Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-20 / 84. szám

4-ik oldal SZAMOS 84. szám. járás és nagy kellemetlenségek árán juthatott hozzá. Miután a levelekre külün- külön nem felelhetünk, e helyütt adjuk meg a kívánt felvüágositást: Gróf Tisza István miniszterelnök kifejezetten kijelentette a képviselőház­ban, hogy a kivándorlót semmi körül­mények között sem akarja megfosztani a maga szabad elhatározásától. Mindenki arra utazhatik a merre utazni akar. A miniszter elnök ugyancsak a képviselő­ház nyílt ülésén hangsúlyozta, hogy egyetlen egy kivándorlót sem fognak arra kényszeríteni, hogy Fiúmén keresz­tül hagyja el az országot. Ezen az útvo­nalon tizennyolcz napot kell a tengeren tölteni, hogy Amerikába eljussunk. A községi és körjegyzőket utasította ugyan a magyar kormány, hogy a kivándor­lóknak a fiumei tizennyolcz napos ame­rikai utazást ajánlják, ám a jegyzők ennél tovább nem mehetnek. Ajánlani ajánlhatják a hosszabb tengeri utazást de nem kényszerithetnek rá senkit. Mert ha a kivándorló kijelenti, hogy Brémán keresztül akar utazni, ahonnan hét nap alatt éri el Amerikát, a jegyző az útle­velet Brémán át is köteles kiállítani. Az esetben azonban, ha a jegyző azt még is megtagadná, a kivándorlónak jogában áll a jegyző ellen azonnal panaszt emelni a vármegye alispánjánál. A vármegye alispánja majd elrendeli, hogy a jegyző adja ki a kivándorlónak a brémai útle­velet. Ha mégis akadna valaki, aki a kivándorlót egyéni szabadságától meg­fosztva, kényszeríteni akarja a fiumei útra, az ellen sürgős beadványt kell intézni gróf Tisza István miniszterelnök, mint belügyminiszterhez Budapestre. A miniszterelnök kétségtelenül igazságot fog tenni. Aki a brémai útlevelet meg­kapta, Oderbergen keresztül akadályta­lanul utazhat Brémába és onnan hét nap alatt kijut Amerikába. Az ügynököktől senki semmi esetre se ijedjen meg: Az ügynök senkit fel nem tartóztathat s ha valamelyik mégis megkoczkáztatná, azt az ügynököt nyomban föl kel jelenteni a miniszterelnöknél még pedig az a leg- czélszerübb, ha a kivándorló ott, a hol feltartóztatják, rögtön sürgönyblankettát kór és az ügynököt gróf Tisza István miniszterelnök budapesti czimére szóló táviratban kéri megbüntetni. A miniszter- elnök ilyen esetekben tüstént intézkedik, hogy a kivándorló szabadon utazhassák, sőt a is arrkell, hogy gondja legyen, hogy az ügynököt megbüntessék. A miniszterelnök az ügynököktől is meg­követeli és kell, hogy megkövetelje, hogy a törvényt tiszteletben tartsák s azokat a kivádorlókat, a kiknek brémai útlevelük Aan, ne háborgassák. Útlevél nélkül sen­ki se utazzék Amerikába. Már azért sem, mert hiszen útlevelet mindenki kap. VIDÉK. Betörés a vidéken. A napokban Domahidy István domahidi birtokos kastélyába az ablakon át ismeretlen tettes behatolt és egy szekrényből 840 koronát ellopott. A gyanú egy elbocsátott inasra esik. * A vármegyei központi ínség ügyi bizottság f. hó 14 én tartotta alakuló ülését Kristóffy József főis­pán elnöklete alatt. Ez alkalommal a főszolgabírók és polgármesterek je­lentései alapján megállapította a bi­zottság azon munkálatokat, amelyek a részben termény, részben takarmány hiány miatt szűkölködő lakosságnak munkával való ellátására kitűzendők. Egyúttal kimondta általános elv gya­nánt azt is, hogy ajándékképeni se­gélyezést csak a legvégsőbb esetben és csak munkaképtelenek részére hoz­hat javaslatba. A nyújtandó munka keretében felvette azon utakat, a melyek jelenben a kereskedelemügyi miniszter hatáskörében már munkába vannak és tovább folytattatnak. Ilye­nek a Nagybánya—m.