Szamos, 1904. november (36. évfolyam, 88-95. szám)
1904-11-20 / 93. szám
4-ik oldal SZAMOS 93. szám Szatmár-Néineti sz. kir. város hivatalos közleményei. 8850-1904. fksz. Hirdetmény. Uray Géza szatmári lakos bejelentése folytán közhírré teszi, hogy nevezetnek vetési tagjában folyó évi novombyr hó 2-áu 1 drb. szőke szőrű tehén és 1 drb. 2 éves üsző tinő befogatott, mely ott a tagban Papp György nevű cseléd goudozása alatt van. Felhívom a tulajdonost, hpyy a fent leírt állatokat a vetési községi elöljáróságnál leendő igazolás után átveheti. Szatmárit, 1904. november hó 11. T a n k ó c zi főkapitány. 1 9059—1904. fksz. Hirdetmény. Értesítem a gazdaközönséget, hogy a helybe.i ménteleposztályáu a a meglevő 16 drb. fiatal ménnel az ingyenes fedeztetés november hó 15- töl kezdve naponta d. e. 10 órától eszközöltetik. Szatmár-Németi 1904- nov. 14. T a n k ó c z i főkapitány. 1820-1904. g'tsz. Hirdetmény Tudnivalók az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztártól igényelhető baleseti segélyek tárgyában. Több ízben tapasztalván, hogy az országos gazdasági munkás- és cselédsegélypénztár által baleset ellen biztosított egyének balesetei alkalmával követendő eliárást úgy a munkaadók, mint a segélyre jogosítottak nem ismerik s ezért károsodnak, — tudomására hozom az érdekelt közönségnek, hogy minden egyes előforduló baleset alkalmával a bejelentést nálam, a hivatalos órák alatt kell megtenni. A pénztár baleseti segélyére jogosultak : a) az I. és II. csoportbeli rendes tagok. b) a rendkívüli tagok. c) a gazdasági cselédek. d) a biztosított gazdasági gépmunkások. Ezen tagok részéről különösen figyelembe veendő kötelezettségek a kö- vetkezendők : a) az I. és II. csoportbeli rendes tagok a tagsági dijat félévenként előre, tehát mindenkor legkésőbb január 1-én és július 1-ig kötelesek a náluk levő postatakarékpénztári cheque lapon befizetni : aki a félévi tagsági diját előre meg nem fizette, hiába jelenti be esetleges balesetét, mert abban a félévben segélyre igényt nem tarthat. b) a rendkívüli tagok. E tagoknak a tagsági igazolvány keltének napjától van segélyre igényük. Tehát mindaddig mig az igazolvány nem kézbesittetett, az asetleg, a tagul jelentkezéstől az igazolvány vételéig terjedő időben bekövetkező baleset esetén segélyre igényük nincs. c) a gazdasági cselédek. A gazdasági cselédeknek s ezek között azoknak is, kik a rendes tagok sorában biztosítva vannak, baleset esetében való segélyezése az 1900 évi XVI. t. ez. 8 §. értelmében a munkaadó által sajátjából fizetni kötelezett évi 120 filléres hozzá járulási dij tényleges befizetésén alapszik. Seyélyezésre, illetőleg a költségek megtérítésére tehát a cseléd, illetve munkaadó, noha a segélyigény többi feltételei megvannak is, nem tarthat számot, ha a cseléd a baleset évére szóló összeírásban (cselédváltozás esetén annak jegyzet rovatába) a baleset megtörténtét megelőzőleg fel nem lett véve s ha a 120 filléres hozzá járulás ápril hó első napjáig, illetőleg ezen időponton túl a baleset megtörténtét megelőzőleg, le nem fizettetett. Az évközbeni gazdasági cselódváltozásokat a baleset elleni biztosítás jogának megszerzése végett köteles a munkaadó a városi adóhivatalnál az összeírás kiigazítása végett bejelenteni. Az eltávozott helyett felfogadott uj cseléd után a munkaadó újabb 120 