Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-16 / 83. szám

XXXVI. évfolyam. Szatmár, 1904, vasárnap október hó 16. 83-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Scatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Glossák. Gróf Tisza István, mint az ugrai kerület országgyűlési képvi­selője, a napokban nyílt levelet intézett választóihoz. Nagy érdek­lődéssel várták s még nagyobb érdeklődéssel olvasták egész Ma­gyarországon e politikai nyilatko­zatot, mert a parlamenti munka kezdetén a miniszterelnöknek, — mint a képviselőház legtekintélye­sebb pártja vezetőjének, politikai nyilatkozata, a parlamenti munka programmját adja. E munka-prog- raram pedig nemcsak azokat kell, hogy érdekelje, kik a munkát tény­leg keresztülviszik, tehát az aktiv politikusokat, hanem valamennyi­ünket, mert a parlament munkájá­val, munkásságának eredményével és sikerével szoros s elválhatatlan kapcsolatban áll, a többi állampol­gároknak élete, jóléte, existenciája, már csak azon egyszerű kölcsön­hatásnál fogva is, melyet a közélet s annak mikénti berendezése, az egyesnek, mint a köz, az állam tagjának életére gyakorol. Ebben a politikai levélben nagy munka-program m s sok, ha­talmas elvi kijelentés foglaltatik, nagyjában oly in elvek, melyekkel az egész ország higgadtan gon­dolkodó politikai elemeinek egyet kell értenie. Mert lehet-e komolyan s oko­san gondolkodó államférfiu, vagy állampolgár, ki ne óhajtaná, hogy helyreálljon a magyar parlament­ben a régi rend, fokozódjék a mun­kásság, komoly, a haza javára szolgáló munkásság ? Van-e ko­moly politikus, ki ne óhajtaná meg törni a parlamenti anarchiát, mely nem számolva az ország s a nem­zet érdekeivel, adott és változha- tatlan viszonyokkal, tombolásában koczkára teszi a magyar parlamenti élet alapjait, garanciáit ? Igazán siralmas volt nézni, hogy a nemrég múlt időkben mi­ként tapodták lábbal parlamentünk­ben azt a politikai igazságot, hogy a népképviseletre fektetett törvény­hozó testületben más, mint a töb- ség akarata, nem érvényesülhet, hogy ennek a többségi akaratnak érvényesülnie is kell. S a midőn Tisza István a múltak tapasztalatain felépiti azo­kat a garancziákat, nyílt levélben, melyek mellett a magyar parla­menti élet azon mederben fog mozogni, melyben mozognia kell, bizonnyal az egész ország, vagy legalább is azoknak osztatlan he­lyeslésével találkozik, akik a par­lamentáris élet munkaképességét s méltóságát, mert a közérdeket tart­ják szemelőtt, fenn akarják tartani E tekintetben a nyílt levél csak azoknak a szemében lehet szálka, akik ex ofío elleneznek mindent, ami a kormánytól ered s akik a parlamenti s általában a politikai élet szinterén csak a botrányokban, a hecczekben tudnak szerepelni, mert komoly, közérdekű munkás­ságra sem erkölcsi, sem szellemi képességeik nincsenek. Van azonban ennek a nyílt levélnek egy passusa, mely tisztán közjogi jelnntőséggel bir s amelyet nagyon sokan, kik törhetlen hívei az igazi szabadelvű iránynak s az 1867 es közjogi alapnak, tehát ugyanazon politikai elvet vallják, mine a kormányelnök, nem fognak aláírni, nem fognak helyeselni. A nyílt levél foglalkozva a múlt parlamenti év eredményével, magyarázatába bocsátkozik az 1867. XII. tcz. 11. §-ának, annak a hires §-nak, mely körül a par­lamentben s azon kívül olyan széles s nagy hullámokat vert vita indult meg. Ennek a §-nak a nyílt levél olyan értelmezést ad, melyet minden politikai pártállásra való tekintet nélkül s ettől függetlenül, tisztán tételes közjogi szempont­ból ,elfogadni nem lehet. Távol áll tőlem pártszem­pontból vitát kezdeni, egyszerűen csak a magyar közjog szempont­jából kívánok néhány, tisztán köz­jogi megjegyzést fűzni a nyílt le­vél ezen részéhez. Tisza István ezeket mondja nyílt levelében : „Belenyugodott, (t. i. a nem­zet) elismerte azt, hogy a hadse­reg egységes vezetése, vezérlete s belszervezete az alkotmányos fe­jedelmi jogok közé tartozik. Kirá­lyára bízta a hadsereg szolgálati és vezényleti nyelvének megálla­pítását és a magyar szolgálati és vezényleti nyelv megvalósítására irányzott vágyainak teljesedését azon időre halasztotta el, amidőn a fejedelem szabad elhatározásából önként fogja elrendelni azt.