Szamos, 1904. november (36. évfolyam, 88-95. szám)

1904-11-17 / 92. szám

2-ik oldal SZAMOS 92 szám tóságot, hogy az elhagyott gyerme­kek védelméről szóló törvény értel­mében, helyi bizottságot létesítsen. A közgyűlés ennek alapján ▼árosunk területére a telep bizott­ságba megválasztotta a következő­ket. Női tagok : Uray Gézáné, Jó­kéi Károlyné, Neuwirtb Nándorné, Dr. Fejes Istvánná, Morvái Jánosné, Fürst Viktornó, özv. Litteráty Elek- né, Steinberger Ábrahámné, Dr. Kölcsey Ferenczné Wodiáner So- máné. Férfi tagok: Uray Géza, Dr. Fejes István, Dr. Kölcsey Fe- rencz, Biky Károly, Dr. Fechtel János, Osváth Elemér, Rorhlich Sámuel, Jankovits János, Wallon Ede, Morgenthal Antal, Kótay La­jos és dr. Biró Elemér. Ezen bi­zottság tagjai még, hivatalból a pol­gármester, árva8zóki és közigazga­tási tanácsos, közgyám és a kerü­leti városi orvosok, elnökét pedig a bizottság mindig maga választja. (Az internátus kölcsön ügye.) A vasúti internátus építésére szükséges 400,000 korona kölcsön felvételét, melyet a város vesz föl ugyan, de az állam törleszti, köz­gyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. (Szabadságolás.) Péchy Antal t. b. főkapitány­nak a közgyűlés újabb 6 heti sza­badságot engedélyezett. (Fizetésemelés.) Közgyűlés végül Südy Károly III. osztályú számtisz által beadott kérelmet, hogy az álltalános fizetés rendezés alkalmával tévedésből ki­maradt fizetését a többi tiszttársai­hoz hasonló módon emelje fel, a közgyűlés teljesítette s elrendelte, hogy nevezett számtiszt fizetése an­nak megfelelő módon 400 koroná­val emeltessék. Ezzel a közgyűlést az elnöklő polgármester más tárgy hiányában, d. u. 5 órakor bezárta. Házszabályreform. A parlamenti vita ártikulálatian zagyvalékéból két emberi hang volt eddig kivehető a házszabály reform tárgyalásánál. A Tisza és az Apponyi hangja. Úgy áll szemközt a két férfi, mint a Goethe által felállított kér. világhatalom, a cselekvés és gondol­kozás két gigászi megtestesülése. A parlamenti lét, vagy nem lét kérdései az igazi nagy nemzeti problémák, mert a partement árizmus a mi kor­mányformánk, és kormányformánbban van megkövesedve az egész nemzet gazdasági és társadalmi életének irány­zata. És ebbe a mélységbe, amely a mögött a látszólagos mellékkérdós mögött tátong, hogy milyen szabá­lyokat uraljon a parlamenti vita, be­lelát ez a két férfi. Ok látják a kap­csolatokat, ahol a házszabály-kérdés a majorisatió általános kérdésével, emez a választói jog problémájával egybe­fonódik. A választóijog kérdése az adórendszeren nyugszik, a mely vég­sorban függvénye az egész gazdasági és társadalmi berendezkedésnek, eme­zen pedig már összeolvadnak a leg­végső nemzeti kérdésekkel, a faj ter­mészetrajzával és egyetemes világ felfogásával. Ez volna az a bizonyos „Junktim“ elvezetve a maga végső consequentáihoz És most az a tulaj- donképeni kérdés, hogy olvasat.anul átlapozva a gondolatok és problémák egész halmazán, a melyeknek utolsó eredménye lenne a házszabály reform­nak egy-két paragrafusban megteste­sülő intézkedése, szabad-e egyszerűen a fedélszerkezetet átépíteni, a nélkül, hogy az alapokon és a faiakou bár­mit is változtatnánk ? És itt mond Tisza „Í£en“-t Apponyi pedig „nem“-et. Ha tehet a világot a feje tetejére állbani, .’ kor ebben a kérdésben tulajdouképen ipo- nyi a gyakorlati ember és Tiszt az utópista — Mindketten kívánatosnak tartják azt az állapotot, melyben lehe­tetlen az obstrukozió és a parlamenti selejt utczai terrorismusa. Csakhogy a miniszterelnök ezt az állapotot egy csapásra meg is akarja valósítani, átugorva az összes előzményeken, mig Apponyi előbb a megelőző tényező­kön akar változtatni. Hát ezt az egész nagy ellentétet azzal lehet leg könyebbeu kiegyenlíteni, ha tekin­tetbe vesszük, hogy mindkét oldalon fikciókkal van dolgunk. Fibczió a többség, és fikezió az is, hogy a vá­lasztói jog kiterjesztése az igazi több­ségi akarat megnyilatkozását a való­sághoz közelebb viszi. Hogyan érvé nyesül annak a kormánypárti