Szamos, 1905. február (37. évfolyam, 10-17. szám)

1905-02-23 / 16. szám

24k oldal SZAMOS Id. seám a megélhetés drágaságával fordított arányban áll, de meg kell gondolnunk, hogy szerénység és helyes beosztás mellett a legminimálisabb jövedelem­mel is existálni lehet. De nézzük osak egy hivatainok- •aalád mostani életét. A csekély jö­vedelemre utalt esalád körülbelül kót- szerannyit költ, mint a mennyit kö­rülményei megengednek. És miért ? élvezet vágyból-e, szükségből talán ? Úh nem, egy, egyetlenegy okból, hiú­ságból ! A hiúság az a métely, mely a mi társadalmi életünket megtámadva, azt vég pusztulással is fenyegeti. Ezer és ezer mód és alkalom kínálkozik arra, hogy egy osaiád hiú­ságának hozzon, ha mindjárt még oly drága áron is, áldozatokat. A férj hiú hivatalában, az asz- szouy barátnői körében, a gyermekek az iskolában. A titkáréknak három szobás a lakásuk?! Hajrá, jövő negyedben mi is bárom szobásba költözködünk. A fogalmazó felesége az idén már há­rom uj ruhát szabatott ? ! Sebaj, sza- batunk mi négyet! És ez a Hezitálás, ez a hiuságos vásár azután számos családnak nagyon sok existenoziának szomorú vesztét okozza. De ha azok, kik még nem me rültek el az adósságok tengerébe, talán az ilyen példák láttára vissza is ret­tenek attól, hogy legszentebb kincsü­ket, családjuk boldogságát, otthonuk meghitt nyugalmát hiúságuknak áldo­zatául odavessék — mii cselekedjenek az oly családok, k.k már csak saját kárukon okulva, szinte menthetetlenül elsülyednek az adósságok, a gondok tengerébe! Emberséges-e, méltányos-e, ha ilyen szerencsétleneket a társada­lom saját gondjukra bizva veszni hagy?! Hiszen számtalan eset bizonyitja, hogy mielőtt valaki végleg odavész, már életösztöne által is kényszerítve, ott keresi a mentséget, a hol csak lehet, és módot keres, ha mindjárt becsülete árán is, hogy legalább csa ládját a vógromlástól megóvja. Innen van az a számos vissza­élés, sikkasztás, megvesztegetés, mely­nek egy-egy jelensége, tünete itt-ott napról napra felbukkan azt a látsza lőtt keltve, mintha már az egész magyar értelmiség korrupt, fekélyes lenne. Ama számtalan probléma között, mely a társadalom részéről megoldás­ra vár, talán nem legutolsó és leg­lényegtelenebb az, mely magyar tiszt­viselő osztály megmentésére irányul. Hogy e megoldás miként való sitható meg, az már nálunk illetéke sebbeknek képezi gondját, mi meg elégszünk vele, ha a kérdés fölveté­sével csak annyit is elérünk, hogy valaki a thémán komolyan és ami fő, őszinte meleg szeretettel gondolkozik. SZÍNHÁZ. Az alábbiakban négy jó színházi estéről számolunk be. Jól esik konsta­tálnunk a kedvező eredményt, annyi­val is inkább, mert ezek a jó előa­dások elégtételt szolgáltatnak a tár sulatuak s az igazgatónak azokért a megtámadtatá-okért, melyekben a szín­ház bérbeadása alkalmával bizonyos oldalról részesültek. Szombaton premiere-előadás volt. Berciknek vígjátékét a „Miniszter válság“-ot látta és élvezte a közön­ség. Politikai éterünknek egy mozza­nata van a lehető legnagyobb hűség­gel színpadra viv9 ebben a darabban^ Nem uj téma, mert számtalan vonat­kozásban sok más darabban ismerjük e szerept alakokat, da a környezet, melybe Bercik szereplőit állítja, uj s mindenesfe ett éidekes. Az előadás sikerében leguagyobb része volt a tirsu at két legjelesebb tagjának : Kendi Boriakénak s Peterdinek. Nem akarunk külön jelzőket használni di cséretiikre, egyszerűen megállapítjuk, hogy játékuk tökéletes, pompás volt, olyan, milyet tőlük vártunk, olyan, amilyet ők ketten minden fellépésük alkalmával bemutatni szoktak. Garai Ilus, Krasznai, Szőke szintén leijes mértékben rászolgáltak a közönség elismerésére. Vasárnap délután a „Bajuszát, este pedig a „Piros bugyelláris“- adták, daczára a vasárnapi előadás nak, csekély számú közönség előtt. Hétfőn „Egy katona története“ került színre nagyon jó előadásban s itt ismét Kandié és Peterdié a babér. Fenomenális alakítás volt mindkettő­jüké. Itt. közbevetve raagjeg zem, nem tudom ugyan, hogy a társulat e két tagja hogyan áll a jövő évi szerződésével, de az igazgató a tár­sulat uiveuja érdekében jól tenné, ha mindkettőjüket megnyerhetné a jövő saisonra is, mert két ilyen kiváló drámai erőt nem szabad egy igazi szinidirektornak elszalasztani. Kedden Offenbach