Szamos, 1904. november (36. évfolyam, 88-95. szám)

1904-11-20 / 93. szám

POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félcvre 4 kor — Negyedévre 2 kor Egyes szám éra 10 fillér. __________ ______I SZ ERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9.'sz. Telefon: 107. IHinder*nemű dijak Ssatxüaro.n, a Jap tiadóhiviuaiában fizeteßddk HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Tanulságok. Valami különös szimpátia s az ebből eredő különös izgatottság untalan odairányitja figyelmünket ismét és ismét, a távol kelet felé. Apróra szabott ujság-czikkekből, szűkszavú táviratokból egyre fen­ségesebb perspektíva tárul elénk a japán nagyságról s a nyomában szinte látni véljük a nagy orosz imperializmus összezsugorodását és mintha hallanék, hogy a nagy fe­hér birodalom sápadt uralkodója, miként mond le minden vereség­ről szóló távirat olvasása után egy-egy magasröptű hatalmi áb­rándról. Évszázados bűnök és évszá­zados igazságtalanságok felett mond most önkéntelen Ítéletet a japán nagyság. Elmélyedve a lelkünk elé raj­zolódott kép szemléletében, lehe­tetlen bámulat nélkül adóznunk a fiatal japán kultúrának. Messze áll tőlünk a hurcz s a benne eldülő anyagi és erkölcsi érdekek talán szintoly távol álla­nak tőlünk, de általános emberi szempontból s mint kulturállain, a japán legendaszerü nagyság és ebben a nagyságban rejlő erkölcsi erő közelről érdekel bennünket. A nagy, nemzeti küzdelmeket sohasem egy ember és sohasem a hadsereg nyerte meg, hanem a mögöttük álló nemzeti társadalom. Ennek az igazságnak iegmegka- póbb példája a porosz-íranczia háború. Micsoda hatalmas, egységes társadalom, a társadalmi erőknek mily óriási falanksza lehet az oda­át, mely ezt a héroszi küzdelmet kifogyhatatlan lelkesedéssel táp­lálja ! Vessük csak Össze a mi tár­sadalmi erőinkkel! Odaát az első márkitól le a páriáig mindenki át van hatva a legmagasztosabb di­nasztikus érzéstől. Uralkodónak s népének egy a szive s egy a gon­dolata. Összeforr s ha tettre szó­lítja a kényszerűség, együttesen, egyetértve cselekszik mind a kettő. A mi példás király hűségünket pe­dig untalan vitatnunk kell oktalan rágalmazókkal szemben s untalan vitatjuk mi magunk is egymással szemben akkor, ha erősebb han­got talált kicsalni szivünkből a munkára serkentő nemzeti gondo­lat, vagy a szaporán tanyát ütő hagyományos elkeseredés. Odaát évtizedeken át az hevi­tette a japán szivet s az fogalkoz- tatta a japán agyvelőt, hogy kér­lelhetetlen reálitássa! a rideg való­ságot kutatva, sajátukká tegyék az európai kultúra magvát, nem pe­dig külsőségeit s e magbói az ő nemzetükneljL^áru^, vetést nevelje­nek. Féltő gonddal megőrizték ön­állóságukat, felfogásban eredetisé- g két, egyéniségüket, hogy majd, ha kell, sikerre meg is védelmez­hessék. A mi czéljaink ezerfélék és napról-napra változnak. Mindenbe beiékapunk s megunjuk. Megcso­dálunk minden nemes gondolatot, átgondoljuk és tovább fűzzük és azután eiteszszük kedves emlékeink közé. Osztálytársadalmunk zilált, egységes erő nem hatja át s az élén nincsen ott a nemzeti dinasz­tia. Munkás társadalmunkat anyagi küzdelem foglalkoztatja s örökkön más és más elv hatalmába kerül. Egységes, müveit középosztályunk nincs ; e helyett a nagy magyar nemzeti gondolat e köteles őrét felekezetiség tagolja szét.. Magas­röptű közjogi viták, a magyar faj hegemóniájáért lelkesedő, szépen kiczirk ilmozott mondatok, ez a nemzeti szellem napszámosmunkáia. Az 1870-ki porosz győzelmet évtizedes — vaskövetkezetességü munka előzte meg. Résztvett benne a porosz királytól az utolsó vasúti minden német fő, pedig vagy har- mincz herczegségből állott akkor Németország. A most folyó orosz-japán há­borút szintén évtizedes munka, ala­pos, pontos aprólékos munka előzte meg. Amint ott, úgy itt is tartaU-— mat a nemzeti gondolat adott, a serkentő erő pedig a gyűlölt ellen­fél leharczolásának a reménysége volt itt is, ott is. Arnig a magyar nemzeti állam teljesen kiépül, bizonyára több ne­héz karczot kell még végig har- czolnia. De győzelemhez remény csak úgy lehet, ha egyöntetű, pár­toskodás nélküli, szigorú követke- zetességü munka előzi meg! Á legolcsóbb eró. ii. A földmivelésügyi minisztérium kebelében fennálló Országos Vizépi- tósi igazgatóság főnöke, Kvassay Je­nő miniszteri tanácsos helyes és elő­relátó érzékére vall, hogy a vezetése alatt álló műszaki hivatalban pár óv előtt egy ipari hidrografiai osztályt állított fel, mely azóta szorgalmasan méri az évszakok mindegyikében ösz- szes folyóink, patakjaink