ember­nek az akarata, kinek a kerületéből függetlenségi képviselő kerül ki, és hogyan érvényesül Magyarország zö­mének, a kisgazdáknak az akarata, a kiknek tuinyomó része függetlenségi jelöltre szavaz, és a kiknek jelöltje képviselő korában az önálló vámterü­let mellett küzd, a mely aztán min­denkinek üdvös lehet, csak a kisgaz­dának nem ? A nemzeti akaratnak a nemzeti képviseletbe való átvitele mindig csak megközelítés, megalkuvás. Beleömölnek a parlamentbe az összes társadalmi osztályok, az összes meg­győződések, de egymást keresztül-ka sül szelve, és ez aiapirány, a mely a külömböző erők eredőjeként elő áll, csak nagyjából fog megfelelni a ve- zérmotivumnak, melyet a nemzeti evo­lúció követ. így alakul ki a nemzet fizikai és lelki erőiből a mmzeti lét köz­ponti idegszerve : a parlament. Csak­hogy, mint a szerves életben szoká­sos, ez az okozat visszahat az okokra, amelyek szülték. Hogy egy irány, vagy meggyőződés miként érvénye­sül a képviseletben, az attól függ, hogy mennyi fajsulya vau annak a nemzeti életben. De viszont az, hogy egy irány, vagy meggyőződés milyen erőre tud a nemzet életében szert tenni, nagy mértékben függ attól, hogy milyen fokban tud érvényesülni a parlamentben. Ha megállauánk a gondolatmenetnek ezen stádiumában, tökéletes igaza lenne Apponyinak. Volt egy vígjáték egy felvonás­ban : „A királyné apród ja.“ Játszot­ták Lengyel Angela, Literáthy Er­zsiké, és Veréczy Margit urleányok, dr. Komáromy Zoltán és Nagy Vincze urak. Rendezte dr. Vajay Imre vá­rosi fövorvos. A hölgyek valódi inspirációval alakították hálás szerepeiket s a köz­hangulat az, hogy női műkedvelőktől annyi rátermettséget, ügyességet, kedves közvetlenséget és bájt régen láttunk. A publikum remekül mula­tott és szüntelenül tapsolt. Veréczy Margit k. a. könnyed, aranyos ked­vességével, graciozus hang és taglej­tésével, aranyos kedvével, bájosan szép megjelenésével és művészi játé­kával egyszerűen elragadta a néző közönséget. Elhalmozták sürü tapsok­kal s egy virágos kerttel. Lengyel Angela k. a.-t szintén csak magasz­talni lehet; sugár szép alakja, édes beszéde, előkelő fellépése, otthonos­sága, kifejező arcza, szemei nagy tetszést arattak, sok virágban, taps­ban bö része volt. Literáty Erzsiké k.a. elegáns, fess, sikkes kadét-apród volt; kedves megjelenésével, ügyességével nemcsak a bankámét, hanem a pub­likumot is rögtön meghódította. Re­mekül szalutált és pompásan játszott. Sok tapsot és még több virágot kapott. Dr. Komáromy Zoltán kitűnő alakítási képesség s oly annyira benne volt szerepében, hogy egészen termé­szetes és élethü vonásokkal adtavissza az író töprengéseit. - Nagy Vncze apja fia ; határozott tehetség é mű­vészi temperamentum Játéka befe­jezett egész és magas nívójú ehadás. Két élőkép volt; az első mpo zár.s és hatalmas méretű, melben 26 alak volt a jótékonyság symbolma. Bemutatták : Maróthy Margit Dr. Hantz Jenőné, BakcsiLili, Borús ólán, Delly Margit, Fodor Gyuluska, 'ejes Pistuka, Kolozsváry .Juliska, Mndy Ilonka, Nagy Ada, Nagy Leona, lágy Ilonka, Nagy Lajoska, Nyárády Mrgit, Okolicsányi Ida, Palády Erzsiké, bthő Anna, Szegedy Sárika, Schaffer Eiike, Schillerwein Ilonka, Tóth Juliska, L’óth Miczike, Uray Olga, Varjú Ibolyka,Wo­diáner Mariska, Veréczy Ernő. A másik, melyben 17 alakíze- repelt, a Hit, Remény és Szeatet allegóriája. Bemutatták : Csoboth Gizella,jeit- ner Margit, Lengyel Olga. Körüttük angyalok: Benkő Aliszka, ErdélyAn- nuska, Fejes Margitka, Henter Hma, Hermann Ella, Jankovics Cziluska, ,en- gyel Belluska, Mándy Margitka, agy Irénke, Nagy Gabriella, Szlafko:zky Nóra, Tankóczy Juliska, Unger Ibyka, Vajay Margitka. Remek képek, minőket csalrit- kán láthatunk. A szereplők gyöiörü csoportjai, a csoportban az egyenői akakok bája, szépsége, a jeleüek festői volta nagy hatást tettek. Íjba még megláthatnék ezen állomszüen elfoszlott tablókat még egyszer S o y e r Ilonka a pesti Opera­ház művésznője 5 számot énekelt művészettel, Maróthy Margit pedig a