filléres hozzájárulást nem fizet. Ha a munkaadó gazdasági cselédei létszáma évközben emelkedett, az ily utólag bejelentendő cselédre nézve pót összeírásnak van helye s az ily cseléd után az egész 120 filléres hozzájárulás befizetendő. Azonban baleseti segély ily esetben is csak a felvétel után történt balesetért igényelhető. d) A biztosított gazdasági gépmunkások. Az 1902. évi XVI. t. ez. 25 §-a alapján a nevük megjelölése nélkül, külön szerződéssel biztosított gépmunká- sok balesetei után csak oly esetben igényelhető segély, ha azokat a baleset a szerződés érvényességi ideje alatt a szerződésben megjelölt gépberendezésnél s a biztositás tárgyát képező hivatás teljesítése közben érte. Ha tehát például egy cséplő gép berendezés mellett a géptulajdonos csak a törvény szerint kötelezőleg biztosítandó fütök, etetők s a gépen álló kéve-ado- gatók átalány biztosítása iránt kötött szerződést, akkor, ha valamely munkását ugyanazon cséplőgép berendozés mellett ugyan, de nem a most említett munkák teljesítése közben, hanem például zsákolás, vagy kazal rakás közben éri baleset, az orsz. gazd. munkás és cseléd segély- pénztár seg'élye igénybe nem vehető. Itt megjegyzem, hogy minden géptulaj- donos a cséplőgépénél alkalmazott etető két, fűtőt s a gépen álló kéve adogatókat, valamint a szecskavágó gépnél alkalmazott etetőket, ha azok már biztosítva nem lennének, a pénztár rendkívüli tagjául felvétetni s helyette az egy korona évi tagdiját megfizetni köteles. E kötelezettség elmulasztása esetén az 1902. évi XIV. t. ez. 26 g-a szerint a góptulajdonos a mulasztásból eredő teljes kárért az etetőnek, fűtőnek, kéveadogatónak, illetőleg jogutódainak akkor is felelős, ha a munka közben bekövetkezett baleset körül őt különben semmiféle gondatlanság sem terhelné. Segélyezés alapjául balesetnek csak is az olyan, akár közvetett, akár közvetlen fizikai behatás tekinthető, mely a testi egésségre kárt okozó rögtönös eredményt idéz elő s amely a sérültet akaratán és hibáján kívül, véletlenül érte s a nélkül, hogy azt a sérült a rendqs gondosság mellett előre láthatta és következményeit előre elháríthatta volna. Minden, a pénztár tagjait ért balesetet 48 órán belül kell bejelenteni, mert, ha az oly időben jelentetik be, hogy a baleset időpontja és körülményei kétséget kizárólag meg nem állapítható, a pénztár terhére való segély nyújtásnak nincs helye.. Érdekében áll tehát úgy a munka adóknak, mint a biztosított munkásoknak, hngy a történt baleseteket nálunk, mint a városi tanács kijelölt tagjánál, lehetőleg azonnal bejelentsék s a teendők iránt utasítást kérjenek. Ez által egyrészről az igényelhető segélyezést legyorsabban megkaphatják, másrészről pedig ki lesz zárva annak a lehetősége, hogy a különben jogosan igényelhető segélyben alaki hibák miatt ne részesüljenek. Szatmár-Németi 1904. november 13. Bartiia Kálmán gazd. tanácsos. ******* Egy Sehunda-féie pedálos czimbalom megvételre kerestetik. Czim a kiadó- hivatalban. $zal(ácsi»É. a ki jól főz, a konyhát önállóan kezeli, ehelyezést n3rer, havi fizetés 25 korona — Czim a kiadóhivatalban Terményárak. Termény neme. K f. K 7 Tiszta búza . . . 18 20 18 60 Kétszeres . 16 •16 20 Rozs ...................... 14 — 1 4 20 Árpa..................... 13 6 0 14 _ Zab........................... 13 4 0 13 80 I-ső rendű tengeri 17 — 40 Il-od rendű tengeri 16 20 16 60 Kása ...................... 