Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)
1904-10-16 / 83. szám
XXXVI. évfolyam. Szatmár, 1904, vasárnap október hó 16. 83-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP. MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű dijak Scatmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Glossák. Gróf Tisza István, mint az ugrai kerület országgyűlési képviselője, a napokban nyílt levelet intézett választóihoz. Nagy érdeklődéssel várták s még nagyobb érdeklődéssel olvasták egész Magyarországon e politikai nyilatkozatot, mert a parlamenti munka kezdetén a miniszterelnöknek, — mint a képviselőház legtekintélyesebb pártja vezetőjének, politikai nyilatkozata, a parlamenti munka programmját adja. E munka-prog- raram pedig nemcsak azokat kell, hogy érdekelje, kik a munkát tényleg keresztülviszik, tehát az aktiv politikusokat, hanem valamennyiünket, mert a parlament munkájával, munkásságának eredményével és sikerével szoros s elválhatatlan kapcsolatban áll, a többi állampolgároknak élete, jóléte, existenciája, már csak azon egyszerű kölcsönhatásnál fogva is, melyet a közélet s annak mikénti berendezése, az egyesnek, mint a köz, az állam tagjának életére gyakorol. Ebben a politikai levélben nagy munka-program m s sok, hatalmas elvi kijelentés foglaltatik, nagyjában oly in elvek, melyekkel az egész ország higgadtan gondolkodó politikai elemeinek egyet kell értenie. Mert lehet-e komolyan s okosan gondolkodó államférfiu, vagy állampolgár, ki ne óhajtaná, hogy helyreálljon a magyar parlamentben a régi rend, fokozódjék a munkásság, komoly, a haza javára szolgáló munkásság ? Van-e komoly politikus, ki ne óhajtaná meg törni a parlamenti anarchiát, mely nem számolva az ország s a nemzet érdekeivel, adott és változha- tatlan viszonyokkal, tombolásában koczkára teszi a magyar parlamenti élet alapjait, garanciáit ? Igazán siralmas volt nézni, hogy a nemrég múlt időkben miként tapodták lábbal parlamentünkben azt a politikai igazságot, hogy a népképviseletre fektetett törvényhozó testületben más, mint a töb- ség akarata, nem érvényesülhet, hogy ennek a többségi akaratnak érvényesülnie is kell. S a midőn Tisza István a múltak tapasztalatain felépiti azokat a garancziákat, nyílt levélben, melyek mellett a magyar parlamenti élet azon mederben fog mozogni, melyben mozognia kell, bizonnyal az egész ország, vagy legalább is azoknak osztatlan helyeslésével találkozik, akik a parlamentáris élet munkaképességét s méltóságát, mert a közérdeket tartják szemelőtt, fenn akarják tartani E tekintetben a nyílt levél csak azoknak a szemében lehet szálka, akik ex ofío elleneznek mindent, ami a kormánytól ered s akik a parlamenti s általában a politikai élet szinterén csak a botrányokban, a hecczekben tudnak szerepelni, mert komoly, közérdekű munkásságra sem erkölcsi, sem szellemi képességeik nincsenek. Van azonban ennek a nyílt levélnek egy passusa, mely tisztán közjogi jelnntőséggel bir s amelyet nagyon sokan, kik törhetlen hívei az igazi szabadelvű iránynak s az 1867 es közjogi alapnak, tehát ugyanazon politikai elvet vallják, mine a kormányelnök, nem fognak aláírni, nem fognak helyeselni. A nyílt levél foglalkozva a múlt parlamenti év eredményével, magyarázatába bocsátkozik az 1867. XII. tcz. 11. §-ának, annak a hires §-nak, mely körül a parlamentben s azon kívül olyan széles s nagy hullámokat vert vita indult meg. Ennek a §-nak a nyílt levél olyan értelmezést ad, melyet minden politikai pártállásra való tekintet nélkül s ettől függetlenül, tisztán tételes közjogi szempontból ,elfogadni nem lehet. Távol áll tőlem pártszempontból vitát kezdeni, egyszerűen csak a magyar közjog szempontjából kívánok néhány, tisztán közjogi megjegyzést fűzni a nyílt levél ezen részéhez. Tisza István ezeket mondja nyílt levelében : „Belenyugodott, (t. i. a nemzet) elismerte azt, hogy a hadsereg egységes vezetése, vezérlete s belszervezete az alkotmányos fejedelmi jogok közé tartozik. Királyára bízta a hadsereg szolgálati és vezényleti nyelvének megállapítását és a magyar szolgálati és vezényleti nyelv megvalósítására irányzott vágyainak teljesedését azon időre halasztotta el, amidőn a fejedelem szabad elhatározásából önként fogja elrendelni azt.