Szamos, 1905. február (37. évfolyam, 10-17. szám)
1905-02-09 / 12. szám
2-ik oldal 12. szál SZÁMOS Ä divatról *) Irta Paládi Lajos. Milyen lélekemelő látvány s a polgári érzelmeknek minő fenséges megnyilatkozása, hogy nr és szolga ily jól találja magát egy társaságban. Mennyire megható, midőn nr és urasz- szony haza menőben nem feledkeznek meg a maradó cselédkisasszonyoknak jó mulatóst kívánni. Hogyau, maradó cselód-kisasz- szonyok, kérdi val ki ? No természetesen, hiszen kimenőjük vau. Nem hinném, hogy a házi asszonyok közül a kimenő szó jelentőségével kevesen volnának tisztába. Olyan követelmény ez ma a szolgálatba álló cselédek részéről, hogy ez elől alig tudnak már elzárkózni s boldog az a háziasszony, kinek cselédje csak egy kimenővel elégszik meg és nem kettővel, vagy hárommal és külön kapuku'csot nem kér; mert úgy tessék megérteni, hogy a három nem sok, sőt épen kevés, mivel a házi mulatságokat ők sem vetik meg. Ma a favágóhoz disznótorra, holnap Y. nénihez tollfosztóba s holnapután Z. iskolaszolgához thea estélyre hivatalosak, mely kedélyes mulatságnak kellemes fűszere a 2—8 féle pecsenye, 2 — 3 féle tészta, nehány liter bor, Ízelítőül és záradékul thea czukrász-tésztával. Ne tessék gondolni, hogy én önöket mesével untatom. Oh, nem. Sajnos nagyon is valók s tények az elmondttak, miknek beigazolására önök közül is nem egyet tudnék bizonyságul hívni Lássuk a ruházkodást is, hát ezzel hogyan vagyunk: halad-e ebben az áldott nép valamit, vagy pedig az őseitől öröklött egyszerűségben leledzik ? Feletet: igen ; ezzel ott állunk, hogy legalább ebben a dologban kasztokat megkülönböztetni maholnap nem fogunk. Poigár az úrral, polgárnő az úrnővel vetekedik. A sárga és sevró topánkákat nemcsak az urak részére találták fel ; a szmokiug, Ferencz József kabát, glase kesztyű igen illik mesterlegényeknek is ; a mesterkisasszonyok meg a legszívesebb kész- séggel tartanak lépést az úri nőkkel,' igen kedvelvén a kosztüm ruhát, finom aljakat, csipkéket, betéteket, boákat, díszített kalapokat, selyem zsebkendőket és mindent, ami divatos Hi-. *) Megjelent a „Tanügyi Értesítő“ 1-ső számának Otthon ez. rovatában. tőjük, Petőfi Sándor, aki a szabadságért halt meg. Nem egy köiteménj’e van már oroszra lefordítva s ezek között egy : Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép ? Midőn nem kér többé, de vesz, ragad ? Nem hallottátok Dózsa György hírét ? Ezt a verset ismeri a fiatal Oroszország, nem egy ifjúsági gyülekezeten szavalják el az orosz viszo- nyokkoz alkalmazva. Nem kérünk többé, uram, de veszünk, ragadunk! Érdeklődéssel néztem az oroszt, akinek csinos arczára kiült a szenvedelem. — Csak nem gondolja, hogjr az orosz nép fellázad ? Csak nem gondolnak forradalomra? Az orosz szemei villámokat szórtak. — Tud ön hallgatni ? — kérdezte aztán hirtelen. — Tudok, — feleltem bámulva. — Egyébként nem baj, ha tovább is adja. A mi ügyeinknek már nem árthat semmi. A tenger áradását nem lehet feltartóztatni. Tudja meg uram, hogy január 21-én ki fog szén az úri osztálytól tanulták. Hiba ez itt is, ott is, ha miatta az otthon siralmas. S minek elítélni a jó ízlésű, a haladás felé törő és mindnyájunkat követő szolgálót, ki mindezeket meg nem veszi ugyan, de úrnőjének egyik másik ruhadarabját csak épen szellőz tetés okából hordozza ; mire megfed- deni a kocsist, inast, hetest, kik urok czipöjét, kézelőjét, gallérját hordják, jó boraikat meg-meg-dézsmálják : finom szivaraikat, egyiptomi cigarettájukat olykor-olykor megkóstolgatják. De mirevaló volna is az Ítélés csak azért, mert Ízlésük megfinomodott ; hiszen a mai világban élnek taláu ezek is, és látnak, tapasztalnak s az irás szavait tartják, hogy1' : „mindeneket megpróbáljatok.