Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)

1904-10-13 / 82. szám

SZAMOS 82. szám. 4-ik oldal magyar életet és művelődést, mely nekik eddig meglehetősen ismeretlen terület volt. Egész vasárnap a budai hegyeket járták be, estónkint a szin- házakat nézik sorra és az elragadtatás hangján beszélnek mindenről. Legjob­ban meglepte azonban őket az Aka­démia, az egyetem, a múzeumok, szóval a tudományos és irodalmi intézmények. Ma sorba járták a szer­kesztőségeket és konstatálták, hogy a magyar napi sajtó a fejlődésnek oly magas fokán áll, mint bármely külföldi nagy nemzeté. Az összes magyar lapok közzül különösen egy kötötte le figyelmüket, amelynek óriás körforgó gépei előtt tisztelettel hajoltak meg, kijelentvén, hogy a látvány, a mit ezek munkaközben nyújtanak, valódi amerikai jellegű. Még nagyobb volt csodálkozásuk, mi­kor a lap egész személyzete előttük láthatóvá lett. Harminczkét munkatárs köztük számos országos nevű férfiú, akik éppen jelen voltak s a külföldi vendégeket fogadták, a szedőteremben 40 szedő, az óriási gépteremben 12 gépmester, tömöntö formahordó és gyakornok, a kiadóhivatalban 26 hi­vatalnok, könyvelő, Írnok és ügynők a szétküldő hivatalban pedig 80 alkal­mazott kihordó és elárusító, összesen 200, ez a kétszáz alkalmazott, nem számítva a mintegy ugyanennyire me­nő külön munkatársakat. Ily óriási létszámú személyzetet csak egyetlen egy lapnál találunk Magyarországon, szól társaihoz Smith Jakab az angol küldött, jegyezzük fel uraim magunk­nak e lap czimét és nyomtassuk ki saját újságainkban. És a külföldi újságírók sorban feljegyezték azt is, hogy ezt a páratlan lapot, melyet Egyetértésnek neveznek, egy negyed­évre 7, azaz Hét koronáért adják a Vármegye-utcza 11 szám alatti kia­dóban. Az amerikai kivándorlásról. Az amerikai kivándorlás ügyét sehogy sem sikerült úgy elrendezni, hogy végre rend is legyen. Valahány hatóság van a vidéken, mind más-más magya­rázatot ad a kivándorlási törvénynek. Olvasóink és előfizetőink az utóbbi na­pokban nagy számban fordultak hozzánk felvilágosításért s panaszos leveleikben arra kérnek, mondjuk meg nekik, mikép áll is tulajdonképen a kivándorlás ügye. Egyik-másik azt is tapasztalja, hogy nem kapott útlevelet, vagy csak hosszú után­járás és nagy kellemetlenségek árán juthatott hozzá. Miután a levelekre külön- külön nem felelhetünk, e helyütt adjuk meg a kívánt felvilágosítást: Gróf Tisza István miniszterelnök kifejezetten kijelentette a képviselőház­ban, hogy a kivándorlót semmi körül­mények között sem akarja megfosztani a maga szabad elhatározásától. Mindenki arra utazhatik a merre utazni akar. A miniszter elnök ugyancsak a képviselő­ház nyílt ülésén hangsúlyozta, hogy egyetlen egy kivándorlót sem fognak arra kényszeríteni, hogy Fiúmén keresz­tül hagyja el az országot. Ezen az útvo­nalon tizennyolcz napot kell a tengeren tölteni, hogy Amerikába eljussunk. A községi és körjegyzőket utasította ugyan a magyar kormány, hogy a kivándor­lóknak a fiumei tizennyolcz napos ame­rikai utazást ajánlják, ám a jegyzők ennél tovább nem mehetnek. Ajánlani ajánlhatják a hosszabb tengeri utazást de nem kényszerithetnek rá senkit. Mert ha a kivándorló kijelenti, hogy Brémán keresztül akar utazni, ahonnan hét nap alatt éri el Amerikát, a jegyző az útle­velet Brémán át is köteles kiállítani. Az esetben azonban, ha a jegyző azt még is megtagadná, a kivándorlónak jogában áll a jegyző ellen azonnal panaszt emelni a vármegye