Szamos, 1905. jaunár (37. évfolyam, 1-9. szám)

1905-01-01 / 1. szám

8rik oldal SZAMOS 1. szám E kérdéssel nagyon is kap­csolatos az a reményünk, mellyel az uj-évbe pillantunk s hisszük, hogy a közérdekhez íüződő remé­nyeinkben nem fogunk csalatkozni. Előfizetési felhívás. A ,SZAMOS“-nak, mikor XXXVII. évfolyamára előfizetést nyitunk, nin­csen szüksége uj programúira, sem hangzatos reklámra. Lapunk immár 37*ik éve áll a közérdek szolgálatá­ban. Ezt csakis becsületes munkával érhette el s azzal, hogy a nagy kö­zönség ezt a munkát szellemi és anyagi érdeklődésével állandóau támogatta. Mi ezután is az ismert utunkon fogunk haladni, melyen egyedül a meggyőződés vezérel s amelyen ed­dig is függetlenül haladtunk. A ma gunk álláspontjának jövőre is azzal igyekszünk tiszteletet szerezni, hogy a másoké iráDt is tisztelettel visel­tetünk, kivált, ha annak a közjóra czólzó jóhiszeműségéről meggyőződ­tünk. Lapunk szépirodalmi részében, hol nem egy tehetség izmosodott el­ismert Íróvá, a helyi és megyei jogo­sult ambicziók érvényesülésétől ezután sem fogunk elzárkózni. Lapunk fejlesztését kívántuk szolgálni azzal is, hogy egész terje­delmét s rovatait csak legközelebbről is jelentékenyen megnagyobbítottuk. A „L'ZAMOS“ elterjedését a fentieken kívül olcsóságának is kö­szönheti s viszont széleskörű terjedt­ségének azt, hogy a nagy közönség e miatt hirdetményeinek közzétételére legczélszertibben a „SZAMOS“-t vá­lasztja. A „SZAMOS“ hetenkiut kétszer jelenik meg: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ára: egész évre 8 K, félévre 4 K, negyedévre 2 korona. A .SZAMOS“ szerkesztősége és kiadóhivatala. színház. Szerdán félház előtt immár har- madizben a „Pesti nők“ Operette ke­rült színre. Az előadásnak, mely kü­lönben a jó előadások közé tartozott, ;.i, ország, mint egy felbolygatott méhkas. Adja Isten, hogy méz ma­radjon a kasban. Mindenesetre érdekes és izgató látvány az országos képviselőválasz­tás, sehol a világon nem olyan moz­galmas és izgató, mint nálunk, a politizáló Magyaroszágon. Érdekes választás volt egyébként Amerikában is, ahol újra Rooseweltet tették meg az Egyesült-Államok el­nökének. Ez reánk, magyarokra nézve már azért is érdekes, mert az elnök­vált sztáson igen nagy szerep jutott a világ túlsó oldalára szakadt hazánk­fiainak is, akik, mint egy ember, Rooseweltet támogatták. Akiváudor lás Amerikába mind nagyobb mérve­ket ölt, már azon egyszerű oknál fogva is, hogy 50-60 perczenttel ol­csóbb lett az utazás Amerikába. Ma­gyarjaink azonban odakünn sem fe­ledkeznek meg szép hazájukról, ösz- szetartanak s amikor csak módjákban áll, hazajönnek. A honvágy hazakor geti őket. A viszonyok is mások, az emberek is és aki adakint megszo­kott, az már nehezen éli magát bele a mi kicsinyes viszonyainkba. Szerelmes botránya, vagy ha különösebb jelentőséget az adott, hogy Kornai szerepét Hugonnai Irén adta. Nem akarunk összehasonlítást tenni, mert távol áll tőlünk a szán­dék valakit érzékenységében sérten i, de az igazság érdekében konstatál­nunk kell, hogy a szerepcsere az elő­adás javára vált. Hugonnai teljesen megfelelt a belé helyezett bizalomnak s énekszámaival zajos tapsokat ért el. Külön is meg kell emlékeznünk szép toillet.jeiröl. Általában Hugonnai sós Ízléssel s