Szamos, 1905. február (37. évfolyam, 10-17. szám)

1905-02-16 / 14. szám

2-ik oldal SZAMOS 14. szám ,selő urat, de el is várom tőle, hogy velünk egyetértőig fog köz­remunkálkodni a város javán s minden lehetőt el lo0 követni a város érdekeinek előmozdítására. É végül arra kérem a biz. közgyűlés t. tagjait, felejtsük el a választási küzdelemből netalán ien- maradt keserűségeket s akik a választási küzdelemben mint poli­tikai ellenfelek állottak egymással szemben, itt a közgyűlési terem­ben egyesítse őket egy érzelem : a kölcsönös becsülés és egy gon­dolat : a város jövő fejlődése. Ez lebegjen folyton szemeink előtt s ez a törekvés adjon erőt vállvetett együttes munkásságunk­hoz. A politikát hagyjuk e terem­ben lolytatandó tárgyaláson lehe­tőleg kívül, mert a politikai meg' győződés tapasztalás szerint a leg­jobb embereket is képes elválasz­tani egymástól s ott is elfogulttá teszi őket egymás iránt, ahol együtt kellene munkálkodniok a város eminens érdekei előmozdításán. Hogy tehát ilyen velleitások ne zavarják itteni komoly munkálko­dásunkat, ismételten kérem a t. bizottságot, vessünk íátyolt a le­zajlott cselekményekre s legyen száműzve e teremből ezután min­den oly törekvés, mely ezt a har­móniát megzavarhatná.u A polgármesteri jelentés ezu­tán megemlékezik a szatmár— bikszádi h. é. vasút építésének ügyében beállott kedvező eredmé­nyekről. Végül elparenláita a jelentés néh. Lengyel Endre biz. tagot, ki sok éven át volt a törvénvha óság egyik komoly és munkás tagja. Indítványozta tehát a polgármester, hogy az eihunyt biz. tag özve­gyéhez részvétirat küldessék. csak külsején, de tartalmában is volt bizonyos egyformaság. Amor, Cupido, Venus, a külön­féle nymphák a bájos szirének nevei ép oly szükségesek voltak, mint a só a levesbe; minden név mellé kellett egy szóvirág, mint a tánczoshoz egy tánezos kisasszony. E miatt a szerelmi képzelődés ereje elbúgyadt, a megszokott szó­virágok pedig elfonnyadtak. A képzelődés azóta bizony nem­csak, hogy nyert erőben és sokolda­lúságban, de általában is kimondhat­juk, hogy a korunkbeli lyrai költe­ményekben több a mélység, több a közvetlenség. A szerelem e mélységét bizo­nyára a szellem többoldalú fejlődése s az általánosabb világnézet okozza, mi a képzelődésnek uj és szélesebb határokra nyújt kilátást. A szerelmi bánatba p. o. a vég­telennek egy-egy mozzanása kezd belevegyülni, ami az elmúlás és örök­lét magasztos érzését egyre több erő­vel vonja e hatalmas érzés körébe. A képzelet teremtő erejének kimerülése miatt tehát ez oldalról sincs okunk aggódni, de még kevésbé lehetünk a képzelődés jövője felől pesszimisták, ha meggondoljuk, hogy a phantasiára való készségünk meny­nyire benne gyökerezik a lélekben. A képzeletről ugyanis súlyos tévedés volna azt állítani, hogy az A biz. tagok a polgármester havi jelentését szokatlanul jóleső örömmel vették tudomásul s a politikai részre nézve zajos éljen­zések zúgtak fel a terem minden részéből. (A II. oszt. számtiszti állás betöltése.) Ezután egy üresedésben levő II. oszt. számtiszti állás betöltése került a napirendre. A kandidáló bizottságba elnöklő polgármester a maga részéről kinevezte Yeréczy Antal, Uray Géza és Osváth Ele­mér biz. tagokat, mig a közgyűlés megválasztotta Antal Dániel, Pethő György és Korányi Jánost. A ki­lenc/. pályázó közöl a pályázók u. ni. Pupp Ottót, Schneller Jenőt és Dobrai Endrét jelölte a kandidáló bizottság, majd a szavazás megtör­ténvén, annak az eredménye a kö­vetkező volt : Dobrai Endre 39, Papp Ottó 24 és Scheller Jenő 15 szavazatot kapott s igy általános szótöbbséggel Dobrai Endre válasz­tatott meg a II. oszt. szánitiszti állásra. (Miniszteri leiratok.) A közgyűlés ezután tudomásul vette az egyes miniszteri leiratokat, melyek az 1908. évi zárszámadás és 1905. évi költségvetésre vonat­koznak, nemkülönben a Kákóczi-u. állami óvoda telkére kötött szerző­dés jóváhagyását. (Egyéb ügyek.) A közgyűlés az adó felszólaui- lasi bizottságba