Szamos, 1904. október (36. évfolyam, 79-87. szám)
1904-10-09 / 81. szám
XXXVI, évfolyam. Szatmár, 1904, vasárnap október hó 9, 81-ik szám. SZAMOS. POLITIKAI, SZÉPIRODALMI ÉS GAZDASÁGI LAP MEGJELENIK VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Előfizetési ár: Egész évre 8 kor. — Félévre 4 kor. — Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Rákóczy-utcza 9. sz. Telefon: 107. Mindennemű ciijaji S/.atmaron, a lap kiadóhivatalában fizetendők HIRDETÉSEK: Készpénzfizetés mellett a legjutányosabb árban közöltéinek Nyilttér sora 20 fillér. Az apró hirdetések között minden szó 4 fillér. Az amerikai visszavándorlás. A magyar munkaerőnek Amerikába való rohamos vándorlása különösen az utóbbi időben érte el tetőpontját. A készlet — hivatalos nyelven szólva — nagy mértékben felszaporodott, úgy, hogy túlszárnyalta nagy mértékben a keresletet, ami által természetszerűleg bekövetkezett a reakczió s az Amerikában levő munkanélküliek óriási száma okozta azt, hogy a munkabérek minden vonalon közel 33 százalékkal lejebb szállíttattak és még igy is akadt vállalkozó elég, aki a redukált bérek mellett is szívesen vállalt alkalmazást. A sztrájk hátránynyal csak a munkásra járt, igy történt meg Magyarországra nézve az az örvendetes eset, hogy junius és július havában a visszavándorlás az anyahazába a tengeren túlról, szinte nem remélt mérveket öltött. De talán sohasem volt érezhető, észrevehető az amerikai pénznek a hatása Magyarországon any- nyira, mint épen a mostani időben, amidőn úgy a mostoha termésviszonyok, mint a rengeteg nagy tüzek okozta károk a magyar népet súlyos megpróbáltatásoknak tették ki s hogy úgyszólván végromlás és pusztulás nem lépett fel rohamosan és nem öltött nagyobb mérveket, határozottan a beözönlött amerikai pénznek köszönhető. Aki figyelemmel nem kisérte az eseményeket, annak sejtelme sincs arról, hogy mennyire rúg az az össseg., amelyet magyar állampolgárok, mint megtakarított keresetet, Amerikából magúikkal hoztak. Három hónapon keresztül a kikötőkben tartózkodván, ahonnét a magyarországi ki- és visszavándorlás irányítása történik, alkalom kínálkozott, hogy a dolgok lefolyását figyelemmel kisérjem és igy jutottam igen fontos dolgoknak a tudomására, amelyeket már azért is sietek ez utón az illető mértékadó körök tudomására adni, mert ebből gazdasági életünk fellendülésére rendkívül sokat tehetnek, minthogy tőlük függ, hogz az a sok ezer ember, aki Amerikából visszavándorolt, itthon biztos exis- tenciát találjon, nehogy megtakarított pár garasát elprédálja s hogy azután munkanélküli proletár legyen belőle, veszélyére az államnak és a fenálló társadalmi rendnek. Proletár igy is elég van Magyarországon, nem tanácsos, hogy még a visszavándorolt egyének is ezek közé tartozzanak. Junius 1-től julius 31-ig bezárólag Brémán és Antwerpenen keresztül 5570, Hamburgon és i Rotterdammon keresztül 2300 ma- ■ gyár alattvaló érkezett vissza, hogy Magyarországban véglegesen visszatelepedjen. Ezeknek mindegyike átlagosan 1450 korona meg- , takarított pénzt hozott magával, ami kerekösszegben lt millió 412 ezer koronát tesz ki. Már most, ha hozzávesszük azt az összeget, amelyet a többi hónapokban visz- szaérkezett kivándorlók magukkal hoztak, úgy nem túlozunk, ha ezt 25 millióra becsüljük. De ez esak a kisebbik összeg, mert a nagyobb összeg postán lett beküldve, amely pedig jóval túlhaladja a 75 millió koronát az elmúlt hónapok alatt. Ilyen körülmények között szinte magától kínálkozik az alkalom, hogy az eddig alig létező magyar ipar is megalapiítassék, ami annál is könnyebben keresztül vihető, mert most már tanult ipari munkásunk is van. Hiszen a visz- szavándoroltak nagy része gyárakban és ipari vállalatoknál kereste meg kenyerét. De másképen is kell az államnak gondoskodni ezeknek az embereknek az exis- tenciájáról, akiknek 90 százaléka földmunkás, azonban földdel nem rendelkezik. Itt lép előtérbe Somogy-vár- megye közönségének a magyar képviselőházhoz intézett felirata egész valóságában, hogy a magyar földbirtok magyar kézben tartassák és idegen állampolgár magyar földet ne vásárolhasson. A mi magyar földbirtok csak eladó, arra tegye rá kezét a magyar állam és parczellázza a polgárok között, vagy telepítse le rájuk az Amerikából visszavándorolt löldéhes népet s akkor a kivándorlással