mindenesetre a legtöbb ele- gáncziával öltözködik. Révész Ilonka a „kis star,“ mint együk kritikusunk helyesen elnevezte, most is excellált. Ha egyszer színpadon van, mely egész világa, elfeledi az irigyek apró intrikáit s predesztinált művésznői talentumával magával ragadja mind­azokat, kik egy primadonnánál csakis az igazi tehetséget értékelik. A többi szereplő is jó igyekezettel volt elő- mozdítani a sikert. Romeo és Julia f. hó 29-én ke­rült színre az idei szezonban először Shakespeare drámái közül Mintha a sajtó folytonos buzdításának hatását a dráma iránti lelkesedésre, láttuk volna azon szép számú intelligens közönségben, mely a színházat ez al kálómmal megtöltötte. Nem igaz te­hát az, hogy közönségünk csak a léha operettek iránt lelkesül, az örök szép darabok mindig pártolásra fog­nak találni, ha oly előadásban része­sülünk, mint a milyen ezen est volt. A fő szerepet, Rómeót Kraszuay Er­nő társulatunk drámai hőse játszotta. Kraszna, rövid idő alatt meggyőzött bennünket arról, hogy nem csak sok oldalú, de minden feladattal szemben elsőrendű ereje a szatmári-drámai testületnek, ennek daczára mégis ezen nehéz szerepben némi bizalmatlanság­gal néztünk játéka elébe. Csalódásunk azonban kellemes volt, megjelenésé­vel lekötötte az érdeklődést és fen is tartotta a darab végéig. Szerepé­nek legnehezebb de legszebb részét az erkély-jelenést sikeresen oldotta meg, nem ártott volna azonban, ha hangját mérsékli.----Juliaja mind mo zdulatához meglepő közvetlenség­gel hozzá illett arczjátéka és minden mozdulata. Midőn a barátnak szerel­mét bevallotta, csupa gyermekes tűz és a szerelmes boldog fecsegés volt minden szava. Tybáltal való összetű­zése pedig, mely az első drámai mo­mentuma a legizzóbb lyrai tragédiá­jobban tetszik, regénye Koburg Lujza herczegasszonynak, az idén is folyta­tódott. Mattasich megszöktette a szanatoriámból, a hol mint őrültet tartották, az épeszű és szerelemre vágyó herczegasszonyt. Amit a vi­rágnak, a legegyszerűbb parasztleány­nak megtiltani nem lehet, azt akar­ják lehetetlenné tenni egy herczeg­asszonynak ? Nem lehet, tisztelt vér és szívtelen udvari körök. Nem mon- mondok ugyan véleményt a herczeg- asszony erkölcsi és hitvesi mivoltá­ról, de abban, hogy megszökött a börtönéből és hogy épen a kedvesé­vel szökött, abban igazat kell neki adni. Sokkal keservesebben járta meg a szász trónörökösné, aki visszahagy­ván gyermekeit s a trónt, egy nyelv­mesterrel szökött meg. aki aztán a szorongattatások idején cserbenhagyta a királyi nőt, aki érte annyit feláldo­zott. Montignozo grófnő, igy hívják most a szász királynőt, egy elhagya­tott, szerencsétlen asszony, aki anyai szeretetétől űzetve jött vissza szék­városába, — ahonnan kitolonczolták ! Krónikás. nak-éreztette, hogy itt kezdődik a tragikus Romeo. Most a czelia jele­nésre kerül a sor, mely a színész fizikum-beli erejének a próbaköve és Kraszuay itt — bár kissé phátoszra hajló modorban, de egyben a szen­vedély meg\ őző erejével eltalálta a testet-lelket megtörő fájdalom és kétségbeesés kifejezését, mely Róme­óra lesújt a száműzetéssel. A sírbolt jelenés volt még kiemelkedő pontja alakításának, hol Párist távozásra kérleli és sejteti velünk, hogy itt egy'es pillanatokban a szenvedés közel hozza Rómeót a megőrüléshez