknek azon buzgalmáért, amelyet megyénknek ezen exponált helyein a hazai kultúra érdekében oly gondos körültekintéssel s még nagyobb hazafiasságra valló ügybuzgalommal kitejtett. A nemes munka önmagában hordja jutalmát. Az Avasban felállítandó áll. iskolák egy fényes lapját fogják képezni Szatmármegye kultur-történetének. A jó mag el van vetve, hisszük, hogy nem fognak hiányozni az eszközök sem, melyek azt megtermékenyítvén, idővel terebélyes Iává növelik. Bizalommal nézünk a jövőbe, meri tudjuk, hogy népoktatásügyünk szakavatott kézbe van letéve, mely távol a nagyhangú, de üres frázisoktól, határozott és kitartó munkásságával megyei népoktatásügyünket már a közel jövőben az általános műveltség és kívánalmak színvonalára lógja emelni, (—y.) Az albatrosz. (Baudelaire) A matróz-nép gyakran vadássza kedvtelésből Az albatroszt, a tenger órjás szárnyasát, Mely a futó hajó felett, nem félve vészitől, Közönnyel száll tova hű utitárs gyanánt. Alig tették le a hajó deszkázatára A légkirályt, máris restelkedőn megül ; Lehull két oldalán imént még büszke -* [szárnya S evezőként hever, lomhán, erőtlenül. E röpke vándor, ó, mily gyáva, mily [ügyetlen Mily rut, kaczagtató s milyen szép volt [elébb. Csőrével csattogat a nyomorult szünetlen S repülni vágyva, egy-kettőt biczegve lép. A költő is olyan, mint a felhők királya : Mit néki odafenn az élet vészei! De lenn, hol a tömeg zajos nyüzsgése [bántja, Hatalmas szárnyait bilincsben érezi. Francaikból: Szabados Ede. Oroszországi levél. Szentpétervár, február hava. Nem téveszthetnek meg bennünket az Oroszországból jövő hirek, amelyek szerint az orosz forradalmi mozgalmat sikerült vérrel elfojtani. Soha nem forgott a zsarnok cári uralom olyan veszedelemben mint most, amikor a nagy városokban sztrájkoló munkások nyiltan merik hirdetni, hogy a cár megyilkolása jogos és méltányos cselekedet. Mig tehát eleddig csak egyes kijelölt merénylőktől kellett tartani, akikre sorshúzás utján esett a borzalmas munka kötelességének teljesítése, eddig most ezer és ezer munkás van elszánva rá, hogy első adandó alkalommal végrehajtsa az orosz forradalmárok Ítéletét. Természetes dolog, hogy a nagy városok sztrájkoló, bár halálra szánt, de fegyvertelen munkásaival könnyen tudtak elbánni a cár katonái, a kozákok, a sortüzek s miután nincsenek még az oroszországi szervezett munkásoknak balomra gyűjtőt milliói, nem tudják a sztrájkot sokáig kitartani. Ezért léptek Szent Pétervárott, Moszkvában, Gloszban, Rigában, Varsóban stb. ipari központokban vissza a munkába. De ez a sok ezer munkás készen van arra, hogy egy napon ismét ott hagyják a műhelyt s kivonuljanak a palotákkal szegélyezett utczákra harczolni a szabadságért. Nem egyéb ez mint fegyverszünet, mint a viharban a pillanatnyi csend, melynek elmúlása után fokozottab ban dühöug a vihar. El vannak hintve az orosz munkások sziveiben a sza- badságharcz magvai, és ezeknek ki muszáj kelniök s minél több vérrel áztatják a földet, amelyben a szabadság magvai elvetve vannak, annál izmosabb termést fognak hozni. A munkás forradalom tehát még korántsem ért véget. Sőt legújabb hirek azt jelentik, hogy Szent-Pétervá rt és Moszkvában ismét sztrájkba állott néhány ezer ember, akik pedig már egyszer visszatértek a gyárba. Mindazonáltal még sem az orosz munkásokon múlik az orosz nép szabadságának kivívása. Mert bármily nagy számban vannak is, ez a szám nem elegendő arra, hogy egy forradalmi háború esetén a cár ezredéivel szembe tudjon állani. Van Oroszországban közei nyolczvan millió muzsik, paraszt, majd ha ezek talpra állanak, kaszát, kapát ragadnak, akkor lehet majd egy eredményes forradalomról szó. A földdel dolgozó nép teszi ki az orosz nép zömét, enólkül nem lehet sikerrel megküzdeni a cári zsarnokság ellen. Az orosz föld népe pedig mélyen el van nyomva most is. Papiroson ugyan eltörölték már a jobbágyságot, de a valóságban a nép még most is jobbágysorban tengődik és az urai jóvoltából természetesen iskolázatlan és nag3!on műveletlen. A papok sötét butaságban tartják s innen van az, hogy babonás elfogult 8 vakbuzgó. Mindazonáltal érzi igazságtalan keserű sorsát s lázong itt is, ott is. Ilyen helyeken a hatóság és a papok eddig csaknem rendszerint azzal szokták a nép dühét a zsarnokságtól elterelni, hogy a zsidók ellen uszították, mondván, hogy a zsidó az oka minden bajnak. Ezért az utóbbi évtizedeknek alig volt esztendő, melyben zsidómászáriást ne rendezett vol"■«SS Roth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. JFifß fjelmeatel!! Az előrehaladt téli idény miatt a még raktáron levő téli áruk gyári áron alul is beszerezhetők. ■ ■■ ■ -