alispánjánál. A vármegye alispánja majd elrendeli, hogy a jegyző adja ki a kivándorlónak a brémai útle­velet. Ha mégis akadna valaki, aki a kivándorlót egyéni szabadságától meg­fosztva, kényszeríteni akarja a fiumei útra, az ellen sürgős beadványt kell intézni gróf Tisza István miniszterelnök, mint belügyminiszterhez Budapestre. A miniszterelnök kétségtelenül igazságot fog tenni. Aki a brémai útlevelet meg­kapta, Oderbergen keresztül akadályta­lanul utazhat Brémába és onnan hét nap alatt kijut Amerikába. Az ügynököktől senki semmi esetre se ijedjen meg: Az ügynök senkit fel nem tartóztathat s ha valamelyik mégis megkoczkáztatná, azt az ügynököt nyomban föl kel jelenteni a miniszterelnöknél még pedig az a leg- czélszerübb, ha a kivándorló ott, a hol feltartóztatják, rögtön sürgönyblankettát kér és az ügynököt gróf Tisza István miniszterelnök budapesti czimére szóló táviratban kéri megbüntetni. A miniszter­elnök ilyen esetekben tüstént intézkedik, hogy a kivándorló szabadon utazhassák, sőt arra is kell, hogy gondja legyen, hogy az ügynököt megbüntessék. A miniszterelnök az ügynököktől is meg­követeli és kell, hogy megkövetelje, hogy a törvényt tiszteletben tartsák s azokat a kivádorlókat, a kiknek brémai útlevelük Aan, ne háborgassák. Útlevél nélkül sen­ki se utazzék Amerikába. Már azért sem, mert hiszen útlevelet mindenki kap. SZÍNHÁZ. * Küry Klára hangversenye, melyet 15-ikére jeleztünk, amint érte­sültünk bizonyos körülmények miatt, f. hó 14-én, azaz pénteken lesz meg­tartva. Az előadás iránt nem csak városunkban, hanem a vidéken- is igen nagy az érdeklődés, a mennyiben a jegyek jó része Eeizer János könyv­kereskedésében már elővan jegs^ezve. MULATSÁGOK. Meghívó. A helybeli ev. ref. tanitónőképző tantestülete az uj épü­let felszerelésére nov. hó 5 én dél­után 3 órától látvánj’os bazárral és rövid műsorral egybekötött uzsonnát rendez a Vigadó termeiben. Belépő dij 40 fillér. A jótékony czél érde­kében külön meghívót nem bocsátunk ki, hanem ezen az utón kérjük a vá­ros közönségét a részvételre. A tanitó- nőképzö tantestület. * Szüreti tánczmulatság. Az Iparos Ifjak Köre f. hó 23 án saját helyiségében szőlőcsempészettel össze­kötött szüreti tánczvigalmat rendez, mely tekintettel azon körülményre, hogy bő szüretre lesz kilátás, a siker biztos reményére jogosít. Belépti-dij személyenkint 60 fillér. VIDÉK. Egy nemeslelkü úrnő halála. Nagybánya város társadalmának gyá­sza van — Kiváló szülőktől szárma­zott nemeslelkü honleány Svaiczer Ilka halt el f. hó 3 án 79 éves ko rában. Atyja, Svaiczer Gábor kir. bányászati, erdészeti és jószágigaz­gató volt. Ezen minőségében műkö­désével kiváló érdemeket szerzett, amit különösen törhetetlen jellemé­nek köszönhetett Édes anyja vásá- ros-namónyi Eötvös Katalin szintén előkelő családból származott. Svaiczer Ilka atyja törhetlen jellemét örökölte párosulván a legnagyobb hazafisággal, aminek több alkalommal méltó módon kifejezést adott. Ez is volt oka azu­tán, hogy 1854-ben a k. k. Kriegs­gericht kéthavi porkoláb fogságra ítélte, a magyar forradalomra vonat kozó iratok szerkesztése és birtoklása mialt. Életét a társadalomnak szén telte. Ő alapította meg 1861-ben a nagybányai nőegyletet és elnöke, diszelnöke volt haláláig. Ahol csak lehetett, segített a szegényeken. Pá­ratlan egyszerűségével mintaképe volt egy igazi úri nőnek. — Temetésén f. hó 4-én megjelent nemcsak az egész város, hanem a vidék is, azonkívül azon sok szegény alak, kiket életén át oly gyakran támogatott. A meg­boldogultat gyászolják : aranj-idkai id. Svaiczer Gábor ny. h.