Utolsó jelenése a leghatásosabb és legjobb volt. Forró óhajtásunk, hogy Krasznaynak ez elismerés tán kissé széles formája ne az elbizakodottság, de a további lankadatlan munkasze­retet megteremtője legyen. — Méltó partnere volt Pataki Riza Julia sze­repében Különösen ki kell emelnünk Szőke Sándort Mercutio személyében kinek játéka kifogástalan és tökéletes volt. Szentes a mai estén csakugy’an jól szenteskedett Lörincz Fereocz- rendi szerepében. Pénteken zónában ismét a „Mi­kado“ került, színre. A darabnak lib­rettója tudvalevőleg semmit sem ér s igy az előadás egész sikere a zenei számok jó előadásán múlik. — Nagy elismeréssel kell nyilatkoznunk a karmesterről, ki ezt a kellemes zenéjü operettet ilyen jól betanittatta. Ré­vész Ilonka a „Junn Juuni“ szerepé­ben most is nagyon jó alakítást nyúj­tott. Szépen énekelt, kedvvel ügyesen játszott. Ellenkezőleg Kornay nem volt semmikép diszponálva, kedvet­lenül, fáradtan játszott, amin végre nem is lehet csodálkozni, mert annyi szereplés csakugyan kimeríthette. — Szentes teljesen elemébe volt. Vitte az egész darabot, jól énekelt s nagy­szerűen játszott. Nem hagyhatjuk szó nélkül azt, hogy a hölgyek nagyon figyelmetetlenül játszottak s mucsai színpadra való szokásnak tartjuk, hogyr a szereplő hölgyek állandó ko- kettirozást folytatnak különösen a színész páholylyal, sőt Kőszegi ehboli művészetét mák páholyokra is kitér“ jeszti. A színpadon való állandó ne- vetgélés a közönséghez hallatszó ma­gán beszélgetések s ez az említett csúnya kokettirozás nagy'on rontotta az előadás jó hatását. Érre a körül­ményre felhívjuk a rendező figyelmét. hírrovat. Olvasóinknak és munka­társainknak boldog újévet kí­ván unk. * Kinevezések a honvédségnél. Mint a hadsereg Rendeleti Közlönye jelenti, Ö felsége a király 1905. évi január hó 1 ső napjával a m. kir. honvédség tartalékában hadnagyokká kinevezte, illetve áthelyezte a szat­mári 12 ik honvéd gyalogezred kö­vetkező tartalék hadapród-tiszthelyet- teseit: Damits Károlyt és Princz Bé­lát a szatmári 12. gyalogezredtől a kassai 9. gyalogezredhez, Kiss Lajost a maros vásár helyi 22. gyezredtöl a szatmári 12. gyezredhez, Bürgözdi Bélát a 12.-től a székesfehóvári 17. gyezredhez, Müller Bélát a debreczeni 3-ik, Klein Lipótot a 17-ik, Fülöp Dezsőt és Német Sándort a 12. gya­logezredben, Spammerberg Jánost a 12 ik gyalogezredtől a lugosi 8-hoz, Belle Gyulát a 12-től a pozsonyi 13-hoz. — A honvédelmi miniszter rendeletével tiszthelyettesekké kine- veztettek a szatmári 12-ik gyalogez­redben a következő tartalékos hon­véd hadapródok: Molnár László, Szarka Imre, Baróthy István, ki a miskolczi 10. gyezredhez helyeztetett át és Takáts Imre. Tartalékos had- apródokká kineveztettek a következő volt egyéves önkéntesek: Kemény Emil, Radetzky' Károly és dr. Lya- chovits Oresztesz, ki a budapesti 1-ső honvéd gyalogezredtől a szatmári 12. ezredhez osztatott be. * Tanügyi kinevezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Palády Erzsébet szatmári áll. népiskolai h. tanítónőt, ugy’anide rendes tanítónő­nek nevezte ki. * Hivatalos lapból. A pénzügy- miniszter Borosak Jenő szatmári kir. törvényszéki díjtalan joggyakornokot pénzügyi fogalmazó gyakornokká ne­vezte ki Nyíregyházára. — A nagy­károlyi péuzügyigazgatóság