Szamos, 1905. jaunár (37. évfolyam, 1-9. szám)
1905-01-26 / 8. szám
XXXVH. évfolyam, Szatmár, 1905, január hó 26, rcitórták 8-lk szám, SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetés! » p; Sgész évre 8 kor. — Félévre 4 kor — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rnkóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. áijftb S*atmaron ft Imp JciaéóhivKiaiaba« fi/, ©teiutók HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Szózat a választó-közönséghez! A ránk jövő csütörtök, f. hó áí-ika nagyjelentőségű minden választó polgár életében. Ezen napon fogja gyakorolni legszebb polgári jogainak egyikét: a szabad választó« jogát. Választó polgárok! Ez a nap a mi városunk, Szatmár-Németi szab. kir. város életében is nagy jelentőségű: ezen a napon fog iga zolást nyerni, hogy akarja-e minden választópolgára e városnak igazán szülőföldjének, otthonának fejlődését, valódi javát és a messze jövőre kiható boldogulhatását! Távol minden rábeszéléstől, egyedül a ti honfiúi szeretetekre, az ebből fakadó nemes lelkesedésetekre hivatkozunk választó polgárok, midón városunk javát, ennek a jövőben való fejlődhetését a ti keze itekben látván, figyelmeztetünk, óva intünk -benmdeirat, hogy ezen leg- szebb egyszersmint legszentebb polgári jogot, a szabad választás jogát, nagyon megfontolva, ámitó, hazug szavaknak, Ígéreteknek, fenyegetéseknek fel nem ülve, egyedül a ti városotok, Szatmár-Németi szab. kir. város javát és jövőjét tartva szem előtt, gyakoroljátok. j»w jwwsvtaj íb aaNMB srwsr.twir'. Bimbófakadás. Párjel net. Szereplók: Tamás, poéta 23 éves. Tilla, az ideálja, 16 éves. Tamas: (Egyedül.) Korán leszállt az est. A csillagok Ezernyi száma kék egen ragyog. Hegyek mögül fel kél a szőke hold, Meglátszik raji ’, hogy éber álma volt! A csillagodnak fényes ezrei, Az angyaloknak néma tömegei, Miket azért osztott e jó sereg, Mert oly rosszak itt lent az emberek. (Nagy szünet.) Falánk kígyó és semmi, semmi más A nagy világ és szája óriás; Étvágya nagy, semmi sem sok neki, A gazt, a bűnt mohóan elnyeli ! Az Istenség csupán külső czafat, Imát csapán busás kamaira ad. Erény a bűn s ki többet vétkezik, A jóból annak több Ígérkezik. A kép Isten s mindenki meghajol Előtte, rá ha szert tesz valahol. Szemfényvesztő a vén, az ősz, az agg Csupáu, mert élt, jut néki hódolat ! A mi jelöltünk Hieronymi Károly kereskedelmi m. kir. miniszter, a ki mint e város országgyűlési képviselője, rövid ideig tartó képviselősége alatt, ennek a városnak hasznára, jövő boldogulhatásának biztosítására annyi ügybuzgóságot, annyi közvetlen szeretettel párosult jóakaratot tanusitott, hogy bátran hangoztatjuk, miszerint ennek a városnak fejlődhetését, a jövő időkre kiható korszakalkotó intézmé nyeit rombolja az le, a ki városa jól felfogott érdekéről meg tudna feledkezni és választói jogát, ennek érdeke ellen gyakorolná! Választó polgárok! Midőn városunk, a mi otthonunk érdekében. hivatkozunk a ti józan, el nem tántorítható ítéletetekre, nem bántjuk, egy szóval sem ócsároljuk a másik politikai ellenfelet. De csak tegyétek sziveitekre kezeiteket választó polgárok és mondjátok meg, őszintén: hogy.attól várhat-e ez a város, ennek minden polgára, igy maga a haza is hasznot, jövő boldogulhatást, a kinek a ke zében van adni és adhatni, alkotni és alkothatni, vagy Kelemen Samutól, a ki egy kis jóakaratra maga is nagyon rá szorul. Képtelenségnek tartjuk választó S a szív ? Ki tudja, milyen is az ? Ezernyi eszme és egy sem igaz ! Tilla: (Bátortalanul az ajtón benyit.) Tamás ! . . . Tamás: (Arcza hirtelen felderül, Tilla felé rohan.) Te vagy ? Szivemnek lángja, te ! A tündérek mesés országa se Terem te nálad szebb virágot! Tilla: (Pirulkodva.) Oh! . . . Tamás: (Egyre lelkesebben ) Szépséged ésszel fel nem fogható ! Egy más világba visz a képzelet, Ha megpillantok. lányka, tégedet. Egy más világba, hol tündérfiak Lopnak tündérajkakról csókokat; Egy más világba, hol a leány szeme, Egy-egy nap csábos féuytekintete ; Egy más világba, hol a szerelem Rózsája nyílik minden