Szamos, 1905. február (37. évfolyam, 10-17. szám)
1905-02-16 / 14. szám
2-ik oldal SZAMOS 14. szám ,selő urat, de el is várom tőle, hogy velünk egyetértőig fog közremunkálkodni a város javán s minden lehetőt el lo0 követni a város érdekeinek előmozdítására. É végül arra kérem a biz. közgyűlés t. tagjait, felejtsük el a választási küzdelemből netalán ien- maradt keserűségeket s akik a választási küzdelemben mint politikai ellenfelek állottak egymással szemben, itt a közgyűlési teremben egyesítse őket egy érzelem : a kölcsönös becsülés és egy gondolat : a város jövő fejlődése. Ez lebegjen folyton szemeink előtt s ez a törekvés adjon erőt vállvetett együttes munkásságunkhoz. A politikát hagyjuk e teremben lolytatandó tárgyaláson lehetőleg kívül, mert a politikai meg' győződés tapasztalás szerint a legjobb embereket is képes elválasztani egymástól s ott is elfogulttá teszi őket egymás iránt, ahol együtt kellene munkálkodniok a város eminens érdekei előmozdításán. Hogy tehát ilyen velleitások ne zavarják itteni komoly munkálkodásunkat, ismételten kérem a t. bizottságot, vessünk íátyolt a lezajlott cselekményekre s legyen száműzve e teremből ezután minden oly törekvés, mely ezt a harmóniát megzavarhatná.u A polgármesteri jelentés ezután megemlékezik a szatmár— bikszádi h. é. vasút építésének ügyében beállott kedvező eredményekről. Végül elparenláita a jelentés néh. Lengyel Endre biz. tagot, ki sok éven át volt a törvénvha óság egyik komoly és munkás tagja. Indítványozta tehát a polgármester, hogy az eihunyt biz. tag özvegyéhez részvétirat küldessék. csak külsején, de tartalmában is volt bizonyos egyformaság. Amor, Cupido, Venus, a különféle nymphák a bájos szirének nevei ép oly szükségesek voltak, mint a só a levesbe; minden név mellé kellett egy szóvirág, mint a tánczoshoz egy tánezos kisasszony. E miatt a szerelmi képzelődés ereje elbúgyadt, a megszokott szóvirágok pedig elfonnyadtak. A képzelődés azóta bizony nemcsak, hogy nyert erőben és sokoldalúságban, de általában is kimondhatjuk, hogy a korunkbeli lyrai költeményekben több a mélység, több a közvetlenség. A szerelem e mélységét bizonyára a szellem többoldalú fejlődése s az általánosabb világnézet okozza, mi a képzelődésnek uj és szélesebb határokra nyújt kilátást. A szerelmi bánatba p. o. a végtelennek egy-egy mozzanása kezd belevegyülni, ami az elmúlás és öröklét magasztos érzését egyre több erővel vonja e hatalmas érzés körébe. A képzelet teremtő erejének kimerülése miatt tehát ez oldalról sincs okunk aggódni, de még kevésbé lehetünk a képzelődés jövője felől pesszimisták, ha meggondoljuk, hogy a phantasiára való készségünk menynyire benne gyökerezik a lélekben. A képzeletről ugyanis súlyos tévedés volna azt állítani, hogy az A biz. tagok a polgármester havi jelentését szokatlanul jóleső örömmel vették tudomásul s a politikai részre nézve zajos éljenzések zúgtak fel a terem minden részéből. (A II. oszt. számtiszti állás betöltése.) Ezután egy üresedésben levő II. oszt. számtiszti állás betöltése került a napirendre. A kandidáló bizottságba elnöklő polgármester a maga részéről kinevezte Yeréczy Antal, Uray Géza és Osváth Elemér biz. tagokat, mig a közgyűlés megválasztotta Antal Dániel, Pethő György és Korányi Jánost. A kilenc/. pályázó közöl a pályázók u. ni. Pupp Ottót, Schneller Jenőt és Dobrai Endrét jelölte a kandidáló bizottság, majd a szavazás megtörténvén, annak az eredménye a következő volt : Dobrai Endre 39, Papp Ottó 24 és Scheller Jenő 15 szavazatot kapott s igy általános szótöbbséggel Dobrai Endre választatott meg a II. oszt. szánitiszti állásra. (Miniszteri leiratok.) A közgyűlés ezután tudomásul vette az egyes miniszteri leiratokat, melyek az 1908. évi zárszámadás és 1905. évi költségvetésre vonatkoznak, nemkülönben a Kákóczi-u. állami óvoda telkére kötött szerződés jóváhagyását. (Egyéb ügyek.) A közgyűlés az adó felszólaui- lasi