kettős czélt érí'nk el, keresethez juttatjuk a visszavándorolt egyéneket és visszatartjuk azokat, akik földhiányában Amerikába akarnak vándorolni A vízben és hegyekben gazdagabb, azonban földmivelésre nem alkalmas vidékeken kell létesíteni gyári és ipari telepeket és akkor ott fogunk tartani, ahol ma Németországban Ruhr és Achen környékének népe tart. Teljes jóakarattal figyelmeztetjük a polgárokat, hogy a kivándorlástól tartózkodjanak, mert ma Amerikáoan — amint a visz- sz ^vándorlók száma is mutatja — munkát alig lehet kapni és a viszonyok ma Magyarországon oly változásokon mentek keresztül, hogy aki dolgozni akar és semmiféle munkától vissza nem riad, itthon is megélhet. Nem lesz tehát kitéve annak, hogy a nyelvet nem ismervén, mindenféle ügynök kezébe kerül, aki saját czéljára, saját Yalami mindég , . . Valami mindég hiányzik nékem Bármerre járok. Nem olyan szépek az erdőn, réten Már a virágok. Nem olyan édes, nem oly mosolygó A nap sugára. Itt jár körültem, bármerre nézek A bánat árja . . . Valami mindég hiányzik nékem, Nem is tudom mi ! Nem tudok én e nyári világba Már beleszokni . . . Várom az őszt, vigaszt, nyugalmat Nyerek tán tőle. "ügy szeretném, ha bevonna mindent Sötét felhőbe . . . Valami mindig hiányzik nékem, Seresem vágyón ! Valami, ami örökre eltűnt, Hiáb_ várom ! . . Nincs pihenésem, nincsen nyugalmam Sohasem tőle. Csak, ha kijárok az ő sírjához A temetőbe . . . Krüzselyi Erzsiké. Tudjátok-e, hogy a poéta szive Örökké ifjú és szeretni kész. Élhet bármeddig, mindent elveszítve, Tovább dalol és a jövőbe néz. Reá a fellegen is süt szivárvány, Neki, bármily rut, nem örök az éj. Lelke hajóz az álmok oczeánján S ő álmodik s dalol, amig csak ól! Krüzselyi Erzsiké. íniáne könyvet ad ki Irta: Silbergerné Löw Róza. Még olyan gyönyörű, szépséges tündérmesét sohsem meséltem, mint ma akarok. Szép s mint minden, ami mesés, édesbusan szomorú is. Anya vagyok s a gyermekemtől válók. A fantáziám első szülöttétől, szellemem magzatától, első könyvemtől. Könnyes szemmel, meghatott szívvel az első öröm, az első bánat izgatott remegésével válók tőle. Még egyszer végig simogatom ozirogató kézzel, még egyszer megnézem gondos szemmel, vájjon elég szép, tiszta, takaros-e, aztán a jobb, a gondosabb, szerényebb anya rettegésével mondom : Vájjon elég szerénynek, egyszerűnek, elég gonddal neveltelek-e a világnak ? Eléggé meg- fósültelek a hibáktól, hogy meg ne akadjon rajtad Ítélő szem ? Elég jó vagy-e, hogy megszerethessenek ? S eléggé csendes, hogy türhesd, ha méltatlanul szidás, nyers korholás ér ? Kitárom karjaim, elfojtom szivem sóhaját, megszáritom szemem, egy „Isten-hozzád“ tör ki fájdalomtól összeszoritott ajkaimról s kibocsátottalak világgá ! Eredj-eredj! Szerettesd meg magad. Vívd ki önerőddel emberek be- csülésót, édes rokonszenvét ! S amint a küszöbön állok, mag zatom útban, a bánat nyoma tűnik arczomról. A büszkeség, az anyai szív reménye csillan meg szememben. — Gyermekembe vetett bizalmam, nagy ambiczióm, messze-messze, magasan szárnyaló vágyaim emelik keblem, melegítik lelkem, izgatják szivem. S előttetek nem a kétségbeesetten bánkódó anya, hanem a reménykedő, vágyakozó, nagyratörő anya áll, ki fényes álmokat, szépséges illúziókat, mesésen tündöklő világot, aranyos menyországot lát, hol zöld virányos kertben a legszebb, büszke diszbokrok kedvesen barátságos pályatársai közt látja magzatát. A legpompásabb rózsafüzórben — az irók névjegyzékében — babérlevelek közt diszlik szerény kis szülötte neve, ki első lépésre inog, arcza pirul, szeme félénken tekint körül a nag3r hires tehetséges, magyar irók közt. Reszket kicsi szive e fényes tehetségekkel megáldott, szellemességtől elmóssógtől ragyogó tekintetű, finom urak s hölgyek között, kik mind olyan gyönyörűen forgatják a tollat. Oly kedvesen szórakoztatják szellemük termékeivel az éldelő világot. Kik méltán szedik a babért, az elismerést, az édes jutalmat. Kik, hol gyönyörűségből, hol hivatásból, hol lelki szükségből Írnak. S ezek a kedves, aranyos, fényes lelkű iró emberek, kiknek mindegyiRóth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett. Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára. Megérkeztek I í I az őszi és téli idényre megrendelt valódi box és chevraux bőrből készült férfi női, és gyerm ek lábbelik TT
