Szamos, 1904. november (36. évfolyam, 88-95. szám)

1904-11-06 / 89. szám

POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak S/,atmaron, á ’an kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjuténvosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Hitelnyújtásunk reformja. Közgazdaságunk vehemens fejlődése, kereskedelmi és ipari éle­tünknek az utóbbi években történt példátlan fellendülése, hitelügyünk gyökeres reformálásának szüksé­gét vonták maguk után. A hitelt kereső gazdasági világ, mely az emelkedett forgalom és fogyasztás kifolyásaként mind gyakrabban és mind magasabb összegek eréjéig vették igénybe a hazai pénzinté­zeteket, arra késztették a magyar pénzügyi köröket, hogy a hitelt szélesebb és egészségesebb bázisra fektessék. A gyár alapítás, vasut-épités, szóval a hatványozott vállalkozás decenniumaiban a közgazdasági élet pezsdülö korszakában a 80-as évek­től kezdödőleg nemcsak hazai, de számottevő külföldi tőkék is vol­tak hazánkban lekötve. A mozgó tőke theoriája sehol sem érvénye­sült oly annyira, mint Magyaror­szágon s a gründolók valóban el- mondhatt : „Extra Hungáriám non est ta.“ Hiteligények ilyetén emel- ked természetesen maga után Vo i a ósdi szellemben működő hitelintézeteink reformálását. A már fennálló, valamint kül­földi, különösen pedig osztrák és német bankok közbenjöttével ala­kult pénzintézetek a hitelnyújtás­nak legkülönbözőbb formáit vették fel üzletkörükbe. Sem a hiteligény­lőknek, sem a hitelnyújtóknak nem volt okuk panaszra, miután ennek a kölcsönvett tőke segélyével jö­vedelmező vállalatokat létesített, amaz pedig elég magas hozadék mellett, biztos kezekben látta a kölcsönadott tőkét. Kétségtelen, hogy ily viszo­nyok mellett az ipar és kereske­delem prosperálása biztosítva volt. Sajnos azonban, mint min­denben és mindenütt,v nálunk is beállott a reakezió. Az építést és vállalkozást pangás váltotta fel. Iparvállalataink körül igen sok a tönk szélére jutott. Egy részük lel­számolt, más részük lényeges üzem- redukczióvol igyekezett a bukást elkerülni, a külföldi tőkék vissza- vonattak, a hazaiak pedig biztos járadékokban helyeztettek el. Az egész vonalon a legsivárabb gaz­dasági állapotok uralkodtak. A ha­zai tőke a legnagyobb pesszimiz­mussal vonult vissza a vállalkozás teréről. A hitel a legszűkebb kor­látok között mozgott. Hitelviszo­nyaink ismét elvadultak s ez csak súlyosbította az amúgy is eminens veszélyt. A kisipar és kereskedelem támogatására Hitelszövetkezetek lé­tesültek, melyeknek nyiltan baval- iott czéljuk a hiteligények méltá­nyos kielégítése volt, melyek azon­ban uzsoraszerü üzelmükkel lehe­tetlenné tették a baj .orvoslását. A kormány kénytelen volt a túl­kapások megakadályozására az 1892. XXXII. t. ez. alapján ez Országos Központi Hitelszövetke­zetet felállítani. Ma már, hál4 Istennek, ked­vezőbbek a viszonyok a hitelnyúj­tás terén, mint a depresszió ide­jében. A vállalkozási kedv ismét lábra kap. A nagytőkések között is kedvezőbb felfogás kezd érvé­nyesülni. Hitelszövetkezeteink ne­hézkessége és pesszimizmusa is jórészt eltűnt s a kishitel kielégí­tésére alakult hitelszövetkezetek a törvény alapján ieendö megrend- szabályozása a legközelebbi tár­gyalásra tűzetik ki. Ideje immár, hogy rendezett hitelügygyel és hitelintézményekkel bírjunk, mert a gazdasági élet ereiben csak akkor lüktethet a vér szabályosan, ha kellő gondoskodás történik a tőke-szükségletnek egész­séges hitelnyújtás utján való kie­légítéséről. Sz. P. A gyümölcstermelés terén zánkbau két irányban lehet nagyo arányú tevékenységet felmutatni Vannak egyes központok, mely- szerencsés fekvésüknél, megfelelő ta­lajviszonyaiknál fogva a gyümölcs- termelés középpontjait képezik, pél­dául Kecskemét, mig vannak vidékek, hol a gyümölcstermelés határbefásitás alakjában gyakoroltatok s igy a ke­vesebb direkt hasznot nyújtó akácz és más fásításokat gyümölcssorok pótolják. Általában áll az azonban, hogy a gyümölcstermelés tekintetében sok tekintetben nagyobbarányu tevékeny­séget kellene kifejtenünk. Mert ve­gyük a fenti két alakot egyenként. Gyümölcsösök létesítése volna az egyik mód, melylyel gyümölcsterme­lésünket fokozhatnék. Sajnosán kell tapasztalnunk, hogy az a föld egyes pontjaitól eltekintve, hol az ez irá­nyú tevékenység kezdeményezése már nagy múltra tekint vissza, na­gyon kevés történik e tekintetben. A hol ez ügynek van egy nehány lelkes apostola, csodával határos ered­ményeket tud felmutatni. Csak az a baj, hogy apostolok nem mindenütt találhatók. Minden községnek oda kellene