rendes tagul Makav Antalt, póttagul pedig- Kató Antalt választotta meg. Elrendelte továbbá a közkórház fedelének 1954 kor. költséggel való kijavítását, nemkü­lönben a körtvélyesi és legelő dija­kat. a múlt évihez hasonló arányban megállapította. csak egyes emberek sajátja, hogy csak felesleges fényűzés, melynek a mindennapi életben semmi haszna sincs, vagy, hogy a képzelődés valami veszedelmes csalóka hatalom, mely minden tévedésünknek okozója. Hogy sok bolondot elkövettet velünk, az bizonyos, de hasonlatos az élesztőhöz : ha igen el talál kelui, rósz tőle a kenyér; de ne tegyenek a tésztába, még csak kenyér sem lesz belőle. Igaz, hogy a féktelen képzel t- csapongás mindent elront, de ha nera volna bennünk az a titkos és mindig működő kovász, melynek képzelet a neve, elménk alkotásai alaktalanok és élettelenek maradijának s nem tudnák többé életünket táplálni. Lelkünk eme működése föltét­lenül szükséges életünk mindennapi normális egyensúlyához s még azok­ban az emberekben is meg van. kik magukat nagy gőgösen pozitív elmék­nek uovezik. Szóval illúziók nélkül nem él­hetünk. Az ifjúnak alig van sejtelme róla, hogy azokban az u. n. imádandó vonásokban, tulajdonokban miket ki­választott hölgyében lát, legnagyobb részt önmagának az illúziói rejlenek. Előbb megragadja külsejének vágy- lelki tulajdonának esetleg csak egy vonása ; ezt a maga képzelődésének megfeleli ">eu kiszínezi, majd a maga A méntelepen építendő jégve­rem tervét és költségvetését 2737 kor. költséggel közgyűlés elfogadta $ elrendelte annak felépítését. A városi hetesek részére köz­gyűlés január, február és márczius havára 10—10 kor. drágasági pót­lékot rendelt kiutalni. A nyugalmazott rendőrök ha­son kérelmét, nemkülönben Zsálik Nándomé városi szülésznő lakbér pótlék iránti kérelmét közgyűlés nem találta megadhatnak. (Nugdijazás.) Végül a közgyűlés Péchy An­tal t. b. főkapitányt saját kérelmére nyugdíjazta s évi nyugdiját 1857 korona Összegben rendelte folyósí­tani. A nyugalomba vonult, derék t. b. főkapitány érdemeit Uray Géza biz. tag' méltatta és szólónak indít­ványára közgyűlés, Péchy Antalnak a 32 évi buzgó és kitartó szolgá­lat után elismerést szavazott. A közgyűlés ezután más tárgy hiányában délután fél 5 órakor be­záródott. Az állami faipari szakiskola. Irta: Kótay Pél. B zouyos gyanakvással néznek egyesek az áll. faipari szakiskola fel állítása elé. Veszedelmet sejtenek eb­ben az intézményben, azt vélvéu, hogy bz versenyre kél majd az amúgy is nehéz viszonyokkal küzködö helyi kis iparral, ez utóbinak súlyos kárára. Sem az intézménynek, sem az első sorbau érdekelt iparos-köröknek nem fog az hasznára válni, ha az említet! iskolának, a kezdet nehézsé­gein kívül, müküdése elején, még lobb előítéleteket is le kell majd űzdeuie, hogy csak megpróbáltatások Után szentelhesse teljes erejét kettős nemes hivatásának: az iparosnevelés­nek és az iparfejlesztésnek. Hogy ez a felesleges összeütkö­illuziójávat felruházza egész egyéni­ségét, nem is sejtve, hogy imádottja alakjába, leikébe, nagyrészt már a maga egyéniségét költöztette át. így nevezhetik aztán jogosan egyetlennek az ideálképet, mert alapjában véve maguk teszik ilyeu kizárólagossá ma­gukra nézve. A valódi vonások leg- fennebb csak vázlatrajzképen szere­pelnek, miket a képzelődés öltöztet fel sokféle színeivel. Ha ez az illúzió uem elég erős, vagy ha ennek kialakulását bizonyos lelkűnktől idegen szempontok zavar­ják, nagyon könyen szét is foszladozik s ezzel a szerelem is csakhamar ősöd­be kerülhet. Ezért nagybecsüek és tartósabbak azok az illúziók, melyek első sorban a lelki rokonság szálaiba kapcsolódnak. A nők már helyzetükből kifo Ij-ólag és ösztönszerüleg is bizonyos rátermett művészettel bírnak az illú­ziók főikeltésére. Öltözködésük sok gondot okozó divata, hajviseletük, mozgásuk, sőt maga beszédmodoruk is : mind, mind az illúzió-keltés szol­gálatában áll. — A színészi pálya p. o. eltekintve művészi oldalától, azért