-szigeti állami, a Gyűrtelek —fehérgyarmat—csekei és a lápi törvényhatósági utak, valamint a Nagykároly—kaplonyi-ut földmun­kálatai. Ezeken kívül a lakosságnak munkával és szállítással való ellátása czéljából kijelölte a bizottság : 1. a beruházási kölcsön terhére, a) a Nagy­károly—érendrédi, b) a Szatmár—szi- nérváraljai közutat ; 2. a vármegyei útépítési programmba felvett utak közül, az építési sorrend megváltoz tatásával, a) a Nagybánya—tőkés— garbonáczi, b) a Szatmár—erdőd— krasznabéltek—ákosi törvényhatósági ut építését; 3. az állami Ínséges se­gély alapra, a) az Ombod- hirip —pá- czafalusi viczinális, b) a Nagykároly —domahidai közdűlő ut építését, c) a Remetemező—ujhutai viczinális ut végleges kiépítésére 10 ezer korona segély nyuijtását, d) a Pribékfalva környékén elterülő mocsárok kiszárí­tását (ez a földmiveiésügyi miniszter által nyájtandó segély terhére), e) a N.-somkut —fehérszéki és f) Gyökeres —jóházai viczinális utak épitését. Ezek után kimondta a bizottság, hogy a Nagykároly—mátészalka—csapi és Szatmári—bikszádi h. é. vasutak sür­gős építése is az Ínségesek munkával való ellátására fog szolgálni. Végre az áliamépitészeti hivatal főnökét a bizottság utasította, hogy a lápi út­nak Nagykárolytól kezdödőleg kőpá­lyával leendő ellátása iránt a keres kedelemügyi miniszterhez sürgős fel- terjesztést tegyen. A polgármestere két és főszolgabirákat pedig utasí­totta, hogy’ mikor a terménybeli stb. segélyezés szüksége beáll, azonnal tegyenek előterjesztést. Amint ezek­ből látszik, a vármegyei iuségügyi bizottság megtette mindazon előintéz- ke dóseket, a melyek a netalán beálló Ínség enyhítésére szükségesek. A Nagybánya Felsőbánya kö­zötti vasút megnyitása Tolnay Kor nél debreczeni üzletvezető, Ericz Ernő főfelügyelő, a forgalmi osztály’ főnöke, Czinner mérnök és Kiss Béla mérnök f. 15-én d. e. 10 órakor az uj vasú­ton egy géppel és egv szaloukocsival Felsőbányára utaztak, megvizsgálták az egész pályát és abban állapodtak meg, hogy szorgalmas munka mellett, az uj vasút okt. 31-én megnyitható. Erre nézve a terv ma az, 1 ogy 31-én d. e 9 órakor külön vonattal érkez­nek Szatmár felől a hivatalos egyé­niségek Nagy bányára, innen 10 óra­kor lesz az indulás, Felsőbányán ban­kett s onnan 5 órakor vissza jönnek a vonattal. Az ünnepély után nov. 1-én fogják a nagyközönség számára a vonatot átadni. — Nagybány’átó Felsőbányáig a személyjegy ára lesz III. osztályon 30 f. II. oszt, 44 fii. I. oszt. 80 fillér. Az uzsorás biinhödése. A má­ramarosi Uglya községben nép bosz- szujának lett az áldozata Lauda Froim máramarosi kereskedő. A véres eset ről tudósítónk a következőket jelenti : Lauda Froim egyike volt amaz uzso­rásoknak, akik a máramarosi hegyek között nyomorgó oláh lakosságot a pónzkölcsönökért mindenükből ki­fosztják. Faluról-falura járt és kínálta a pénzt s amikor a visszafizetés ideje elérkezett, mindig azon volt, hogy az adóst a legagyafurtabb módon kifor­gassa a vagyonából. Az uglyaiak s a környékbeliek már régóta haragudtak az uzsorásra. Többször fenyegették, hogy megölik. Lauda ilyenkor pa­naszt tett a csendőrségnól. Még a tavaszszal történt, hogy az uzsorás a többi között Burda Vaszily uglyai gazdának is pénzt adott kölcsön. Most a lejárat előtt való napon az uzsorás beállított Burdához és a pén­zét kérte. Ingerült szóváltás után váltak el s a parasztgazda elment a korcsmába, a hol társaival együtt elhatározták, hogy az uzsorást agyon verik. Vagy 40-en az uzsorás