Szamos, 1905. jaunár (37. évfolyam, 1-9. szám)

1905-01-22 / 7. szám

7 seátn

SZAMOS

S-ife oldal

nal igénybe, a gyári ü/em előnyeit élveznék az anyagbeszerzésnél is a kereskedelem eszközeit használnák fel termelésük értékesítésében. Minthogy pedig ezt a magánosok nem tehetik, csak az alkalmas szövetkezés és ennek révén az er!°k egyesítése az a mód, melylyel a jelzett őzéi elérhető. Megelégedéssel értesültem kérvényükből és i szakközegem jelentéséből, hogy erre ' most meg van a hajlam az illetőkben, minélfogva hajlandó vagyok őket ez irányban megfelelő támogatásban részesíteni. Nevezetesen hajlandó vagyok, mint a későbbi teendők előfeltételét, a szőve kezeti üzletvezető kiképzésének költségei fejében 3Q0 koronát és az útiköltséget, úgyszintén az üzemveze- zetőnek kiszemelt mester részére 4 havi kiképzésének idejére havi 180 korona ösztöndíjat és az útiköltséget engedélyezni, megjegyezvén, hogy a szükséges műhelyfelszerelés és ilzem- segely megállapítása végett az Orszá gos Központi hitelszövetkezet javaslattételre a. temesvári „Turul“ cipőgyár részvénytársaság igazgatóságát pedig a jelzett kiképzés foganatositá sára egyidejűleg felhívtam. Felhívom a városi tanácsot, hogy fentiekről a folyamodó szövetkezetei azzal értesítse, miszerint a bőripari szakcsoport meg alakítása iránt a szükséges lépéseket haladéktalanul tegye meg, a kiképzés módozatai iránt pedig a nevezett részvénytársaság igazgatóságával lépjen érintkezésbe. Budapest, 1904. január hó 18-án. Hicroaymi s. k.

Másolat. Kereskedelemügyi m. kir. Miniszter. 74054/Vü-1904. sz. Szatmár-Németi szab. kir. város közönségének. Múlt éri október hó 21-én 9433 sz. a. kelt beadványára, melyben Litteczky Pál és társai szatmári asztalosok gépsegély iránti kérelmét pár- tolólag terjeszti fel, értesítem Cimet, hogy mielőtt egyes iparosok tárnoga tását megfontolás tárgyává tenném, a szatmári 65 önálló asztalosmester érdekére való tekintette! oly irányban óhajtom a segélyt engedélyezni, hogy azzal az ottani összes szakiparosok fejlődése biztosítva legyen. E célnak szakértőm véleménye szerint legjobban a meglevő faipari raktárszövetkezetnek közös rnühelyszövetkezettel való kibő vitése felelne meg. Amennyiben tehát az asztalos iparosok ilyen célból egyesülni hajlandók, törekvésüket támogatni fogom. Az érdekelt iparosokkal való tárgyalásoknak ebben az értelemben a helyszínén való megindítása cél jából egyidejűleg Edvi Illés Aladár felsőipariskolai igazgatót küldtem ki. Felkérem Cimet, hogy kiküldött közegemet eljárásában támogatni szíveskedjék. Budapest, 1905. január hó 18 án. Hieronymi s. k.

Választási apróságok.

(A szerkesztő jegyzeteiből.)

Dr. Kelemen 8amu baljóslatú elöérzettel rikatta meg csütörtökön választóit. „Tudom, —- úgymond — megtörténhetik, hogy ebben a választási küzdelemben engem, mint üldó stötfc vadat Jelentenek lesből, búvóhelyről, de abban a halotti torban, melyet testemen fognak megülni, so kan fognak kurjongatni vad örömben.“ — De uram Isteu! ha már ily vadászatnak látja a választási küz delmet, miért állott be vadnak ? Nem jobb lett voina a biztos búvóhelyen vadásznak maraduia, mint abban az időben, amikor puskájával ö is lövöldözött, hogy TJgront, a nemes vadat terítékre szolgáltassa? S vájjon akkor is legjobban ki kurjongatott ? — Egyébként, nyugodt lehet a szabad- elvüpárt Ízlésében. Az ö testén alig ha volna valakinek gusztusa arra, hogy tort üljön.