“ ben a kijelentésben. Egész alkot­mány-történetünkkel, állami sou- verenitásunkkal s tételes közjogi törvényeinkkel ellenkezik az a fel­fogás, hogy a nemzet az 1867. XII. tcz. 11. §-ban a magyar had­sereg szolgálati nyelvének megha­tározását királyára bízta volna, hogy a nyelv meghatározásában, akár bár souverén akaratából ki­folyólag is, akár bár ideiglenesen is, dispositionalis jogáról lemondott volna Közjogi falsum ennélfogva a hadsereg szolgálati nyelvének meg­határozását fejedelmi jogok körébe sorolni s igy egész közjogi szer­vezetünkkel ellentétben áll az a tétel, hogy a magyar kommandó csak akkor valósítható meg, ha behozatalát a fejedelem szabad elhatározásából, önként fogja el­rendelni. Mielőtt megkisérleném törvé- nvelnk alapján kimutatni ezen nézetek s elvek tarthatatlanságát, mindenekelőtt egy alapvető közjogi igazságot kell megállapítanom. — Közjogi kérdésekben kiterjesztő magyarázatnak helye nincs, va­gyis a mi törvényeinkben benn nem foglaltatik, azt semmiféle ma­gyarázat utján közjogi tétellé tenni nem lehet. Már most eldöntéséhez annak, hogy a kommandó, a vezérleti nyelv és ezzel összefüggésben a czimer és lobogó kérdése benfog- laltatik-e az 1867. XII. tcz. 11. §• ában, semmi egyéb nem szükséges, mint a törvény értelmét tartani szem előtt. Tisza István nyílt levelében a vezényleti nyelv meghatározását rezervált felségjognak mondja, melynek mikénti meghatározása tisztán a fejedelem akaratától függ. Függetlenül azon kérdéstől, hogy a 67-es törvényben benne van-e a német vezényleti nyelv lehetősége, ezen kijelentésre írtam fennebb, hogy közjogi falsum. A magyar közjognak sarka­latos elve, alaptétele, axiómája, hogy reservált felségjogot nem ismer. Mert mit jelent e fogalom : reservált felségjog ? Azt, hogy az uralkodónak vannak bizonyos oly jogai, melyek úgy keletkezésé­ben, mint gyakorlásában, a nemzet akaratától függetlenek, melyeket az uralkodó tetszése szerint, min­den lehető beleszólás nélkül gya­korol. A reservált felségjogok ezen természetüknél fogva, csakis azon államokban találhatók meg, amely államok történeti alkotmánynyal nem bírnak. A történelmi alkorna^hjf^V^X melynek sarok-elve, hogy mm'clen jog a nemzettől ered, reseivált felségjogokat nem ismer. A magyar alkotmány törté­nelmileg fejlődött alkotmány, mely alapját a vezérek vérszerződésében találja. A vérszerződésben van ki­mondva, hogy Árpád, kit a nem­zet szabad elhatározásból válasz­tott fejedelemmé, fejedelmi hatal­mát a vezérek egyetértése mellett s azok egyező akaratával gyako­rolja. Ezt az alapvető közjogi tör­vényt a későbbi századok, a vál­tozott viszonyokhoz képest, válto­zott formában fentartották és meg- erősitették s nincs Magyarország­nak egyetlen törvénye sem, mely bizonyos jogokat kivenne a nem­zet dispozitiója alól s reservált felségjogoknak declaralna. A magyar országyülés a múlt­kori cyklusában ismételten hangoz­tatta ezt a közjogi elvet, kimond­ván, hogy Magyarországon min­den jognak forrása a nemzet, a mely elv azt is jelenti, hogy a magyar királynak csakis annyi jo­ga van, amennyit a nemzet souve- ren akaratából ráruház s jogai gyakorlásának feltételeit a souve- ren nemzeti akarat van hivatva meghatározni. — Olyan joga tehát a magyar királynak, hogy bizo­nyos jogokat függetlenül a nemzeti akarattól gyakorolhat, úgy a hogy neki tetszik, közjogunk szerint nincs. Nem reservált felségjogokat ismer a magyar közjog, hanem csak a magyar királynak bizonyos kitűnő jogait, melyeknek csak a gyakorlását ruházta a nemzet a ki­rályára, de ezen kitűnő jogok terü­letének körét, gyakorlásának módját, fennállásának tartalmát a nemzet határozza meg mindenkoron. Azt mondani tehát, hogy a magyar vezényleti nyelv behoza­tala, tisztán a fejedelem akaratától függ, annyit jelent, mint reservált lelségjogot elismerni, a mely fogal­Kettős közjogi hiba van eb­1 Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek lilaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik

Next

/
Thumbnails
Contents