Szabó Lajos szatmári adóhivatali dijtalan gyakornokot segéddijas gyakornokká a nagysomkuti adóhivatalhoz és Nagy Ferencz szatmári lakost dijtalan gya­kornokká nevezte ki. * Áthelyezett bírósági végre­hajtó. Az igazságügyminiszter Miháj- lovics Sándor dárdai járásbirósági végrehajtót saját kérelmére a fehér- gyarmati járásbíróságnál megürese­dett végrehajtói állásra áthelyezte. * Eljegyzés. Schmidt Gyula szatmári fiatal fodrász karácsony első napján tartotta eljegyzését Patay Etelkával, Patay Ferencz nagykárolyi fodrász leányával. * Lemondás. Említettük, hogy Papp Endre láposbányai gör. kath. plébánost Szurdokra nevezték ki gör. kath. plébáuossá. A kitüntetés számba menő kinevezést azonban Papp Endre családjának egészségi állapota miatt nem fogadhatta el s uj állásáról való lemondását, mint értesülünk, már be is jelentette. * Magyar név. Bium Lajos ge­bei illetőségű szatmári lakos, vezeték nevét belügyminiszteri engedólylyel „Bányai“-ra változtatta. * Igazságügyi kinevezés Az igazságügyi miniszter Esztegár László huszti járásbirósági Írnokot a szinér- váraljai kir. járásbírósághoz segéd- telekkönyvvezetővé nevezte ki. * Tiszti lemondás. Mint a hi­vatalos lap tegukóbbi száma jelenti, Gáspár József és dr. Sinkai Tra- ján a szatmári 12-ik honvéd gyalog­ezred tartalékos tisztjei tiszti rang­jukról leköszöntek és ezen saját ké­relemre beadott lemondás illetékes helyen elfogadtatott. Választási mozgalmak. Miután már az utolsó reménysugár is elve­szett a parlamenti békés kibontako­zásra nézve s immár bizonyos, hogy a képviselőház január hó elején fel­lesz oszlatva, városunkban és a me­gyében is erősen megindult a képvi­selőjelöltek állítása s a kortes­kedés. Mindkét párt, szabadelvű s ellenzék egy'aránt állít jelöltet s min­den jel arra mutat, hogy óriási küz­delmekre lesz kilátás, Egyik, másik kerületben már a jelöltek neveit is forgalomba hozták. Szatmáron min­den esetre fellép ismételten a jelen­legi képviselő Hieronymi Károly mi­niszter, vele szemben az egyesült ellenzék vagy gr. Károlyi Gyulát, vagy pedig dr. Kelemen Samut fogja je­lölni. — Nagykárolyban, ha Károlyi István gróf a jelöltséget elfogadja, a szövetkezett ellenzék öt feltétlenül tá­mogatni fogja, a mikor is nem való­színű, hogy a szabadelvüpárt ellenje­löltet állítson, bárha oly hírek is ke­ringenek, hogy Tisza István gróf miniszterelnök, más hir szerint Nagy László, vármegyénk alispánja lesz a szabadelvüpá.’t jelöltje. A független­ségi és 48-as pártnak van egy hatá­rozata, mely szerint bárkivel szemben Szénásy, Hoffmann és Társa ~ selyemáruháza 1 Budapest, IV. kerület, Béesi-uteza 4. sz. 1905-iki pr* 3áli idényre nagy választék selyem- és gazekelmékben, voiU de lainben, Popeline brillante­Louisienne Soie 95 kr., I. 25, 1.90 Liberty Süblinne minden színben 78 kr. Dús választék arany,- ezüst- és fekete flitter,- valamint fantasie-ruhákban. Crepe de Chine brillant minden létező szibuen. Szénási, Hoffmann és Társa selyem áruházában 1 Budapest VI* kér. Bécsi-u. 4 sz. Elismert legjobb és legszolidabb czég, hol a leg­szebb újdonságok mindig raktáron vannak. — A báli divatczikkek megtekintésére külön helyi­ség egész napon át villamosán van kivilágítva. Mintákat bérmentve szívesen küldök.

Next

/
Thumbnails
Contents