-huszár ez­redes, if. Svaiczer Gábor és neje Ba logh Mariska, özv. Svaiczer Aladárnó Heley Janka, és leánya, özv. Svaiczer Miklósnó Panta Klementin és fia, Svaiczer Xandrin és férje Mándy Zoltán és gyermekeik, Svaiczer Ist­ván és neje Hatfi.ludy Hona s gyer­mekeik. Neubauer Hermin. Az épülő vízvezeték. Felsőbá­nyán az egyes lakházakhoz vagy hivatali épületekhez a vízvezetéket a háztelek szóiéig építő gyáros fogja elkészíteni az illető birtokos költsé­gére, háztelkén belül azonban minden háztulajdonos azzal készíttetheti el saját költségén a további felszerelése­ket, a kivel akarja. Minden bevezető a házáig a gyáros által elkészített vezeték költségét a városi tanács által kiadandó fölhívás vételétől számított 8 nap alatt a város pénztárába befi­zetni köteles. Tánczmulatság Nagy-Bányán Igen kedélyes és sikerült tánczmulat­ság volt vasárnap este Nagy-Bányán a szegény gyermekek felruházása javára, mely úgy erkölcsileg mint anyagilag meghozta a hozzá fűzött reményeket. A mulatságnak az érde­keltséget az kölcsönözte, hogy nem fiatal emberek hanem Bányaváros bájos kisasszonyai Fried Frida és Sik Frida rendezték. Sz.-Váralján, amint értesülünk legtöbb szöllösgazda termését folyó hó 17. és 18-an fogja leszedni s a szüret ideje ezen napokra tehető. Betörések a vidéken. A folyó hó 6. és 7-ike közötti éjjelen újból többrendbeli betörés történt a vidéken. És pedig Apában és Sebespatakon. Az a sajátságos a dologban, hogy mind a két helyen ugyanazon éjszakán és az eddigi nyomok szerint ugyan azon személyek által lettek a betöréses lopások elkövetve, ügy látszik, hogy egységesen szervezett banda grasszál a környéken. A betörők tevékenysé­güket először is Apában fejtették ki. Itt betörtek egy boltot s onnan külön­féle árukat, de különösen vásznat, kendőket emeltek el. Mindezt egy egyfogatu forspontra rakták fel és ezzel kucsiroztak Szinérváralján ke­resztül Sebepatakra. E helyütt meg említendő, hogy a karavánt Sz-Vár- alján két Ízben éjjeli őrség vette észre, ennek daczára azonbau az tovább haladhatott. Sebespatakon azután a banda hat helyen tört be. Elvittek Demjén József szinérváraljai lakos tulajdonából is mintegy 3 zsák almát, Tviri János jómódú sebespataki gaz­dától egy pár mótermázsa búzát. Weisz Lóbinek, a betörők szintén megdézsmálták a magtárját. Hajnal felé a sebespataki éjjeli őrök nyakon is csíptek négy erősen barna embert, czigányt és a forsponttal együtt át­adták reggel a csendőrségnek. Az éjjeli őrök egyben azt is jelentették a csendőrsógnek, hogy néhányat a bandából nem sikerült elfogni és hogy azok Nagybánya felé futamodnak meg. Erre két csendőr haladéktalanul szekérre ült és a menekülőket üldö zőbe fogta. Az eredményről eddig semmi értesülésünk nincsen. A letar­tóztatott négy czigányt a csendőrsóg nyomban kihallgatta, de ezek hatá­rozottan tagadnak mindent. Tagadják azt is, hogy a forspont az övék volna. Ezután a csendőrsóg összekötözve őket elvitte először Sebespatakon az egyes kárvallotakhoz, megmutatta nekik a betört lakó házakat és mag­tárokat s újra megkérdezte őket, nem-e fordultak meg ottan ? A felelet mindegyre csak nemleges maradt. Majrt á! vezették a letartóztatottakat Apába s ott szintén folytatta a csend- őrség a nyomozalot; de világos bizo­nyíték a négjr czigány tettességére nézve eddigeló fel nem merült. A nyomozás folyamatban