bizottságba rendes tagul Makav Antalt, póttagul pedig- Kató Antalt választotta meg. Elrendelte továbbá a közkórház fedelének 1954 kor. költséggel való kijavítását, nemkülönben a körtvélyesi és legelő dijakat. a múlt évihez hasonló arányban megállapította. csak egyes emberek sajátja, hogy csak felesleges fényűzés, melynek a mindennapi életben semmi haszna sincs, vagy, hogy a képzelődés valami veszedelmes csalóka hatalom, mely minden tévedésünknek okozója. Hogy sok bolondot elkövettet velünk, az bizonyos, de hasonlatos az élesztőhöz : ha igen el talál kelui, rósz tőle a kenyér; de ne tegyenek a tésztába, még csak kenyér sem lesz belőle. Igaz, hogy a féktelen képzel t- csapongás mindent elront, de ha nera volna bennünk az a titkos és mindig működő kovász, melynek képzelet a neve, elménk alkotásai alaktalanok és élettelenek maradijának s nem tudnák többé életünket táplálni. Lelkünk eme működése föltétlenül szükséges életünk mindennapi normális egyensúlyához s még azokban az emberekben is meg van. kik magukat nagy gőgösen pozitív elméknek uovezik. Szóval illúziók nélkül nem élhetünk. Az ifjúnak alig van sejtelme róla, hogy azokban az u. n. imádandó vonásokban, tulajdonokban miket kiválasztott hölgyében lát, legnagyobb részt önmagának az illúziói rejlenek. Előbb megragadja külsejének vágy- lelki tulajdonának esetleg csak egy vonása ; ezt a maga képzelődésének megfeleli ">eu kiszínezi, majd a maga A méntelepen építendő jégverem tervét és költségvetését 2737 kor. költséggel közgyűlés elfogadta $ elrendelte annak felépítését. A városi hetesek részére közgyűlés január, február és márczius havára 10—10 kor. drágasági pótlékot rendelt kiutalni. A nyugalmazott rendőrök hason kérelmét, nemkülönben Zsálik Nándomé városi szülésznő lakbér pótlék iránti kérelmét közgyűlés nem találta megadhatnak. (Nugdijazás.) Végül a közgyűlés Péchy Antal t. b. főkapitányt saját kérelmére nyugdíjazta s évi nyugdiját 1857 korona Összegben rendelte folyósítani. A nyugalomba vonult, derék t. b. főkapitány érdemeit Uray Géza biz. tag' méltatta és szólónak indítványára közgyűlés, Péchy Antalnak a 32 évi buzgó és kitartó szolgálat után elismerést szavazott. A közgyűlés ezután más tárgy hiányában délután fél 5 órakor bezáródott. Az állami faipari szakiskola. Irta: Kótay Pél. B zouyos gyanakvással néznek egyesek az áll. faipari szakiskola fel állítása elé. Veszedelmet sejtenek ebben az intézményben, azt vélvéu, hogy bz versenyre kél majd az amúgy is nehéz viszonyokkal küzködö helyi kis iparral, ez utóbinak súlyos kárára. Sem az intézménynek, sem az első sorbau érdekelt iparos-köröknek nem fog az hasznára válni, ha az említet! iskolának, a kezdet nehézségein kívül, müküdése elején, még lobb előítéleteket is le kell majd űzdeuie, hogy csak megpróbáltatások Után szentelhesse teljes erejét kettős nemes hivatásának: az iparosnevelésnek és az iparfejlesztésnek. Hogy ez a felesleges összeütköilluziójávat felruházza egész egyéniségét, nem is sejtve, hogy imádottja alakjába, leikébe, nagyrészt már a maga egyéniségét költöztette át. így nevezhetik aztán jogosan egyetlennek az ideálképet, mert alapjában véve maguk teszik ilyeu kizárólagossá magukra nézve. A valódi vonások leg- fennebb csak vázlatrajzképen szerepelnek, miket a képzelődés öltöztet fel sokféle színeivel. Ha ez az illúzió uem elég erős, vagy ha ennek kialakulását bizonyos lelkűnktől idegen szempontok zavarják, nagyon könyen szét is foszladozik s ezzel a szerelem is csakhamar ősödbe kerülhet. Ezért nagybecsüek és tartósabbak azok az illúziók, melyek első sorban a lelki rokonság szálaiba kapcsolódnak. A nők már helyzetükből kifo Ij-ólag és ösztönszerüleg is bizonyos rátermett művészettel bírnak az illúziók főikeltésére. Öltözködésük sok gondot okozó divata, hajviseletük, mozgásuk, sőt maga beszédmodoruk is : mind, mind az illúzió-keltés szolgálatában áll. — A színészi pálya p. o. eltekintve művészi