bájos operai­ját „Orpheus az alvilágban“ adta a társulat. Talán ez az előadás a leg­jobb volt az összes eddigi operett-elő­adások között. A darab jól be volt tanulva, aztán a színészek szokatlan élénkséggel, jó kedvvel játszottak, a mi gördítette az előadást, gyors me­netűvé tette s a közönségnek nagyon jólesett látni ezt az élénkséget a sziu- padou. Udvariasságból először emló kezzünk meg a hölgy szereplőkről. Euridike szerepét Solti adta, nagyon szépen énekelt s jól is játszott s mert a főkapitány rendelet© folytán, mely­nek kiadását eléggé dicsérni nem lehet, az okvetetlenkedö elem szépen kire­kedt a színházból, általános elisme­résben is volt része. A kisebb szere­pekben nagyon jó alakítást mutatott be s szokása szerint bájosan játszott Révész. Nagyon jó estéje volt Szén tesnek, Jupiter szerepét oly helyesen játszotta meg, hogy semmi kívánni valót nem hagyott hátra, Áldori és Bay raindeuképen megfelelők voltak. (Dr. K.) HIR ROVÄT * Értekezlet a díszpolgári ok­levél átadása ügyében. A Kossuth Ferencznek szánt díszpolgári oklevél átadása ügyében, e hó 21-én délután 4 ór kor Pap Géza po'gármester elnöklete alatt értekezletet tartott, mely alkalommal a poigái’mester be mutatta az albumszerü és pazarul kiállított oklevelet. A megjelentek alig győztek betelni az oklevél külső szépségének dicséretével. Majd a dísz­polgári oklevél átadásának határideje megállapítására került a sor, azonban többek felszólalása után abban tör­tént ‘megállapodás, hogy a küldöttség levél utján érintkezésbe teszi magát Kossuih Ferenczozel s tekintettel a jelenlegi politikai helyzetre, a disz polgártól kérdi meg az alkalmas időpontot az oklevél átnyujtására. * Kinevezés. Osoboth Gizella polgári iskolai tanítónőt, ki jeieuleg a helyb. ref. fels. leányiskola előkészítő osztályaiban volt alkalmazva a vallás és közoktatásügyi miniszter a balassa­gyarmati polgárai leányiskola rendes tanítónőjévé nevezte ki. A leányiskola Csoboth Gizellában egy kitűnő tan­erőt s a társadalom egyik igen szim­patikus tagját veszítette el. * Gyászesef. Dr. Böszörményi Emil ügyvédet és nejét, súlyos csapás érte. Egyetlen kis gyermekük, az öt hónapos kis Jolánka. e hó 21-én pár napi betegség után elhunyt. A kisded temetése ma délután 4 órakor lesz. * A zeneiskola átalakítása. Régen érezte úgy a dalegyesület, mint a zeneiskola, annak szükségét, hogy a város által átengedett óvoda helyi ségben eddig nem volt oly nagy te­rem, amely a dalegyesület próbáira és a zeneiskola házi hangversenyeire alkalmas lett volna. Amennyiben a hatóság az intézeti helyiség általános átalakítására még a múlt évi ősz fo­lyamán felhatalmazást adott, de azt akkor fedezet hiánya miatt, végre­hajtani nem lehetett, most kínálkozott a jó alkalom egy ily nagy terem elő­állítására. Dr. Vajay Imre elnök oly szerencsés tervet talált ki, mely az épület szilárdságát és állékonyságát nem érinti s mind a mellett az átala­kítás a követelményeknek teljesen megfelel. T. i. a közfal kibontásával az épület homlokvonalán egyesítette a két szobát is a régi alacsony me- nyezet elbontása után minthogy 5 méter magas s fából készült kupolát állíttat a főfalakra s ekép szép ará­nyokban formálódik ki ae óhajtott nagy terem, mely aztán úgy a pró­bákra, nnut a házi hangversenyek megtartására alkalmas lesz. * Uj ügyészségi megbízott. Az igazságügyi miniszter Dr. Fényes An­tal fehérgyarmati kir. járásbirósági aljegyzőt, ugyanoda ügyész-megbizot- tul nevezte ki. * A Szatmárnémeti dalegyesü­let évi közgyűlése márc. 5-én lesz. Ennek tárgyait képezik : dr. Vajay Imre elnök jelentése mely uemesak a dalegyesület, hanem a zeneiskola múlt évi történetét is felöleli. Fo ytatólag következik a számvizsgáló bizottság jelentésével a pénztár számadás, majd a jövő évi költségvetés Továbbá igen fontos tárgya a közgyűlésnek az ál­talános tisztujitás s a választmány és a szám vizsgáló bizottság újból való választása logikája szerint be kellett következ­nie. S akkoron Gyuszi a szabad le­vegőben merészen kezdte csattog­tatni a vállalkozó kedve szárnyait. Kiröppent a budai zugocskából egy fényes, hatalmas balparti szállóba, melyet kibérelt s a legmodernebb kor igényei szerint rendezett be, mint azt még a külföldi vasúti várótermekb n elhelyezett reklámjai is oly ékesen