van. KÖZGAZDASÁG. Mennyi csersav szükséges a mustba ? A rendesen szüreteit, jó minőségű mustba, illetve ujborba cser­savat adni nem feltétlenül szükséges. Minthogy azonban a csersav a fölös fehérnyéket kicsapja és ezáltal a bort egészségesebbé teszi, sobasem árt, ha a zajos erjedésen már túlesett njbor- hoz hektolit-reukint egy-kót, legfölebb három gramm vegytiszta csersavat keverünk, hogy gyorsabban és töké­letesebben letisztulhasson. A természetes méz felismerése. A természetes méznek felismerése czéljából azoknak czitromsárga színe képezte egy angol tudós tanulmánya inak tárgyát. Megfigyelése szerint a repcze, hársfa, lóhere, borsó és bab­virágokból termesze.es utón készült, tehát valódi csurgatott méz kisebb nagyobb mértékben sárgássziuü, a préselt méz pedig sötótebb sárgaszinü. A te mészet.es méznek sósavval ele gyitett vizes oldata hosszabb álláskor vagy melegítéskor azonnal vörös szint ölt, mely mihamarabb sötétebbó válik. Majdnem minden természetes méz zölden fluoreskáló csiilámlásu E kí­sérletek alapján valószínűnek tetszik, hogy épen a méz festőany gában rej­lik a természetes méz ismertető jele és hogy beható tanulmányok révén elvégre sikerült jellemző szinreakczi- ókkal a természetes mézet a mester­ségestől megkülömböztetnünk. Oltás .a lépfene ellen. Nem épen uj dolog már, hogy a lépfene ellen a háziállatokat a Pasteur mód­szere szerint való beoltással kell megvédeni. Úgy látszik azonbau, ezt a fontos állategészségi intézkedést néhol nem tartják be. Azért a föld- mivelésügyminiszter most körrendele­tét bocsátott ki, melyben az oltásra vonatkozó szabályrendelet áthágását rendőri kihágásnak minősíti, tehát a kik ellene vétetnek 200 koronáig ter­jedő pénzbírságban marasztahatók el. Felelős szerkesztő: Dr, Hantz Jenő. Társszerkesztő: Dr, Komáromy Zoltán. Lap-kiadótulajdonos: Litteczky Endre. A szatmár-erdődi h. é. vasút szüreti menetrendje. A szatmárliegyi szüret alkal­mából, okt. hó 17-ón, a rendes vona­tokon kívül még a következő vona­tok fognak közlekedni. Szatmárhegy felé : Állomás 22 - 24. számú vonat. Kossuth-kert indul 5 ó. 47 p. —11 ó. 11 p. Deák-tér ind. 5 ó. 57 p. — H ó. 20 p. Szatmár-Gózfiirósz ind. 6 ó. 14 p. — 11 ó. 37 p. Csonkás indul 6 o. 42 p. — 12 ó. 02 p. Szatmór- hegypiacz érk. 7 ó. 13 p — 12 óra 25 perez. Szatmárhegy felől : Állomás 23—25. számú vonat. Szatmárhegypiacz, indul 9 ó. 30 p. — 1 ó. 43 p. Csonkás ind 9 ó. 54. p. — 2 ó. 02 p. Szatmár Gőzfürósz ind. 10 ó. 45 p. — 2 ó. 40 p. Szamoshid ind. 10 ó. 53 p. — 2 o. 48 p. Deák­tér ind. 11 ó. — 2 ó. 55 p. Kossuth- kert érk. 11 ó. 10 p. — 3 ó. 05 p. Unger Ármin ujonau be­rendezett rövidáru és kézimunka rak­tárába Kaziuczy-utcza (Kereskedelmi Bank palota) a legújabb kézimunka különlegességek, kézimunka kellékek, rövid szövött és kötött áruk, — varró, kötő, hímző, mosó selymek, ezérnák és pamutok dús választókban megér­keztek. — Szatmár város legdusab- ban berendezett hímző előnyomdája. Pontos kiszolgálás. Szabott ár. Nyilttér. Kiadó két egymásba nyiló, külön bejáratú utczai butorozatlau szoba Petőfi-uteza 1 szám alatt no­vember 1-től. (Irodahelyiségnek külö­nösen alkalmas). hm mmmhmmbmmmmmhmh Keresek jó karban levő, használt rövid zongorát megvételre. Czim megtudható a kiadóhivatalban. Magán mérnöki munká­latok végzésére ajánlkozik GÁL JENŐ (ezelőtt Lakos és Gál) okleveles mérnök irodája Szatmáron Battyányi-u. 1. (Sörcsarnok épület.) ••••••••••••••

Next

/
Thumbnails
Contents