*

De apostrofálja Samuka Programm beszédében barátait is, kik tőrt szúrnak gyönge szivébe, pedig ezek osak azt teszik, hogy nem mind adják rá » voksukat. — Bizony nagy gyöngéd teleuség tőlük, hogy más politikai elveket is merészkednek vallani, mint ő. De hát nem ismeri azt a magyar közmondást : „Hadban

nincsen Péter bátya!?“ — Lehet ugyan, hogy ezáltal meg lesznek fosztva a jelölt barátságától, de az sincs kizárva, hogy valahogy talán mégis túl fogják élni veszteségüket. Vagy nem ?!

I Nyílt levél a szerkesztőhöz.

Tisztelt Szerkesztő Ur! Tegnapelőtt egy durva stylusu gunyvers jelent meg, mely Kelemen Samu doktort^ és általában a zsidóságot sérti. Értesültem róla, hogy Kelemen és párthívei azt terjesztik, hogy ez a gunyvers a szabadelvüpárt intézői által bocsátattott közre.

Mi ilyen fegyverekkel nem küzdünk s az efféle harezmodort elítéljük. Tiltakozom a gyanúsítás ellen, mely még az ószszerüséget is nélkülözi, miután fel se tételezhető ró unk olyan gyarlóság, hogy egy felekeze tét, melynek tagjai kezűi igen sokan támogatják pártunkat, magunkra haragítsunk.

Okom van azonban azt hinni, hogy e gunyvers ellenzéki gyártmány, pártunk megrontását ezélzó kortes fogás.

Tény ugyanis, hoj;y a verset ügyvédi írnokom (ki egyébként iro dámból nyomban kilépett) nyomatta ki, de azt állítja, hogy erre öt ismeretien egyén kérte fel lU korona -1 lenében ; tény, hogy a vers nem volt írnokom kézírása.

Azt kell ennélfogva hinnem, hogy alkalmazottam gyengeségét és szegénységét valamely ellenzéki korles használta fel, hogy ezzel valószínűvé tegye azt a képtelenséget, hogy a vers a szabadelvüpárt müve.

Dr. Keresztszeghy Lajos

Farsangi választások.- 1905. Amíg kinn a természet világa Pihen, s rózsás jövőről álmodik,

S az ákáczos zuzmarázos ága,

Fürtjeiben didergve rázkódik ;

Addig benn a falvak szűk utczája Most igazán tivornyák tanyája.

Tarka zászlók lengnek jobbra-balra,

Úgy néznek ki a hólepte házon,

Mint mikor az idő kiviharza,

S fehér felhőn kettős szivárványt von .. .

— Viharzik most itt lenn is az élet, Nem hallni mást, csak lármás beszédet.

Máskor, igy a farsangi napokban Ropogós hón guzsajos leányok, Keresgették, hogy a fonó hol van,

S nótás fiuk ballagtak utánok.

Ők zavarták meg a téli csendet, Nótáikon igaz érzés zengett...

Hajh, de mostan kik zavarják látom, Látom őket suhogó csuhában ...

A maszkot rajt a sápadt orczákon — Farsangolni széles e hazában.

Űzni, fűzni tovább is a harezot,

— Rántsuk is le róluk az álarezot.. .

Nem jól jő ki szájokból a nóta,

A dallama csak annak a régi...

A lélek, mely benne sirt azóta :

Nincs már benne, nem oly tiszta, égi... Porrészei, a kiről volt írva,

Ott pihen a kerepesi sírba ...

Vájjon pihen.. ? nem hallja a nótát, Melyet egykor ő hozzá daloltak, —

9 hogy a fiák, kik most megcsufolták; Neki tékozló fiai voltak . . 1

— Hátha vájjon meg fordult a sírba, Sorsunk felett keservesen sirva ...

Lónárd Ede.

* Gyászmise. Szatmár nagynevű püspöke, Hám János halálának évfordulója alkalmából, e hó 20 án a székesegyházban gyászmise volt, melyen a róm. kath. tanintézetek no en- dékei is megjelentek.

* A „Kölcsey-kör“ e hó 29-én

d. e. 11 órakor tartja meg idei bar madik matinéját a Városháza nagytér« ében a következő műsorral : 1. Énekszám. Előadja, Révész Ilonka a .szatmári színház primadonnája. 2. Felolvasás. Tartja, dr. Hautz Jenő. 3 „Egér“ dialog. Előadják, Scheffer Emília urhölgy és Nagy Vincze

* Politikai látogatás. Gróf Károlyt István értesítette a függ. párt

vezetőjét, hogy a tnai nap folyamán a dr Kelemen Samu támogatása végett városunkba fog érkezni.