“ No b'zony a szabót 'ki ítéli el, hogy fia részére nem varr, hanem boltból vásárolja a matróz-galléros ruhát, a czizmadiát, hogy gyermekének sárga topánkát vesz. Ugy-e bár senki. Miért ? mert ma az a divat, az a sikk, az az eleganczia, ha olyant visel és olyat tesz valaki, ami maj- molás. Ej, ej, de hát mindenki tudja már, hogy mi a sikk, mi a divat, mi az eleganczia ? Persze, hogy7 tudja. Tessék csak figyelemmel kísérni a cselédlányokat, mennyi bájjal, minő válogatott szavakkal üdvözlik utjok- ba jövő társaikat. A szervusz édes, csókollak angyalom, drága aranyosom pá szivem, jaj de herczig szavak, mézként csepegnek szájukból. Nagyon természetes, hogy iparosaink e tekintetben az urakat is túlhaladták. Az ő köszöntést módjuk amazokétól elütő, de a régi jó magyar köszöntések itt is lomtárba kerültek ; hiszen nem automaták, hogy kezök minden ismerős előtt mozgásba jöjjön. Sikkes köszöntést használnak, t. i. ha távol ismerőst látnak, kézrázással üdvözlik ; a kalap levevés még a nagyobb ranguakkal szemben sem divat s ha ilyennel találkoznak, merően szembe nézik s ők várják a köszöntést s ha az illető zavarában ezt megteszi, akkor azt egy nyájas fejbiez- czenóssel viszonozzák, különben minden ösmerettség daczára, köszönés nélkül haladnak el. Hja kérem : a divat s azzal haladni kell ! Mi tudjuk legjobban, fogy aki a haladás útjába akarna állani, az épen olyan bolondot tenne, mint aki a magasból megindult sziklát vállá- val akarná feltartani ; de azt is kell ütni Szeutpétervárott a forradalom s februárban patakokban fog ömleni a vér egész Oroszországban. Felkelünk mi oroszok valamennyien, hogy leverjük a zsarnokságot. A nagy fran- czia forradalom csak gyerekjáték lesz ehhez képest ! Az orosz arcza valósággal eltorzult a nagy szenvedélytől, mely benne lobogott. Elszánt, vak düh czikkázott a szemeiben, mintha már is ott állna a téli palota előtt, egyik kezében revolverrel, a másikban kézi gránáttal. Mikor megnyügodott, folytatta: — Oroszország népe el van készülve a forradalomra. Az ipari munkások kezdik, a hivatalnokok folytatják, de szervezve van már a nagy czélra a föld népe is. A zsidók óriási szolgálatot tettek a forradalmi moz galomnak. Ők a közvetítők a városi forradalmi elem és a föld népe között s kitünően előkészítették a talajt. Minden kormányzóságban van egy-két város vagy falu, ahol várják a jeladást a forradalom kitörésére. Nem kell több, csak száz ember kiáltsa el egy kormányzóságban : „Éljen tudnunk, és tudjuk is, hogy a ferde- ségebre, helytelen cselekedetre nem csak rámutatnunk kell, hanem azt, minden tőlünk telhető módon meg is akadályozni. Én most csak a rikítóbb dolgo kát említettem fel mutatványként, de elégnek tartom és beigazolva látom, hogy lejtőre jutottunk. Vissza kell tehát vezetnünk a népet az erkölcsi züllés és anyagi pusztulás mezejéről ama tiszta forráshoz, melyből őseink merítették a nemes egyszerűség és takarékosság tudományát. Nekünk kell az irányt kijelölnünk egy nemesebb és ideálisabb czól felé ; a társadalmat meg kell tisztítanunk a salaktól, melyben ma fetreng ; égető sebeit lassan, szere tettel, (meggyőző példákkal) biztos szerrel kell gyógyitgatnunk. Rá kell vezetni az ifjúságot a takarékosságra s be kell bizonyítanunk, bogy a divat — a társadalomnak mai rákfenéje — minő lejtőre vezeti s minő lelki kínokat okoz. De ehez kell, ami nem divat, : a tanítóság szilárd összetartása a társadalom reorganizálása czóljából. SZÍNHÁZ. A Király-színház nagyhatású újdonságának „János vitéz“ nek szombati premiere előadása zsuffolt házat hozott össze. Valami édes gyönyörűség, jogos büszkeség töltött el bennünket látva a darabot, mely meséjében, zenéjében telivór magyar s mindkét részében nagyon jó alkotás. Minden irodalmi sovinizmus nélkül állíthatjuk, hogy e színdarab, mely talán úttörője a magj’ar daljátékoknak, egyúttal hatalmas lépéssel viszi előre különösen a magasabb s minden izében magyar zenét. Elvitázhatatlan, hogy a partitúrában vannak egyes reminiscenciák, egészében véve azon ban önálló, független alkotás, mely szerzőjének zenei zsenialitásáról tesz méltó bizonyságot. Színészeink általában nagj'ou jól elkészültek erre az előadásra, úgy hogy zenés darabot ily precziz össz- játókkal még nem hoztak színre a saisonban. A hires Fedák-szerepet, Kuko- ricza Jánost K o r n a i Margit játszotta tagadhatatlanul nagyon sok jó igyekezettel. Egy körülményt azonban nem hagyhatunk szó nélkül, a szabadság! Halál a ez árra !“ és a piros zászló alá seregük a z egész nép. Jegyezze meg jól ezt a dátumot: január 21. A világhistória nagyot fog zökkenni ezen napon. — Borzasztó az, amit ön mond. Lehetséges ? Alig tudom hinni ! — Majd. ha eljönnek a nagy események. Én a szentpétervári for radalmi munkás komité megbízásából Párizsba utazom, hogy ottani híveinket a helyzetről értesítsem. Már- cziusban térek vissza. Biztos vagyok benne, hogy mire visszatérek hazámba, az orosz népnek szabadsága lesz, — de nem lesz czárja ! Ezzel Moszkovszky Mihály fel emelkedett s mialatt én megrendülve néztem rá, kezét nyújtotta a bucsu- zásra és igy szólt: — Ne feledje uram, január 21-ikét! Akkor kezdődik . . . S január 21-én nyolezezer forradalmárt lőttek le Szentpótervárott a ezár katonái. Az orosz doktor nem hazudott. Szombatos Elemér. amit természetesen nem a Koruai rovására akarunk Írni, mert, hogy úgy történt, neki benne semminemű része nincs. Ugyanis a publikum ázom része, melynek nincs disztingvál# tehetsége, olyan ízléstelen tüntetést rendezett Komáinak, hogy kénytelen volt a rendőrség is beleavatkozni s lehűteni a nagy lelkesedést, — mert igaz, hogy minden színházlátogatónak joga van kifejezést adni tetszésének, de e nyilvánításnak a jóizlés határain belöl kell maradnia s kímélettel kell lennie a közönség többi részének dobhártyája s Idegeivel szemben. A virág csokrok között, kapott Koruai egy ezüst furulyát is, ez rendben lenne eddig, de azt már a kifogásolt rovatba kell Írnunk, hogy a furulyát a „szatmári ifjúság' nevében adták (ez volt rávósve), holott biztos tudomásunk van arról, hogy Szatmár igazi ifjúsága, amelyik t. i. a vezető szerepet viszi a társadalmi téren, ezzel a tüntetéssel magat nem identifi- cálja s a furulya ajándékozásából részt nem kér. Ezt az igazság érdekében meg kellett Írnunk, mert egyeseknek nincs joguk arra, hogy megbízás nélkül, a helybeli ifjúság nevében tegyenek valamit. Iluskának végtelen bájos, szinte légies leány szerepe nagyon szép sikerhez juttatta Révész Ilonát. Nemcsak megértette, de át is érezte szerepét, egy helyesen átérzett. s természetesen, egyszerűséggel előadott játék, mindig gyönyörűséget szerez a közönségnek. Hangja nagyon jól volt dispouálva s szép énekszámaiért sok tapsot kapott s a virág osztásból neki is bőven kijutott. Bagó szerepét, hi- veu, sok érzéssel alakította Papír Sándor. Külön meg kell említenünk, hogy a díszletek s a rendezés, mely utóbbi a Szentes érdeme, kifogástalan volt. Vasárnap ismét „János vitéz“ került színre, Úgyszintén kedden. — A vasárnapi előadáson meglátszott, hogy a zenét nem a mi jeles színházi karmesterünk dirigálta. Egy ilyen daljáték zenei vezetéséhez, uagy zenei tudás kell 8 bizony egy olyan kiváló karmestert mint Kovács nehéz pótolni. Nagy számú közönség előtt került színre hétfőn „A bajusz“ jó előadásban. Szőke Sándor kitett magáért. A fiatal Kozári szerepét, minden túlzástól mentesen, szinpatikusan jól alakította. Nagyon bájos volt s tegyük hozzá mint mindig, Garai Ilus. Kor- nai különösen egyes jeleneteket kitünően megjátszott, ime milyen máskép tud alakítani, ha nem kell sokat énekelnie. Kendi pompás volt a szo- brdeány szerepében. A hajdú szerep, a mely pedig egyike a legjobb alakoknak nem való a Tisztái egyéniségéhez s igy nem volt olyan hatása mint a milyeneket rendesen szokott elérni (Dr. K.) HÍRROVAT. * A főispán távozása, s. fővárosi lapok n\ omán közöljük azon hirt, hogy Kristóffy József és még 17 főispán beadta volna lemondását. Á hir még megerősítésre szorul. ____ * A szatmári evTretT egyház- tanács vasárnap gyűlést tartott, melynek főtárgya az 1904. évi pénztári számadások feletti határozat volt. A presbyterium dr. Hantz Jenő számvevő előterjesztése és a számvizsgáló bizottság jelentése alapján Reviczky Kálmán e. pénztárosnak a szokásos fölmentvónyt megadta s egyben elismerését és köszönetét fejezte ki buzgó és gondos munkálataiért. Ezután az egyháztanács az emeletes bérSírolín ToSoHsiTmHnbt.e°rr; tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál =^===^= influenza után ajánltatik. 1 Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ze miatt a gyermekek is szeretik, A gyógyszertárakban üvegenként 4 koronáért kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti eléggel legyen ellátva, F. Hoffmam-La Roche et Co vegyészed gyár Basel Svájcé.