30 6 0 31 Paszuly tarka 21 60 25 Paszuiv fehér 28 — 2840 Szilva ...................... 06 — Krumpli . . . . 3 — 3|60 Szalonna ... 140 — 1601— Marhahús I. r 1 04 1 12 r n r. . — 96 1 04 Sertéshús . . . . 1 20 — — Kiadta 1904. november hó 16 Tankóczi Gyula főkapitány. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102 §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kir. keresk. és váltó kir. törvényszéknek 1904. évi V. 77451. számú végzése következtében Dr. Tordai Sándor ügyvéd által képviselt magán tisztviselők, takarék és hitelszövetkezete javára ifj. Spitz Adolf és neje ifj. Spitz Adolfné Stern Vilma ellen 200 K. s járulékai erejéig 1904. évi október hó 11 napján foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felül foglalt és 3290 koronára becsült a következő ingósgok u. m.: cséplő-gép, lábas jószágok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a fehérgyarmati kir. járásbíróság 1904. évi V. 274—2 számú végzése folytán 200 korona tőke- követelés, ennek 1904. évi szeptember hó 1 napjától járó 6 százalékos kamatai, 1|3 százalék váltódij és eddig összesen 67 kor. 94 fillérben biróilag már megállapított költségek erjéig ifj. Spitz Adolf és neje Stern Vilma fehérgyarmati lakosok tanyáján (zsarolyáni-ut mentén) leendő eszközlésére 1904. évi nov. hó 28-ik napjának d. u. 2 órája határidőül kitü- zetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés 1881. évi LX. t.-cz. 120 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Fehérgyarmat, 1904. évi november hó 7 napján. jb. Papp kiküldött. ZILZER JOHANNA • 30 éven át kittil nőnek bizonyult közkedvelt i***j*smM\ archünocsö eltávolít mindennemű szépséghibát nevezetesen: szeplőt, májfoltokat szemölcsöket az orr és kéz vörösségét s az arcznak késő korig egészséges rózsás szint kölcsönöz. Ara 1 nagy tégely K 2'40, 1 kis tégely K 1.20, a hozzá való szappan 1 drb 60 fillér. Szétküldések a világ minden tájéka felé utánvéttel. Valódi minőségben kapható Ziizer Herminá-nál Akáczfa-utcza 54., Bartók László drogueriájában Szatmár, Deáktéren. &0O00000G000&0 Javított mintájú és jó papírra nyomott, olcsó somis VáltsViszHmset Hielégiifsi Végrehajtási Kérvény, Kereseten sti>. a “Szabadsajtóban" kaphatók. ................................................................. Csak v alódi orosz csomagolásban kapható* Kapható Lővingep Józsefnél Szatmápon. jíirdctíscK eszközlésére legalkalmasabb lap vármegyénkben a „SZAMOS." finomgyárfmáriy Egyedüli (járusifó nagyban /Vjagyaronszágoiy BRÁZAY KÁLMÁN * ^BUDAPEST Vili, Józsefkörül 37-39^ Makulatúra papiros, tiszta és kitűnő minőségű, gyümölcs csomagolásra nagyon alkalmas, métermázsan- kint 18 koronáért kapható. — Hol ? Megmondják a , ?!1) llS lji í ‘-111 Oh jaj ! Megfojt ez az átkozott köhögés! Köhögés, rekedtség és elnyálkásodás ellen gyors és biztos hatásúak EGGER m ell pastil Iái az étvágyat nem rontják és kitűnő ízűek Doboza 1 korona és 2 korona. Próbadoboz 50 fi. Fő és szétküldés! raktár : „NÁDOR" GYÓGYSZERTÁR Budapest. VI., Váczi-körut 17. sz. Kapható: Szatmárnémeti: Bossin József, Horváth József, Irgalmasok, Rajzinger Sándor, Rohrlich Sámuel, _ Unger UÚman Sándor. Csenger: Katona Ágoston, Mátészalka : Álmer Béla Nagy-Bánya: Ember Elek, Vass Lajos gyógyszertárakban.