lakása elé vonultak, de nem találták otthon. Másnap az uzsorás még egyszer föl kereste adósát és kijelentette neki, hogy a szénáját hordatja el, ha nyom­ban nem fizet. Burda erre kést rán­tott és az uzsorást mellbe szúrta. A megsebesült ember erre az utczára futott, de vesztére, mert a nép ráve­tette magát és késsel, kapával, ka­szával dirib-darabra tépték a testét. A felbőszült tömeg azután az uzsorás lakására vonult és a családját is ki akarta irtani. A további vérengzésnek a csendőrök elejét vették és több oláh parasztot letartóztattak. SZÍNHÁZ. Szoyer Ilonka menyasszony. Márkus Dezső, a m. kir. oporaház karmestere eljegyezte Szoyer Ilonka művésznőt, az operaház fiatal énekes­nőjét. Az „Eperjesi Lapok“ f. hó 16-iki száma következőleg nyilatko­zik Krémer Sándor színtársulatáról: „Évek hosszú sora óta nem működött Eperjesen oly’an jól szervezett szín­társulat, mint a milyen Krémer Sán­doré, akinek Szatmárról, illetve Nagy­károlyból jött színtársulata október elején kezdte meg két hónapra ter­jedő itteni szereplését. Valóban ör­vendünk, hogy’ végre teljes elisme réssel adózhatunk szerződteted szín­igazgatónk helyes érzéké s áldozata készsége iránt. Az eddigi előadások ból megismertük az uj tagokat és elmondhatjuk, hogy csaknem vala­mennyi elsőrendű ereje a társulatnak.“ KÖZGAZDASÁG. Kereskedők és iparosok fi­gyelmébe. A deberczeni kereskedel­mi és iparkamara hivatalos közlemé­nyei. A kamara felhívja az érdekel­tek figyelmét az alábbi pályáza'okra : 10183 — 1904 Kavics szállításra irt ki verseny tárgyalást a kereskede­lemügyi m. kir. miniszter. Pályázatok benyújtásának határideje kiilömbözö. 10346—1904. A debreczeni 3-ik hon- vódgyalogezred parancsnoksága hús, zsír és fűszeráruk szállítására pályá­zatot irt ki. Ajánlatok nov. 14 ig nyújtandók be. 103C2—1904 A m. kir. dohányjövedéki központi igazga tóság enyv szállításra irt ki pályá zatot. Pályázati határidő nov. 15. Fojtott must készítése. Isme retes, hogy az erjesztéshez következő öt feltétel szükséges u. m.: 1. A cukor jelenléte. 2. A/, erjgomba. 3. Légenytartalmu anyagok, melyek a gombák táplálékául szolgálnak. 4. Éleny. 5. Melegség bizonyos minimum és maximum között. Most már ha tudjuk azt, hogy a fojtott must készí­tésénél az erjedést kell meggátolnunk, akkor ezen feltételek valamelyikét a musttól elvonva, nem fog megerjedni, de ha két vagy több feltételt elvon hatunk, annál biztosabban elérjük czélunkat. A fojtott mu t készítésénél azonban sem a czukrot, sem a légeny- tartalmu anyagokat el nem vonhatjuk, mert ha azt elvonnánk megszűnt must lenni; hanem igenis elvonhatjuk, illetőleg távol tarthatjuk a musttól az erjgombát, az élenyt s a meleget kel­lő mértékig szabályozhatjuk. A fojtott mustot tehát úgy készítjük el, hogy a hidegen megszedett szőlőt rögtön kitapossuk, a mustot kénezett hordóba hűvös pinczébe tesszük ; természetesen folytonosan teletöltve s jól beduga­szolva kell a hordót tartani. Az erje­dés az esetben nem következik be, mert a kénezés által elöltük a hor­dóban az erjgombákat s az élenyt elvontuk tőle, a folytonos teletartás, a bedugaszolás által pedig hozzá nem eresztjük, a hideg pinczében pedig a melegséget leszállítjuk arra a fokra, ahol az erjgombák már nem működ­hetnek. A must ilyen módon nem zavartatván, a salakrészek szépen leülepednek, s a must megtisztul. A fojtott must deczemberben kénezett hordóba lefejtendő, tavasszal ismét: akkor már minden salak, nyálka le ülepedett, ilyenkor legjobb eladni, vagy fogyasztásra, vagy savanyu borok édesitésére