hirdették. S mint a költő ott a ten­gerparton, oly találóan mondotta: más ember még légvárat sem épit annyit, mint ahány czifra, óriási bér­palotát épített a főváros legforgal­masabb pontjain. A legpompásabb palotában az egykori lótó-futó borfiu lakott, a lópcsöház falait aranyos márványlapok borították s puha sző- nyeg virágösvénye vezetett az eme­let légszeszfütéses termeibe. A loto- fntó borfiu bizony most már nap­hosszat karosszékében üldögélt s las- sankint belehizott abba a tekintélyes karosszékbe. S lassankint a szó szo­ros értelmében fuldokolni kezdett a a saját zsírjában s a? egyetem ösz- szes nyilvános- és magán-tanárainak dolgot adott, hogy a különbnél kü- lömb bajaiból kigyógyitsik. — Tanár ur, a májam fáj. — Tanár ur, hangyák mászkál­nak a lábamban. — Kedves profeszor ur, ez az orvosság nekem nem használ, írjon kérem másikat! — Betegebben jöttem haza a fürdőről, mint ahogy odamentem Segitsen rajtam, az Istenén! A nyilvános- és magán-tanár urak rájöttek, hogy a legtöbb beteg­ség az öreg ur pihent képzeletének lidércz-játóka s ha szegény ember, talán ki is gyógyítják egy jókora adag gorombasággal. De mivel gaz dag ember volt, óvakodtak ilyformán kigyógyitani s csak írták neki a szivárvány minden színeiben játszó orvosságokat s küldözgették a szél­rózsa minden irányába, ahol az öreg ur kiállotta a legkülönbözőbb gyógy­módokat, amely gyógymódok csak egyben hasonlítottak egymáshoz tel­jesen : hogy méreg-drágák voltak mind Természetesnek fogjuk találni, hogy Hajnács György ur abból a für­dőből sem jött haza gyógyultabban és jobbkedvüen, ahol szerencsénk volt vele találkozhatni. Végtelen elkese­redésében még talán leugrik a palo­tája harmadik emeletéről, ha ekkor nem akad olyan szórakozásra, amely- még az ö eltsspedt életkedvét is föl­villanyozta. Ezt a szórakozást egy összetöpörödött, vézna csillogó szemű emberke ajánlotta neki; minden köl­tőket és szónokokat megszégyenítő tüzes és színes ékesszólással festette le előtte az aranyhegyeket, amelyeket a börzén — mint mondotta — egy kózforgatás alatt nyerni lehet. A csil­logó szemű, fürge gyik-ember fel tudta kelteni hősünk érdeklődését, sőt ál­landóan le is tudta kötni, mert mind­untalan valami meglepetéssel szolgáit neki Be keil azonban vallanunk, hogy e meglepetések többször vokak kel lemetlenek, mint kellemesek, úgy hogy Hajnács ur egyszer c->ak azon vette .észre magát, hogy házai roskadoznak az adóságok terhe alatt taláu bizony össze is rogynának, ha nem volnának oly szilárdul megépítve ... — Hja, a szerencse olyan, mint a makacs automata. Dobálni ke 1 « torkába a pénzt, amig végro busásan visszaadja, vigasztalt v a zsörtölődő öreg urat a gyik-ember. De a szerencse automatája, ugy- látszik, végkép elromlott a hajdani föpinezér számára. S egy gyönyörű tavaszi reggelen fülkéié Hajuács ur a karosszéke lágy öléből, hogy' a tö- meggondnokákoz menjen. Ugyancsak szaporázta a lépteit, amikor hazaté­rőben volt. Felesége, aki valamikor dalolva sütött főzött a konyhán, vö­rösre sirt szemmel fogadta. A férfi ott sündergöt körülötte. Nem tudta hogyan kezdjen a vigasz tálashoz. Utoljára is szinte harngosau szólt reá : — Hát te miért sirsz ? Az asszony kerekre nyutotta szemeit Taláu nincs is eszénél az ura, hogy nem tudja, mi történt velük. — No igen, azt kérdezem, hogy miért sirsz ? Hiszen nem jutottunk ám egészen tönkre. Maradt még elég pénzünk, amivel kezdhetünk valamit! Ac asszony kedvetlenül legyin­tett a kezével : — Ugyan mennyi pénzünk ma­radhatott ? — Hajnács büszkén felemelte a lejét : — Ötszáz forint ! De már erre elnevette magát az asszony'. Osak úgy hangzott a kac-za- gása : — Ötszáz forint ! S te ennek örülsz oly bolondul ? — Ennek hát ! — kiáltott. Haj­Sirolitt A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatós szer: úgymint tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál idült, bronchitis, szamár-hurut ós különösen lábbadozóknál ­.... ----- influenza után ajánltatik. ... ~ — Eme li az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szsga és jó ze miatt a gyermekek is szeretik, A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti ezég- gel legyen ellátva, F. Hoffman-La Roche er Co vegyésze i gyár Baeel Svájcz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents