Szamos, 1905. jaunár (37. évfolyam, 1-9. szám)
1905-01-19 / 6. szám
2-ik oldal SZAMOS 6. szám. jének ajkairól olyan szónoklatokat hallott elhaugzaui, hogy még ma is hatása alatt vau annak minden egyes tagja és lesz, amig él. Ha 0. J. Caesar a Pharuakes feletti gyözedelmének hirót e szavakkal adta tudtul Amintius barátjának Rómában, hogy „veni, vidi, vici,“ agy hasonló szavakkal értesíthetné dr. Pechtel is távollevő és so vsa esélyei iránt érdeklődő barátait. De nekem ama történelmi mondást, ha a valóságnak híven visszatükröződő képét akarom megrajzolni, oda kell módosítanom, hogy „jöttem, láttak és hallottak engem, győztem.“ Hiszen könnyű volt azt Caesarnak hírül adni, mert ő egy kitünően fegyelmezett sereg élén sorra hódíthatta a barbár törzseket, de a szé- ceényi szabadelvüpárt jelöltje mint idegen jött ide, kinek jó ismerősei, barátai nincsenek e vidéken és ö mégis egymaga, puszta kézzel, de a lelkesedéstől lángragyujtott szavak hatalmával, szerencsés modorával egy csapásra nyerte meg százak jóindulatát és bámulatát. Nem barbárok, hanem müveit emberek lelkesedését és hódolatát vívta ki és ezzel megszerezte magának azt, amije nem volt: a aereget. A kora reggeli vonattal érkezett Szécsónybe dr. Feohtel s az ál lomásnál a város intelligencziája és számos polgár várta az érkező vendéget. Bölönyi Öd n, a város bírája, ki két czikluson keresztül képviselője is volt a szécsényi kerületnek, lendületes szónoklattal fogadta a még alig ismert érkezőt, ki a maga részéről meleg szavakban köszöute meg az iránta megnyilatkozó bizalmat. Azután harmincz kocsinak hosz- szu sora kisérte a városba a vendéget s a kiséret minden tagja az elröppent szavak hatása alatt gondolkozott, beszélt a jelölt politikai jövője felett. Tiz órakor Szeremy Béla kir. járásbiró nyitotta meg a szabadelvüpárt szervezkedő ülését és üdvözölvén Török Zoltán főispánt, a szabadelvüpárt megválasztott elnöke dr. Szíjgyártó Pál a kijelölő ülést nyitotta meg. Ennek egy 30 tagú küldöttsége Glódula Géza kisterennei rk. plébános vezetése alatt a jelölt meghívása végett a Pulszkj'-féle kas„Nicsevó." Egy este, midőn egyedül ültem egy pádon közel a mukdeni állomáshoz s hallgattam a katonazenét Alexe- jeff kormányzó főhadiszállásául szolgáló különvonat előtt, egy idősebb ur kért tőlem engedőimet a mellém való . telepedésre. „Ismeri ön ezt az indulót, amelyet most játszanak ?“ — kérdező tőlem franczia nyelven. Nem, válaszolám, de csodálom kellemes zenéjét „Ez. folytatá az idegen, egyik legszebb indulónk, a legszélsőbb kelet emléke. Majd, ha vége lesz a hadjáratnak s otthon olykor-olykor hallani fogjak, mindig a mukdeni napokra gondolunk.“ Egy pillanattal később kicseréltük névjegyeinket s akkor tudtam meg, hogy szomszédom herczeg és cári titkos kamarás. Szent-Pótervárról küldték ide egy kényes kérdésnek, melyet sürgöny, vagy levél utján tárgyalni nem lehetett, megbeszélése végett. Soha sem találkoztam még jobban értesült és demokratikusabb felfogású herczeggel. Nagyon határozottan beszélt és keményen elitélte a háborút siettető és létrehozó diplomáciai tárgyalásotélyba vonult és mig a küldöttség odajárt, azalatt Ivánka Imre földbir- birtokos és dr. Bareza Kálmán ügyvéd mondották el beszédüket. Végre megérkezik a jelölt és rögtön nagyszabású beszédének szónoklásához fogott. S e beszédében azokat az elveket, melyeket a zászlajára irt, Ián goló betűkkel és kitörölhetetlen jegyekkel irta oda, sőt mi több, azon elveket, melyeknek érdekében síkra szállt, ellenállhatatlan erővel bírta, hallgatóságának lelkületébe plántálni, mert minden szava a suggeráló erő legnagyobb hatásával tolult a hallgatók leikébe. így történt aztán az, hogy az ismeretlen férfiú, ki messze vidékről jött a kétes bizonytalanságba: lángolóié szavaival, gyújtó lelkesedésével, szivének melegével menten bevette a várat, melyet a kétkedés, a bizalmatlanság sánczai vettek körül. * Eddig a tudósítónk értesítése. Azóta mint olvassuk, a választókerület egyik községében, Kis Tereuén az ellenzéknek mégis sikerült a népet a kormány ellen annyira felbujtania, hogy dr. Pechtelt az ottani választók előtt prograinmbeszédének elmondásában megakadályozta. SZÍNHÁZ. Szombaton az „Egyenlőség, premierje volt szép számú küzönsóg előtt. — A darabot megelőzte már a kiváló hire s bizony, ha terünk engedné, nagyon szívesen foglalkoznánk a mii sooiális alapeszméjével, mely kitűnő routinra valló színpadi s színművészeti érzékkel van szemlélhetővé téve. Az előadás a nagyon jók közé tartozott s a jó szereplők legjobbika volt Kendi Boriska, kinek zajos sikere volt ez est. Mindig nagy elismeréssel voltunk és vagyunk játéka iránt mert olyan könnyedén, olyan kereset len egyszerűséggel s mégis anr igazi tudással mint ő, a társulat egy.k tagja sem játszik, ez estén pedig jobb volt, vagy lehet csak jobbnak tetszett mert azt tartjuk a legjobbnak, a me lyik szerepet épen játsza, mint iáinkat. Kárhoztatta a seregek vezérle tében való itélethiányt a hadimüve- letek megkezdése óta. És az lepett meg engem a legjobban, hogy a mukdeni ragyogó holdfényben folytatott hosszas társal- kodásunk folyamában összesen csak háromszor használta a herczeg a „nicsevó“ szót, de amikor használta, annak mindig nagy hatása volt. Először akkor hangoztatta, mi kor azt kérdeztem tőle, vájjon nem unalmas e 22 napot utazni Európán és Ázsián keresztül csak a'ért, hogy Alexejeffel ebédeljen és ebéd után rögtön visszatérjen a Néva-parti fővárosba, hogy talán egészen értelem nélküli jelentését megtegye a cárnak. „Nicsevó,“ válaszoló. Ez engem legkevósbbé sem feszélyez.** Éjfél felé, amikor már eléggé kifakadt a háború ostobasága és szörnyű következményei ellen és amikor megindulással emlékezett meg a cár fájdalmáról flottája borzasztó vereségeinek hírére, hozzátette: „És mivé lesznek szegény bajtársaim ittaharcz- tóren, e hősök, bátor katonák, kiket a katonaiskolából ismerünk még s a kikkel vidám társaságokban Szent- Pétervárott és Moszkvában oly gyakran találkoztunk? És ez a 400,000 harezos, akik den eddigi fellépéseiben. Méltó part nerc volt, a mi intelligens, szép tehetségű drámai hősünk Krasznai s az est szép sikere kettőjük játékának küszöuhető. Garai Ilus pompás genre alakítást mutatott be ; nagyon ügyes volt. Pataki ellenben elviselhetetlen sikoltozásaival, túlzásaival újabban mitidun szerepét tönkre teszi. Ilyen já ték semmiesetre sem vall tehetséges vérbeli színésznőre. Külön meg kell említenünk, hogy az igazgató nagyon helyes díszletekkel állíttatta ki ezt a darabot. „Vándorlegény“. Vasárnap este mondhatni telt ház előtt elég jó előadásban került színre mászodszor Ey8ter Edmund kedves zenéjü ope retteje. — A szereplők közöl ez este Kornai Margit olyan csino-au játszott és énekelt, amit még az idei saison- ban nem tapasztaltunk. A kedvetlenség lehangoltság mintha teljesen eltűnt volna játékából. Hanem aratott is tapsot bőven. Az azonban a kö zönség körében visszatetszést szült, hogy a diákság egy része derüre-bo- réra, ha Kornai kilép szűnni nem akaró tapsba tört ki. — Nagyon szép az tőlük, ha lelkesednek a művésznő iránt, de ne tegyék azt olyan feltűnően. Partnere Bay csepü komédiás szerepében, mintegy predasztui- álva az erőmű vész alakjára, jól éne kelt és elfogadható alakítást mu'atott be. Straubinger vándorlegényt Papír játszotta igen ügyesen hagy tetszés mellett. Kupiéinál azonban a reklám dobot, mire nincsen szükség, kár volt megpörgetni. Fülöp herczeg szerepét Solti Vilma mint vendég töltötte be. Étiek számai Hügonnai Irénnel különösebb hatásnélküiiek voltak. Gerő Ida, mint rendesen nagyon jó volt. A Solti Vilma vendégszerepelte tését igazán nem tadjuk megérteni Nem olyan nagy művésznő kiuek fellépése esemény számba menne s igy ezen okra nem is gondolhatunk, marad tehát másik feltevésnek az, hogy a bemutatkozás szerződtetés czóljából történt, akkor pedig azt. kérdezzük, ki helyett ? Énekesnőink vadnak, talán feles számmal is s igy csak akkor volna érthető, ha most szerződtetni akarná az igazgató Soltit, ha különb énekesnő lenne mint azok, kik a társulatnál vannak, vagy volna közül sokan soha sem térnek vissza a nyomorult Maodsuországból. Szt.-Pétervárott már gyászolják őket, mert nem reméli senki, hogy viszontlássuk őket. Pedig ez még csak az első nagy áldozat. Nicsevó! De soha sem fogunk lemondani Mandsuriáról, sem arról, hogy Csendes óceánig terjedjenek határaink. Mik ezek a háborúk és az eljö- vendök ? ÁUamférfiaink őrültsége. És ez az őrültség oly határtalan, hogy el kell lennünk készülve még hatalmasabb ellenségekkel vívandó har- ezokra is. Hadseregünk nevetségessé teszi magát, amint az e perezben történik. Mindenütt súlyos vereséget szenvedünk, hajóhadunk megsemmisült a keleti vizeken, Port-Arthur elesett. Az orosz birodalom csődöt mond. De mindez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy betöltsük végzetünket. Micsoda 5—10, sőt 100 esztendő az óriási Russiának. Nicsevó !“ Más alkalommal is ez az örökös közhely mély benyomást tett reára. Ebben a perezben hozták a Waffantiennél súlyosan megsebesült Kondratenko tábornokot. olyan énekesnőnk, a kit a közönség ízlésére való tekintettel skart.ba kelt tenni. Nos eonstatálnuuk kell, hogy Solti messze elmarad akármelyik énekesnőnk mellett is, nem primadonna, vagy legalább nem elégíti ki a mi közönségünk Ízlését, társulatunknak pedig nincs skartba helyezhető énekes nője, mert ha egvik másik ellea némelykor van is kifogásunk, általában a közönség valamennyivel meg vau elégedve. Minden olyan tenden- tia ellen tehát, mely arra irányulna, hogy a jelenlegi énekesnők bármelyikének is szerződése felbontassák, s helyette Solti szerződtessék, a leghatározottabban állást fogunk foglalni. „Áldozati bárány“ bohózat hétfőn este tartotta mindvégig derült hangulatban a majdnem „telt házat“. Szőke Sándor Varsady Elemér szerepében, Pataki Riza, mint Bilinszky Vanda műlovarnő, elfogadható alakítást nyújtottak. Különösen Szentes és Papír voltak azok, kik a darab sikerét nagyban elősegítették. Tisztái Bárány tanárt egy kissé túlzottan mutatta be, ami azonban a bohózat keretében beilleszkedeti. A tanáráé szerepét Kendi Boriska pompásan oldotta meg, diskrét játéka és mimikája általánosan tetszett. Garai Hu s, Szilágyiné és Paterdi kifogástalanul játszottak. Kedden nagyon gyér közönség előtt ismét az „Egyenlőség“ került színre. Kendi és Krasznai ismételten nagyon jól játszottak. Az előadáshoz azonban két megjegyzést kell fűznünk s mindkettő Pataki Rizának szól. — ügy a hogy ő a második és harmadik felvonásban viselkedett, egy angol lady sohasem viselkedik, ha tiz évig is van a senki szigetén, arra pedig, hogy ugyanezen felvonásokban Agatha nővérét hol kézzel, hol náddal ütlegelte 8 hogy nagyon merész leüléseket rendezett, a mi bizonnyal uem tartozott instrnktiója körébe, az a szerény megjegyzésünk, hogy * szatmári színpadon igy viselkedni nem szabad. A közönség iránti tisztelet s a jó Ízlés kell, hogy visszatartsák ilyen ízléstelenségektől úgy a színészeket, rniut a színésznőket. Ezúttal 3 szór sebesült meg. Minden nagy ütközetben egyszer. „El tudja-e viselni a fájdalmakat ? — kérdé a vén hőst az orvos, midőn felemelték a földről, hogy a V<-res-kereszt egy waggonjában elhelyezzék. „Nicsevó!“ — válaszoló a generális elhaló hangon és — meghalt. íme, m. t. közönség, ez a „Nicsevó“ az orosz élet minden fázisá- han és helyzetében jellemző erővel uralkodik és a legnagyobb bonyodalomban, a halálfélelemben, a kétségbeejtő válságokban a megnyugtatás varázserejével imponál. Elvesztették a liaojangi csatát ? Nicsevó! Elvesztették Port-Arfchurt ? Nicsevó! De vájjon, ha elvesz a távol keleten az egész orosz hadsereg, a hajóhad, idehaza pedig a lengyel Promethausz széttépve évszázados súlyos bilincseit, megfujja a szabadság harczi trombitáját, az agyon kormányzott orosz nép pedig alkotmányt követelve megdönti a cári mindenható zsarnokság bálványát:. — akkor is Nicsevó lesz-e? vosoktól mint hathatós esze°rr: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült, bronchitis, szamár-hurut és különösen lábbadozóknál — influenza után ajánltatik. ====^=: Bmeli az étvágyat ét a testsnlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet, és megszünteti az éjjeli izzadást. Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegenként 4 korenáért kapható. Figyeljüuk, hogy miuden üveg alanti ezég- gel legyen ellátva, F. Hoffasass-La Roche et Co vegyésze i gyár Basel Svájez.