oldalától, azért is bir olyan vouzó erővel főleg a nőkre, mert illúziók keltésére egyéniségük iráut nagyon változatos szerep kínálkozik. zés az amúgy is közös érdekek között el ne következzék, helyén való lesz egy nehány adatot közölni, amelyekből kiviláglik, hogy a szakiskola nem hogy kon kurrense a kisiparnak, hanem ellenkezőleg, annak épen hathatós gyámola. Az 1905. évi költségvetésben a következők szerint vannak előirányozva azok a bevételek, amelyeket a hasonló iskolák ipari termékek értékesítése czimén, az állam pénztárba majdan beszolgáltatnak: a) Fa és fémipari szakiskolák : Arad 8000. Győr 6000. Kolozsvár 6500. Marosvásárhely 6500. Szeged 6500. Temesvár 6000 — b) Faipari szakiskolák : Brassó 3500. Homonna 3500. Igló 3500 Újpest 5000. - c) Fémipari szakiskolák : Gölniczbánya 4000. Pozsony 1000. Az újpesti iskola teljes átszervezés alatt áll, műhelye pedig feloszlóban, raktára úgyszólván végkiáru- lásra kerül. Innen az abnormis 5000 kor. bevétel. Viszont a pozsonyi még teljesen ki nem fejlesztett intézet, azért marad termelése a közepesen is alól. Ezek a jövedelmek az előző évek elért tényleges eredményeihez képest vannak számításba véve, tehát a valóságban is körül-belül ekkorák lesznek. Nem szabad feledni, hogy a fa- és fémipari iskolák kettős szakot képviselnek, s ezeknél két műhely termelése van együtt előirányozva Innen van az aradi iskolának pl. 8000 kor. évi termelése. A normális működésben levő, tisztán faipari szakiskolák évi termelési forgalma mindeuütt évi 3500 kor. Ez az összeg, már csekélységénél fogva sem jelenthet veszedelmet az érdekelt iparosok összeségére nézve; s még kevésbbé jelent az veszedelmet akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor, amikor az iskola maga számára 3500 kor. évi termelést leköt, egyúttal a helyi piaoz évi összforgalmát ennél sokkal tekintélyesebb osz- szeggel növeli. Ugyanis a dolog úgy áll, hogy a vidéki kisipar ellen, — itt most első sorban a bútor asztalosságról van szó, — a legveszedelmesebb versenyt azok a készítmények támasztják, amelyek fejlődöttebb hazai, vagy külföldi iparközpontokból, miut kész áruk kerülnek a helyi piaczra. Ezek a czikkek nemcsak azért verseny- képesek a saját helyi piaozainkon, mert esetleg olcsók is; hanem legújabban sokszor azért, mert az újabb művészi irány, amely szabadulni kivan az avult sablonoktól, jól-rosszul még ezekre & vásári árukra is ráüti a maga „modern“-nek nevezet bélyegét. A vidéki kis iparos, aki maga csak ritkán valóban tervező s még ritkábban rajzoló iparművész, igy többek között, a közízlés felfrissülése, egyénivé alakulása miatt uem képes arra, hogy saját piaczán az idegen iparterméket lehetetlenné tegye, vagy legalább is háttérbe szorítsa. És itt következik a szakiskolák egyik fontos missziója. A szakiskoláknál mindig van legalább egy tanerő, aki modern bútortervezéssel hivatásszerűen foglalkozik s magok az iskolai műhelyek is kivétel nélkül modern irányban dolgoznak. Ennek negativ haszna a helyi iparra nézve az, hogy az iskola a maga termelését az összforgalomnak abból a részéből veszi ki, amely eddig a helyi termelésre nézve amúgy is veszendőbe ment. A pozitív haszon pedig abban jelentkezik s ez már az összforgalom növelésére szolgál, hogy az iskolák azon megrendeléseket, amelyeket magok nem kontingentálhatnak, megbízható kisiparosnak, minden dij nélkül közvetítik s ez által, valamint póluaadásukkal, a helyi kis(Vége köv.) A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hatható* szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál ........... influenza után ajánltatik. ..... Em eli az étvágyat « a testsúlyt, eltávolítja a köh&géet és a kSpetet, és megszül te ti az éjjeli izsadást. Kellemes szaga és jé ze miatt a gyermekok is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden, üveg alanti «réggel legren ellátva , F. ffeffmen-La Roche et Co v-gyé^p i »--íir Basel Sr*:-*.