Magyar Színház művésznője sza­valta Szabados Ede tanár magas szárnyalásu, poétikus szépségű alkalmi ódáját, melyért a szaValót és az ér­demes, zseniális szerzőt lelkesedéssel hivták a lámpák elé; aztán páratlan hatással adta elő „Mi a haza“ czimü melodrámát, melyet énekkel dalár­dánk, zenével a honvédzenekar kísért annyi diszkrét pompával és precziz harmóniával, hogy a pazar dicséret színes szavaira nagyon rászolgáltak Maróthy Margit melodrámája az ün­nepély egyik fénypontja volt s min­denki lélegzetet visszafojtva hallgatta. Művészete ragyogott és egész lelke beleömlött s ott lüktetett beszédében. A ooncert 11 óra után ért véget s a nagy közönség a legteljesebb megelégedés hangulatában és feled hetetlen emlékekkel távozott a szín­házból. Concert után a Pannóniában, melynek termeit megtöltötte a vidám publikum, igen sikerült tánczmulatság volt s a jókedvű fiatalság bizony ropta a nemzeti s divatos tánezokat a késő hajnal egészen világos sugaráig. Hogy volt ? ! Minden nagyon helyesen és jól volt ! . . Dr. Fechtel János. Nem szabad hozzányúlni a kisebb­ségben levő irányok parlamenti szék­helyeihez, mig ezeknek az irányok­nak megerősödése a nemzeti szerve­zetben egyébként elő nem moz- dittatik. Itt áll a „junktim,“ a szer/es összefüggés egész érzékenységével. Azonban milyen meggyőződés az, a mely az obstrukció intézményé­ben és a kisebbségen át érvényesülni akar ? A függetlenségi eszme ? Egy nemzet legnagyobb, legégőbb ábrándja a nemzet szivének lázas hevülése, apáról fiúra szálló szeut törekvésünk, a melynek kiküzdésóre minden ma­gyar izma megfeszül, nem juthat be máskép a magyar parlamentbe, csak úgy, ha előbb egypár szószátyár képviselő a nemzeti élet legfőbb funktióját megbénítja ? Vagy a gazda­sági ellenzék törekvése? A nehéz kérdések tömegét, ezornyi scrupulus lelkiösmeretes mérlegelését, kötetnyi okoskodásokkal megnem oldható prob­lémák halmazát úgy lehet megoldani, ha minden józan fejtegetést vad csata- üvöltésbe fojtanak ? Az obstrukezióban és a parlamenti szabadosságban nem felfogások akarnak érvényesülni, ab­ban minden felfogás érvényesülésének negátiója foglaltatik. Az obstrukezió egyszerű kormánybuktatási eszköz. Csakhogy a kormányt sem a koro­nának, sem a parlementi kisebbségnek nem szabad megbuktatnia. A mely kormányt a nemzet nem bir. vagy nem akar megbuktatni, annak létjoga van. Mert előfordulhat az, hogy a kormány a nemzet bizalmát és a korona grácziájat bírja, de egy parla­menti kisebbség, amely csak a nemzet kis töredékének bizalmára és tiszte­letere méltó, mégis lehetetlenné tehetné. Dr. T. K. HÍRROVAT. A „Szamos“ karácsonyi ajándéka előfizetőinek. Lapunk kiadóhivatala kellemes meglepetésben fogja részesíteni előfi­zetőit a karácsonyi ünnepek alkalmá­val. Ugyanis egy díszesen kiállított és számos illustrátióval ellátott több mint 100 oldalra terjedő „almanachot“ naptárral kapcsolatban juttat minden egyes előfizetőnek. A díszes mü czimlapját Margit­tal Tivadar hírneves festőművészünk készítette. Tartalmazni fogja 1905 esztendő teljes naptárát, az esztendő illusztrált történetét, irodalmi része pedig leg­kiválóbb íróink és költőink müvéből fog állani. Ezen érdekes könyvet minden ujo- nan belépő előfizetőnknek is átadjuk. „Szamos“ kiadóhivatala. Szatmár. * Nőegyleti bál. A jótékony Nöegylet, fennállásának 50 éves jubi­leuma alkalmával a városi színházban tartott hangverseny után folyó hó 12 én a Pannónia dísztermében tánoz- vigalmat rendezett, mely azonban tekintve, hogy a hangverseny sokáig húzódott, csak éjfél után kezdődhetet meg Mintha kiválogatva gyűltek volna egybe városunk legszebb asz- szonyai és leányai, sok-sok bájos arcz mosolygott, ragyogó szempárok tüzes pillantásokkal hódítottak s pi- begő keblek árulták el, hogy Szat- máron megkezdődött a saison s mulat­ságok sorozatát nyitotta meg a Nőegy­letnek ezen úgy anyagilag mint erköl­AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMS IZU TERMÉSZETES HASHAjTÓSZE*

Next

/
Thumbnails
Contents