kebelen. A kebleden nem egy, de száz virág Virul, árasztva mámort, illatárt. S ha itt halnék meg, édes, kebleden, Virág között hunynám le két szemem S szivem tovább dobogna még . . . polgárok, hogy egy nagynevű, elvhü jelölt mellett, a milyen Hieronymi Károly, ti egy olyan emberre tudnátok szavazataitokat adni. a ki politikai pártállását megváltoztatta, a kinek tehát nem valami szilárdak politikai nézetei s a kit csakis szertelen és határtalanul önző nagyravá- gyása léptetetett töl a mi kipróbált hűségű jelöltünkkel, Hie- ronymivel szemben. Választó polgárok! Ennek a városnak, a ti otthonotoknak, ennek kapcsán az egész Magyar hazának üdve, java kívánja, hogy szabadon megnyilatkozva lelketek, szavazataitokkal Hieronymi Károly, kereskedelemi in. kir. minisztert, az európai hirü szakembert, a fáradhatatlan munkást, a mi ügybuzgó képviselőjelöltünket támogassátok ! A szabadelvű párt az országgyűlés munkaképességét s igy a parlamentarizmusnak megmentését irta zászlójára, — ezt kell támogatni mindenkinek, kit a pártszenvedély el nem vakít. Szatmár-Németi, 1905.jan. 22. Ä szatmáp-nemBti szabadelvű pánt végrehajtó-bizottséfla. Tilla: (Előre lép, kötényével játszik ) Ugyan! . . . Tamás : Igen! Nem sírba vinne az utam! A menybe fel! Mert hisz a kebleden Nyugodva, menyben éreznóm magam. Tilla: Poézisodnak túl jó kedve van. Szavad ezért komolyan nem veszem ! Ha rím- idnek jázminvirág csokrát Hazugmód’ egy vénasszonynak fonnád, Tunikáját félredobná menten Sazt mondaná: tied vagyok szentem! De én kicsiny, csitri lányka vagyok S verseidnek kurta határt szabok ! Addig zengjen dalod a lanton, Mig a rántás kozmás lesz a — sajton. (Maró gúnnyal:) Mióta csak divatja van a versnek, Minden poéta rímbe vall szerelmet! Verslábon jár a szív a szép leányhoz, Anyóst a vő csak jambusokban átkoz. Nem mossa köny tovább a kendő [partját, Divat szerint, daktilokba facsarják ! S a költő korcsma sovány étellapját Hieronymi Károly miniszter a szatmári iparosokért. Iparos polgártársaink közül a czipész és csizmadia, vahmint az asztalos-iparosoknak Hieronymi kereskedelemügyi miniszierhez szakiparuk támogatása érdekében fölterjesztett folyamodványuk, mint előző lapszámunkban közöltük, igen kedvező elintézést nyert. Abból a leiratból, melyet a miniszter ez ügyben a városi tanácshoz intézett, különösen két tanulságot vonhatnak le iparosaink. Az egyik tanulság meggyőzheti iparosainkat arról, hogy a mai kor iparversenyében az egyes ember elszigetelten, még megfeszített igyekezete mellett is csak nehezen boldogulhat. Közös törekvéssel és egymásra támaszkodva kell kieszelni azokat a módokat és eszközöket, melyek a fejlődést, a boldogulást elősegítik, fíiába látja az egyes ember a baiokat, nehézségeket, hiába panaszkodik az iparüzleti pangás felett, ha okszerűen nem törekszik arra, hogy az ipar- fejlődés szélesebb mezején is körültekintsen s ha nem igyekezik azon, hogy ami jót, üdvöst e szélesebb mezőn tapasztal, azt a Ezentúl majd csak spoudeusba adják. És nem kapával ássák meg sírunkat, Trocheussal temetjük el magunkat! A tószt nem hangzik többé lakzikoa Helyébe lép a fürge dis/.tikon . . . De én nekem, te rímek szép lovagja, A szivemet a vers biz’ át nem hatja. A sok poéta mind ilyen . . . Tamás: (hallgat.) Tilla: No, mondd! Tamás: . Igaz poéta már csak ily bolond I Az ész hazát fejébe nem keres S a gondolatja még se végletes ! Tilla: (Lelkesülten) A mit gondol abból az eszme kél, A mely sírján túl ö helyette él . . . S amit érez, érzi szüntelen, Érzi azt még a sírja mályiben . . . (Gúnnyal:) E bölcselkedéssel még hová futsz ? Ében vesznek a filozófusok, Ha ő helyettük ón gondolkodom! Tamás: (Hirtelen.) Hadd böicselkedjem mézes ajkadon, Keblemre jer . . . ölelj . . . Róth Fülöp kárisbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint: legolasóbb bdvásípfásii fo -pást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett & Ssataiár és vidéke legnagyobb czifőraktára. t1 előr0halacU téli idény miatt a még 9 • • áruk gyári áron alul is beszerezhetők. raktáron levő téli