és folyóvi­zeink vizböségét és sebességét, hogy igy hosszú időkről összegyűjtött ada­tok alapján minden vizünkről helyes képet nyerhessünk és tudhassuk, hogy ez vagy az a patakocska hány száz lóerőt képvisel. Hol marad hát a vállalkozó szel­lem, mely ezt a parlagon heverő erő­forrást kihasználja ? Miért engedjük a nemzeti kincsnek ezt a folyamát (Humoresik) F. évi november hó elseje déli 12 órától délutáni hatig, egy irtóza­tosan fájó fognak és egy még irtóza tosabb fogfájásnak voltam boldogta­lan tulajdonosa. Úgy a fog és a fájás, mint a tulajdonjog föntemlitett délután hat órakor szűnt meg, egy aczólfogó erő­szakos beavatkozása folytán keletke­zet folytonossági hiány következtében De nem akarok a történteknek éli be vágni, és igy szép sorjába mondom el a fájó fog szomorú históriáját. Boldog tudatában annak, hogy a legjobb és legegészségesebb módon töltöm el hivatalos időmet, épen ja­vában szundikáltam Cseh Péter ille­tőségi ügye fölött, midőn egyszerre «sak kellemetlen bizsergés riasztott föl legódesebb szendergósemből. Rögtön tisztába voltam a hely­zettel. ő az, ő az, az alsó jobb, har­madik záp-fogam, mely eddig is Da- mokle8 kardként lebegett szájamban. Egy merész elhatározással kalapomba nyomtam a fejemet és ruganyos lép tekkel elindultam a fogorvos felé. — Alig érek az utczára, találkozom La- czi barátommal „Szervusz, hová, hová oly sietve kérdi. Fáj a fogam, kihú­zatom, mondom“. Sose huzasd, csak nem szabad vele levegőn járni. Eredj szépen haza, polyázd jól be a fejedet, és vigyázz, hogy ne érjen levegő a fogadhoz, meglátod a fájás elmúlik. Én persze hála zsolozsmákat mormo­gok, hazarobogok és a tanácsot meg­fogadom. Csakugyan félórái izzadó kúra után tényleg sikerült elérnem, hogy a fejem már dézsává dagadt, a fogam meg jobban fájt mint valaha. Beront az anyósom. Ki hallott már ilyent, fogfájást pólyákkal gyó­gy itni ? Hideg borogatást neki ! Na jól van, méla megadással vizes szer­vétákat rakosgattam az ábrázatomra. Ez ugyan nem használt semmit. Fél­óra alatt annyi jegesvizet használtam el, hogy már csak szandolinon lehe­tett közlekedni velem. Ekkor szerencséltetett becses lá­togatásával ifjúkori barátom, Muki. Szerencsétlen, a fogad fáj és te hi­deg vizet használsz ? Hisz ez csak olaj a tűzre ! Forró kamilla theát barátom semmi mást ! Tíz perez múlva már akkora gőz felhőket bocsátottam ki magamból, mint egy tulhevitett dunagőzhajózási propeller kazán. Fedélzetem dübörgött, kormány­kerék híján pedig fogaim csikorogtak még pedig jobban mint a legcsikor­góbb téli hideg. Egy fél órai kinos csikorgás után végre belejtett hozzám Poboda ur, a sarki fűszeres. „Nagyságos ur, krrmásson, hal lottam a Lizitől, a szakácsnétól, hogy becses fogának fájni móztatik. Mele­gen ajánhatom krrmásson kitűnő fog csöppeimet, palaczkja 2 korona.“ Pobuda ur kezéből a palaczkot kiragadni és a cseppeket bekebelezni egy perez müve volt. És ime csaku­gyan, a cseppeknek igen jó hatásuk volt, mert egyszerre csak nagybőgő­nek néztem az eget és mind a négy skálát végig bőgtem felülről lefelé, és alulról fölfelé. Ezen akustikai mű­veletnek meg volt az a határo­zott előnye, hogy Poboda ur — száraz nullává zsugorodott össze, és eloszlott, mint a buborék a nélkül, hogy a csöppekért járó 2 koronáját bevasalta volna. Orditozásom azonban élénk visz- hangot keltett a szomszédság körében, és Studinka asszonyság, baloldali szomsóenőm résztvevő kebellel sietett segítségemre. Tessék kérem csak szeg- füszegolajat hozatni a gyógyszertár­ból, ez biztos szer, ettől feltétlen el­múlik a fogfájás. Oh, tisztelt Studinka asszonyság bár csak már az ön emlékezetét áld­hatnám ! Igaza volt. A fogfájás csak­ugyan elmúlt egyidöre. Kismiska volt ahhoz a fájdalomhoz képest, a mit a szegfüszegolaj okozott, a mikor keze­met és álkapcsomat összeégette. Ez a fájdalom már valóságos nagymihály volt. Azonban semmi sem tart örökké és igy a fogfájás is nem sokára új­ból előtérbe lépett. A ballettmüvószet valóságos remeke lehetett az a táncz- egyveleg, melyet kínomban lejtettem, az ablakon bekukocskáló gyermekse­reg viharos derültsége közt. Igen természetes, hogy ezek után a barátságosan mosolygó ház­mestert, ki cocainbedörzsölést ajánlott, már mentül kevésbbé fogadtam. Ta­# r7m ftóth Fülöp kárlsbádi ezipőra ktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mini: legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czifőraktára. Megérkeztek T T T az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik.

Next

/
Thumbnails
Contents