“ ben a kijelentésben. Egész alkotmány-történetünkkel, állami sou- verenitásunkkal s tételes közjogi törvényeinkkel ellenkezik az a felfogás, hogy a nemzet az 1867. XII. tcz. 11. §-ban a magyar hadsereg szolgálati nyelvének meghatározását királyára bízta volna, hogy a nyelv meghatározásában, akár bár souverén akaratából kifolyólag is, akár bár ideiglenesen is, dispositionalis jogáról lemondott volna Közjogi falsum ennélfogva a hadsereg szolgálati nyelvének meghatározását fejedelmi jogok körébe sorolni s igy egész közjogi szervezetünkkel ellentétben áll az a tétel, hogy a magyar kommandó csak akkor valósítható meg, ha behozatalát a fejedelem szabad elhatározásából, önként fogja elrendelni. Mielőtt megkisérleném törvé- nvelnk alapján kimutatni ezen nézetek s elvek tarthatatlanságát, mindenekelőtt egy alapvető közjogi igazságot kell megállapítanom. — Közjogi kérdésekben kiterjesztő magyarázatnak helye nincs, vagyis a mi törvényeinkben benn nem foglaltatik, azt semmiféle magyarázat utján közjogi tétellé tenni nem lehet. Már most eldöntéséhez annak, hogy a kommandó, a vezérleti nyelv és ezzel összefüggésben a czimer és lobogó kérdése benfog- laltatik-e az 1867. XII. tcz. 11. §• ában, semmi egyéb nem szükséges, mint a törvény értelmét tartani szem előtt. Tisza István nyílt levelében a vezényleti nyelv meghatározását rezervált felségjognak mondja, melynek mikénti meghatározása tisztán a fejedelem akaratától függ. Függetlenül azon kérdéstől, hogy a 67-es törvényben benne van-e a német vezényleti nyelv lehetősége, ezen kijelentésre írtam fennebb, hogy közjogi falsum. A magyar közjognak sarkalatos elve, alaptétele, axiómája, hogy reservált felségjogot nem ismer. Mert mit jelent e fogalom : reservált felségjog ? Azt, hogy az uralkodónak vannak bizonyos oly jogai, melyek úgy keletkezésében, mint gyakorlásában, a nemzet akaratától függetlenek, melyeket az uralkodó tetszése szerint, minden lehető beleszólás nélkül gyakorol. A reservált felségjogok ezen természetüknél fogva, csakis azon államokban találhatók meg, amely államok történeti alkotmánynyal nem bírnak. A történelmi alkorna^hjf^V^X melynek sarok-elve, hogy mm'clen jog a nemzettől ered, reseivált felségjogokat nem ismer. A magyar alkotmány történelmileg fejlődött alkotmány, mely alapját a vezérek vérszerződésében találja. A vérszerződésben van kimondva, hogy Árpád, kit a nemzet szabad elhatározásból választott fejedelemmé, fejedelmi hatalmát a vezérek egyetértése mellett s azok egyező akaratával gyakorolja. Ezt az alapvető közjogi törvényt a későbbi századok, a változott viszonyokhoz képest, változott formában fentartották és meg- erősitették s nincs Magyarországnak egyetlen törvénye sem, mely bizonyos jogokat kivenne a nemzet dispozitiója alól s reservált felségjogoknak declaralna. A magyar országyülés a múltkori cyklusában ismételten hangoztatta ezt a közjogi elvet, kimondván, hogy Magyarországon minden jognak forrása a nemzet, a mely elv azt is jelenti, hogy a magyar királynak csakis annyi joga van, amennyit a nemzet souve- ren akaratából ráruház s jogai gyakorlásának feltételeit a souve- ren nemzeti akarat van hivatva meghatározni. — Olyan joga tehát a magyar királynak, hogy bizonyos jogokat függetlenül a nemzeti akarattól gyakorolhat, úgy a hogy neki tetszik, közjogunk szerint nincs. Nem reservált felségjogokat ismer a magyar közjog, hanem csak a magyar királynak bizonyos kitűnő jogait, melyeknek csak a gyakorlását ruházta a nemzet a királyára, de ezen kitűnő jogok területének körét, gyakorlásának módját, fennállásának tartalmát a nemzet határozza meg mindenkoron. Azt mondani tehát, hogy a magyar vezényleti nyelv behozatala, tisztán a fejedelem akaratától függ, annyit jelent, mint reservált lelségjogot elismerni, a mely fogalKettős közjogi hiba van eb1 Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. & Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek lilaz őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyermek lábbelik