törekedni, hogy gyümölcsöst létesítsen. Községi gyümölcsöst, mely példa gyanánt szolgálhatna a további törekvéseknek. Igaz, hogy a községek e tekintetben nem nagy reménynyel biztatnak, mert hisz a községi fais­kolák, csemetekertek tekintetében vajmi szegényes az, a mit felmutatni tudunk. De talán ha a gymölcsösök­r í Ä mátészalkai versenyek. Irta: Jékey László. Az idén ősszel ismét összegyűlt Szatmár-vármegyének agarász-társa- sága, megtartani a mátészalkai nagy elegy-versenyeket. Szomorú, őszi a hangulat, fuj a szél, csap a hideg eső, midőn a vi­dékről gyülekeznek be a nyírség, az ábrándos homokbuezkák kis végponti székhelyére, Mátészalkára. Nagy az elevenség a kis városban, jönnek egymás után a fogatok, csengős, sal- langos négyesek, ötös fogatok, juk- kerek, a buezkák felől a nagykerekü sandlauferek, ketreczekben érkeznek az agarak, a nagy napok jelöltjei, vezetik a háti lovakat, nagy nyerí­tés, csöngés-bongás, suhogózás közt ; az agarak türelmetlenkednek a zár­kában, zaj, elevenség mindenütt. Ke­resik a szállást, kérdezősködnek az ismerősök felől, kik vannak már itt ? hol vannak elkvártélyozva ? kinek fut az agara ? milyen az agarász- terrenum ? Csupa kórdezőskődós, ér­deklődés. A „Hungária“ termében minden el van készítve az este megtartandó gyűlésre. Egy mellék-asztalon most készíti ki a fiatalság csoportosítva a versenyek nyereményeit; ott csillog a billikom, a legjobb agár dija, a va­dászverseny első győzőjének szánt ezüst szivar-doboz, — a legsebesebb trappu két ló nyereménye, a sikver- seny megmyerőjének szánt jutalom. Mellettük rendben a második s har­madik dijak csoportja. Csak úgy káprázik a fiatalság szeme : melyiket is lenne a legjobb megnyerni, melyik a legszebb ? Min­den kószeD van már. Kállay Szabolcs az egylet titkára évelődik is a fiatal­sággal, biztatja a habozókat a neve­zésre. „Nézd csak, ezt épen neked szántam s még sem akarsz nevezni. Úgy látszik, talán nem tetszik.“ Mind jobban gyülekeznek föl a a tagok, már csak az elnökre vár­nak. De már nyílik is az ajtó, — belép egy magas, nagy kisodrott ba- juszu, Rákóczi-korbeli kuruez alak. Éljen Domahidy István! Éljen Pista bácsi! lelkesedik a fiatalság. Szere­tettel, tisztelettel veszik körül mind az egyesület érdemes elnökét. Szives, barátságos viszontlátások vannak itt a vármegye minden részéből, őszinte örömmel üdvözlik egymást. Elkezdődik a gyűlés. Szegény tikár, ilyenkor igazán komoly dolga van, egy csomag levél, sürgöny, akta vándorol elő a zsebeiből ; nevezések, előterjesztések, indítványok, melyik­kel is kezdjék ? Gyönyörű szép verőfényes nap virradt föl Mátészalkára, öröm az ilyen szép idő, hosszas esőzés, szeles, csúf idők után. örvendezik is ám mindenki. Az elnök s titkár már ko­rán talpon vannak, rendezkednek, intézkednek mindenről. Nyolcz óra felé gyülekezik is a társaság. .No fiuk, jól imádkoztatok, — üdvözli Domahidy az ifjúságot — szebb időt nem is kérhettünk. Most már a hölgyek is kint lehetnek mind.“ Érkeznek is a kocsik egyre-másra a Hungária felé, gyönyörű kis társaság jött össze. Szatmár legszebb asszo­nyai majdnem mind itt vannak. így indul meg a hosszú kocsi­sor a homokbuezkák felé a nyírségi homoknak. Luby Dudu kocsiját ugyan­csak ragadja az ötöse. Jármy András négy sallangos sárgája büszkén halad, két szép asszony s egy gyönyörű szőke leány ülnek a kocsiban. Kovács Miklós hires négy futó lova röpül előre, Jékey Sándor sneidig fogata következik, Jármy Laczi jukkeren a feleségével, — a Kállayak négyese, Péchyek, egyik kocsi gördül a másik után, hosszu-hosszu kocsisor, a végét alig lehet látni. Egy nagy tarlóföld közepén ki­választják a legmagasabb dombot s azon üt tanyát az egész társaság. Egy egész tábor, úgy néz ki a domb messziről, kocsikkal, gyerekek­kel elárasztva. Középen felütik a Laczikonyhát. Mindenki rendezkedik a kocsijával jó helyre jutni, hogy láthassa az agarak futását, az érdek­lődök számolhassák a pointeket. Női kalapok, agarász dresszek, a fiatalság a többi nagy néző közön­ség, lovászok, kis legénykék az aga­rakkal. Megtörténik az összeeresztés, egy szép fiatal hölgy huzza ki a ne­veket. Megválasztják a bíróságot, no most már előre! Megkezdődik az agarászat. Mikor ugrik az első nyúl, most mindenki csak arra figyel Az Ujfalussy Lajos agara mér­kőzik meg a gróf Vay Ádám kutyá­jával. Bizonyítgatják már előre, me­% Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek T T I az őszi és téli idényre megrendelt ralódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik. T

Next

/
Thumbnails
Contents