* A krassói kerületben gróf Ká

j rolyi György szabadelvű párti jelölt- | nek is akadt ellenfele, Miklósi Gyula í géresi földbirtokos személyében, 48-as I elvekkel ma tartja programm beszédét j Erdődön és hétfőn Krassón.

* Gyászhir. Lengyel Endre f. hó 20-án éjjel fél 1 órakor 62 éves korában, boldog házasságának 32 ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. A megboldogult földi részei ma d. u. fél 4 órakor fognak a róm kath. egyház szertartása szerint a családi sírboltba nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 23-án d. e. 10 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatok

* Dr. Kelemen Samu prog- rammbeszédét csütörtökön deieintt tur'Otta meg a Vigadóban nagyszámú közönség jelenlétében. Beszédében ellenzett mindent, amit a kormául cselekedett és m gasztalt mindent, amit a függetlenségi párt kezdeménye zett. A házszabályok revíziója do gá- ban nem tart szükségesnek semmi módosítást s e részben túllő a Kossuth Fereuozék álláspontján is Az önálló vámterület, a véd i vámok, a magyar középosztály és az ipar ügyében a már ezerszer olvasott ellenzéki álláspontból bírálja el a helyzetet. A Szatmárra elhelyezendő ipari szakiskolának, mint. általában az ilynemű intézeteknek nem barátja, inig gyáriparunk nincs. A közszellem elfajulásáról is beszélt s ugyanakkor czndarul meggyanúsítja azokat, kik vele ellentétes po itikai álláspanton vannak. Beszédének egvik fejezete ezt a czimet viseli: Az úri bunda. Ez a czim pedig azért került oda, mert a szónok szerint van egy kortes, ki finom prémes bundában jár, amelyet „paszta véletlenből“ a muh választás után szerzett meg. A kormánypártiak még a temetőben is felkeresik, összeszámlálják a megbízható fejfákat, hogy számadást czináljanak arról, hányat lehetne majd a halottak közzíil ieszavaztatni. A szónok a szánalomkeltés hatását is felhasználta, mikor azt mondta: „Tudom megtörténhetik, hogy ebben a választási küzdelemben, engem mint üldözött vadat leteritenek, lesből, buvó helyről, de abban a halotti torban, melyet testemen fognak megülui, sokan fognak kurjongatni vad örömben csak az ő (t. i. barátai) lelkiismeretük szava nem fogja őket örvendeni hagyni. (Taps.) De hamiskás humora szerencsére csakhamar viszatért, mikor a korinánj’ politikáját szardínia dobozos politikának nevezi, melynél a szárdiniás halakat a vezetők eszik meg, az olajat fölkenik a kortesek a választók pedig nem * egyebek, mint azok a czitrom- szeietek, melyeket rácsavarnak a halakra, hogy izesebbé tegyék. Beszédét ezzel a kis politikai menüvel végezvén, arra hívta fel választóit, hogy bármily fojtó a bűz és légkör, nyissák ki az ablakokat és kiáltsák bele az éjszakába „Van Isten az égben, van igazság a földön !“ Zola Emil is ezt kiáltotta az üldözött Drayfuss igazságáért Igaz, hogy akkor tényleg éjszaka volt, most meg déli 12 óra, de hát ez a helyzeten mit sem válltoztat.

* A magyar czimer, mint ékítmény iparczikkeken. A keresk. miniszter 61071 — VII. sz. a. kell rendeletével kimondotta, hogy a ma gyár czimer használata iparczikkeken mint puszta ékítmény, minden vonatkozás nélkül az előállító személyére vagy ezégére: nem tekinthető az 1883. XVIII. t. ez. szerint minősülő külön miniszterelnöki engedély alá eső czimerhasználatDak s a czimer ilyen használata a fenti t. ez. korlátozása alá nem vonható Hogy azonban ide- geu áruk ily czimer ékitmónyuyel ellátva a magyar származás csalódását ne kelthessék, a miniszter kötelességévé tette az iparhatóságoknak azt, hogy ahol a magyar czimeruek vagy koronának ily ékitmónyszerö használatát tapasztalja, azon czikk származását kutassa s a mennyiben kiderül, hogy az illető czikk nem magyar

származású, 1884. XVII. t. oz. 58 §-a szerinti kihágási eljárást indítsa meg a czimer vagy korona használói illetőleg forgalomba hozói ellen.