felhasználni. Édes állapotban eltartható még a must, ha minden hektoliterhez szeszben feloldott 20 — 25 gramm szalyczilsa 'at teszünk. A szalyczilsav hatása azonban csak egy évig tart s azután a must erje­désnek indul, hacsak újra nem ismé­teljük a leirt eljárást. De ezt a tör­vény tiltja. IRODALOM. Habkisasszony. Adalék a felsőbb leányok lélektanához. Irta: Hans von Kahlenberg. Bevezetéssel ellátta Bródy Sándor. Modern, sőt ultramodern regény, melynek érdekeltséget, sőt bizonyos tekintetben pikáns izt ad, hogy szerző­jének férfi-neve alatt — leány rejtőzik. A Parisban élő Írónő olyan közvetlen közelből figyelt« meg a leányélet legin­timebb titkait, a hova férfiszem sohase pillanthat és ig}’ érthető, hogy könyve szinte leleplezésszámba megy. A fran­cziák sok mindent feltártak a modern leányélet rejtelmeiből, az ártatlan flirt-től kezdve a hálószobák szentélyéig, de írásaikban sokkal több a szenzáczió- hajhászás, mint a valóság s ha vau egyátalán valami tendencziájuk. úgy az alig más, mint hogy minél erősebben hassanak az olvasó érzékeire. A Hab­kisasszony ezzel szemben akár irány­regény is lehetne, olyan komoly erkölcsi érzékkel ostorozza a modern leányok ha­zug neveléséből fakadó érzéki romlott­ságát s fajtalankodásait. Amellett meséje szinte drámailag izgató és elmés, alakjai internaczionális érdekességüek s a regény pointe-je megkapóan eredeti. A magyar kiadást Bródy Sándor ajánlja be a közön­ségnek, a mi már magában garanczia arra, hogy élvezetes, modem és művészi munkát kap az olvasó. Német nyelven már a harminczötezeredik példány forog belőle közkézen és a mesteri fordítás, melyben a „Nixchen“ a magyar piaczra kerül — remélni engedi, hogy a könyvnek nálunk is nagy könyvárusi és irodalmi sikere lesz. Megjelent Szilágyi Béla kiadásában Budapest (Károly-kürut 26.), díszes kiállításáról a Pallas gondoskodott. Kapható minden könyvkereskedésben, ára 1.50 korona. Felelős szerkesztő: Dl\ Hantz Jenő. Társszerkesztő: Dr. Komáromy Zoltán. Lap kiadótulajdonos: Litteczky Endre. Bíivészestély a Pannóniában. S Viennée, magyar származású világhírű bűvész szombaton és vasárnap rendkívüli érdekes előadást tart. A bűvész-mester, kinek mutat­ványai messze túlszárnyalják a szo­kott bűvészeti trükköket, eddig kü­lönösen a világfürdőkön működött, ahol miudeuütt a legnagyobb siksr és elismerés kisérte uj, megfejthetetlen produkczieit, melyek magi, mnemotecbnika és gondolatolvasás valóságos csodái. Az előadás családi jelegű. Kezdete este 8 órakor. Belépti dij nincs; jegy megvál­tás 1 korona. Hollósi -féle fényképészeti mű­termében készülnek a legsikerültebb gyermek felvételek, melyek naponta d. e. 10 órától délután 4 óráig esz- közölhetők földszinten. Deák-tér 9. szám alatt. Aki kényelmes és csinos ezipőt akar Klein IgnUCZné üzletét ke­resi fel (Kazinczi u. ) Hirdetmény. Hersch Wolf Wieselthier stryji lakosnak eladott, általa át nem vett 10 zsák 0-ás, 10 1-es, 10 2-ős, 10 3-as, 10 4-es jelű és minőségű, ösz- szesen 50 mmázsa liszt a szatmári Gözmalomtársulat ipar­telepén 1904. oHtíbcr hí 24-fti d. ti. 2 óraisor kezdődő nyilvános árverésen egy tö­megben Hersch Wolf Wieselthier kára és költségére készpénzfizetés mellett eladatik azon feltét-llel, hogy az áru az árverési vevő által megtérítendő fuvarköltséggel a szatmári gőzmalom társulat által, Szatmártól 200 kilo­méteren túli állomáson adatik át s vevő által csak ott értékesíthető illet­ve használható fel. Szatmár, 1904. okt. 20. Szatmári gőzmalom társulat.

Next

/
Thumbnails
Contents