is bir olyan vouzó erővel főleg a nőkre, mert illúziók keltésére egyé­niségük iráut nagyon változatos sze­rep kínálkozik. zés az amúgy is közös érdekek között el ne következzék, helyén való lesz egy nehány adatot közölni, amelyek­ből kiviláglik, hogy a szakiskola nem hogy kon kurrense a kisiparnak, ha­nem ellenkezőleg, annak épen hatha­tós gyámola. Az 1905. évi költségvetésben a következők szerint vannak előirányoz­va azok a bevételek, amelyeket a hasonló iskolák ipari termékek érté­kesítése czimén, az állam pénztárba majdan beszolgáltatnak: a) Fa és fémipari szakiskolák : Arad 8000. Győr 6000. Kolozsvár 6500. Marosvásárhely 6500. Szeged 6500. Temesvár 6000 — b) Faipari szakiskolák : Brassó 3500. Homonna 3500. Igló 3500 Újpest 5000. - c) Fémipari szakiskolák : Gölniczbánya 4000. Pozsony 1000. Az újpesti iskola teljes átszer­vezés alatt áll, műhelye pedig felosz­lóban, raktára úgyszólván végkiáru- lásra kerül. Innen az abnormis 5000 kor. bevétel. Viszont a pozsonyi még teljesen ki nem fejlesztett intézet, azért marad termelése a közepesen is alól. Ezek a jövedelmek az előző évek elért tényleges eredményeihez képest vannak számításba véve, tehát a való­ságban is körül-belül ekkorák lesznek. Nem szabad feledni, hogy a fa- és fémipari iskolák kettős szakot kép­viselnek, s ezeknél két műhely ter­melése van együtt előirányozva Innen van az aradi iskolának pl. 8000 kor. évi termelése. A normális működésben levő, tisztán faipari szakiskolák évi terme­lési forgalma mindeuütt évi 3500 kor. Ez az összeg, már csekélységénél fog­va sem jelenthet veszedelmet az ér­dekelt iparosok összeségére nézve; s még kevésbbé jelent az veszedelmet akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor, amikor az iskola maga számára 3500 kor. évi termelést leköt, egyúttal a helyi piaoz évi összforgal­mát ennél sokkal tekintélyesebb osz- szeggel növeli. Ugyanis a dolog úgy áll, hogy a vidéki kisipar ellen, — itt most első sorban a bútor asztalosságról van szó, — a legveszedelmesebb ver­senyt azok a készítmények támaszt­ják, amelyek fejlődöttebb hazai, vagy külföldi iparközpontokból, miut kész áruk kerülnek a helyi piaczra. Ezek a czikkek nemcsak azért verseny- képesek a saját helyi piaozainkon, mert esetleg olcsók is; hanem legújab­ban sokszor azért, mert az újabb mű­vészi irány, amely szabadulni kivan az avult sablonoktól, jól-rosszul még ezekre & vásári árukra is ráüti a maga „modern“-nek nevezet bélyegét. A vidéki kis iparos, aki maga csak ritkán valóban tervező s még ritkáb­ban rajzoló iparművész, igy többek között, a közízlés felfrissülése, egyé­nivé alakulása miatt uem képes arra, hogy saját piaczán az idegen ipar­terméket lehetetlenné tegye, vagy legalább is háttérbe szorítsa. És itt következik a szakiskolák egyik fontos missziója. A szakiskoláknál mindig van legalább egy tanerő, aki modern bútor­tervezéssel hivatásszerűen foglalkozik s magok az iskolai műhelyek is kivé­tel nélkül modern irányban dolgoznak. Ennek negativ haszna a helyi iparra nézve az, hogy az iskola a maga termelését az összforgalomnak abból a részéből veszi ki, amely eddig a helyi termelésre nézve amúgy is ve­szendőbe ment. A pozitív haszon pe­dig abban jelentkezik s ez már az összforgalom növelésére szolgál, hogy az iskolák azon megrendeléseket, amelyeket magok nem kontingentál­hatnak, megbízható kisiparosnak, min­den dij nélkül közvetítik s ez által, valamint póluaadásukkal, a helyi kis­(Vége köv.) A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hatható* szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál ........... influenza után ajánltatik. ..... Em eli az étvágyat « a testsúlyt, eltávolítja a köh&géet és a kSpetet, és megszül te ti az éjjeli izsadást. Kellemes szaga és jé ze miatt a gyermekok is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden, üveg alanti «rég­gel legren ellátva , F. ffeffmen-La Roche et Co v-gyé^p i »--íir Basel Sr*:-*.

Next

/
Thumbnails
Contents