* Szegények jogvédelme az ip írjogok terén Nemes indokok vezé reiték a „Feltalálók országos egy esti* 'letét“, mikor a szegény feltalálók j részére ÍDgyeues jogsegelmet rendezett 'be. A kereskedelmi és iparkamara felhívja az érdekeltek figyelmét e közérdek intézményre, melynek jogtanácsosa dr. Halász Aladár (Budapest, VII. Erzsébet körút 26) hivatalos kötelességének valja, hogy azon feltalálók, kik szegénységüket helyhatót sági bizonyitványnyal igazolják s tauálmányuk előzetes szakvizsgái»* után szabadalmazásra érdemes, Magyarországon díjtalanul látja el a szabadalmaztatással egybekötött képviseleti és műszaki teendőket.

Felülfizettek a Protestáns bálon : Márku.'Z Mánon 40 kor. Pap Ge»s 20 krr dr. B< sU rmén\i Emil 12 kor Uray G°za, Tar János 13 13

kor Pasztory Árkád, HMmeczv József, Uray Gáspár 10- 10 K. dr. Farkas Antal, dr. Vajav Károly 9 -9 K. dr. Némethv József. Csaba Ad.,rjánnó dr Szabó E^mér 7 7 K. Biki Károly 6 kor. özv. Köpeczv Sámuelué, Szeőke Sándor, Bartha Kálmán, 5 —§ kor. dr. Nagy Barna dr. Kereszfcszeghy Lajos 4—4 kor Bartók László. Leide Ar hur dr. Török István, dr. Nagy Endre, Világosi Gáspár. Küs ner Albert dr. Domahidy Pák dr. Schönpf- lug Jeuő 3—3 kor. N. N., dr Antal Sándor, Meroz József, Gardos Károly- né. Bakcsy Gergely, Kauten Miklós, Schőnher Odiló, dr. Dómján János, Fogarassy Sindor, Luby László 2 — 2 kor. dr. Haukó Domokos 1 korouát. A tiszta jövedelem körülbelül 450 K.

* Közgyűlés. A szatmári pinceér- e&yiet) e hó 17 én a Hungária vendéglő külön éttermében évi közgyűlést tartott, mely alkalommal a tisztikar a következőképen alakult meg. Elnök : Valkovics Sámuel, áléinak, Pongrácz Lajos, titkárok : Fored Emil és Weisz Dani, pénztáros: Szatmári Imre, jegyző: Tatai Pál. Ezenkívül 12 választmányi tag. A közgyűlés után lakoma volt, a melyen az egylet tagjai nagy számban jelentek meg és vidám hangulatban voltak együtt a késő éjjeli órákban is.

0 Hová szavazzunk ? Két magyar találkozik az utczán. „No komám, hova szavazzunk?“ „Hát majd a hol többen lesznek. Aztán miért ? Azért, hogy nyerjünk. Ugyan mér ? Hát csak nem hagyom magam kine- vottetni, eddig még mindég'áoda szavaztam, a hol nyerünk“.

* Szabad-e a szivart osztogatni a választó polgároknak ? A kúria ez aktuális kérdésben kimondotta, hogy a szivarosztogatás nem vesztegetés. „Nem ütközik az 1899. évi XV. t.-cz. 3. szakaszának sem a 2. sem 6. pontjába, ha a képviselő több községben álló választókerületben, a választás helyén és idején a választóknak 2--3 szivart ad, mert a dohányzás annak, a ki azt megszokta, az evés és ivássa! egy tekintet alá eső szükséglete, a minek folytán a fenti mennyiségű szivarok adása által a szükséges ellátás hatarai tulhágot- taknak még nem tekinthetők.“

Zelingcr Adolf lánczmester,

ma vasárnap, folyó hó 22-én „Vigadó“ nagytermében a tanuló ifjúság részére d. u 5-től, felnőtteknek este 8 órától fi Mór estélyt tart, hol alkalma lesz az ifjúságnak a boston-tán- c z o k b a n magát gyakorolni.

(ívás. Napról-uapra szaporodnak

a kulümböző nevek alatt ezuz és köszvény ellen ajánlott szerek. - Mindezek azonban nem tudják befolyásolni a közönség bizalmát, melylyel a Zoltán-kenőcsöt régidőktöl fogva ki Unitén — Ezen világhírű kenőcs nem tévesztendő össze oly szerekkel, melyek számtalan más baj mellett csuz és köszvény ellen is ajáultatnak, mert a Zoltáu-kenőos kizárólag csakis csuz és köszvény ellen használható és ezen hajóznál, mint azt a legkiválóbb orvosok is igazolják, — tényleg felül-